Kertészet és Szőlészet, 1990 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-14 / 24. szám

BELÉPÉSI NYILATKOZAT A Dísznövénytermesztők és Kereskedők Országos Szövetségébe belépek, annak munkájában részt ve­szek. Az alapszabály-tervezetben jelzett, 1990. évre szóló tagdíj (egyéni 200 Ft, vállalati 500 Ft) befi­zetését vállalom. A szövetség faiskolai, virághagyma, virágmag, ró­zsa, dísznövény (üvegházi és szabadföldi), kereske­delmi szakosztályának munkájában részt kívánok venni. (A kívánt szakosztályt kérjük aláhúzni.) 1990............................................................................ Név:...................................................................... Postacím:........................................................... Kérjük a jelentkezőiket, hogy a­­ kitöltött és kivágott szelvényt borítékban szíveskedjenek szerkesztőségünk címére elkülde­ni: Budapest, Pf. 14. 1355. Továbbítjulk a szövetségnek. Gerberatermesztés A kecskeméti Kertészeti Főiskola, valamint a Kertészeti Egyesülés kétnapos előadássorozatot és szakmai bemutatót szervez a gerbera termesztéséről Kecskeméten, 1990. július 2—3-án. Témakör: a gerbera talaja, új fajták, növényvédelem, termesztéstechnológiák. A kétnapos program költsége kb. 1200 Ft, amely magá­ban foglalja a szállást és az étkezést. Jelentkezési határidő: június 20. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés a Kertészeti Egyesü­lés címén (Budapest, R. 12. 1430), telefonon: 133-8394, 133-5480, vagy telefen: 22-6340. Fantasztikus nyereményekkel megjelent a Biokultúra június—júliusi száma! Aki az újságban található megrendelőszelvényen előfizeti a lapot, luxus benzinmotoros fűnyírót, nagy teljesítményű komposztaprítót, nyugatnémet gyümölcscentrifugát, ter­mészetgyógyász eszközöket, szakkönyveket, Biokultúra pólókat stb. nyerhet, mintegy 100 000 Ft értékben! BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1990. június 30. SORSOLÁS: 1990. július 15. A lap kapható minden újságárusnál, de kérni kell, mert általában a szexlapok mögött található! Az 1990/3. szám tartalmából: csodatévő dolomit, a sárga­répa mint gyógyszer és biokozmetikum, veszélyben a lep­kék, mindennapi mérgeink, biokalendárium (június—jú­liusi tanácsok), vegetárius receptek, a biodinamikus eljá­rások tudományos igazolása, Sant Mat mesterei (indiai spiritualisták), gyökérzöldségek nitrátmentesítése, erdő­mező gyógynövényei (ami a gyógynövénykönyvekből ki­maradt!). Melyiket válasszuk ? A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat Rt. és a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet 1989-ben társaságot alapított Hortus Fajtabemutató kft néven a forgalomban levő zöldségfajták és a következő években forgalomba kerülő újdonságok szabadföldi par­cellákon való bemutatására. A fajtabemutató kert 70-es (balatoni) műút 26-os a kilométerénél, a Gyümölcs­ös Dísznövénytermesztési Ku­tató Fejlesztő Vállalat Érd- Elvira majori telepén talál­ható. Teljes megtekinthetők, tenyészidőben egymással összehasonlítva értékelhetők a kiültetett zöldségfajták. Olyan újdonságokat is bemutatnak, amelyeket korábban csak a nemesítők tenyészkertjében láthattunk. Kérésre magmin­tát is küldenek belőlük a ku­tatóintézetek. A helyszínen nyomtatvá­nyokat kaphatnak a látoga­tók, amelyekből a különféle termesztési módokra és fel­használási célokra legalkal­masabb fajtákról tájékozód­hatnak. A tenyészidőben be­mutatókat szerveznek. A faj­tabemutatókra szóló meghí­­­vót a Vetőmagtermeltető Vál­lalat Hortus kft-nek (1400 Budapest Pf. 85) címzett le­vélben kérhetnek az érdeklő­dők. 1989-ben két bemutatót szerveztek. A korai zöldség­féléket értékelték és a nyári zöldségféléket mutatták be. Tizennyolc zöldségfajtából 234 fajtát ültettek ki a bemuta­tókertben tavaly. A telepen fajtakísérleteket összehasonlító is beállíta­nak. 1989-ben például iráni csemegekukoricát vizsgáltak. A Hortus kft bővíti tevé­kenységét. Vetőmagvak, kerti szerszámok, vegyszerek és kertészkedést segítő egyéb eszközök árusítását is terve­zik. A kft. az idén is széles fajtaválaszték bemutatásával segíti a termelőket, felhasz­nálókat, hogy kiválaszthassák számukra a legjobb fajtákat. Borász-kislexikon DARAB HORDÓ. Az olyan bortartály, amely nincs teljesen tele. Jele: krétával a hordóra rajzolt kis háromszög. A darab­ban tartás általában káros, mert kedvez a bőrbetegségek fel­lépésének, fokozza az oxidációt, mely borhibával járhat (pél­dául darabíz, levegőíz). A tokaji borkülönlegességeket, érésük elősegítésére, bizonyos ideiig darabban tartják. DARABÍZ (levegőíz). Az a borhiba, mely a nagymértékű oxidáció (például darab hordóban) révén áll elő a borban. Az alkohol aldehiddé oxidálódik. A D.-a bor elveszti széndioxid­­tartalmát, frissességét és bágyadt ízű lesz. DEKANTÁLÁS: Az az eljárás, melynek során a palackbort üledékéről lefejtjük. A D. céljára többféle eszköz (borbölcső, rajnai szivornya) szolgál. DEMIZSON (kosárüveg): 2—20­1-es, hasas palack, amelyet vessző-, gyékény-, műanyag-fonatból készített egy vagy két fogantyúval ellátott, olykor díszes fonatú védőburkolat vesz körül. A kicsinybeni borszállítás régi edénye. A bordói bor­vidéken jó minőségű vörösborok fékezett érlelésére használnak D.-okat. Ilyen a Jeroboam (zseroboám), mely 6 (4,2­1), az Im­­périale, mely 8 bordói palack (5,6 liter) űrtartalmú. A D. meg­nevezés eredete nem tisztázott. A franciák „Dame Jeanne”­­nak (dámzsánnak) nevezik, amely annyit jelent: Jankáné as­­­szony. A német a „Demijohn” szavát az angolból vette át, ahol „Demi John”-nak (fél-Jánosnak) nevezik a kosárüveget. DENATURALAS: A bor mesterséges megfosztása a termé­szet adta sajátosságaitól. D.-nál a hamisított, elkobzott bort fogyasztásra alkalmatlanná teszik, legtöbbször konyhasó vagy ecetsav hozzáadása révén. D.-sal a bor ipari felhasználási lehetősége (például lepárlás) megmarad. DERÍTÉS: A must, a bor tisztítására, stabilizálására az ókor óta alkalmazott eljárás. Egyes zavarosságok (például fé­mes törések) még ma is csak D.-sel távolíthatók el a borból. D.-kor megfelelően előkészített derítőanyagokat adunk a bor­ba, amelyek a zavarosságot okozó anyagokat nagyobb pelyhek­­ké tömörítik, avagy egyes nemkívánatos bor alkotórészeket kémiailag kicsapnák. Az így előálló D.-i csapadék nagyobb tömegénél fogva gyorsabban leülepedik. A D. tisztító me­chanizmusa olyan szűrőhöz hasonló, melynél a bor áll és a szűrőanyag (a derítési csapadék) mozog a hordó hasa felé. M. A. 1990/24 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 9

Next