Kertészet és Szőlészet, 1992 (41. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-02 / 27. szám

I INTERJÚI A törvény egyértelműen rögzíti azokat az eljárásokat, mennyiségi megkötéseket, ame­lyeket a borászatban mindenkinek be kell tartania. Ugyancsak e rendelet írja elő, hogy aki bort ad el, annak kötelező az Országos Borellenőrző Állomással (OBA) minősíttet­ni az áruját. Vajon függ ez a minőségi kate­góriától vagy a mennyiségtől, avagy min­denkire egységesen érvényes? - ezt kérdez­tük Szalka Pétertől, az Országos Borminősí­tő Intézet igazgatójától.­­ Igazgató úr! Több szőlősgazda kényszerül a boréit saját maga értékesíteni. Közülük so­kan nem ismerik az előírásokat. Mire figyel­jenek, hogy a kellemetlenségeket elkerüljék?­­ Mindenekelőtt azt javaslom, hogy aki otthon borászkodik, vagy a borát el akarja adni, feltétlenül tanulmányozza a hatályos bortörvény végrehajtási utasítását. Ez a földművelésügyi miniszter 7/1990. (XII. 25.) FM rendelete, 1991. január 1-jén lépett ér­vénybe, megtalálható a közlönyben. A félreértések elkerülésére a törvény egy mondatát érdemes szó szerint idézni: „A borok közfogyasztásra csak akkor hozha­tók forgalomba, ha azokat az OBÁ­M rende­let, valamint a szabvány, ennek hiányában egyéb minőségi előírások alapján előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.” Azért érdemes ezt ennyire hangsúlyozni, mert naponta hivatkoznak arra, hogy nem voltak tisztában e rendelettel. Természete­sen ez nem mentesít a törvény hatálya alól. - Önök remkzetesen ellenőrzik a forga­lomba hozott borokat? - Igen, ez az egyik legfontosabb felada­tunk. Külön szervezetünk csak ezzel foglal­kozik. Mint hatóságnak, kötelességünk a borforgalom törvényességét ellenőrizni, az italboltoktól a közérteken át az MDF-piaco­­kig vagy a szállodákig. A felügyelőink az engedélyeket megvizsgálják és mintát vesz­nek, amit a laboratóriumban ellenőrzünk. - S mi történik, ha nincs engedély, vagy a megadott OBA-engedély adatai és a kont­­rollminta adatai eltérőek? - Ilyenkor megtiltjuk a bor forgalomba hozatalát, s kötelezzük a bor tulajdonosát a vizsgálat költségeinek megtérítésére. Köz­vetlen pénzbírság kiszabására nincs jogunk, de viszgálatunk eredményéről tájékoztatjuk a helyi önkormányzatot, s indokolt esetben javaslatot teszünk szabálysértési eljárás le­folytatására. - Elég hatékony ez a rendszer a csalók, borhamisítók kiszűrésére ? - Sajnos, minden erőfeszítésünk ellenére nem az. A borforgalom növekedésével az ap­parátusunknak is lépést kellene tartani, indo­kolt a felügyelők számának növelése. De a nagyobb baj az, hogy az önkormányzatok többsége nem veszi elég komolyan ezt a fel­adatát. Nemegyszer előfordul, hogy 20-30 hektoliter nyilvánvaló hamisítvány tulajdo­nosát írásbeli figyelmeztetésben akarják csak részesíteni. Ilyenkor mást nem tehetünk, mint hogy fellebbezünk a köztársasági megbízott­hoz, na és persze újra megyünk ellenőrizni. - A feladatuk ezek szerint nem túlságo­san népszerű. Nem kellemetlen ez a munka­társainak ? - Azt gondolom, sokan félreértik a mi szerepünket. Intézetünk egész tevékenysége arra irányul, hogy növelje a magyar bor minőségét és jó hírnevét, és óvja a tisztessé­ges borosgazdák becsületét. A hamisítók le­leplezésével a borászok érdekeit szolgáljuk. Azt szeretnénk, ha ezt mindenki megértené. Számítunk a lakosság támogatására is. Ha valakit becsaptak, kérjük, jöjjön hozzánk, tegyen bejelentést, megvizsgáljuk az ügyét! És ez nem árulkodás, okvetetlenkedés, ha­nem a tisztesség védelme. % Miért olyan drága az intézet által vég­zett vizsgálat? - A borvizsgálati díjak kiszabása nem a mi hatáskörünk, erről miniszteri rendelet intézkedik. A hivatalosan előírt minősítés díjából jelentős engedményt adunk. Termé­szetesen ez nem vonatkozik a felügyelők ál­tal kért olyan vizsgálatra, amelyek eredmé­nye hamisítást, vagy nem a bemutatott enge­déllyel megegyező adatokat mutat.­­ Mi a tanácsa azok számára, akik nem­csak kannásbort értékesítenek, hanem palac­koznak is? - A palackozás a szakértelmen túl techni­kai felszereltséget is igényel. Ezért azt taná­csolom, hogy mielőtt valaki ilyen nagy fába vágja a fejszéjét, végezzen számításokat, megtérül-e a beruházása. Az országban szá­mos jól felszerelt palackozó üzem kihaszná­latlan, és ezek elfogadható áron vállalnak borpalackozást. A palackállósági vizsgálat nagy bizton­sággal megállapítja a bor stabilitását. Ezzel kapcsolatban munkatársaink készséggel ad­nak tanácsot az érdeklődőknek. Jöjjenek hozzánk bizalommal, szívesebben adunk előzetes tanácsot, mint tiltást, büntetési ja­vaslatot. Felhívom a vállalkozók figyelmét a címkékre: hozzák el a tervezetet vagy a próbanyomatot, nehogy utólag derüljön ki, hogy a címke nem felel meg az előírásoknak, amikor már esetleg tízezer példányt elkészí­tettek. - És akik megkísérlik borukat expor­tálni? - Az országból bort kivinni csak az OBI hivatalos minőségi bizonyítványával lehet. Erre többek között azért van szükség, mert országonként más-más előírás érvényes, s mi a vizsgálatokat azok alapján végezzük. Arra is felhívom a figyelmet, hogy a vámrendele­­tekkel is legyen tisztában az, aki exportál, mert a legtöbb országban rendkívül szigo­rúak a piacvédelmi intézkedések.­­ Több­ször hivatkozott a jelenleg érvé­nyes bortörvényre. Tudomásom szerint ha­marosan új törvény várható. Tud-e erről in­formációt nyújtani?­­ Valószínűleg ez év végén, vagy a jövő év elején kerül az országgyűlés elé az új tör­vénytervezet. Az intézetünk eljuttatta már ezzel kapcsolatos javaslatait a minisztérium­nak. A kitűzött cél az EGK előírásaihoz való alkalmazkodás. A főbb szigorítások már tudhatók. Az avinálás szigorúan tiltott lesz, a kénezés mértéke is tovább szigorodik. A káliumszorbáttól is búcsút kell vennünk. Ám a borászatban várható és szükséges vál­tozások nemcsak az új bortörvény, hanem a hegyközségi törvény életbelépésével is ala­kulnak. Nyugat-Európában a borászat köz­ponti kérdése egyértelműen az eredetvéde­lem. Ez nemcsak hatósági előírás, vagy az ellenőrzés igénye, ezt a borvidékek gazdái­nak kell megszervezni. Ehhez ad majd kere­tet a hegyközségi törvény, így alakulhat ki az a kettős ellenőrzési rendszer, amelyben a hatósági vizsgálatok a hamisításokat szűrik ki, a termelők pedig a bor eredetét szavatol­ják. Vagyis a termelők határozzák meg a saját borvidékükön a szőlőművelés és borá­szat technológiáját. Jó hírük érdekében fo­lyamatosan ellenőrzik a saját borvidéküket. - Ön következetesen OBI-t, azaz Orszá­gos Borminősítő Intézetet említ, ezzel szem­ben a hivatalos nevük OBA, vagyis Országos Borellenőrző Állomás. Mit fed ez a kettős­ség? - Évtizedeken át OBI volt a nevünk, így vált közismertté Magyarországon és külföl­dön egyaránt. 1988-ban, ki tudja, milyen indíttatásból változtatták ezt meg. A harcot azóta folytatjuk, minden valószínűség sze­rint néhány hónapon belül rendeződik a kér­dés, s visszakapjuk az eredeti nevünket. Végül a szőlősgazdákat, bortermelőket arra kérem, hogy ne ellenfeleket lássanak bennünk, hanem szövetségest, hiszen csak közös munkával lehetséges a magyar bor megtépázott hírnevének visszaszerzése. Kopcsay László A bor minőségének védelme 1992/27 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 19

Next