Kertészet és Szőlészet, 1992 (41. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-02 / 27. szám
I INTERJÚI A törvény egyértelműen rögzíti azokat az eljárásokat, mennyiségi megkötéseket, amelyeket a borászatban mindenkinek be kell tartania. Ugyancsak e rendelet írja elő, hogy aki bort ad el, annak kötelező az Országos Borellenőrző Állomással (OBA) minősíttetni az áruját. Vajon függ ez a minőségi kategóriától vagy a mennyiségtől, avagy mindenkire egységesen érvényes? - ezt kérdeztük Szalka Pétertől, az Országos Borminősítő Intézet igazgatójától. Igazgató úr! Több szőlősgazda kényszerül a boréit saját maga értékesíteni. Közülük sokan nem ismerik az előírásokat. Mire figyeljenek, hogy a kellemetlenségeket elkerüljék? Mindenekelőtt azt javaslom, hogy aki otthon borászkodik, vagy a borát el akarja adni, feltétlenül tanulmányozza a hatályos bortörvény végrehajtási utasítását. Ez a földművelésügyi miniszter 7/1990. (XII. 25.) FM rendelete, 1991. január 1-jén lépett érvénybe, megtalálható a közlönyben. A félreértések elkerülésére a törvény egy mondatát érdemes szó szerint idézni: „A borok közfogyasztásra csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat az OBÁM rendelet, valamint a szabvány, ennek hiányában egyéb minőségi előírások alapján előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.” Azért érdemes ezt ennyire hangsúlyozni, mert naponta hivatkoznak arra, hogy nem voltak tisztában e rendelettel. Természetesen ez nem mentesít a törvény hatálya alól. - Önök remkzetesen ellenőrzik a forgalomba hozott borokat? - Igen, ez az egyik legfontosabb feladatunk. Külön szervezetünk csak ezzel foglalkozik. Mint hatóságnak, kötelességünk a borforgalom törvényességét ellenőrizni, az italboltoktól a közérteken át az MDF-piacokig vagy a szállodákig. A felügyelőink az engedélyeket megvizsgálják és mintát vesznek, amit a laboratóriumban ellenőrzünk. - S mi történik, ha nincs engedély, vagy a megadott OBA-engedély adatai és a kontrollminta adatai eltérőek? - Ilyenkor megtiltjuk a bor forgalomba hozatalát, s kötelezzük a bor tulajdonosát a vizsgálat költségeinek megtérítésére. Közvetlen pénzbírság kiszabására nincs jogunk, de viszgálatunk eredményéről tájékoztatjuk a helyi önkormányzatot, s indokolt esetben javaslatot teszünk szabálysértési eljárás lefolytatására. - Elég hatékony ez a rendszer a csalók, borhamisítók kiszűrésére ? - Sajnos, minden erőfeszítésünk ellenére nem az. A borforgalom növekedésével az apparátusunknak is lépést kellene tartani, indokolt a felügyelők számának növelése. De a nagyobb baj az, hogy az önkormányzatok többsége nem veszi elég komolyan ezt a feladatát. Nemegyszer előfordul, hogy 20-30 hektoliter nyilvánvaló hamisítvány tulajdonosát írásbeli figyelmeztetésben akarják csak részesíteni. Ilyenkor mást nem tehetünk, mint hogy fellebbezünk a köztársasági megbízotthoz, na és persze újra megyünk ellenőrizni. - A feladatuk ezek szerint nem túlságosan népszerű. Nem kellemetlen ez a munkatársainak ? - Azt gondolom, sokan félreértik a mi szerepünket. Intézetünk egész tevékenysége arra irányul, hogy növelje a magyar bor minőségét és jó hírnevét, és óvja a tisztességes borosgazdák becsületét. A hamisítók leleplezésével a borászok érdekeit szolgáljuk. Azt szeretnénk, ha ezt mindenki megértené. Számítunk a lakosság támogatására is. Ha valakit becsaptak, kérjük, jöjjön hozzánk, tegyen bejelentést, megvizsgáljuk az ügyét! És ez nem árulkodás, okvetetlenkedés, hanem a tisztesség védelme. % Miért olyan drága az intézet által végzett vizsgálat? - A borvizsgálati díjak kiszabása nem a mi hatáskörünk, erről miniszteri rendelet intézkedik. A hivatalosan előírt minősítés díjából jelentős engedményt adunk. Természetesen ez nem vonatkozik a felügyelők által kért olyan vizsgálatra, amelyek eredménye hamisítást, vagy nem a bemutatott engedéllyel megegyező adatokat mutat. Mi a tanácsa azok számára, akik nemcsak kannásbort értékesítenek, hanem palackoznak is? - A palackozás a szakértelmen túl technikai felszereltséget is igényel. Ezért azt tanácsolom, hogy mielőtt valaki ilyen nagy fába vágja a fejszéjét, végezzen számításokat, megtérül-e a beruházása. Az országban számos jól felszerelt palackozó üzem kihasználatlan, és ezek elfogadható áron vállalnak borpalackozást. A palackállósági vizsgálat nagy biztonsággal megállapítja a bor stabilitását. Ezzel kapcsolatban munkatársaink készséggel adnak tanácsot az érdeklődőknek. Jöjjenek hozzánk bizalommal, szívesebben adunk előzetes tanácsot, mint tiltást, büntetési javaslatot. Felhívom a vállalkozók figyelmét a címkékre: hozzák el a tervezetet vagy a próbanyomatot, nehogy utólag derüljön ki, hogy a címke nem felel meg az előírásoknak, amikor már esetleg tízezer példányt elkészítettek. - És akik megkísérlik borukat exportálni? - Az országból bort kivinni csak az OBI hivatalos minőségi bizonyítványával lehet. Erre többek között azért van szükség, mert országonként más-más előírás érvényes, s mi a vizsgálatokat azok alapján végezzük. Arra is felhívom a figyelmet, hogy a vámrendeletekkel is legyen tisztában az, aki exportál, mert a legtöbb országban rendkívül szigorúak a piacvédelmi intézkedések. Többször hivatkozott a jelenleg érvényes bortörvényre. Tudomásom szerint hamarosan új törvény várható. Tud-e erről információt nyújtani? Valószínűleg ez év végén, vagy a jövő év elején kerül az országgyűlés elé az új törvénytervezet. Az intézetünk eljuttatta már ezzel kapcsolatos javaslatait a minisztériumnak. A kitűzött cél az EGK előírásaihoz való alkalmazkodás. A főbb szigorítások már tudhatók. Az avinálás szigorúan tiltott lesz, a kénezés mértéke is tovább szigorodik. A káliumszorbáttól is búcsút kell vennünk. Ám a borászatban várható és szükséges változások nemcsak az új bortörvény, hanem a hegyközségi törvény életbelépésével is alakulnak. Nyugat-Európában a borászat központi kérdése egyértelműen az eredetvédelem. Ez nemcsak hatósági előírás, vagy az ellenőrzés igénye, ezt a borvidékek gazdáinak kell megszervezni. Ehhez ad majd keretet a hegyközségi törvény, így alakulhat ki az a kettős ellenőrzési rendszer, amelyben a hatósági vizsgálatok a hamisításokat szűrik ki, a termelők pedig a bor eredetét szavatolják. Vagyis a termelők határozzák meg a saját borvidékükön a szőlőművelés és borászat technológiáját. Jó hírük érdekében folyamatosan ellenőrzik a saját borvidéküket. - Ön következetesen OBI-t, azaz Országos Borminősítő Intézetet említ, ezzel szemben a hivatalos nevük OBA, vagyis Országos Borellenőrző Állomás. Mit fed ez a kettősség? - Évtizedeken át OBI volt a nevünk, így vált közismertté Magyarországon és külföldön egyaránt. 1988-ban, ki tudja, milyen indíttatásból változtatták ezt meg. A harcot azóta folytatjuk, minden valószínűség szerint néhány hónapon belül rendeződik a kérdés, s visszakapjuk az eredeti nevünket. Végül a szőlősgazdákat, bortermelőket arra kérem, hogy ne ellenfeleket lássanak bennünk, hanem szövetségest, hiszen csak közös munkával lehetséges a magyar bor megtépázott hírnevének visszaszerzése. Kopcsay László A bor minőségének védelme 1992/27 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 19