Kertészet és Szőlészet, 1994 (43. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-30 / 26. szám
BORKULTÚRA A Balaton északi partjának színes forgatagában, mely egyre nagyobb területre terjed ki, mind kevesebb szerep jut a vidékre egykor jellemző szőlészetnek. Mára bekövetkezett az, amitől joggal féltek a szakemberek: a gyors meggazdagodást ígérő idegenforgalmi lehetőségek kiszorították az ültetvényeket a tó közeléből. Fennáll a veszélye annak, hogy e borvidék nemsokára csak a történelemkönyvek lapjain lesz megtalálható, ugyanolyan sorsra jut, mint a budai Sas-hegy, vagy a hajdani Budafok. Szerencsére e pesszimista gondolatokat cáfolja az a lehetőség, hogy a Balatontól kissé távolabb legalább olyan kedvezőek a környezeti feltételek a szőlőtermesztéshez, mint a tó partján, így ma már a tihanyi vagy füredi borok helyett a dörgicsei vagy szentgyörgy-hegyi borokat élvezhetjük, s ugyancsak egyre közkedveltebbek a Káli-medencében termettek. Oly találóan fogalmazza meg Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvében a balatoni borokról: Rangkülönbségekről ezen a körön belül beszélni alig lehet. Minden az évjáraton, a szőlőkert fekvésén, a gazda kezelésének lelkiismeretességén és komolyságán múlik. Magángazdaságok Az itteni nagyüzemek szőlészei, borászai a 80-as évek végén kerültek válaszút elé, addigi, biztosnak tűnő munkahelyük nem tudott többé biztos megélhetést nyújtani számukra. E vidéken ez az új helyzet nem okozott ugyan olyan húsba vágó gondokat, mint az ország más részein, hiszen a vendéglátásból azért itt mindenkinek csurran-cseppen valami. Mégis, sokaknak fel kellett tenni a kérdést maguknak: felhagyjanak-e a szőlészettel-borászattal, vagy próbálkozzanak saját kockázatukra e munkával, a kedvezőtlen piaci viszonyok ellenére? Kevesen merték vállalni az utóbbit, s közülük is csak néhányan akadtak, akik nem a gyorsan megtérülő „kannázásra” rendezkedtek be, hanem a minőségi borkészítésre. Hiába nyilvánvaló a külföldi példák alapján, hogy az ágazat elhúzódó válsága csak a minőségi borászat térnyerésével küzdhető le, ma még túl nagy csáberő a kistermelőknek nyújtott adókedvezmény és a hatékony ellenőrzés hiánya. Minőségi borászat Varga György szőlősgazda , kevesek közé tartozik. Hosszú, küzdelmes volt az a néhány év, míg a Badacsonyi Állami Gazdaságból indulva, mára az ország legjobb tíz magán bortermelője közé küzdötte magát. Mindez idáig nem sok anyagi haszonnal járt, s bizony a család összefogására volt szükség, különben hamar elapadtak volna a források. A Káli-medence - mely több mint ezer éve a kalandozásra induló magyar csapatok gyülekezőhelye volt egyik kicsi faluja A Kálimedence kincse M1GEND LÁSZLÓ FELVÉTELE Szentbékkálla. Bár alig néhány száz lakója van, több nevezetességgel is büszkélkedhet. A nevezetes természeti képződmény, a kőtenger a falu határában található, tízpercnyi járásra pedig a 12. században épült töttöskáli templomrom. E mellett emelkedik a Feketehegy, melynek déli lankáin sorakoznak az új ültetvények, köztük Varga György háromhektárnyi szőlője. Már kezdetben elhatározta, hogy minőségi bort fog készíteni, a telepítésnél is ezt tartotta szem előtt, s 4-5 ezer tőkét ültetett hektáronként. Franciaországban régóta bebizonyították, hogy jó bort adó szőlő csak azokról a tőkékről szüretelhető, melyek nincsenek túlterhelve, s mert a hozamra szükség van, a tőkeszám növelése az egyetlen járható út. Ezért minden valamire való borvidék szigorúan szabályozza a területegységenkénti minimális tőkeszámot. Ugyancsak fontos a jó fajták kiválasztása is. A Balaton-felvidékre jellemző Olaszrizling és Szürkebarát mellett Varga György a Chardonnay-t választotta. E három fajta mindegyike kiváló, a kor divatirányzatának is megfelelő bort ad, melyekre az elsődleges ízek, zamatok a jellemzőek, s frissességükkel harmonikusan illeszkednek a modern gasztronómia követelményeihez is. Persze gondos, szakszerű munkát igényel az, hogy e borok valóban kiemelkedő minőségűek legyenek. A feldolgozás során már a must tisztításával, s ha szükséges, hűtésével kezdődik a folyamat. Fontos szempont, hogy minél később kerüljön csak kén a borba. Ha a szőlő nem rothad a szüret idején, elegendő az erjedés után kénezni először, ha mód van rá, az első fejtéssel egybevonva. A bor tisztaságát és tartósságát derítéssel lehet elérni, majd a palackozás előtt steril lapszűrés segíti a palackállóságot. A legtöbb fejtörést, az értékesítési csatornák megtalálása mellett, a palackozás módja okozza. A hagyományos üvegformák nem jöhettek számításba, mert a vásárlók úgy aligha értik meg, hogy különleges termék kínálja magát eladásra. Hosszas gondolkodás, többszöri próbálkozás után egy speciális fehér, félliteres borospalack lett a nyertes. A szintén gondosan megtervezett, mutatós garfikájú címkével felszerelt palackokra mára joggal lehet büszke tulajdonosuk, a sok munka nem volt hiábavaló, a bor megjelenése valóban kiváló. Palackban tehát a bor, ám a legnehezebb munka csak ekkor kezdődik: el is kell adni azt! S hiába tudjuk, hogy Magyarországon számos borkedvelő fizet szívesen néhány forinttal többet, hogy valóban jó minőséghez jusson, nehéz az utat megtalálni e vevőkörhöz. Kereskedelem A nagy kereskedelmi hálózatok a tömegárukat részesítik előnyben, nem szívesen foglalkoznak kis tételű különlegességekkel. Marad tehát az a néhány borászati szakbolt, amely szívesen felvállalja e borok forgalmazását. Mindennek - a vendéglátást is hozzászámítva - inkább a reklámértéke nagy, komoly mennyiségű eladást nem eredményezhet. Egyetlen reális lehetőség így az export. A fejlett borkultúrájú országokban megbecsülik az igazi magyar bort, sőt, még fizetni is hajlandók érte. Varga György is e téren ért el sikereket, borának nagyobb része ma már a német ínyencek szomját oltja. Az itt szerzett bevétel teszi lehetővé a kis gazdaság fenntartását, s olykor-olykor a fejlesztést is. Legutóbb a tárolóteret bővítette, s ezzel jelentős lépést tett előre. Bár az anyagi számítások ritkán válnak valóra, nem bánta meg, hogy ezt az utat választotta. A sok áldozatos munkáért kárpótlást nyújt az a rengeteg elismerés, oklevél, érem, melyeket a borversenyeken szerzett. S talán nem utolsó szempont az sem, hogy kiváló minőségű, esztétikus kiszerelésű borai egy kicsit segítik helyreállítani külföldön a magyar borászat megtépázott hírnevét. Kopcsay László Különleges, félliteres palackokban indul útnak a kiváló bor, hogy a német piacon találjon vevőt 1994/26 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 15