Kertészet és Szőlészet, 1995 (44. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-01 / 22. szám
BOR A borhibák első csoportja alattomosan jelenhet meg: látszólag a bor tiszta, ám a szaga vagy íze kellemetlen. Előfordulhat, hogy vegyszerízű a maradék permetezőszer következtében, vagy faízű, ha a szőlő a feldolgozásra várva sokáig törődött valamilyen faedényben. Durvább hiba, ha a pincében tárolt egyéb anyagok szagát (olaj, benzin, pálinka stb.) szívja magába, vagy a kellően ki nem tisztított hordótól lesz büdös, dohos, penész szagú. A kiváltó ok megszüntetése után csersav-zselatinos derítéssel, esetleges aktívszenes kezeléssel próbálkozhatunk. Ha mindez nem használ, egy nyílt festés enyhítheti a kellemetlen tüneteket. Ugyancsak ízlelés után érzékelhető a darabíz. A félig telt hordóból kitöltött bor szemrevételezve megfelelő, de kóstoláskor kellemetlen, diszharmonikus ízű. Kiküszöbölése utólag nehéz, esetleg az így tönkrement bort kis tételekben elházasíthatjuk. Kezelési hiba következménye a túlképezett bor is. Szúrós szagú, jellegzetes ízű, fejfájást okozó tüneteit alighanem minden borkedvelő ismeri. A nyílt fejtés segíthet ugyan, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez egyben a bor öregedését is sietteti. A fémes törések többnyire a helytelen feldolgozás következményei. A vasvegyületeket a szőlő szerves savai kioldják a tároló vagy a feldolgozó edényekből, és ettől később a bor homályos, zavaros lesz. Jellegzetesen nagyüzemi jelenség, az elavult, rosszul előkészített gépek és a szervezési hiányosságok az okozói. A rendkívül agresszív kékderítéssel orvosolható. E folyamat nagyon veszélyes, szigorúan csak OBI-vizsgálat utáni engedély alapján végezhető el. A bor fejlődése egyes szakaszaiban bezavarosodhat, különösen, ha a hőmérséklet ingadozó. Ilyenkor pelyhes kiválás is előfordulhat, amelyet elsősorban fehérjék okozhatnak. A tisztulás ülepedéssel önmagától is bekövetkezik, de ha nincs idő kivárni, bentonitos derítéssel gyorsíthatjuk. Általában a mechanikai tisztítási eljárások - szűrés, szeparálás - mind a fizikai, mind a biológiai zavarosodás ellen védelmet nyújtanak. Használatuk komoly segítséget jelenthet, de semmiképpen nem nélkülözhetetlen berendezésekről van szó. Aki nem engedheti meg magának e méregdrága gépek beszerzését, az is nyugodtan tud készíteni jó minőségű, egészséges bort, legföljebb egy kicsit tovább fog tartani. Kopcsay László IDŐJÁRÁS : Június első felében az átlagtól elmaradó hőmérsékleti értékek várhatók, többször is számítani lehet bőséges esőkre és záporesőkre. A hőmérséklet kissé alacsonyabb lesz az ilyenkor megszokottnál, de ez inkább a mérsékelt nappali felmelegedésből, s nem az erős éjszakai lehűlésből származik. A hajnalban előforduló legalacsonyabb érték eleinte 10, a hónap közepe táján már 10 és 15 fok között valószínű. A délutáni órák csúcshőmérséklete 21 és 26 fok között alakul, 3-a, 8-a és 14-e környékén várható kisebb lehűlés. Remélhetőleg az idén is - sőt talán a szokottnál korábban - megérkeznek a Medárd-napi esők, esőzések. Az időszak végig sok csapadékot ígér és gyakorlatilag bármely napon eshet. Jelentős csapadék érkezése június első pentádjában, valamint 8-a és 13-a környékén valószínű. Szerencsés esetben akár 25-30 mm is lehullhat a fél hónap során. A talajok nedvességi állapota országszerte megfelelő. Országos Meteorológiai Szolgálat MŰSORAJÁNLAT A TIT Gombász Szakcsoportja tanulmányi kirándulást szervez: - Június 3-án Csobánka-Szentkútra Meuser Iván vezetésével. Találkozás 7 óra 40-kor a Hév Batthyány téri végállomásán, a vágányok végénél. - Június 4-én az Érdi erdőbe Nehéz Zoltán vezetésével. Találkozás 7 óra 20-kor a 72. autóbusz XI., Bartók Béla út 78. sz. előtti végállomásán. A Magyar Mikológiai Társaságban június 7-én 17 órától Gombahatározás lesz. Cím: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest XI., Ménesi út 44. I. em. 116. A Postás Művelődési Központ (Bp. VI., Benczúr u. 27. Tel.: 322-8001) Dísznövény klubjában a kertészeti egyetem tanárai és neves szakértők tartanak előadásokat. Június 12-én 17.30-kor Páfrányok és orchideák a lakásban címmel dr. Szántó Matild tart előadást. ZÖLDSÉG Nálunk alig ismert és csak kevesek által termesztett zöldségnövény a brokkoli, amely közeli rokona a karfiolnak. Táplálkozási értéke is hasonló, magas az A- és C-vitamin, továbbá az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ásványianyagtartalma. Mélyhűtőben kiválóan tárolható. A karfiolhoz hasonlóan a megvastagodott virágzatot fogyasztjuk. A brokkoli esetében azonban hosszabb virágszárak fejlődnek, valamivel lazább a fej és közvetlenül a virágok (rügyek) nyílása előtt szedik őket. Környezeti igénye közel azonos a többi káposztafélével, vagyis 13-14 ° C-on fejlődik a legjobban, de jól tűri a nyári meleget és a fagyot is. A nyári fajtáknál ügyeljünk a virágkezdemények gyors kinyílására, a beérett termést azonnal szedjük. Fényre nem érzékeny, termését nem kell árnyékolni. Csak öntözött körülmények között termeszthető, még a legcsapadékosabb években sem elegendő a természetes csapadék. A mélyrétegű, a jó szerkezetű, a jó vízgazdálkodású, nitrogénben gazdag talajokat szereti. Rövid tenyészideje folytán a júniusban lekerülő zöldségfélék után (borsó, saláta, korai sárgarépa, spenót) még jó eredménnyel termeszthető. Magját palántaneveléshez június elején vessük el, júliusban palántázzuk. A palántákat szabadágyakban is nevelhetjük. Ehhez négyzetméterenként 5-6 gramm magot vessünk el, amelyből 800-1000 növény (palánta) fejlődik. A palántákat 4-5 hetes korban ritkára ültessük, 90-100 cm-es sortávolság mellett 40-50 cm-es tőtávolságot hagyjunk! Rendszeres kapáláson kívül folyamatos öntözést és 2-3 alkalommal 1-2 dkg/m³ adagú nitrogéntrágyázást is igényel. Akkor szedjük, amikor a hajtásrészek a 20-25 cm-es hosszúságot elérték. A középső virágkezdemény (termés) eltávolítása után az oldalhajtások újabb terméseket hoznak. 1995/22 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 11