Kertészet és Szőlészet, 2012 (61. évfolyam, 27-52. szám)
2012-10-10 / 41. szám
Szőlő-bor Szakmai nap a Georgikon Karon Az elmúlt évtizedekhez hasonlóan, a szüreti időszak kezdetén szőlőfajtákról rendezett szakmai napot a Georgikon Kar Kertészeti Tanszéke, az MTA PAB A Kertészeti Munkabizottsága és a Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. segítségével. köszöntőt követően Kocsis László professzor mutatta be az évjárat sajátosságait, majd a Kertészeti Tanszék új, ígéretes fajtajelöltjeit. Kiemelte, hogy kiváló genetikai alapokkal rendelkeznek az illatos, fehérbort adó szőlőfajták nemesítéséhez, amit Bakonyi Károly gyűjtő és nemesítői munkája alapozott meg. A korábbi nemesítési program eredményeként jelentik be a Corvinus fehérbort adó szőlőfajtát, valamint a Hunnia csemegeszőlőt állami minősítésre. A Messiás vörösbort adó fajtajelöltet már vizsgálja az illetékes hatóság. Növényvédelmi kezelés nélkül is kiválóan teremnek. Az újabb nemesítési programban az új genotípusok betegségekkel szembeni ellenálló képességét mikroparcellákban tesztelik. A kiválasztott egyedek utódai növényvédelmi kezelés nélkül is kiválóan teremnek 2009 óta. Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a szőlőalanyok szárazságtűrésének fokozására. Még legalább 6 év biztosan kell, hogy termesztésbe kerüljenek a legújabb, kiváló szőlőfajtajelöltek. Borászati tanácsokat fogalmazott meg Bakó Ambrus tanársegéd 2012-re. Az év meteorológiai adatai és a növények állapota arra utalnak, hogy nagy a kockázata a jellegtelenség (íz-, aromavilág), savszegénység, magas alkoholtartalom, illetve csökkent szárazanyag-tartalom kialakulásának és az élesztők számára hasznos tápanyagtartalom is alacsony maradhat. Éppen ezért az idén a szüret kezdőnapjának meghatározása a szokásostól eltérő, a késői szüreti jegyek korábban kialakulhatnak, előtérbe kerülnek az alacsony tápanyagszükségletű élesztők. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a fajélesztők használata esetén különösen illik odafigyelni azok tápanyagszükségletére is. Fehérbort adó fajták feldolgozása esetén két megoldás lehetséges: gyors feldolgozás (egész fürtös sajtolás) az üdeség megmentése érdekében; illetve horonáztatás, hogy a tanninokkal ellensúlyozzuk a savhiányt. Kékszőlők esetében követhetjük a korábbi évek gyakorlatát az almasavbontás kivételével, ugyanis az már teljesen, vagy jelentős részben lezajlott a tőkén, a bogyókban. A borkezelések kapcsán a próbaderítések fontosságára hívta fel a figyelmet Bakó Ambrus, mert a bogyóhúsban a fehérjékkel szemben megnőtt az oligopeptidek aránya. Az érdeklődők közel félszáz fajtával ismerkedtek meg Cserszegtomajon, és lehetőséget kaptak a szőlők kóstolására. A kísérleti telepen bemutatták a 2012. évi technológiai kísérleteket is. A növényvédelmi technológiákat a Syngenta, a DuPont és a Bayer CropScience Kft. munkatársai, a támberendezéseket és azok kiegészítőit az MG-Stahl Bt. és Tarján Acél Kft. képviselői mutatták be. Lombtrágyázási kísérletet ismertetett a Fitohorm Kft. munkatársa. K. L. ▲ Bakonyi Károly szőlőnemesítő szobra alatt mutatták be a keszthelyi fajtákat A fajtajelöltek A Corvinus fajta összetett intraspecifikus hibrid, az (Olasz rizling x Ezerjó) x (Olasz rizling x Szürkebarát) szülőktől származik. Középerős tőkéi laza lombozatot nevelnek, virágai nagyon jól termékenyülnek. Peronoszpórára, lisztharmatra, szürkerothadásra nem fogékony, tűrőképessége átlagos. Középnagy fürtjei igen tömöttek, gyakran mellékfürtöt képeznek. Bogyói kicsik, gömbölyűek, kiemelkedően lédúsak, édesek, kiváló savharmóniával. Bora testes, harmonikus, illat- és zamatanyagokban gazdag, egyedi, jól felismerhető, karakteres. A Hunnia csemegeszőlőt a Diamant és Viktória keresztezésével hozták létre. Erős növekedésű, bőtermő, korai, augusztus első felében érő hibrid. Fürtje nagy, 250-400 gramm tömegű, bogyói nagyok, 7 gramm súlyúak, aranysárgák, pontozottak, oszloposan megnyúltak, 26 X 20 mm nagyságúak. Ropogós bogyói kellemes, enyhén muskotályos ízűek, édesek, kevés magvúak (1,5 mag/bogyó). A Karakteres bort ad a Corvinus fehérborszőlő-jelölt A Muskotályos, alig magvas a Hunnia csemegeszőlő 41. szám ♦ Kertészet és Szőlészeti 19 2012. október 10.