Kertészet és Szőlészet, 2017 (66. évfolyam, 27-52. szám)

2017-09-27 / 39. szám

Tudunk létezni nélküle? Igen. Legalábbis többet ér az egészségünk és környe­zetünk megóvása, mint a vegyszeres gyomirtás, ami ugyan igen kényelmes, de egyre kevésbé hatásos és egyre többe kerül. Az el­száradt gyomnövények helyébe ugyanis gyorsan erősebb és több gyomnö­vény nő. A legkellemetle­nebb gyomok egy része pedig már rezisztens a glifozátra. Viszont a kapá­ra egyikük sem lesz ellen­álló. Több, rendszeresebb munkát, más felfogást és több gépesítést igényel majd a területek gyom­mentesen tartása, de meg­éri az átállás. Föl kell rá ké­szülnünk, és itt nem a ko­moly készletek „bespájzo­­lására” gondolok, hanem a másfajta, precíziós, gépi mechanikai, rendszeres gyomirtásra való átállásra. A glifozátsav és sóinak felhasználásával készült szabad forgalmú gyomir­tó szerek már annyira az életünk részévé váltak, hogy a gazdákban kétség­­beesést vált ki minden hír, ami a glifozát betiltá­sáról szól. Pedig van élet és mezőgazdaság ezek nélkül is. Növényvédelem Glifozát nélküli Európa Sikeres polgári kezdeményezést is tárgyalt plenáris ülésén az Európai Unió jogszabályok és szakpolitikák gazdasági és szociális helyzethez való illesztéséért felelős szervezete, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGS2B). Összegyűlt ugyanis több mint egymillió aláírás arról, hogy az egész közösségben tiltsák be a glifozát használatát. A Bizottság javasolja a tagállamoknak a glifozát betiltását. B­an Glyphosate (Tiltsák be a glifozátot és védjék meg az embereket, illetve a kör­nyezetet a mérgező növény­védő szerektől) néven ugyan­is európai polgári kezdemé­nyezés indult arról, hogy az EU-ban ne lehessen többé hasz­nálni ezt a sokat vitatott gyom­irtó hatóanyagot. A polgári kezdeményezés akkor sikeres, ha legalább egymillió aláírás gyűlik össze, mert jogalkotás­ra hívhatják föl a Bizottságot. Ez a közvetlen uniós szakpoli­tikai részvétel egyik formája az EU-ban. A glifozátot betiltani célzó kezdeményezést már a hivata­los határidő lejárta előtt sike­resnek nyilvánították, hiszen kevesebb mint öt hónap alatt 1 323 431 aláírás gyűlt össze. A kérdés azért időszerű, mert a Bizottságnak ez év végéig döntenie kellene arról, hogy meghosszabbítja-e a glifozát 2017 végén lejáró EU-enge­­délyét újabb tíz évre, vagy sem. Valószínűsíthető, hogy a vitát követően a kérdéses jó­váhagyást a korábbi nyilatko­zatukkal ellentétben mégsem fogják tudni újabb tíz évre hosszabbítani, és hamarosan jogszabálytervezet készül a glifozát európai unióban va­ló betiltására. A sikeres európai polgári kezdeményezés hatására az EGSZB arra kéri a Bizottságot, hogy javasolja a tagállamok­nak a glifozát betiltását, vizs­gálja felül a növényvédő sze­rek jóváhagyására vonatkozó eljárást, és határozzon meg az egész EU-ra kiterjedő, kötele­ző érvényű csökkentési célér­tékeket a növényvédő szerek használatáról. Továbbá hang­súlyozzák, hogy a növényvé­dő szerek uniós hatósági jóvá­hagyás céljából történő tudo­mányos értékelése kizárólag olyan publikált tanulmányo­kon alapuljon, amelyek illeté­kes közigazgatási szervek, és nem a növényvédőszer-ágazat megbízásából készültek. Java­solják még az egész EU-ra ki­terjedő, kötelező érvényű, a nö­­vényvédőszer-használatra vo­natkozó csökkentési célérté­kek meghatározását a növény­­védőszer-mentes jövő érdeké­ben. A glifozát felhasználása gyomirtó szerként azt ered­ményezheti, hogy a szerma­radványok a levegőbe, az ivó­vízbe, a növények és állatok szöveteibe, és így az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A felszíni vizekben 1-1700 ggd, talajban (szárazanyagra vetít­ve) 0,07-40 mg/kg, üledékek­ben 0,05-19 mg/kg, vadon ter­mő bogyósokban 1,6-19 mg/kg zuzmókban 45 mg/kg men­­­nyiségben mutatták ki. Növé­nyekben a legkülönbözőbb koncentrációban fordult elő a hatóanyag: kimutatták ba­nánból, száraz babból, száraz borsóból, lencséből, szójából, gabonamagvakból, cukornád­ból, gyapotból, teából. Kiemel­kedően magas koncentráció­kat, akár 225 mg/kg értéket is mértek szálastakarmányokban. A különböző vizsgálati ered­mények ellenére a hivatalos szervezetek álláspontja tovább­ra is az, hogy az emberi egész­ségre nézve csekély a káros hatása. 2015 márciusában az ENSZ Egészségügyi Világszervezeté­nek (WHO) szakirányú szer­vezete, a Nemzetközi Rákku­tató Ügynökség (IARC) az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta glifozátot. 2015 vé­gén az Európai Élelmiszer­biztonsági Hatóság (EESA) is értékelte a hatóanyagot, de ellentétes eredményre jutott. A glifozát nagyrészt válto­zatlan formában ürül az emlő­sök szervezetéből: 10 nappal a kezelés után már csak nyo­mokban találtak a szövetekben a szerrel három hétig táplált patkányok vizsgálatakor. Az adatok alapján az anyagcsere­folyamatban nagyon mérsékel­ten vesz részt, a kiürülés gyors és majdnem teljes mértékű. Ugyanakkor egy 2009-es argen­tin kutatás a glifozát terato­­gén hatását bizonyította afri­kai karmosbékákon. 2010-ben tovább bővültek az informáci­ók, kísérletekben jóval az aján­lott mezőgazdasági felhasználá­si mennyiségek alatt is komoly egészségkárosító hatások je­lentkeztek. Megköti továbbá a fémionokat, amivel általános hatást fejt ki több fő enzimre, amelyek működése multiva­­lens ionoktól függ. Laborkísér­letek már egyértelműen a gli­­fozáthoz kötöttek bizonyos születési rendellenességeket is. K.L. 20 Kertészet és Szőlészet • 39. szám 2017. szeptember 27.

Next