Kertészet és Szőlészet, 2017 (66. évfolyam, 27-52. szám)
2017-09-27 / 39. szám
Tudunk létezni nélküle? Igen. Legalábbis többet ér az egészségünk és környezetünk megóvása, mint a vegyszeres gyomirtás, ami ugyan igen kényelmes, de egyre kevésbé hatásos és egyre többe kerül. Az elszáradt gyomnövények helyébe ugyanis gyorsan erősebb és több gyomnövény nő. A legkellemetlenebb gyomok egy része pedig már rezisztens a glifozátra. Viszont a kapára egyikük sem lesz ellenálló. Több, rendszeresebb munkát, más felfogást és több gépesítést igényel majd a területek gyommentesen tartása, de megéri az átállás. Föl kell rá készülnünk, és itt nem a komoly készletek „bespájzolására” gondolok, hanem a másfajta, precíziós, gépi mechanikai, rendszeres gyomirtásra való átállásra. A glifozátsav és sóinak felhasználásával készült szabad forgalmú gyomirtó szerek már annyira az életünk részévé váltak, hogy a gazdákban kétségbeesést vált ki minden hír, ami a glifozát betiltásáról szól. Pedig van élet és mezőgazdaság ezek nélkül is. Növényvédelem Glifozát nélküli Európa Sikeres polgári kezdeményezést is tárgyalt plenáris ülésén az Európai Unió jogszabályok és szakpolitikák gazdasági és szociális helyzethez való illesztéséért felelős szervezete, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGS2B). Összegyűlt ugyanis több mint egymillió aláírás arról, hogy az egész közösségben tiltsák be a glifozát használatát. A Bizottság javasolja a tagállamoknak a glifozát betiltását. Ban Glyphosate (Tiltsák be a glifozátot és védjék meg az embereket, illetve a környezetet a mérgező növényvédő szerektől) néven ugyanis európai polgári kezdeményezés indult arról, hogy az EU-ban ne lehessen többé használni ezt a sokat vitatott gyomirtó hatóanyagot. A polgári kezdeményezés akkor sikeres, ha legalább egymillió aláírás gyűlik össze, mert jogalkotásra hívhatják föl a Bizottságot. Ez a közvetlen uniós szakpolitikai részvétel egyik formája az EU-ban. A glifozátot betiltani célzó kezdeményezést már a hivatalos határidő lejárta előtt sikeresnek nyilvánították, hiszen kevesebb mint öt hónap alatt 1 323 431 aláírás gyűlt össze. A kérdés azért időszerű, mert a Bizottságnak ez év végéig döntenie kellene arról, hogy meghosszabbítja-e a glifozát 2017 végén lejáró EU-engedélyét újabb tíz évre, vagy sem. Valószínűsíthető, hogy a vitát követően a kérdéses jóváhagyást a korábbi nyilatkozatukkal ellentétben mégsem fogják tudni újabb tíz évre hosszabbítani, és hamarosan jogszabálytervezet készül a glifozát európai unióban való betiltására. A sikeres európai polgári kezdeményezés hatására az EGSZB arra kéri a Bizottságot, hogy javasolja a tagállamoknak a glifozát betiltását, vizsgálja felül a növényvédő szerek jóváhagyására vonatkozó eljárást, és határozzon meg az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékeket a növényvédő szerek használatáról. Továbbá hangsúlyozzák, hogy a növényvédő szerek uniós hatósági jóváhagyás céljából történő tudományos értékelése kizárólag olyan publikált tanulmányokon alapuljon, amelyek illetékes közigazgatási szervek, és nem a növényvédőszer-ágazat megbízásából készültek. Javasolják még az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű, a növényvédőszer-használatra vonatkozó csökkentési célértékek meghatározását a növényvédőszer-mentes jövő érdekében. A glifozát felhasználása gyomirtó szerként azt eredményezheti, hogy a szermaradványok a levegőbe, az ivóvízbe, a növények és állatok szöveteibe, és így az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A felszíni vizekben 1-1700 ggd, talajban (szárazanyagra vetítve) 0,07-40 mg/kg, üledékekben 0,05-19 mg/kg, vadon termő bogyósokban 1,6-19 mg/kg zuzmókban 45 mg/kg mennyiségben mutatták ki. Növényekben a legkülönbözőbb koncentrációban fordult elő a hatóanyag: kimutatták banánból, száraz babból, száraz borsóból, lencséből, szójából, gabonamagvakból, cukornádból, gyapotból, teából. Kiemelkedően magas koncentrációkat, akár 225 mg/kg értéket is mértek szálastakarmányokban. A különböző vizsgálati eredmények ellenére a hivatalos szervezetek álláspontja továbbra is az, hogy az emberi egészségre nézve csekély a káros hatása. 2015 márciusában az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) szakirányú szervezete, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta glifozátot. 2015 végén az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EESA) is értékelte a hatóanyagot, de ellentétes eredményre jutott. A glifozát nagyrészt változatlan formában ürül az emlősök szervezetéből: 10 nappal a kezelés után már csak nyomokban találtak a szövetekben a szerrel három hétig táplált patkányok vizsgálatakor. Az adatok alapján az anyagcserefolyamatban nagyon mérsékelten vesz részt, a kiürülés gyors és majdnem teljes mértékű. Ugyanakkor egy 2009-es argentin kutatás a glifozát teratogén hatását bizonyította afrikai karmosbékákon. 2010-ben tovább bővültek az információk, kísérletekben jóval az ajánlott mezőgazdasági felhasználási mennyiségek alatt is komoly egészségkárosító hatások jelentkeztek. Megköti továbbá a fémionokat, amivel általános hatást fejt ki több fő enzimre, amelyek működése multivalens ionoktól függ. Laborkísérletek már egyértelműen a glifozáthoz kötöttek bizonyos születési rendellenességeket is. K.L. 20 Kertészet és Szőlészet • 39. szám 2017. szeptember 27.