Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 12. (1891)

1891 / 1. füzet

A BÜHLI KORAI SZILVA. A Bühli korai szilva. Hogy milyen nagy fontosságúvá válhatik egyes vidékekre nézve valamely gyümölcsfaj, ezt számos példa közt érdekesen mutatja a Bühli korai szilva. Bühl Németországban Baden nagyh­erczegségben fekszik. És alig van ott gyümölcs, mely oly keresett kereskedelmi czikk volna és oly dús jövedelmet hozna egy-egy vidéknek mint ez a korai szilva hoz Bühl városának és környékének. Ennek a szilvának rop­pant nagy kelete van. Már julius közepén jött tavaly számos kereskedő Kölnből, Mainzból, Stuttgartból, Svájcz több városából és más vidékről Büklbe és ott marad­tak bevárván a szilva érését és időközben vásárlásokat téve. Érés idején összejönnek az emberek a környékről, kik szilvájukat nem adták el előre a fán, már hajnali 4 órakor a Büklben minden nap megtartatni szokott szilvavásárra, hogy árujukat eladják. A korai szilvát tavaly 20—23 márkán vették 50 kilónként, a később piaczra hozott szilvát 12—14 márkán. Ez bizonyára nagyon elfogadható ár. Egy paraszt­­ember azt beszélte, hogy 900 négyszögölnyi kertjéből, mely Bühli korai szilvával van beültetve, 800 márkát bevett tavaly, míg hasonló nagy szőlejéből annyi bort sem szüretelt, a­mennyit munka közben megivott. És ezt el is hihetjük, mert azon a vidéken tavaly igen rosszul ütött ki a szüret. Vannak fák, melyek ámbár még fiatalok, alig 5 év előtt lettek ültetve, és darabonként már­is 10—15 márka termést adtak. «Vezetőm — írja Uhink a Bühli korai szilváról irt egy közleményben — mialatt a Bühli korai szilvát termesztő falvakat végig jártuk, egy parasztház kis kertjében 6 darab szépen kifejlett 5 év előtt ültetett fát mutatott nekem, melynek tavalyi terméséért egy kereskedő 60 márkát ígért, a­mit a tulajdonos azonban kéré­sért s ő a szilvát maga szedte le és adta el a vásáron és 80 márkát vett be érte.­ Mutatja e két adat, hogy milyen magas földjáradékot lehet szilvafák ültetése által elérni. A Bükli korai szilva rendkívül nagy kelendőségének feltüntetésére szolgálhat továbbá az a tény, hogy érés ideje alatt naponta 10—12 vasúti kocsi indul el szil­vával megrakva Bühl állomásról különböző irányba. A Bühli szilva eredetéről csak azt tudhattam meg, hogy az már 30—40 év előtt megvolt, de akkor még nagy értéket nem tulajdonítottak neki. Állítólag Koppelwindeck faluban Bühl mellett vannak a legrégibb fák, melyek mintegy 40 évesek lehetnek. Minthogy ez a szilva igen könnyen szaporodik gyökérhajtásokról, lassan mint nagyobb-nagyobb terjede­lemben termesztették, de csak mintegy 10 év óta képez kiviteli czikket és ez az oka annak, hogy Bühl szilvapiacza oly nagyfontosságuvá vált. A Bühli szilva, mint már említve volt, augusztus hó első felében érik és csak­nem minden évben gazdagon terem, minthogy virága a hideg ellen majdnem tel­jesen érzéketlen, sőt 3 fok Beaumure hideget kiáll, anélkül, hogy megsintené. Évek sora óta csak egyetlen egy rossz termés fordult elő, melyet a hernyók rendkívüli elszaporodása okozott. A Bükli szilva fája erős növésű, és minthogy évi növése igen korán befejeződik, nem fagy el soha. Az 1879/80. évi tél, melyben oly sok gyümölcsfa s azok közt nagy számú beszterczei szilva is elpusztult, Bükli korai szil­vából egyetlen egy áldozatot nem követelt. Gyümölcse nem oly hosszas tojásdad alakú, mint a beszterczei, hanem inkább .

Next