Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 12. (1891)
1891 / 1. füzet
A BÜHLI KORAI SZILVA. A Bühli korai szilva. Hogy milyen nagy fontosságúvá válhatik egyes vidékekre nézve valamely gyümölcsfaj, ezt számos példa közt érdekesen mutatja a Bühli korai szilva. Bühl Németországban Baden nagyherczegségben fekszik. És alig van ott gyümölcs, mely oly keresett kereskedelmi czikk volna és oly dús jövedelmet hozna egy-egy vidéknek mint ez a korai szilva hoz Bühl városának és környékének. Ennek a szilvának roppant nagy kelete van. Már julius közepén jött tavaly számos kereskedő Kölnből, Mainzból, Stuttgartból, Svájcz több városából és más vidékről Büklbe és ott maradtak bevárván a szilva érését és időközben vásárlásokat téve. Érés idején összejönnek az emberek a környékről, kik szilvájukat nem adták el előre a fán, már hajnali 4 órakor a Büklben minden nap megtartatni szokott szilvavásárra, hogy árujukat eladják. A korai szilvát tavaly 20—23 márkán vették 50 kilónként, a később piaczra hozott szilvát 12—14 márkán. Ez bizonyára nagyon elfogadható ár. Egy parasztember azt beszélte, hogy 900 négyszögölnyi kertjéből, mely Bühli korai szilvával van beültetve, 800 márkát bevett tavaly, míg hasonló nagy szőlejéből annyi bort sem szüretelt, amennyit munka közben megivott. És ezt el is hihetjük, mert azon a vidéken tavaly igen rosszul ütött ki a szüret. Vannak fák, melyek ámbár még fiatalok, alig 5 év előtt lettek ültetve, és darabonként máris 10—15 márka termést adtak. «Vezetőm — írja Uhink a Bühli korai szilváról irt egy közleményben — mialatt a Bühli korai szilvát termesztő falvakat végig jártuk, egy parasztház kis kertjében 6 darab szépen kifejlett 5 év előtt ültetett fát mutatott nekem, melynek tavalyi terméséért egy kereskedő 60 márkát ígért, amit a tulajdonos azonban kérésért s ő a szilvát maga szedte le és adta el a vásáron és 80 márkát vett be érte. Mutatja e két adat, hogy milyen magas földjáradékot lehet szilvafák ültetése által elérni. A Bükli korai szilva rendkívül nagy kelendőségének feltüntetésére szolgálhat továbbá az a tény, hogy érés ideje alatt naponta 10—12 vasúti kocsi indul el szilvával megrakva Bühl állomásról különböző irányba. A Bühli szilva eredetéről csak azt tudhattam meg, hogy az már 30—40 év előtt megvolt, de akkor még nagy értéket nem tulajdonítottak neki. Állítólag Koppelwindeck faluban Bühl mellett vannak a legrégibb fák, melyek mintegy 40 évesek lehetnek. Minthogy ez a szilva igen könnyen szaporodik gyökérhajtásokról, lassan mint nagyobb-nagyobb terjedelemben termesztették, de csak mintegy 10 év óta képez kiviteli czikket és ez az oka annak, hogy Bühl szilvapiacza oly nagyfontosságuvá vált. A Bühli szilva, mint már említve volt, augusztus hó első felében érik és csaknem minden évben gazdagon terem, minthogy virága a hideg ellen majdnem teljesen érzéketlen, sőt 3 fok Beaumure hideget kiáll, anélkül, hogy megsintené. Évek sora óta csak egyetlen egy rossz termés fordult elő, melyet a hernyók rendkívüli elszaporodása okozott. A Bükli szilva fája erős növésű, és minthogy évi növése igen korán befejeződik, nem fagy el soha. Az 1879/80. évi tél, melyben oly sok gyümölcsfa s azok közt nagy számú beszterczei szilva is elpusztult, Bükli korai szilvából egyetlen egy áldozatot nem követelt. Gyümölcse nem oly hosszas tojásdad alakú, mint a beszterczei, hanem inkább .