Hajtatás, Korai Termesztés 10. (1979)

1979 / 1. szám - Somos András: Új kutatási eredmények a koraiság fokozására a zöldségtermesztésben

Kísérletünkben, a paprikafajtáknál várható eltérések megismerése céljából, két fajtát - a rövid tenyészidejű Soroksári hajtatot, és a hosszabb tenyészidejű Paradicsomalakú zöld­et - termesztettük erre a célra. A N-formák közül a nitrát-, ammónium- és karbamid hatását vizsgáltuk a termés meny­­nyisége és a koraiság szempontjából. Azt tapasztaltuk, hogy a NO30N használatá­val biztosítható legjobban a paprika fej­lődésének gyorsítása és a korábbi szedési idénykezdet. A szakemberek ma már jól ismerik azt is, hogy a tápanyagok pótlására használt műtrá­gyák és egyéb fejlődést serkentő készítmé­nyek hatásának mértékét a talajok, ill. egyéb, gyökérrögzítésre használt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai is befolyá­solják. Erre való tekintettel vizsgálatain­kat laza szerkezetű homokon és kötöttebb vályogon végeztük. Ez a magyarázata annak, hogy pl. a homokban nevelt paprikán a nit­rát és ammónium N formák egyenkénti haszná­lata esetében 20 mg/100 g szintig a korai és az összes termés is erőteljesen növek­szik. A 30 mg/100 g-os szint sem a korai­­ságot, sem az összes termést nem növelte. A többi N forma esetében az optimális N szint 30 mg/100 g talaj szintjéig a termés mennyisége emelkedik, a korai termés azon­ban már lényegesen csökkent. A karbamid-N a paprika növényeken - a gyö­kérzeten és a leveleken egyaránt - perzse­lést okozott, s emiatt a korai és az összes termést is csökkenti. Ezért használata a paprikahajtatásban nem ajánlható. A gyökérrögzítésre használt közegek /talaj, kavics, tőzeg stb./ kémiai tulajdonságainak a paprika fejlődésére gyakorolt hatásáról, elsősorban a talaj kémiai reakciójának /pH/ és a N-formák hatásának összefüggéséről irodalmi adatokat nem találtunk. Emiatt szükségesnek tartottuk a paprikával ilyen kísérletek beállítását. Eddigi vizsgálataink eredményei egyértel­műen azt mutatják, hogy a növekedés és fej­lődés /tápoldatos termesztésben/ savanyú és közömbös kémiai reakciója /pH 5,5-7/ kö­zegben lényegesen jobb volt, s ez az össze­függés a termésmennyiségben is jól tükröző­dött. /1. táblázat./ Ennek ismeretében fel­hívjuk a termesztők figyelmét arra, hogy savanyú kémhatású talajban a nitrát-N ter­mésnövelő hatása nagyobb az ammónium-N-nál. A nitrogénforma és a gyökérközeg-pH együttes hatása az étkezési paprika termésmennyiségére 1. táblázat /Soroksár, 1978/ Fajta: Paradicsomalakú zöld Kezelések Kezelés Termésmennyiség száma pH N-forma db/m^ kg/m^ 1. 7,0 no3-n 76 2,37 2. 6,0 no3-n 21 3,25 3. 6,0 NH--N 4 82 2,20 4. 8,0 N03-N 29 0,94 5. 8,0 nh4-n 75 2,09 SzD 1 % 0,18 Magvetés: I. 15. ültetés: III. 10. Szedés vége: VII. 6. /piros érett/ 2

Next