Hajtatás, Korai Termesztés 14. (1983)
1983 / 1. szám - Somos András: Magyar-szovjet kapcsolatok az agrárkutatás, oktatás és termelés területén
választásával, a szakaszos vetés liszenkói módszerének segítségével. A tudományos utánpótlás területén alapvető és a mai napig is követett képzési módszert vettünk át a Szovjetuniótól. Az aspirantúra keretein kívül is folyamatosan alakult ki értékes kutatócsere a Szovjetunió és hazánk mezőgazdasági kutatóintézményei között, így pl. a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézetében kutatócsere keretében dolgozott Muhin a moszkvai Timirjazev akadémiáról, Bolotszki a harkovi Ukrán zöldségtermesztési intézetből, Paskin a Szibériai zöldségkutató intézetből, Filippov a Moldvai zöldségtermesztő kutatóintézetből. Az intézetek közötti kapcsolatok vonatkozásában a Moldáviai Köztársaság Tiraszpoli zöldségtermesztési kutatóintézetével, a Timirjazev Akadémia Zöldségtermesztési tanszékével, továbbá az össz-szövetségi Növénytermesztési Intézettel kialakított növényfajcsere, kiadványok és tapasztalatok, egyéb eredmények cseréje említhető. Az agrárfelsőoktatás 1945 utáni elsőoktatási reformjához szintén nagyon értékes segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. Szebeljev professzor több éven át dolgozott a gödöllői Agrártudományi Egyetem Földműveléstani Tanszékén vendégprofesszorként, és az ő irányításával készítettük az előbb már említett sok vonatkozásban ma is érvényben levő oktatási reformot. - A kiadványcserék kiépítése szintén jelentős lépés volt kapcsolataink bővítésére. A nemzetközi együttműködés szélesebb alapozása a KGST keretében történik. A sokrétű együttműködési módszer közül ide kívánkozik a termesztett növények teljesítőképességének vizsgálata eltérő környezeti viszonyok /klíma, talaj, domborzat/ hatására. A fajták és környezetük állandó kölcsönhatásának, törvényének értékelésére. A kutatási eredmények nemzetközi terjesztése. A KGST-n belül, meghatározott program keretében tervszerűen dolgoznak az egyes szakcsoportok, így került sor többek között - Magyarországon a kertészeti ágazat egészét felölelőNemzetközi Konferenciára is, 1958-ban. A zöldségtermesztés területén 1972-ben pedig mi rendeztük a CIPA szervezetébe tömörült országok részére, a keleti és nyugati tábor országainak képviselői részére, a nagyon jól sikerült közös konferenciát. Nagy örömmel közölhetem továbbá a KGST keretben létrehozott közös időszaki folyóiratunk indítását és azóta folyamatos megjelenését. 1983-ban már a 27. évfolyam kezdődött, "Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle" - tudományos - termelési témájú folyóiratként. Közli a KGST országok mezőgazdaságban elért tudományos és élenjáró gyakorlati tapasztalatok cseréjét. Néhány példát a kutatási együttműködésekről . Példaként a zöldségtermesztésből a paradicsom és paprika fajtákkal végzett kísérleteket említem. A paprikával, jó értelemben vett távolabbi érdekünk is volt. A paprika nagyobb biológiai értékét méltányolva, termesztését és fogyasztását bővíteni szeretnénk a baráti országokban. Sok év után most úgy látom, hogy célunkat általában sikerült elérni.Pl. Moszkvában a TSZHA kísérleti üzemében sikerrel hajtatták és hajtatják a magyar paprikafajtákat./ Ennek keretében fedeztük fel a "Podarok Moldavii" és a "Lasztocska" nagyon értékes szovjet étkezési paprikafajtákat. A magyar fajták közül a "Cecei" táj fajtából előállított fehér bogyója, valamint a "Paradicsom alakú zöld" fajta típusból mi adtunk lehetőséget a szovjet fajtaválaszték bővítésére. Az uborkafajták választékának szélesítésében szintén sikeres kísérleteket folytattunk a Timirjazev Mezőgazdasági Akadémia Zöldségtermesztési Tanszékének üvegházi hibrid fajtái közül a "Moszkvai üvegházi hajtató, "Zuzulja" stb. /Tarakanov/ fajtákkal. Görögdinnye-nemesítésünknek is nagy lendületet adott a szovjet "Melitopolszki" korai, aprótermésű, vékonyhéjú fajta felhasználása. Az új Fuzáriumra rezistens magyar 2