Hajtatás, Korai Termesztés 17. (1986)
1986 / 1-2. szám - Zsitvay Attila: A zöldségtermesztés eredményei és a termelésfejlesztés faladatai
mas lehet a továbblépés feladatainak meghatározásában, azért is, mert a mélyponton /1983/ túl vagyunk. Az utóbbi öt évben a termés mennyisége összességében is a piaci igények szerint alakult, a hiány vagy túltermelés - egyébként sajnos megszokott - tüneteit részben az időjárási, részben az emberi tényezők okozták. Bármennyire is hihetetlen, az utóbbi öt évben az V. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva - ekkor 4 év a termelés sokirányú ösztönzése jegyében telt el - átlagosan nem sokkal 10%-kal, 266 ezer tonnával termett kevesebb. Az már fontosabb mutató, hogy a szántóföldi termés mennyisége ugyanilyen összehasonlításban 17%-kal volt kevesebb, és ez ad egyben némi magyarázatot a nagyfelhasználók esetenkénti hiánypozíciójára. A fontosabb cikkek közül csupán a vöröshagymából és zöldborsóból nőtt a termelés volumene ,nem szólva a hajtatásról/ és nem véletlenül. Másokból a csökkenés egyértelmű /paradicsom, fűszer- és étkezési paprika, káposzta/. Említettem már, hogy a termés ingadozásban időjárási és emberi tényezők játszottak közre. Időjárás mindig volt és lesz, csak a hatása nem tompítható addig, amíg nem sikerül a termelés jobb területi elhelyezését végrehajtanunk, amíg nem tudjuk a jobb anyagi-műszaki megalapozást és főként az öntözést biztosítani. Ez alapfeltétel. Egyúttal ezek nélkül érdemi termelési színvonal növekedést is nehéz biztonsággal programozni. Az emberi tényezők vagy másképpen a termelői magatartás is volt, meg lesz is addig, amíg nem tudjuk a termelést a mindenkori kereslethez igazodóan irányítani. Főként a kistermelői kör - amely a cikkek sokaságában a belföldi piac ellátásában meghatározó - a bőtermő év után felhagy a termeléssel, keresleti piacnál, magas árnál pedig növeli a termelését. Ebből főként a rossz évjáratban /1984/ a hiány jelentkezik, máskor különösen kedvező évjárat esetén túltermelés van. Ehhez van szükség olyan integrációra, termelésszabályozásra, amely a szerződéskötések révén még eddig nem vezetett sikerre. A már jelzett szántóföldi területi és termésmennyiségbeni csökkenések nemcsak a nagyüzemi termelői érdekeltségre vezethetők vissza. Szükség volt mind a fűszerpaprikánál, mind a paradicsomnál a piac igénye szerinti termeléscsökkentésre. Más kérdés, hogy éppen a kereslettel összefüggésben most újólag meg kellett a termőterületet növelni, de ezt úgy hiszem természetes tényezőként kell kezelni. Csak azt nem tekinthetjük természetesnek, ami rontja az ellátás színvonalát, ami nem védi a magas színvonalon termelői, gépekkel, eszközökkel is felszerelt szakosodott gazdaságok körét, ami nem segíti elő a jobb termelési értékesülési biztonságot, a jobb érdekeltségi pozíciót. A szerkezetváltozások és minden fontosabb szántóföldi- és hajtatott zöldségnövénynél mérhető hozamnövekedés eredményezte a változatlan áron számított_termelési_érték szinten maradását. Az utóbbi öt év átlagában ez 11,5 milliárd Ft /a növénytermelés 10%-a, de 1985-ben már csaknem 14 milliárd Ft. Ennyi még a jegyzett statisztikai értékek óta nem volt megfigyelhető. Ez a pozíció, és az ismert feltételrendszer ad biztosítékot arra, hogy a VII. ötéves tervben további 10%-kal növeljük a termelés értékben kifejtett volumenét. Valójában az eredmény úgy mérhető, ha szükségletek kielégítését vesszük számba. A belföldi felhasználás összességében a teljes termés 30-41%-a. A bolti és piaci vásárlások révén hasznosul a termés 20-21%a. Néhány fontosabb cikknél az az alábbiak szerint alakult: Termés ezert Bolti-piaci vásárlás ezer t termés % Vöröshagyma 130-150 36-40 25 Fejeskáposzta 86-126 55-60 5o Paradicsom 2oo-22o 32-35 15 Zöldpaprika 5o- 6o 45-50 9o Zöldborsó 25o-26o4 2 Uborka 4o- 7o 23-25 5o Sárgarépa 45- 5o 2- 35 G.dinnye 8o-llo 45-50 45 2