Kertgazdaság, 1980 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Az Alar—85 és a Rol-Fruct kezelések hatása a hajtásnövekedésre és a virágrügyképződésre nem termő korú almaültetvényekben Inántsy Ferenc Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság, Nyíregyháza Budán Tamás GYDRI Kutató Állomása, Újfehértó Dávid Miklós Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszék, Budapest Az almaültetvények rekonstrukciója során létesülő­ új telepítésekben a Delicious fajták aránya magas, ültetvényenként változóan 40—80%. A korábbi tapasztalatok­ból tudjuk, hogy az M­ 4 alanyú Starking fa csak hetedik, nyolcadik évében hoz ki­elégítő termést és a spur típusok sem fordulnak termőre lényegesen korábban ezen az alanyon. A hetvenes évek közepétől kezdődően gyakran létesült 5x3 m térállású olyan sövényrendszerű gyümölcsös, melynek jelentős hányada Starking fajta M-4 ala­nyon. Az ilyen fajtájú és alanyú fáknak ez a térállás megfelelő talaj és tápanyagellátás mellett nem elegendő. E kettős probléma — az ökológiai környezet, a fajta, valamint az alany által determinált faméret és a fajta késői termőre fordulása — együttes megoldására kínál lehetőséget a szintetikus növekedésszabályzó anyagok alkalmazása. Az ilyen célú kezelések beindítását elsősorban a borostyánkősav-dimetilhidrazid, mint növekedés­szabályzó anyag felfedezése tette lehetővé. A szakirodalom ezt a vegyszert több kü­lönböző névvel említi, a megjelölések vagy a kereskedelmi készítmény nevére, vagy a hatóanyagra utalnak (pl. Alar, Alar—85, В—9, daminozide, SADH). Magyarországon az első jelentős eredményekről Gyúró és munkatársai (1970) számoltak be, sikeres külföldi kísérletekről más helyen találunk áttekintést (Budán, 1979). Az Alar típusú készítmények használatának negatív tapasztalatairól is tudomá­sunk van. Például, a nagy koncentrációjú oldattal végzett kezelés kedvezőtlen mellék­hatásokkal jár (Williams et al., 1964; Lord et al„ 1967; Lord, 1971). A kedvezőtlen mellékhatások a gyümölcs méretének csökkenésében és az alma alakjának kedvezőt­len megváltozásában mutatkoznak meg és fiatal fák esetében is gondot okozhatnak. Másrészről, az Alar permetezése nem járt minden esetben kielégítő eredménnyel (Greene et al., 1976; Dyakov, 1977; Soczek et al., 1978). A klóretán-foszfonsav hatóanyagú készítményeket (СЕРА, Ethrel, Rol-Fruct, Flordimex, ethephon) első időkben az érést siettető és a gyümölcs színeződését foko­zó tulajdonságai miatt használták a gyümölcstermelésben, azonban a növekedés­szabályzó hatása is ismertté vált.­­Edgerton et al., 1968; Porreye, dll. Sterry, 1973). Kender (1974) juvenális állapotú magoncokon is virágzást idézett elő ethephonos ke­zeléssel. Az ethephonnak is ismertek azok a mellékhatásai, melyeknek kiküszöbölése szükséges ilyen irányú alkalmazása esetén; a megfelelő retardáló hatást csak olyan nagy adagú vegyszerrel lehet elérni, amely gyümölcshullást, puhulást és húsbarnulást eredményez (Luckwill, 1978).

Next