Kertgazdaság, 2005 (37. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Gyümölcstermesztés - Kocsisné Molnár Gitta - Szabó Tibor - Nyéki József - Holb Imre: Körte-levélbolha károsításának vizsgálata fajtagyűjteményekben

38 ■ KERTGAZDASÁG 2005. 37. (4) GYÜMÖLCSTERMESZTÉS gyobb növekedési erélyű fajtákon (pl. ’Hardy vajkörte’ és ’Diel vajkörte’) (SOLTÉSZ, 1997). Hazai gyakorlati tapasz­talatok is igazolják, hogy a 'Nyári Kálmán körte’ és a 'Téli Kálmán körte’ ellenáll a körte-levélbolha kártételének. Kül­földi vizsgálatok szerint a ’Hosui’ fajta és három körtefaj (Pyrus betulaefolia, P. pyrifolia és P. ussuriensis) mutatott rezisztenciát a körte-levélbolha kártételével szemben (BERRADA et al., 1995). PUTERKA (1997) vizsgálatai sze­rint a ’Barlett’ és a 'Vilmos körte’ fajta fogékony, míg a ’Krupen Burmusus’, ’Obican Vodenac’, ’Mednik’ és ’Zelinka’ fajták rezisztensek a körte-levélbolha kártételével szemben. A fajták fertőzöttségi mértékét azonban számos ténye­ző (pl. évjárat, termőhely, lombkorona sűrűség) képes modifikálni, azonban ezekre vonatkozóan kevés adat áll ren­delkezésünkre. Jelen tanulmány célkitűzése volt a körtefajták körte-levélbolha károsításának felmérése két helyszínen, hogy a kártevő elleni védekezés hatékonyabb lehessen. ■ ANYAG ÉS MÓDSZER A felvételezéseket valamennyi körte-levélbolha fajra elvégeztük. Az egyik felvételezési helyszín a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elhelyezkedő Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. gyümölcsöse volt. A kutatóintézetben több száz alma- és körtefajta található. A közel 4 ha-os fajtagyűjteményben alma-, körte-, birs- és naspolyafajtákból két-két fajra jellemző példányt tartanak fenn. A fajtagyűjtemény szárazság­ra hajló, kedvezőtlen vízgazdálkodási jellemzőjű homoktalajon helyezkedik el. A fajták telepítése folyamatos volt 1984-től kezdődően. 486 körtefajta vizsgálatát végeztük el. A másik felvételezési helyszín a Zala megyében elhelyezkedő Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Kertészeti Tanszékének Gyümölcskísérleti Telepe volt. A szabolcsi régióhoz képest a keszthelyi ültetvényt kedvezőbb, jobb vízháztartási jellemzőkkel rendelkező barna erdőtalaj és csapadékosabb időjárás jellemezte. Az ültetvényben a 248 körtefajtát 1991-től telepítették. Vizsgálatunkba valamennyi fajtát bevontuk. A fajtagyűjteményekben mindkét helyszínen integrált növényvédelmi technológiát alkalmaztak. A felvételezéseket a kártétel szempontjából legjellemzőbb időszakban (augusztus közepén), valamennyi fán elvégeztük. Minden egyes vizsgált fa a négy égtájnak megfelelően 4 részre lett felosztva. Minden egyes égtájnak megfelelően 5 hajtás fertőzöttségi mértékét határoztuk meg. A felvételezés során 0—5-ig terjedő skálaértékben ad­tuk meg a károsodás mértékét: 0: nincs károsodott felület, 1:1-3% károsodott felület, 2:3-8% károsodott felület, 3:8-15% károsodott felület, 4:15-50% károsodott felület és 5­ 50-100% károsodott felület. A károsodás mértéke alapján a fajtákat négy károsodási csoportba soroltuk: ellenálló, kevésbé károsodott, közepesen károsodott és erő­sen károsodott. Ezt követően az érési csoportok legjellemzőbb fajtáit választottuk ki és elemeztük egytényezős va­rianciaanalízissel 5%-os valószínűségi szinten. EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁSUK Mindkét helyszínen döntően a füstösszárnyú körte-levélbolha kártételével találkoztunk. A körte-levélbolha károsítá­sa a legtöbb esetben szoros összefüggésben volt a korompenész megjelenésével. A kártevő Keszthelyen a 2003. évben szinte valamennyi fajtán tetemes kárt okozott. A kártétel nyomán az érzé­keny fajtákon jelentős mértékű volt a fák feketedése, a fás részeken is megtelepedő korompenész miatt. Csak né­hány fajta említhető, amely mentes volt a körte-levélbolha kártételtől pl. ’Batenicsaszkaja’, ’Duwals’, 'Erzsébet ki­rályné', 'General leClerc', ’Guyot Gyula’ ’Hosui’, 'Kiskörei', 'Miklós', 'Nyári Kálmán', 'Nyári körte Dunaföldvár’, ’Orient’, 'Őszi körte Leányfalu’, ’Szredszeszruszkaja' (1. táblázat). Újfehértón is a fajták jelentős része érzékeny volt a kártevőre 5 év átlagában. A levélbolha kártételt itt is jelentős mértékű korompenész-elszaporodás kísérte. A körtelevél-bolhától a legkevésbé károsodott fajták között voltak pél­dául a következők: ’Pomázi Nyári körte’, 'Zabbal Érő’, 'Gerjéni nyári körte 2’, 'Nyári Kálmán', 'Új Pointeau’, 'Hosszúréti Ókörte’, 'Szentendrei császári, 'Viki', 'Cserszegi', 'Dianna Diadala’, 'Volksmarsoni vajkörte’,’Zánkai vadkörte’, ’Fuillér körtéje’, 'Bókoló kieffer’, 'Korai Csapp’, 'Tallér', 'Őszi Rozsdás körte’, 'Kisszegfű körte’, 'Papkörte’, 'Váraljai Nyári­­’, ’Hardenpont’, 'Papkörte bőtermő’, 'Nanhin vajkörte', 'Cukor körte’, 'Decais de Meurian’, 'Leányfalusi Piros', 'Párizsi Gróf, 'Vilmos Császári, 'Dachy Úri körte’, 'Cserlevelű Császári, 'Lőrinc körte’, 'Bőse Ko­bak’, ’Vérteskozmai körte’ (2. táblázat). ■

Next