Kerti Kalendárium, 1992 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

Módszerek, ötletek, újdonságok Derítés bentonittal Minden korban kedvezőbben fejlődnek ki az illat- és zamatanyagok, ha az érési folyamatok derített tisztaságú italban játszódnak le. A derítés akkor eredményes, ha szakszerűen dolgozunk. A bentonit - a Neoder-IBS, a Derítőn, a NaCaíit­­ elsősorban fehérjestabilizáló szer. A zamatban gazdag boroknál érdemes hasz­nálni. Csak azoknál a boroknál alkalmazzuk, amelyekhez feltétlenül szükséges. Ezt úgy dönthetjük el, hogy a bort fehér színű (színte­len) palackban, 3 napig 55 C-fokon (például vízfürdőben) tartjuk. Ha a bor ezalatt nem zavarosodik meg, nincs szükség bentonitra. Ilyenkor a helyesen megválasztott és végre­hajtott csersav-zselatin, vagy kovasav szól­­zselatin (a SZÉT csomagban: Klar Sol, Super Erbitel), vörösbornál tojásfehérje-derítéssel, kitűnő tiszta bort kapunk. A bentonit vulkanikus agyagásvány. Derítő­szerként aktiváltam szemcsézetten kerül for­galomba. A bentonitkészítményekből - a bor összetételétől és zavarosságától függően - általában 100 literenként 20-50 gramm szük­séges. A pontos mennyiséget itt is, mint más derítéseknél, derítési próbával határozzuk meg. A szükséges mennyiségű bentonitot 8-10- szeres mennyiségű, csaphideg, tiszta vízbe szitáljuk és csomómentesen, gondosan elke­verjük, majd 10-12 órán át állni hagyjuk, duz­­zasztjuk. A levét (a bor derítését segítő 5-30 literes kivett italmennyiség) félretétele után, a duz­zasztott bentonit szuszpenziót alaposan ke­verjük fel és tartsuk állandó mozgásban. Most a derítendő bort alaposan kavarjuk fel és adjuk hozzá a bentonit szuszpenziót. Még kedve­zőbb a derítés, ha egyúttal végrehajtjuk a csersav (kovasavszóros)-zselatinos derítést is. Vörösborhoz tojásfehérje A tyúktojás fehérjéje a vörösborok kiváló derítőszere. Derítésre csak hibátlan, friss tojás használható. A bor zavarossága szerint 100 literenként 1-3 tojást számítunk. A megfelelő számú tojást törjük fel egyenként, szagoljuk meg. A romlott, szaghibás nem használható. A két tojáshéj között, edény felett öntögetve, a fehérjét a sárgájától gondosan válasszuk el. (A tojás sárgáját derítésre nem használjuk, tegyük el főzéshez.) A nagybani derítést ugyanúgy kezdjük, mint a csersav-zselatinost. Egy sajtárnyi borban a szükséges mennyiségű fehérjét gondosan ke­verjük el. Ezután csürölünk, vagyis a bort magasabbról vastag sugárban öntjük. A csü­­rölt bort a hordóba öntve alaposan elkeverjük. A hab elülte után a hordót töltsük tele a levéltel. A derült vörösbort 10-14 nap múlva fejtsük le az üledékéről. Három hétnél tovább sohase halasszuk el a bor fejtését. Színtelenítés Ha meggondolatlanul, a fehér- és a vörös­bort adó szőlőfajtákat együtt dolgoztuk fel, a kierjedés után pirkadt, fuxos színű lesz az újbor. Ha ez az értékesítést zavarja, színtelenítést kell végeznünk. Kisebb színcsökkentést na­gyobb adag csersav-zselatinos derítéssel is el tudunk érni. Nagyobb színcsökkentéshez vagy teljes színtelenítéshez a Decolor nevű aktív­­szénkészítményt használjuk. Tudnunk kell azonban, hogy a szénkezelés elég drasztikus javító eljárás, ugyanis a színcsökkentés mel­lett az íz- és a zamatanyagok csökkenésére is számítanunk kell. A szokásos adag általá­ban 100 literenként 5-15 dkg. A kezelés elvégzése előtt a szénkezelési próbával kell meggyőződni a szükséges adagról. Ilyenkor 1-1 liter bormintához 0,5-1,5 gramm aktív szenet mérjünk ki. Alaposan keverjük el a borral, és 1 -2 nap múlva értékeljük a különbö­ző adagok színtelenítő hatását, s a legmegfe­lelőbb minta alapján végezzük el majd nagy­ban a színtelenítést. A kedvező borszínt háza­­sítással is elősegíthetjük. 15

Next