Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1855

I. Aulus Licinius Archias költész emléképe. Aulus Licinius Archias előkelő családból Syria kisázsiai tartomány Antiochia városában született, mellyet atyja Antiochus nevéről Seleucus Nicanor nevezett el. Syria királyok hajdani székvárosa, görög művésze­tek s tudományok, nem különben keleti minden kereskedelem lorakhelye, egész római Ázsia fővárosa és Róma után a birodalomban legnagyobb s jelentékenyebb hely volt, most Antakia. — Archias már kora ifjúságában költészetre adta magát oly eredménydusar, miszerint szülővárosában hajlama kiképzésére min­den alkalmat fölhasználva igen nagy hírnévre kapott. Nemcsak iratban kidolgozott költeményeket készí­tett, hanem a rörzénészek osztályába vagy ama költészek közé is tartozott, kik akármi föladott tárgyat min­den előrekészülés és gondolkodás nélkül nyomban megénekelnek, s ugyanazt kívánalomra annyiszor meny­nyiszer más szók, alak, alkalmazás és gondolatokkal talpraesetten meg is énekelhetik. Ifjú korában Kis­t ázsia városait beutazván mindenütt nagy tetszést aratott. Ázsiából Göröghonba ment, és ott is mindig meg­előzte a hírnév; innen Alsóitáliába utazott, hol Tarentum, Locri, Neapolis és Rhegium leghíresebb városok annyira gyönyörködjenek verseiben, hogy polgárjog és egyéb jutalmakkal ajándékozták meg.­­ Végre Caius Marius ötödszöri, Quintus Lutatius Catulus előszöri consulsága alatt város épülte 652. évében, meg­előzvén őt jó hírneve, Rómába érkezett; itt legtekintélyesb családok tagai által jön társalgása keresetté, kitűnő tiszteletben álló Luculluséknál — kik házában lakott, s előnevét is tőlök kölcsönözte — Metellusok, Aemilius Scaurus, Quintus Catulus, Lucius Crassus hírneves szónok, Drusus, Oktaviusok, Hortensiusok egész családa és másoknál Ciceróval együtt, ki nem keveset köszönő oktatása és társalgásának. Rómában több évig tartózkodván Lucius Licinius Lucullust magánügyben 664. év előtt Siciliába kisérte; innen visszatértekor tarenti öbölnél lucaniai Heracleában, Romával Pyrrhus elleni háborkor szö­vetkezett és folyvást híven s pontosan veletartó, ritka előjogokat élvező városban polgárrá vágyott lenni, remélvén, hogy lépésével romai polgárjog — honosulás — elnyerésére is utat tör. Vágya részint Lucul­lus kérelme s közbejártára, részint érdemeire nézve könnyen teljesült. Minthogy állandó lakását Romában elhatározta, neki nagy előnyül szolgált ama város polgárjogát bírnia, melly az örök várossal majd egyenlő jogviszony és szövetségben állott. Rómába viszatérte után nem sokára i. e. 665. szövetségekkeli vésztel­jes hábor alatt Caius Papirius Carbo és Marcus Plautius Silvanus néptribunusok javaslatára a honosulást azok mind megnyerték, kik szövetséges városokban polgárokat fölvételének, ha törvényhozáskor Itáliában lakának, és a törvény szerkezetétől kezdve hatvan nap alatt valamelyik praetornál jelentkezének. Archias kapott az alkalmon római polgárrá lenni emez indokokból: ő már 13 évig lakott Rómában, és mint herac­­leai polgár kiszabott hatvan nap leforgása előtt barátjánál Quintus Metellus Pius praetornál jelentkezett és nevét ez jegyzőkönyvbe is igtatta.

Next