Kezilabdázás, 1974 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
Az 1973. évi NB szakmai értékelése A sportág legfőbb értékmérő fóruma a Nemzeti Bajnokság. A kézilabdajáték hazai gyakorlatának - szervezési, módszertani tevékenységének - alapját képezi. Az MKSz Edző Bizottsága által felkért Paládi Mihály és Elek Gyula összeállította az NB I. férfi és női Nemzeti Bajnokság szakmai értékelését, az alábbi szempontok alapján: 1. Emelkedett-e a bajnokság színvonala az előzőhöz képest? 2. Az adott bajnoki osztályban játszó játékosok: - technikai színvonala? - taktikai szintje? - fizikai szintje? 3. A fejlődést akadályozó tényezők? 4. A játékvezetéssel kapcsolatos észrevételek. 5. Konstruktív javaslatok. A felkért két edző által elkészített értékelést az alábbiakban közöljük. /A bajnokság többi osztályainak értékelését folyamatosan közöljük lapunkban./ NB I. PERES BAJNOKSÁG ÉRTÉKELÉSE A bajnokság színvonala - a szubjektív összbenyomások alapján - nem mondható magasabb szintűnek az előző évek versenyeihez viszonyítottan. Bizonyos tekintetben talán el is marad attól. Ilyen például a bajnoki címért folyó verseny. A Bp. Spartacus bajnoksága már messze a befejezés előtt biztosra vehető volt. A vetélytársak lényegesen ingadozóbb versenyzéssel csupán a helyezésekért maradtak versenyben. Ezzel ellentétben a kiesési küzdelem igen intenzív légkörben folyt és nyílt maradt az utolsó előtti fordulóig. A megállapítható jelek azt mutatták, hogy a csapatok igen komolyan készültek a bajnokságra. A színvonal emelkedést talán az gátolta, hogy jelentős különbség volt a játékosállományok tapasztalata, rutinja között, ami a versenyzésben lényeges különbségeket eredményezett. Több csapat jelentős strukturális változáson ment keresztül, vagy kulcsfontosságú játékosokat volt kénytelen nélkülözni /Szondi SE/ esetleg mindkettő terhelte /Bp. Honvéd/. Nem emelte a bajnokság színvonalát az a játékvezetői garnitúra felfrissítési törekvés sem, amely a fiatal játékvezetőket előtérbe helyezte az NB I-es mérkőzések vezetésénél. Ezek a mérkőzések általában a gyakorlatlan vagy bátortalan játékvezetés következtében igen rossz benyomást keltettek mind fegyelmileg, mind pedig szakmai szempontból egyaránt. Technikailag évek óta nem látni jelentős új elemet. Ezen a téren talán az emelhető ki, hogy általában a vonaljátékban mindkét lábról eredményesen, jól rugaszkodnak el a játékosok, ami igen jó gyakorlottságot bizonyít. A labdanélküli mozgások előkészítése és annak folyamatossága igen kritikus. Aggasztó jelenség, hogy a csapatok védekezésében általánossá vált a lökdösődés és fogás. Mindkét elem szabálytalan és tulajdonképpen a lábmunka hiányosságait kívánják vele a játékosok pótolni. Általában a labdás és labdanélküli mozgáskultúra finomságában és dinamikájában nem megfelelő. A taktikai törekvések feltétlen erősségei a csapatok játékának. Több csapat határozottan rá jellemző elképzelésekkel különült el a mezőnytől. Ebben a munkában jelentős szerepet kaptak a zárásos elemek, amely pozitív jelenség. Néhány csapat indítási törekvése /ETO, Honvéd, Vasas, Új Dózsa, Pécsi MSC/ szintén jelentős. Ezen a téren is tovább kell fejlődni az általános indítás, a lerohanás felé.