Kezilabdázás, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1978-05-01 / 5. szám

KÉZILABDÁZÁS­ ­okkal. Az első javaslat azt a követelést tartalmazza, hogy a BLASZ a jövőben - "...min­dennemű mérkőzést csak 11-es csapatoknak engedélyezzen..." - Ezzel az alosztály vezetésé­ge a nagypályás játék mellett kötelezte el magát. Hogy az elnökség egyetértett-e, vagy sem a javaslattal, annak nincs nyoma, de annak igen, hogy alig fél évvel később Lénárt Ernő javaslatára az elnökség tudomásul veszi­­ "...az eddig különállóan működött munkás kézilabda csapatok bevonását azzal, hogy az újonnan belépett csapatoknak megengedi a 7-es létszámú, külön csoportban való működését, kötelesek azonban 1.évi október 15-ig felvételre jelentkezni..."­­ Eddig a legszorgalmasabb kutatással sem sikerült kideríte­ni, hogy mi volt a bejelentés alapja, kik kilincseltek a befogadás érdekében. Az azonban bizonyos, hogy a munkáscsapatok továbbra is a munkásbajnokságban vettek részt, a kézi­labda alosztály pedig saját határozata ellenére a tavaszi egyfordulós női körmérkőzést­­ 7-es csapatokkal rendezte meg. Egy kis következetlenségért a kézilabdázók vezetősége sem ment a szomszédba... EGY MÁSIK JAVASLAT A BAJNOKSÁG KIBŐVÍTÉSÉT szorgalmazta, mégpedig oly­képpen, hogy az MLSZ elnöksége­­ "...kérje föl az ország területén működő sportegyesületeket, alakítsák meg férfi és női 11-es kézilabda szakosztályaikat és nevezzenek a BLASZ által kiírt férfi és női bajnokságra."­­ Minden tisztelet az újdonsült vezetőség lelkes ambíciójának­­ és naivságának. Amikor még Budapesten sem dőlt el, hogy sikerült-e összehozni egy ép­kézláb nagypályás mezőnyt, vidékre pedig csak a női válogatott és egy-egy klubcsapat járt el bemutatózni - a vezetőség országos bajnokságról álmodozik! VÉGÜL A HARMADIK JAVASLAT a csapatok fölszerelésére vonatkozott és kimondta, hogy­­ "...a jövőben férfijátékosok csak futballszerelésben /futballcipő helyett magassszárú torna­cipőben/, a nők pedig blúzban és minden körülmények között fekete nadrágban és magas­­szárú tornacipőben szerepelhetnek a mérkőzéseken. Tilos mindennemű hajdisz és tüll vi­selése..."­­ Hogy ne tűnjék túlzásnak az utóbbi rendelkezés tanúsítom, saját két sze­memmel láttam női kézilabda játékosokat tucatnyi szalaggal, vidám színű tüllel cicomáz­­va kacéran kilejteni a pályára. Lehet, hogy ezzel próbálták pótolni azt, ami a játéktu­dásból hiányzott. S miért volt kötelező a fekete nadrág viselése? Ne legyen titok. A női formák rejtegetésének időszakában a sportszerboltokban csak fekete, ráncolt, úgyne­vezett svéd tornanadrágot lehetett kapni. Miután ez drága mulatság, s amellett rettene­tesen ronda volt, a lányok-asszonyok rendszerint otthon varrták meg szellős vászon­anyagból a sportnadrágot. Igen ám, de ez az alsónemű csak száraz időben volt használha­tó. Ha eleredt az eső az átázott, testhez tapadó nadrágocska olyan átlátszó lett, mint­ha napjaink fóliájából varrták volna. És képzeljük el ezt a gyönyörködtető látványt az álszeméremnek azokban az éveiben, amikor a nézők nadrágos része már a meztelen női bokák látványától is tűzbe jött!... Hát ezért volt kötelező "minden körülmények között" a fekete nadrág viselése. A VEZETŐSÉGVÁLASZTÁST KÖVETŐ HÓNAPBAN választották meg az alosztály bizottságait. Már csak a bizottságokban helyet foglaló tekintélyek miatt is érdemes megörökíteni a kézilabda sport korabeli vezető­ garnitúráját, tehát: Kézilabda Intézőbizottság: Elnök HÁMOS NÁNDOR, előadó Plesz József, jegyző Tuboly Levente, tagok dr. Dückstein Antal, Renner Ferenc, vitéz Karsay József. Kézilabda Fegyelmi Bizottság: Elnök dr. RUDAS JÓZSEF, elő­adó Novotny Lajos, jegyző Haidi Ottó, tagok Győry Margit, dr. Klebetz Sándor, Pomihálsz­ky Gyula. Kézilabda Bíróbizottság: Elnök: NEIDENBACH MIL, előadó vitéz Karsay József, jegyző Tóth Károly, tagok Misángyi Ottó, Bóka Andor, dr. Vass Zsigmond. A huszonegy csa­patot számláló bajnokságot tehát húsztagú szövetség bonyolította, köztük olyan szakte­kintélyek, akiket még a finnyás Sztankovics Szilárd, a Magyar Atlétikai Szövetség pro­fikra fintorgó elnöke is elirigyelhetett a zsenge kézilabda szövetségtől. A KÉZILABDÁZÓK ALOSZTÁLYA bizony túl volt méretezve. Lehet, hogy a tervezett országos baj­nokságra lett szabva? Összehasonlításul előveszem a Budapesti Kézilabda Szövetség 1954. évi munkájáról szóló jelentésemet - annak idején BTSB munkatársi minőségemben állítottam 10

Next