Kezilabdázás, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
KÉZILABDÁZÁS okkal. Az első javaslat azt a követelést tartalmazza, hogy a BLASZ a jövőben - "...mindennemű mérkőzést csak 11-es csapatoknak engedélyezzen..." - Ezzel az alosztály vezetésége a nagypályás játék mellett kötelezte el magát. Hogy az elnökség egyetértett-e, vagy sem a javaslattal, annak nincs nyoma, de annak igen, hogy alig fél évvel később Lénárt Ernő javaslatára az elnökség tudomásul veszi "...az eddig különállóan működött munkás kézilabda csapatok bevonását azzal, hogy az újonnan belépett csapatoknak megengedi a 7-es létszámú, külön csoportban való működését, kötelesek azonban 1.évi október 15-ig felvételre jelentkezni..." Eddig a legszorgalmasabb kutatással sem sikerült kideríteni, hogy mi volt a bejelentés alapja, kik kilincseltek a befogadás érdekében. Az azonban bizonyos, hogy a munkáscsapatok továbbra is a munkásbajnokságban vettek részt, a kézilabda alosztály pedig saját határozata ellenére a tavaszi egyfordulós női körmérkőzést 7-es csapatokkal rendezte meg. Egy kis következetlenségért a kézilabdázók vezetősége sem ment a szomszédba... EGY MÁSIK JAVASLAT A BAJNOKSÁG KIBŐVÍTÉSÉT szorgalmazta, mégpedig olyképpen, hogy az MLSZ elnöksége "...kérje föl az ország területén működő sportegyesületeket, alakítsák meg férfi és női 11-es kézilabda szakosztályaikat és nevezzenek a BLASZ által kiírt férfi és női bajnokságra." Minden tisztelet az újdonsült vezetőség lelkes ambíciójának és naivságának. Amikor még Budapesten sem dőlt el, hogy sikerült-e összehozni egy épkézláb nagypályás mezőnyt, vidékre pedig csak a női válogatott és egy-egy klubcsapat járt el bemutatózni - a vezetőség országos bajnokságról álmodozik! VÉGÜL A HARMADIK JAVASLAT a csapatok fölszerelésére vonatkozott és kimondta, hogy "...a jövőben férfijátékosok csak futballszerelésben /futballcipő helyett magassszárú tornacipőben/, a nők pedig blúzban és minden körülmények között fekete nadrágban és magasszárú tornacipőben szerepelhetnek a mérkőzéseken. Tilos mindennemű hajdisz és tüll viselése..." Hogy ne tűnjék túlzásnak az utóbbi rendelkezés tanúsítom, saját két szememmel láttam női kézilabda játékosokat tucatnyi szalaggal, vidám színű tüllel cicomázva kacéran kilejteni a pályára. Lehet, hogy ezzel próbálták pótolni azt, ami a játéktudásból hiányzott. S miért volt kötelező a fekete nadrág viselése? Ne legyen titok. A női formák rejtegetésének időszakában a sportszerboltokban csak fekete, ráncolt, úgynevezett svéd tornanadrágot lehetett kapni. Miután ez drága mulatság, s amellett rettenetesen ronda volt, a lányok-asszonyok rendszerint otthon varrták meg szellős vászonanyagból a sportnadrágot. Igen ám, de ez az alsónemű csak száraz időben volt használható. Ha eleredt az eső az átázott, testhez tapadó nadrágocska olyan átlátszó lett, mintha napjaink fóliájából varrták volna. És képzeljük el ezt a gyönyörködtető látványt az álszeméremnek azokban az éveiben, amikor a nézők nadrágos része már a meztelen női bokák látványától is tűzbe jött!... Hát ezért volt kötelező "minden körülmények között" a fekete nadrág viselése. A VEZETŐSÉGVÁLASZTÁST KÖVETŐ HÓNAPBAN választották meg az alosztály bizottságait. Már csak a bizottságokban helyet foglaló tekintélyek miatt is érdemes megörökíteni a kézilabda sport korabeli vezető garnitúráját, tehát: Kézilabda Intézőbizottság: Elnök HÁMOS NÁNDOR, előadó Plesz József, jegyző Tuboly Levente, tagok dr. Dückstein Antal, Renner Ferenc, vitéz Karsay József. Kézilabda Fegyelmi Bizottság: Elnök dr. RUDAS JÓZSEF, előadó Novotny Lajos, jegyző Haidi Ottó, tagok Győry Margit, dr. Klebetz Sándor, Pomihálszky Gyula. Kézilabda Bíróbizottság: Elnök: NEIDENBACH MIL, előadó vitéz Karsay József, jegyző Tóth Károly, tagok Misángyi Ottó, Bóka Andor, dr. Vass Zsigmond. A huszonegy csapatot számláló bajnokságot tehát húsztagú szövetség bonyolította, köztük olyan szaktekintélyek, akiket még a finnyás Sztankovics Szilárd, a Magyar Atlétikai Szövetség profikra fintorgó elnöke is elirigyelhetett a zsenge kézilabda szövetségtől. A KÉZILABDÁZÓK ALOSZTÁLYA bizony túl volt méretezve. Lehet, hogy a tervezett országos bajnokságra lett szabva? Összehasonlításul előveszem a Budapesti Kézilabda Szövetség 1954. évi munkájáról szóló jelentésemet - annak idején BTSB munkatársi minőségemben állítottam 10