Kincses Kalendárium, 1947

Mi történt idehaza az 1946-os esztendőben?

54 A stabilizáció mérlege lennének a magyar nép javát előmozdítani, e sorok írásakor még folya­matban vannak s így kedves olvsóinknak még nem tudunk beszámolni róluk. Végezetül szeretnénk röviden beszámolni olva­sóinak arról, hogy is­z augusztus 1-től idáig el­telt három hónap, a stabilizáció első negyedéve milyen eredményeket hozott a magyar demokrá­ciának. Először is: Elértük az 1938-as békebeli nem­­zeti jövedelem 70 százalékát. Ipari termelésünk állandóan és fokozatosan emelkedik felfelé. A széntermelésben bányászaink október végén túl­haladták a napi 2500 vágon termelést,­­ ami a „széncsata” nagy diada­lának számít. Textilgyáraink termelése novemberben eléri az 5 millió méter textiláru kitermelését, amely teljes egészében a belső piacra kerül kidobásra. Bortermésünk stünk, bár búzatermésünk az aszály miatt gyenge s méginkább a kukoricatermés. A forintnak 615 millió értékű aranyfedezete van, négyszer annyi, mint békében szokott lenni. Elértük, hogy a forint Európa arannyal legjobban fedezett valutájává lett. A stabilizáció első három hónapjában elért sikerek azt mutatják, hogy nem a szanálás ellenségeinek lett igazuk, hanem azoknak, akik, mint mi, kommunisst­ák azt állították és követelték, hogy a stabilizációt meg kell és meg is lehet valósítani. Ha az ipari árakat a dolgozó tömegek harcos fellépése le tudja törni, ha ipari termelésünk továbbra is ilyen ütemben fejlődik, s ha a „kenyér­csatában” parasztságunk hasonlóan kiveszi a részét, az őszi szántás­vetést, valamint a tavaszi vetéseket sikeresen el tudja végezni — amitől nem kis mértékben függ a stabilizáció sorsa, — már kell nagy jóslás hozzá, de bízvást elmondhatjuk: az ideinél boldogabb új esztendő elé néz a magyar nép! Fehér Lajos A Magyar Kommunista Párt Ш. Kongresszusának határozatából: „Követeljük: a földreform befejezését, a telekkönyvezés 1947 júniusáig való végrehajtásával, a parasztság hitelellátását a Nem­zeti Bank, valamint a magánbankok útján. Követeljük a nagy­­malmok államosítását, a középmalmok községesítését és a kis­malmok községi ellenőrzését. A földreform során ki nem elégített igényjogosultak, a lakosságcsere-egyezmény kapcsán hazatérő magyar földművesek elhelyezésére a telepítés folytatását és terv­szerű megszervezését; hathatós állami segítséget a parasztságnak a mezőgazdaság átállításában minőségi termelésre.”

Next