Kipszer Élet, 1971 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1971-09-15 / 19. szám
A KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA II. ÉVF., 19. SZÁMÁRA: 40 FILLÉR 1971. SZEPTEMBER 15. Önköltségcsükkeentés a tervezőirodánál Beszélgetés Asztalos György irodavezetővel A címet olvasva talán önkéntelenül felmerül a kérdés az olvasóban: hogyan lehet egy tervezőirodában az önköltséget csökkenteni. Takarékoskodjanak a papírral, ceruzával vagy éppen a gondolatokkal? Korszerű munkaszervezés Nyilvánvalóan nem erről a van szó! A tervezőirodának vállalati önköltségcsökkentésben kell tevékenyen közreműködni azáltal, hogy a társgyárrészlegek önköltségcsökkentéséhez minél nagyobb mértékben járul hozzá. Hogy ezt hogyan kívánja a tervezőiroda megvalósítani, erről beszélgettünk Asztalos György irodavezetővel, aki a következőket mondta. ■— A tervezőiroda elsősorban azzal kíván hozzájárulni a vállalati önköltségcsökkentéshez, hogy a tervdokumentációk készítésénél — az eddiginél jobban — figyelembe veszi a kivitelezés lehetőségeit, és igyekszik korszerű munkaszervezéssel, illetve gyártástechnológiával megvalósítható terveket készíteni. Az önköltségcsökkentés szorosan összefügg a műszaki fejlesztéssel, mondhatjuk, hogy annak egy részfeladata. A műszaki fejlesztésnél a tervezőiroda főbb célkitűzései az építési és szerelési munkák egyszerűsítésére és meggyorsítására irányulnak, reméljük, hogy ezek a tensdenciák kedvezően hatnak majd az önköltség alakulására is. Konkrét példaként megemlíthetjük azt az igyekezetünket, amellyel az acélszerkezetű csarnok és többszintes épületek építés-szerelési munkáira a korszerű technológiát dolgozzuk ki, új épületszerkezetek kifejlesztését, helyes munkamódszerek bevezetését. A tervezőiroda egyes dolgozói már eddig is eredményesen tevékenykedtek műszaki fejlesztésben és az önköltségcsökkentésben. Például egyik tervezőnk megtervezte a könnyített acélgerendák gyártására szolgáló célgépet, és tervezett egy sokoldalúan használható szerelőállványt belső szerelési munkák megkönnyítésére. A tervezőiroda feladatának tartja — az előregyártás fokozásával — a helyszíni munka csökkentését és a hagyományos építési módszerek fokozatos megszüntetését. Meg kell oldani az alapozások, esőcsatornák, padozatok előregyártását, az épületgépészeti munkák gyökeres korszerűsítését mind a tervezésnél, mind pedig a kivitelezésnél. Az épületgépészeti konstrukciók éppúgy, mint a szerelési technológiák, lemaradtak az épületszerkezeteknél mutatkozó fejlődéstől, ezért a jövőben a tervezőiroda egyik fő feladata az épületgépészet fejlesztése, legalább arra a színvonalra, amelyet mások elértek. Ez jelentősen csökkentené a helyszíni munkaráfordítások volumenét és ezáltal a vállalati önköltséget is. — Milyen távlati elképzelésekkel rendelkeznek? — A tervezőiroda távlati elképzeléseiben szerepel a vizes- és hőközponti blokkok, tömbösített kazántelepek megtervezése, ami a Távlati elképzelések tervezési, építési-szerelési és installációs munkák elvégzését egyaránt meggyorsítaná. Erőfeszítéseinket a IV. ötéves terv feladatainak teljesítése érdekében tesszükség . A beruházási tevékenyhatékonyságát növelő feladatok előtérbe kerültek. Mit kíván tenni a tervezőiroda a gyakran luxus építési igények megszüntetésére? — Itt az önköltségcsökkentés természetszerűleg nem a tervezőirodánál, de nem is a vállalatunknál, hanem a népgazdaság területén jelentkezik, miután minden erőnkkel csak a reális igényeket fogjuk a jövőben is kielégíteni. Fő feladatunknak tekintjük, hogy terveink reális fejlesztési költségeket tartalmazzanak, ami nem okozhat beruházóinknál előre nem látott többletkiadást. Körriportunk tehát a mai számunkban lezárult. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy vállalatunk minden területén továbbra is — és ez hosszú évekre vonatkozik — napirenden van az önköltségcsökkentés, hiszen a szervezeti intézkedések mellett a megfelelő fejlesztés egészíti ki, de a gépek kihasználása, a szállítóeszközökkel való takarékos és ésszerű gazdálkodás hozhat olyan eredményt, amire a vállalati IV. ötéves tervünk alapján feltétlenül szükség is van. Műnk Endréné Munkaerő-gazdálkodásunk és a törzsgárda megbecsülése Vállalatunk létszáma 1971. I. fél évében, 1970. I. fél évéhez viszonyítva, 231 fővel növekedett. A 100 főre eső kilépések száma az előző évhez képest 17,9 százalékkal csökkent. A törzsgárdatagok létszáma pedig az előző évi 836 főről 912 főre növekedett. A leírt számok azt is bizonyítják, hogy vállalatunknál érdemes munkát vállalni és tartósan dolgozni, mert nem járnak jól azok, akik munkahelyet változtatva, a jobb kereset reményében hagyják el vállalatunkat. Az emberek közgondolkodásának ilyen arányú alakulása eredményezhette, hogy az 1971. I. félévi bruttó termelés 299 137,— millió forint volt, ami 37,6 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál. Árbevételünk 38,4 százalékkal haladta meg az előző év első félévét. Vállalati összlétszámúnk 10,6 százalékkal több az előző évinél, ugyanezen időszakban 19,6 százalékkal fizettünk ki több munkabért. Átlagbérünk 8,3 százalékkal, az egy főre jutó árbevétel pedig 24 százalékkal növekedett. Édemes törzsgárda:Hifüink lenni Felmérést végeztünk vállalatunk törzsgárdatagjairól a bér, a nyereségrészesedés és a kereset alakulására vonatkozóan. Az adatokból megállapítható, hogy a termelő munkában dolgozó törzsgárdatagok átlagbére 1968. évben 22,1 százalékkal, 1969- ben 22,8 százalékkal, 1970- ben pedig 24,7 százalékkal volt magasabb vállalati átlagnál. Ezenfelül a a nyereségrészesedés 1968-ban és 1969-ben közel duplája, 1970. évben majd két és félszerese volt a vállalati átlag egy főre számított nyereségrészesedésének. Javuló közszellem Vállalatunk pártszervezete — lehetőségeihez mérten — hosszú idő óta igyekezett megoldásokat találni dolgozóink lakásgondjainak enyhítésére is. Az elmúlt négy év során a textilszakszervezet által szervezett Vérhalom utcai és Kupeczki utcai társasházak kivitelezését végeztük el, ahol több dolgozónk jutott lakáshoz. A közelmúltban adtuk át a Tihamér utcában épült 9 lakásos társasházat dolgozóink részére. Részt vettünk a XVIII. kerületi KISZ-lakótelep építkezéseiben is. A XVIII. kerületi KISZ-bizottsággal kötött szerződésünk értelmében 1972-ig bezárólag 25 dolgozónk kap a lakótelepen lakást. Ezen túlmenően, a kollektív szerződésben rögzítettek alapján, több éven át évi 150 000 forinttal növekvő állandó keretet képezünk az építőknek nyújtandó kamatmentes kölcsön céljára. Ez a keret négy év alatt 600 000 forint kölcsönalapot jelent, amely természetesen kiegészül minden esetben a visszafizetett összegekkel és újra kikölcsönözhető. Tervezőirodánk és építési gyárrészlegünk műszaki dolgozói, társadalmi munkában, a magánépítők részére — vállalatunk dolgozóinak — jelentős tervezői és művezetői támogatást nyújtanak. Ezek a kedvezmények csak törzsgárdatagok részére biztosíthatók. A szociális helyzet értékelésével azért foglalkoztunk ilyen részletesen, mert az intézkedések nagy része fizikai dolgozóink helyzetének, élet- és munkakörülményeinek vizsgálata nyomán született a pártbizottsági határozatból következett. Meg kell mondani, hogy az elért magas kereset mögött sok munka van. A törzsgárdatagok — akiknek jelentős része szocialista brigádban dolgozik — napi munkájuk mellett alakítják környezetük hangulatát, segítik a vállalat gazdasági vezetőit a fontosabb döntésekben. A termelési tanácskozások mellett a szocialista brigádvezetők rendszeresen és szervezetten találkoznak közvetlen gazdasági vezetőikkel, a vállalat társadalmi vezetőivel és az igazgató elvtárssal is. Az itt elhangzott vélemények és elképzelések további lendületet adnak a munkához. Ezek a tanácskozások a műszaki és gazdasági problémák, a tervek és lehetőségek megbeszélésére adnak alkalmat. A törzsgárdatagokat nemcsak anyagilag, hanem erkölcsi vonatkozásban megbecsüljük. A kiváló dollgozó-jelvényeket — mint ahogy újságunk más cikkében erre már utaltunk — a termelési tanácskozások ítélik oda dolgozóinknak. A kollektíva elismerését jelenti az is, hogy 1969-ben a kiváló dolgozó-jelvények 61,5, 1970-ben pedig 85 százalékát a törzsgárdatagok kapták meg. A kiváló dolgozókitüntetések 1969-ben 66,7, 1970-ben 92,9 százaléka szintén a törzsgárdatagoknak jutott. Hatékonyabb gépesítés Termelési előirányzatunk az 5 éves terv végére 951 millió forint. A feladat teljesítéséhez a jelenleginél jobb munkaszervezés, előkészítés, hatékonyabb gépesítés szükséges, mert a kapacitásnövelést főleg műszaki szervezéssel, kis mértékben létszámnöveléssel kívánjuk biztosítani. A termelés szervezettségének fokozása tovább növeli dolgozóink keresetét, amit elsősorban a törzsgárdatagoknak és a termelésben élenjáró fiataloknak kívánunk juttatni. Gondosan megválogatjuk az újonnan belépőket, hogy létszámunk csak olyan dolgozókkal növekedjék, akik méltó tagjai lehetnek ennek a kollektívának. Dr. Radnóti Andor Az alkotmány ünnepe tiszteletére ünnepélyesen avatták fel Rákospalotán a Budapesti Bútoripari Vállalat 5. számú gyáregységének új üzemcsarnokát. Az ünnepségen Pesti Ernő könnyűipari miniszterhelyettes tartott ünnepi beszédet. A kivitelező vállalatunk, a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat volt MTI Fotó Fehérváry Ferenc felvétele A Magyar Nemzetben olvastuk Átadták Rákospalotán az új bútorgyárat tus A Magyar Nemzet auguszt9-i számában riport jelent meg a Bútoripari Vállaltat 5. sz. gyárrészlegéről, amelyet Pesti Ernő könnyűipari miniszterhelyettes adott át rendeltetésének. A riportban többek között az alábbiakat olvashattuk: „Sok szempontból jogos ez az új üzem, tanulHa népgazdasági oldalról vizsgáljuk, azt mondhatjuk: így kellene minden beruházást elindítani, bonyolítani és befejezni. Minden úgy történt, ahogyan a vállalati koncepcióban kidolgozták. Határidőre készült el az új üzemcsarnok, a költségkeretet nem lépték túl. Fehér holló mindkét szempontból. A Budapesti Bútoripari Vállalat vezetői nem marakodtak, hanem együtt dolgoztak a tervezést és kivitelezést ellátó Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat illetékeseivel. Mindkét vállalatnál arra koncentrálták energiájukat, hogy az összmunka előbb hozzon eredményt. minél Már megvalósították azt a követelményt, amelyről a Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes üléséről kiadott közleményben olvashattunk. „Változatlanul egyik legfontosabb területe a gazdasági munkának a beruházási tevékenység hatékonyságának javítása.” Az újságíró a továbbiakban így folytatta: „A rákospalotai új bútorgyár mintaberuházás. Elsősorban azért, mert reális alapokról, jó koncepcióval indultak el és megvalósították. Több ilyen beruházást — ez lehet a kívánság.” Vállalatunk tervezést és kivitelezést végző ismét jól dolgoztak, dolgozói teljesítményükhöz mi is gratulálunk.