Kis Ujság, 1920. június (33. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-03 / 132. szám
Rablógyilkosság a szegedi tanyán. mm. étiitam. <32. szám. *•* Ara qy fillér. mo. cgQiarurK. iuniusi. — / Néma tiltakozás. L........... ■ . A világ fővárosából, az egykor annyira rajongott Párisból szikratávírón megjött a szomorú üzenet, hogy junius negyedikén, pénteken délelőtt tíz órakor alá kell írnunk a békeszerződést. A különvonat, mely a béke aláírásával megbízott követeinket viszi, már útban van Páris felé. Miközben a kormány hivatalos képviselői, mint a nemzetgyilkos béke funerátorai, a versaillesi Trianon-palotában eleget tesznek szomorú hivatásuknak, itthon egy nemzet vonaglik mélységes gyászban és kínos fájdalomban. Nincsen magyar ember, akinek a szive ne vérezne e papon és akinek hazafiui lelke nemorongana az erőszak békéje ellen. A magyar nemzet általános gyászának és mélységes fájdalmának méltó kifejezője lesz a pénteki néma tiltakozás és tüntetés, mely egyidőben fog lejátszódni Budapesten és a megcsonkított ország minden nagyobb városában. A gyász és a tiltakozás jeléül megkondulnak a harangok és tüntető körmenetek vonulnak •föl nagyjaink szobraihoz és sir• emlékeihez, amelyeket a néma tüntetés jeléül örökzöld ágakkal és virágokkal borítanak el. A mohácsi gyász óta nem volt ilyen veszedelemben Magyarország. De e szomorú emlékezetű napon nem szabad még csak gondolnunk sem a csüggedésre, lemondásra, végső kétségbeesésre. Ellenkezőleg, most kell minden becsületes magyar hazafinak kezet fogni, tömörülni és egyesülni a nemzetmentő munkára. Nem vehetjük lelkiismeretünkre, hogy mi egy szétdarabolt, megcsonkított országot adjunk át utódainknak. Nem tűrhetjük és nem szabad tűrnünk, hogy magyar testvéreink százezrei, sőt maltói idegen uralom alatt szenvedjenek. Hittel és bizalommal, szóval és tettel, minden rendelkezésre álló eszközzel azon kell dolgoznunk, hogy a rettenetes béke rabláncaitól szágot megszabadítsuk az úrA béke aláírásának napja nem temetési ünnep, de a magyar nemzet újjászületésének fordulópontja. Magyarok, becsülettel, törhetetlen akarattal sorakozzunk a munkára, így áld meg bennün kiiiilíiiíiillíl r>. * Az ország tüntetései a béke aláírása ellen. Semmiéús nagyjaink szobraihoz és síremlékeihez — Az aláírás idején megállnak a vasutak és villamosok. — Félórás harangzúgás. — Szesztilalom pénteken. A megalázás és megtiportatás szomorú órájában országos tüntetés lesz a szörnyű békeszerződés aláírása ellen. Zarándoklón nagyjaink szobraihoz és sírjaihoz. A békeszerződés aláírását megelőző napon, Úrnapján, négy zarándoklás indul Petőfi és Vörösmarty szobrához és Kossuth árjához, azzal a gondolattal, hogy azt a nemzetet, amelynek olyan nagyjai vannak, porba tiporni s hazáját feldarabolni nem lehet. A Liga az Országos Katholikus Szövetséggel egyetértően elhatározna, hogy a Dísztéren megkoszorúzza a honvédszobrot s ezért felkéri a körmeneten résztvevőket, hogy a körmenet után vonuljanak el a szobor előtt és zöld ágat, vagy gyöngyvirágot tegyenek a szobor talapzatára. Hasonló külsőségek közt fogja felkeresni a közönség Kossuth Lajos síremlékét. De nemcsak a főváros, hanem az egész ország tüntetni fog pénteken a béke aláírása s hazánk megcsonkítása ellen. Félórás harangzúgás. Az Országos Katholikus Szövetség felterjesztést intézett az érseki helytartóhoz, hogy június 4-én délelőtt 10 órakor valamennyi templomban félórás harangzúgást rendeljen el. ^ . Kérte annak elrendelését is, hogy június 6-án vasárnap minden templomban emlékezzenek meg a nagymise alkalmával a béke kérdéséről, de nem gyász, hanem a törhetetlen bizalom formájában. És felhívja a Szövetség az ország valamennyi plébánosát, hogy a katolikus egyház hazafias megnyilatkozását igazán országos jellegűvé tegye. Tíz percre megállónak a vasutak és villamosok. A békeszerződés pillanatában, pénteken délelőtt könyörgő istentisztelet lesz a Bazilikában, a Deáktéri ev. templomban és az unitárius templomban. Délután négy órakor a Kálvin-téri ref. templomban Barabás Sámuel, az oláhok által elűzött kolozsvári lelkész tart alkalmi egyházbeszédet. A békeszerződés aláírásának pillanatában Budapesten és az egész országban a villamosok is vasutak tíz percre megállónak. Szesztilalom pénteken. Pénteken egész napra elrendelik a szesztilalmat, az üzleteket zárva tartják és minden zene és színházi előadás szünetelni fog, a mulatók zárva lesznek. Menekültek tüntetése. Pénteken reggel kilenc órakor a menekültek tízezrei az ezredévi emlékoszlop előtt gyülekeznek és a Bazilikába vonulnak, ahol P. Zadravecz tábori püspök fog beszédet tartani. A menekültek kivétel nélkül jelenjenek meg e tüntetésen. / Eg y tucat interpelláció* V — A nemzetgyűlés ülése. — Rake?8Wfy»^s,.Jhtván féltizenegykor nyitja meg az^SW^Bemutatta a budapesti kereskedelmi • és iparkamara kérvényét, az árdrágítási visszaélések megszüntetése iránt. Az indítvány- és interpellációs könyv felolvasása után áttértek a napirendre, amelyen a fővárosi törvényhatóság újjáalakítását tárgyazó törvényjavaslat részletes tárgyalása szerepel. • • Bárczy István a 13-ik szakasznál kifogásolja, hogy a törvényhatósági bizottságban kinevezett tagok vannak. Felolvassa Springer Ferenc egy cikkét,, amely várospolitikai tartalmú. Hegyeshalmy Lajos: Springer törzsfőnk volt. Bárczy István: Kívánom, hogy sok olyan törzsfőnöke legyen a városnak. A cenzúra nemcsak a jogrend érdekében működik, hanem foglalkozik minden közigazgatási üggyel is. A lapok megjelenése céltalan. . Ernst Sándor: Hallatlan! Ennek a beszédnek célja van. Bárczy István: A törvényjavaslatot az önkormányzat szempontjából retrográd lépésnek tartja, ezért nem fogadja el. . Dömötör Mihály belügyminiszter : Foglalkozik az egyes kifogásokkal és a szakaszt változatlanul