Kis Újság, 1921. február (34. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
«Csont- Hapyerország - nem ország, ígász Jlmiarország - mennyország!" * el értékes beszéd. I' , **0^'Sándor pápai prelátus és Andrássy Gyula gróf szólaltak fel a nemzetgyülés mai ülésén.Gesswdn éles ellenzője a trai kormányirányzatnak, Andrássy pedig épp mai felszólalását, használta fel arra, hogy nyilvánosan jelentse be a keresztény nemzeti egyesülés pártjához való csatlakozását. A két szónoknak tehát egymástól lényegesen és érdemben különböző, sőt ellentmondó kijelentéseket kellett volna tennie, de nem így történt. Mindketten ugyanabból az alaptételből indultak ki: a veszélyben és nyomorúságban sínylődő haza megmentésére össze kell fognia minden kéznek, össze kell fogjnia minden sékknek. Úgy a társadalmi, mint a politikai életből ki kell küszöbölni az elválasztókicsinyességeket , fel kell karolni a nagy, átfogó, nemzeti jlentőségű eszméket, cselkedeteket és intézményeket. A keresztény erkölcsöket, a legszebb erkölcsi kodixt kell Vezérelvül felállítani s elfogadni fiinak tanításait az egész vonaldír" Egyformán hangoztatták, hogy a jogrend helyreállítandó, a hatásköri túllépések szűnjenek meg, minden és mindenki éljen amaga hivatásának, az egyes fajok és felekezetek egymás ellen való izgatásának nem szabad tovább folynia.Vissza kell állítani a tekintély elvét és mentől kevésbé korlátozni a szabadságjogokat, főként pedig a sajtószabadságot. Én egyetértettek abban is, hogy Magyarország egész jövője polgárainak , termelő rcuir kajától függ, legyen minden polgár munkás és minden munkás polgár ebben a hazában. Szóval, ugyanazt mondották, de más helyről mondották. Az egyik az ellenzék padsoraiból beszélt, a másik a kormányzat mellett tett tanúságot. És ami főleg ebben a sajnálatos, mert csak egyéni, kizárólag pártpolitikai ellentétben látjuk a hibák, bajok és veszedelmek fonását. Hogy két kitűnő ember, becsületes magyar, hazaszerető polgár, a nemzetgyűlés két ellentétes sarkáról vallja ugyanazt a felfogást. Miért, hogy nem tartozhatnak együvé ? Miért, hogy falat emelnek közéjük azok a vétkes kicsinyességek, amelyeket mindketten elvetendő bűnöknek bélyegeztek ! " T~: .. . \ / 1 nm. tvHliam. 41 »ziw. **• *ra 1 febmár 21. g ffp^fglj politikai *«Bol katonák a dublini háztetőkön. “ MNI* szabadságharcából. Andrássy bejelentette a nemzetgyűlésen, hogy belépett a kereszténypártba. Gea^jtft-An Sándor a szab-v cságjogok helyreolrásáért. — 'Kr*?t kell nyujtani a szociáldemokratáknak. A cenzúra ellen. — A••drássy megindokolta csatlakozását a kereszténypárthoz. A nemzetgyűlés mai ülése. Rakovszky István elnök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés maiülését. Hrfy Imre, a pénzügyi és igazságügyi bizottság előadója beterjesztette jelentését a Hegedűs-féle pénzügyi javaslatokról, mire áttértek a kormány munkarendje fölötti vitafolytatására. Giesswein Sándor volt az első fölszólaló. A keresztény gondolattal foglalkozott eb csorbán. Non elég a keresztényi gondolat — mondotta — keresztényi tettekre is szükség van.A kormány eddigi működése nem történl sok bizalommal. ’Az alkotmányos életnek tél tuli virulnia ebben az országban. Vígázzunk, hogy ne jöjjön egy újabb Bachkorszak, ne következzék be a kémeit rendszere, ami körnébelül már itt is van. E következhet egy olyan idő, melyben, mindenkit forradalmárnak fognak bélyegezni, akik alkotmányra életet akarnak ebben az országban. Ahhoz, hogy a mai tétlenségből kivergődjünk, föltétlenül szükséges, hogy’ ■ - - • kivirágozzanak a közszabadsá■ , ■ gok. Elsősorban is sajtószabadságra van szükség. A cenzusát ostorozza. A mai cenzúra mellett nem számíthatunk arra, hogy a művelt népek közé számítsanak bennünket. Asajtó egy részében ,durva hang, harapózott el a zsidóság ellen. Ez a hang beleéli magát a gyermekik szivébe ‘ is, így egy helyen szülők, amikor, tudatértek es kárukba, egyik gyermeküket felakasztva és holtan találták. A gyerekek zsidóakasztást ■játszottak. ‘Legyen vége a megtorlásnak. Az internáltak ügyét nagyobb emberséggel kell kezelni. Nagy tévedés, amikor a mizeimó eszmét a faji kérdéssel tévesztik öszsze. v Van zsidókérdés, de ez gazdasági jellegű. A faji harcokat a tőkezltja, melynek érdekében elil az embereket összeveszíteni egymással. Ha a múlt ,században mindenkit, aki nem volt fajmagyar, eltávolítottak volna, akkor a Wekerlék, Prohászkák, Huszár Károlyok és Túri- Fülhanni Bélák, sőt ő maga sem foglalhatott volna helyet a magyar közéletben. ‘ Kezet kell fogni a munkássággal. Legyen minden munkás polgár és minden polgár munkáé. Támogatja a kormányt, de csak akkor, ha hazánk alkotmányos jogait visszaszerzi.-- 1 ■ . ' ,’.\r V i Ezuán Andrássy Gyula , gróf ,enelkedett ezólásra/ Ar álként kép,zelte el Magyarország újjáépülteit. Az t hitte, hogy mindenki összefört: Vsa éidrkib'n, tse ilyen úgy a társadalmi, mint a politikai életben a régi himmességek élnek. A nemzet ma is az élet-halálküzdelem állapotában van, úgy a bel-, mint a külpolitika tele, van veszedelmikkel.' 'A 'veszélyben' lévő nemesiért'síkra kell szállni. Ezért kivan p is fokozott mértékben részt venni a közéletbe és ezért csatlakozott a keresztény nemzeti párthoz, mellyel azonos meggyőződést vall. A múlt szerencsétlenségét erkölcsi leromlásunk okozta. Fel kell venni a kereszény erkölcsöket. Az egyes fajok ésfelekezetek elleni izgatásnak azonban nem szabad megtörténnie. Azért csatlakozott a kereszény nemzeti párthoz, mert meg akarta akadályozni,hogy a keresztény nemzeti eszmék lejárják magukat. Legelső feladat a jogrend biztosítása. Kém szabad hatásköri túllépéseknek történni. A katonaság ne ■politizáljon, a rendőrség teljesítse kötelességét,, ' a társadalmi egesületek töltsék be hivatásukat. Helyre kell állítani a tekintély elvét. ■ ’A mai cenzúra, úgy, ahogy van, védhi tétlen, i . . . 'A cenzúra nem maradhat állandó intézmény. r p 1 * | •*. m De máról-holnapra megszüntetni, nem lehet. Csinálni kell egy új sajtótörvényt. Nem kívánjuk, hogy a sajtótörvény véglegeslegyen, csak ideiglenes, néhány évre szóljon. A pénzügyek tekintetében már megindult a munka. A pénzügyminiszter megindította a szekeret és ezzel máris nagy szolgálatot tett az országnak. Az adóteher, egyenllően oszoljék meg minden foglalkkozási ág között, vigyázni kell, hogy