Kis Ujság, 1921. június (34. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-25 / 138. szám

2 1921. június 28. való, dologkerü­lő, destru­hiiis !**tmi­selőre eltávolíttassanak. Felolvassd f­­fehérgyarmati cser­dőrparancsnok jelentését a nyíregyházi királyi ügyészséghez. A tárgya ennek An­­derlik litván budapesti lakos gyil­kosságra való felbujtása. Az őr­mester azt jelenti,­hogy a vizsgála­tot megejtette és megállapította azt, hogy Kerekes László földbirto­kost és Tóth Tibor főszolgabírót el akarták tenni láb alól azért, mert románbarátoknak mondották őket. A tanúvallomások szerint az em­lítettek derék magyar emberek vol­tak , csak azért volt szükség erre­­­a merényletre, hogy a csengeri főszolgabírót, Suliiny Sándort Fehérgyarmatra lehessen beosztani. Felemlíti, hogy Kölessy János főszolgabíró Sznessányi László fő­hadnagyot dohánycsempészésre akarta rábírni, de azért még ma is állásában van. Csengeren ártatlan embereket kí­noztak m°g, basáskodnak és ellen­­véleményt nem tűrnek. Tavasszal Csengerben egy zsidót úgy megvertek, hogy fel kellett jönnie Pestre egy szanatóriumba magát gyó­­gyittatni és mikor vissza akart jönni, akkor azt mondotta Péchy Péter fő­szolgabíró, hogy agyonveri, ha vissza-­­ jön. Mikor megkérdezte Péchy Pé­tert, hogy tényleg mondotta-e, azt mondotta, internálni fogjuk ezt a f­ő zsidót, mert különben veszélyezteti Szál v­ármegye közrendjét. Megemlíti, hogy Péchy Péter fő­szolgabíró négy jegyzőt függesztett fel, ezek közül három zsidó. Azt mon­dotta, hogy azért teszi, mert Fer­­dinándy intézkedése szerint minden zsidó jegyzőt fel kell függeszteni, el kell csapni. Mikor Ferdinándy mi­nisztert ez irányban megkérdeztem, azt­ mondotta, hogy ebből egy szó sem igaz. Nem értettem akkor a dolgot, de most már értem, azért történt ennek a­ négy jegyzőnek a felfüggesztése, hogy ne legyen fel­tűnő, hogy három zsidót csapnak el, a negyediket, egy keresztényt is elcsaptak, aki mellékesen megjegyez­ve az egyetlen jegyző volt, ki mellet­tem korteskedett és aki elcsapatása után Budapesten a Szent János-kór­­házban borotvával elvágta a nyakát és meghalt. A három zsidó jegyző a legkiválóbb jegyző volt és az „ egyik zsidó jegyzőnek később meg is bocsátott a főszolgabíró, mert az ki­váló, nagyszerű ember, bár zsidó". Elmondja, hogy vittek el embe­reket csendőrök szuronyok között lakásukról, ok nélkül.Kéri a főispán és főszolgabíró felfüggesztését. Ráday Gedeon gróf belügyminiszter röviden válaszol az interpellációra. Ez az interpelláció mindent inkább tartalmazott, csak azt nem, ami a közigazgatás hibáira vagy a főispán erélytelenségére vonatkoznék. Ez az interpelláció inkább a pénzügymi­niszter­ és inkább a honvédelmi miniszternek szólhatna, mint ne­kem, mert hiszen hosszasan foglal­kozik a dohánycsempészettel. Ha ez kiderül, akkor az illető tisztviselő egy percig sem marad a helyén. Egyébként neki ezekről a dolgokról nincs tudomása, most hallja elő­ször és Tomorinak ezeket az ada­tokat közölnie kellett volna a bel­­ügyminiszt­érium­mal. Ami a kér­déseit illeti, kijelentette, hogy kormánybiztost küldeni nem hajlandó, mert a vármegyének van főispánja. Csak ha bebizonyulna, hogy a fő­ispán erélytelen, vagy palástolja a hibákat, akkor történnék intézkedés a felmentése iránt. A konkrét pana­szokat egyébként meg fogja vizs­­gáltatva. A nemzetgyűlés a választ tudo­másul vette, mire az ülés 3 órakor véget ért. kis Újság fiz ingatlan vagyonvárttságot is ősszal akarják tárgyalni. A képviselők siettetik a Ház nyári szünetét. — Ráday beszéde nem elégítette ki a kisgazdákat. — Hegedűs a vidéken. A nemzetgyűlésen a bűnvádi per-­ rendtartás gyorsításáról szóló ja-­ vaslat felett hosszabb vita indult meg, amely előreláthatólag még a jövő hét elejét is igénybe fogja venni Ezzel szemben a nemzet­gyűlés tagjainak nagy része már igen nehezen várja a nyári szüne­tet, egyrészt mert ki szeretnék pi­henni az ülések fáradalmait, más­részt, hogy a mezőgazdasági mun­kálatok legfontosabb időszakában otthon lehessenek. Ez a helyzet érlelte meg a kis­gazdapártban azt a felfogást, hogy úgy a sajtótörvény, mint az ingat­lan vagyonváltságáról szóló javas­lat tárgyalását őszre kell halasz­tani, amit abból a szempontból is fontosnak tartanak, hogy a két hó­napos szünet alatt a két javaslatot oly módon lehet átdolgozni, hogy a sérelmes pontok kiküszöböltes­­senek. Ez az átdolgozás a vagyonvált­­ság javaslatánál csak kisebb vál­toztatásokat jelentene, ezzel szem­ben a sajtótörvényt a párt felfo­gása szerint alaposa­n át kell gyúr­ni, mert jelenlegi formájában el­fogadása legalább is kétséges. A párt tagjai ma élénken vitat­ták Ráday Gedeon gróf belügymi­niszter mai beszédét, mellyel se­hogy sincsenek megelégedve. Azt mondják, hogy a belügyminiszter ma is olyan merev­­ álláspontot képviselt, mint a főispánt kér­­diesben általában. A nemzetgyűlés holnapi ülésén Vázsonyi Vilmos szól hozzá a bírói eljárás gyorsításáról szóló javas­­lathoz és több lényeges módosí­tást fog ajánlani. Tekintettel arra, hogy módosításait illetőleg meg­beszélést folytatott Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter­rel, igen valószínű, hogy úgy a mi­niszter, mint a Ház hozzá fog a módosításokhoz járulni. Hegedűs Lóránt dr. pénzügymi­niszter a jövő héten kedden és szer­dán az Alföld két nagyobb városá­­ban, Szentesen és Hódmezővásár­helyen fog beszédet mondani az ingatlan­vagyon váltság- javaslatról. A pénzügyminiszter 28-án autón megy le Szentesre, ahol délután nagyobb beszédet mond, másnap délelőtt pedig Hódmezővásárhe­lyen tájékoztatja a választópolgá­rokat terveiről és különösen az In­­gatlanváltság- ja­vaslatról. Vasárnap Mezőtúron az Országos Földműves Szövetség­­alakuló ülése lesz, amelyen Mayer János közélel­mezési miniszter is megjelenik és politikai beszédet mond. Berky Gyula nemzetgyűlési kép­viselő vasárnap Sarkadon mond be­számoló beszédet. !hogyan tettékk meg­­sism­erék beismer© vallomásaikat. (A Tisza-pör tárgyalásának ötvenhar­madik napja.) A Tisza-pör mai főtárgyai­ásán Luk­achich Géza báró altábornagy tanúkihallgatására került a sor. Ga­dó István dr. elnök kérdéére el­mondotta, hogy a forradalom előtti sok­ fenyegető levelet kapott, de nem volt tudomása arról, hogy mer­rényletet terveztek volna ellene. Ezután részletesen ismertette el­­fogatásának és az Astoria-szállóból való kiszabadulásának történetét. A szállodában Friedrich István arra kérte, hogy menjen ki a szállo­da balkonjára és mondjon rövid beszédet az új elvek szerint. Ezt az ajánlatot elutasította. Mialatt a szállóban tartózkodott, semmi ké­szülődést nem látott, ami a Tisza­­gyilkossággal összefüggésben állt volna. A védők kérdé­sei után a bíróság a tanút megeskette. Ezután Bartha Albert volt had­ügyminiszter kihallgatására került a sor. Károlyi fölkérésére vállalta a hadügyi tárcát. Nem észlelt olyan dolgokat, amelyek a Tisza-gyilkos­­sággal összefüggtek volna. A had­ü­g­y­minisztérium­ban­ történt juta­­lomkifizetésekről nincs tudomása. Csernyákot, aki többizben köve­telt pénzt, csak nehezen tudták a minisztériumból eltávolítani. Po­gányt nem annyira Károlyi, mint inkább Kunfi tartott at állásában. Fényes a leg­keseredettebb ellensége volt Pogánynak. Ezután elmondja, hogy a k­ommün alatt letartóztatták olyan adatok alapján, amelyeket Hüttner állított össze. Friedrichet is Hüttner jelentette föl.­ Az elnök erre vonatkozólag kér­déseket intéz Hüttnerhez, aki az­zal védekezik, hogy valószínűleg visszaéltek nevével. A Tisza-ügyben tett beismerő vallomását változat­lanul fenntartja. Bartha Albert foly­tatja ezután var tornácát, Fényes Lászlót a rend fanatikusának is­méjéé, aki Pogányt lehetetlenné akarta tenni. A védők kérdései után Tytanát megeskették vallomására. s Krucsay Margit telefon­kezelőnő a telefonközpont megszállásáról tesz vallomást. Vidra László építész-tanuló el­mondta, hogy a Margit-körúti fog­házban egy alkalommal hallotta, hogy Sztanykovszky társainak el­mondotta, hogy hogyan hajtották végre a gyilkosságot. Dr. Dorning Ernő rendőrtaná­csos az elnök kérdéseire előadja, hogy Hüttnert dr. Szrubián rendőr­­kapitány hallgatta ki. Ekkor tett terhelő vallomást Hüttner Fried­rich István, Fényes és mások ellen, de önmagát nem terh­lte.­­­ Bent volt a kihallgatásnál dr. Jilain is. Erre Hüttnert őrizetbe vették. Reggelre jelentették a detek­tívek, hogy Hüttner most már ön­magára nézve is terhelő vallomást tesz. A jegyzőkönyv felvétele során elismerte, hogy ő is ott volt a gyil­kosságnál. É­tesítettük Kovács vizsgálóbírót, aki őt részletesen ki­hall­gatt­a. Elnök : Tud arról, hogy Angyal direktívfelügyelő bántalmazta volna Hüttnert, vagy fenyegette valami­­képen ? Tanú : Erről semmi tudomásom nincs. Angyal László detek­tivfőfelügye­­lő a következő tanú, aki elmondja, hogy 1919. november 18-án este 8­ órakor Na­gy Károly detektívfőnök ut­asít­ást a­dot­t neki, hogy vegye át Hüttnert. Kiválasztott néhány de­tektívet, akiket figyelmeztetett, hogy Hüttnert fogják átvenni, de ne ragadtassák el magukat, mert nem közönséges betörővel, hanem úrral lesz dolguk. V­csora ut­án kikér­dez­­te Hüttnert és Sós detektív vette föl a jegyzőkönyvet. Hüttner folyó­ konyan mondotta el az eseményeket, hajnali fél négy óráig, akkor azt mondotta, hogy nagyon fáradt, mire a tanú megengedte, hogy le­feküdjék. Hüttner vallomásának folytatását Négy Károly detektív­főnök szobájában mondotta el. Elnök: A lelki rábeszélésen kívül nem használt súlyosabb argumen­tumokat ? Nem rázta meg, nem lökte mellbe ? Tanú: Nem. Elnök : Nem fenyegették-e meg kilett alkalmával? Tanú: Ez szóba sem került. , Ilyen esetben nem is szoktak alkal­mazni. Elnök: A vizsgálóbíró szembe­sítette ön Hüttnerrel? Tanú: Igen. Akkor is azt mon­dotta,, hogy én ellenem semmi pa­nasza sincsen. Elnök: Hát Sztanykovszky mi­lyen körülmények között tett be­ismerő vallomást? Őt nem ütötték, nem fenyegették? Tanú: Egy ujjal sem nyúltunk hozzá. Sirt. Azt mondotta, hogy megkönnyebbül, ha mindent el­mondott. Elnök: Le meri tenni erre az esküt ? őszintén mondja, el, hogyan történt. A lelki boldogságára és be­csületére mondja, hogy nem bántal­mazták? Tanú: Úgy történt, ahogy mon­dottam. Lengyel László észrevételei után, melyben tagadta a tanú állításai­nak valódiságát, a bíróság a tanút megeskette. ■ A tárgyalást holnap reggel foly­tatják. A főváros­­ 1919 évi zárszámadása, (231 millió a fővárosi deficitje.) A pénzügyi bizottság ma délelőtt Folkusházy Lajos főpolgármester elnöklete alatt­­­tiartott ülésében kezdte meg az idei költségvetés tárgyalását. A költségvetés tárgya­lása előtt dr. Sipőcz Jenő polgár­­mester mondott hosszabb expozét.­­ Amikor a tanács működésbe lépett, hitel­t­e­­epésekkel volt kénytelen gazdálkodni. A háztartási hiány 231 milliót tesz ki, ennek túl­nyomó része a kormánnyal szemben tapasztalható követelésekből áll, me­lyekre nézve a főváros f­öntartja jogát. A vagyonmérlegben az aktívák 1.083 milliót, a passzívák 922 mil­liót tesznek ki, a tiszta vagyon tehát 161 millió. Az idei költségvetés a különböző intézményeknél 300 milliót, a köz­szolgáltatásoknál 287 milliót, az in­gatlan és ingó vagyonnál 28 milliót mutat fel a többletként. A többletek feltétele természe­tesen a­z, hogy a kormány jóvá­hagyja a már megszavazott új adókat. A háztartási hiány tekintetében a tanács fentartja a kormánnyal szem­ben követeléseit, de ettől függetlenül gondoskodni kíván a hiány rendezé­séről és pedig akként, hogy ezt 60 félévi részletre felosztva törleszti. A félévi részlet 7,023.125 koronát tesz ki. Nem akar vallani Kovács Sándor — Újból vidékre vittél­—A lágymányosi gyil­­ossággal gyanúsított Kovács Sándot tegnap­előtt este hazahozták Budapestre. Tegnap kihallgatták,azonban a gyilkosságról még­­most sem akar semmit sem tudni. Egész útja alatt folyton tagadta a gyilkosságot, másra mindenre emlékezett, ami­kor azonban a gyilkosság került szóba, fejére csap­tt és ezt mon­dotta : «Ér­dekes, hogy erre nem emlékszem semmit.* Ma reggel a

Next