Kis Ujság, 1921. június (34. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-25 / 138. szám
2 1921. június 28. való, dologkerülő, destruhiiis !**tmiselőre eltávolíttassanak. Felolvassd ffehérgyarmati cserdőrparancsnok jelentését a nyíregyházi királyi ügyészséghez. A tárgya ennek Anderlik litván budapesti lakos gyilkosságra való felbujtása. Az őrmester azt jelenti,hogy a vizsgálatot megejtette és megállapította azt, hogy Kerekes László földbirtokost és Tóth Tibor főszolgabírót el akarták tenni láb alól azért, mert románbarátoknak mondották őket. A tanúvallomások szerint az említettek derék magyar emberek voltak , csak azért volt szükség errea merényletre, hogy a csengeri főszolgabírót, Suliiny Sándort Fehérgyarmatra lehessen beosztani. Felemlíti, hogy Kölessy János főszolgabíró Sznessányi László főhadnagyot dohánycsempészésre akarta rábírni, de azért még ma is állásában van. Csengeren ártatlan embereket kínoztak m°g, basáskodnak és ellenvéleményt nem tűrnek. Tavasszal Csengerben egy zsidót úgy megvertek, hogy fel kellett jönnie Pestre egy szanatóriumba magát gyógyittatni és mikor vissza akart jönni, akkor azt mondotta Péchy Péter főszolgabíró, hogy agyonveri, ha vissza- jön. Mikor megkérdezte Péchy Pétert, hogy tényleg mondotta-e, azt mondotta, internálni fogjuk ezt a fő zsidót, mert különben veszélyezteti Szál vármegye közrendjét. Megemlíti, hogy Péchy Péter főszolgabíró négy jegyzőt függesztett fel, ezek közül három zsidó. Azt mondotta, hogy azért teszi, mert Ferdinándy intézkedése szerint minden zsidó jegyzőt fel kell függeszteni, el kell csapni. Mikor Ferdinándy minisztert ez irányban megkérdeztem, azt mondotta, hogy ebből egy szó sem igaz. Nem értettem akkor a dolgot, de most már értem, azért történt ennek a négy jegyzőnek a felfüggesztése, hogy ne legyen feltűnő, hogy három zsidót csapnak el, a negyediket, egy keresztényt is elcsaptak, aki mellékesen megjegyezve az egyetlen jegyző volt, ki mellettem korteskedett és aki elcsapatása után Budapesten a Szent János-kórházban borotvával elvágta a nyakát és meghalt. A három zsidó jegyző a legkiválóbb jegyző volt és az „ egyik zsidó jegyzőnek később meg is bocsátott a főszolgabíró, mert az kiváló, nagyszerű ember, bár zsidó". Elmondja, hogy vittek el embereket csendőrök szuronyok között lakásukról, ok nélkül.Kéri a főispán és főszolgabíró felfüggesztését. Ráday Gedeon gróf belügyminiszter röviden válaszol az interpellációra. Ez az interpelláció mindent inkább tartalmazott, csak azt nem, ami a közigazgatás hibáira vagy a főispán erélytelenségére vonatkoznék. Ez az interpelláció inkább a pénzügyminiszter és inkább a honvédelmi miniszternek szólhatna, mint nekem, mert hiszen hosszasan foglalkozik a dohánycsempészettel. Ha ez kiderül, akkor az illető tisztviselő egy percig sem marad a helyén. Egyébként neki ezekről a dolgokról nincs tudomása, most hallja először és Tomorinak ezeket az adatokat közölnie kellett volna a belügyminisztériummal. Ami a kérdéseit illeti, kijelentette, hogy kormánybiztost küldeni nem hajlandó, mert a vármegyének van főispánja. Csak ha bebizonyulna, hogy a főispán erélytelen, vagy palástolja a hibákat, akkor történnék intézkedés a felmentése iránt. A konkrét panaszokat egyébként meg fogja vizsgáltatva. A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette, mire az ülés 3 órakor véget ért. kis Újság fiz ingatlan vagyonvárttságot is ősszal akarják tárgyalni. A képviselők siettetik a Ház nyári szünetét. — Ráday beszéde nem elégítette ki a kisgazdákat. — Hegedűs a vidéken. A nemzetgyűlésen a bűnvádi per- rendtartás gyorsításáról szóló ja- vaslat felett hosszabb vita indult meg, amely előreláthatólag még a jövő hét elejét is igénybe fogja venni Ezzel szemben a nemzetgyűlés tagjainak nagy része már igen nehezen várja a nyári szünetet, egyrészt mert ki szeretnék pihenni az ülések fáradalmait, másrészt, hogy a mezőgazdasági munkálatok legfontosabb időszakában otthon lehessenek. Ez a helyzet érlelte meg a kisgazdapártban azt a felfogást, hogy úgy a sajtótörvény, mint az ingatlan vagyonváltságáról szóló javaslat tárgyalását őszre kell halasztani, amit abból a szempontból is fontosnak tartanak, hogy a két hónapos szünet alatt a két javaslatot oly módon lehet átdolgozni, hogy a sérelmes pontok kiküszöböltessenek. Ez az átdolgozás a vagyonváltság javaslatánál csak kisebb változtatásokat jelentene, ezzel szemben a sajtótörvényt a párt felfogása szerint alaposan át kell gyúrni, mert jelenlegi formájában elfogadása legalább is kétséges. A párt tagjai ma élénken vitatták Ráday Gedeon gróf belügyminiszter mai beszédét, mellyel sehogy sincsenek megelégedve. Azt mondják, hogy a belügyminiszter ma is olyan merev álláspontot képviselt, mint a főispánt kérdiesben általában. A nemzetgyűlés holnapi ülésén Vázsonyi Vilmos szól hozzá a bírói eljárás gyorsításáról szóló javaslathoz és több lényeges módosítást fog ajánlani. Tekintettel arra, hogy módosításait illetőleg megbeszélést folytatott Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszterrel, igen valószínű, hogy úgy a miniszter, mint a Ház hozzá fog a módosításokhoz járulni. Hegedűs Lóránt dr. pénzügyminiszter a jövő héten kedden és szerdán az Alföld két nagyobb városában, Szentesen és Hódmezővásárhelyen fog beszédet mondani az ingatlanvagyon váltság- javaslatról. A pénzügyminiszter 28-án autón megy le Szentesre, ahol délután nagyobb beszédet mond, másnap délelőtt pedig Hódmezővásárhelyen tájékoztatja a választópolgárokat terveiről és különösen az Ingatlanváltság- javaslatról. Vasárnap Mezőtúron az Országos Földműves Szövetségalakuló ülése lesz, amelyen Mayer János közélelmezési miniszter is megjelenik és politikai beszédet mond. Berky Gyula nemzetgyűlési képviselő vasárnap Sarkadon mond beszámoló beszédet. !hogyan tettékk megsismerék beismer© vallomásaikat. (A Tisza-pör tárgyalásának ötvenharmadik napja.) A Tisza-pör mai főtárgyaiásán Lukachich Géza báró altábornagy tanúkihallgatására került a sor. Gadó István dr. elnök kérdéére elmondotta, hogy a forradalom előtti sok fenyegető levelet kapott, de nem volt tudomása arról, hogy merrényletet terveztek volna ellene. Ezután részletesen ismertette elfogatásának és az Astoria-szállóból való kiszabadulásának történetét. A szállodában Friedrich István arra kérte, hogy menjen ki a szálloda balkonjára és mondjon rövid beszédet az új elvek szerint. Ezt az ajánlatot elutasította. Mialatt a szállóban tartózkodott, semmi készülődést nem látott, ami a Tiszagyilkossággal összefüggésben állt volna. A védők kérdései után a bíróság a tanút megeskette. Ezután Bartha Albert volt hadügyminiszter kihallgatására került a sor. Károlyi fölkérésére vállalta a hadügyi tárcát. Nem észlelt olyan dolgokat, amelyek a Tisza-gyilkossággal összefüggtek volna. A hadügyminisztériumban történt jutalomkifizetésekről nincs tudomása. Csernyákot, aki többizben követelt pénzt, csak nehezen tudták a minisztériumból eltávolítani. Pogányt nem annyira Károlyi, mint inkább Kunfi tartott at állásában. Fényes a legkeseredettebb ellensége volt Pogánynak. Ezután elmondja, hogy a kommün alatt letartóztatták olyan adatok alapján, amelyeket Hüttner állított össze. Friedrichet is Hüttner jelentette föl. Az elnök erre vonatkozólag kérdéseket intéz Hüttnerhez, aki azzal védekezik, hogy valószínűleg visszaéltek nevével. A Tisza-ügyben tett beismerő vallomását változatlanul fenntartja. Bartha Albert folytatja ezután var tornácát, Fényes Lászlót a rend fanatikusának isméjéé, aki Pogányt lehetetlenné akarta tenni. A védők kérdései után Tytanát megeskették vallomására. s Krucsay Margit telefonkezelőnő a telefonközpont megszállásáról tesz vallomást. Vidra László építész-tanuló elmondta, hogy a Margit-körúti fogházban egy alkalommal hallotta, hogy Sztanykovszky társainak elmondotta, hogy hogyan hajtották végre a gyilkosságot. Dr. Dorning Ernő rendőrtanácsos az elnök kérdéseire előadja, hogy Hüttnert dr. Szrubián rendőrkapitány hallgatta ki. Ekkor tett terhelő vallomást Hüttner Friedrich István, Fényes és mások ellen, de önmagát nem terhlte. Bent volt a kihallgatásnál dr. Jilain is. Erre Hüttnert őrizetbe vették. Reggelre jelentették a detektívek, hogy Hüttner most már önmagára nézve is terhelő vallomást tesz. A jegyzőkönyv felvétele során elismerte, hogy ő is ott volt a gyilkosságnál. Étesítettük Kovács vizsgálóbírót, aki őt részletesen kihallgatta. Elnök : Tud arról, hogy Angyal direktívfelügyelő bántalmazta volna Hüttnert, vagy fenyegette valamiképen ? Tanú : Erről semmi tudomásom nincs. Angyal László detektivfőfelügyelő a következő tanú, aki elmondja, hogy 1919. november 18-án este 8 órakor Nagy Károly detektívfőnök utasítást adott neki, hogy vegye át Hüttnert. Kiválasztott néhány detektívet, akiket figyelmeztetett, hogy Hüttnert fogják átvenni, de ne ragadtassák el magukat, mert nem közönséges betörővel, hanem úrral lesz dolguk. Vcsora után kikérdezte Hüttnert és Sós detektív vette föl a jegyzőkönyvet. Hüttner folyó konyan mondotta el az eseményeket, hajnali fél négy óráig, akkor azt mondotta, hogy nagyon fáradt, mire a tanú megengedte, hogy lefeküdjék. Hüttner vallomásának folytatását Négy Károly detektívfőnök szobájában mondotta el. Elnök: A lelki rábeszélésen kívül nem használt súlyosabb argumentumokat ? Nem rázta meg, nem lökte mellbe ? Tanú: Nem. Elnök : Nem fenyegették-e meg kilett alkalmával? Tanú: Ez szóba sem került. , Ilyen esetben nem is szoktak alkalmazni. Elnök: A vizsgálóbíró szembesítette ön Hüttnerrel? Tanú: Igen. Akkor is azt mondotta,, hogy én ellenem semmi panasza sincsen. Elnök: Hát Sztanykovszky milyen körülmények között tett beismerő vallomást? Őt nem ütötték, nem fenyegették? Tanú: Egy ujjal sem nyúltunk hozzá. Sirt. Azt mondotta, hogy megkönnyebbül, ha mindent elmondott. Elnök: Le meri tenni erre az esküt ? őszintén mondja, el, hogyan történt. A lelki boldogságára és becsületére mondja, hogy nem bántalmazták? Tanú: Úgy történt, ahogy mondottam. Lengyel László észrevételei után, melyben tagadta a tanú állításainak valódiságát, a bíróság a tanút megeskette. ■ A tárgyalást holnap reggel folytatják. A főváros 1919 évi zárszámadása, (231 millió a fővárosi deficitje.) A pénzügyi bizottság ma délelőtt Folkusházy Lajos főpolgármester elnöklete alatttiartott ülésében kezdte meg az idei költségvetés tárgyalását. A költségvetés tárgyalása előtt dr. Sipőcz Jenő polgármester mondott hosszabb expozét. Amikor a tanács működésbe lépett, hitelteepésekkel volt kénytelen gazdálkodni. A háztartási hiány 231 milliót tesz ki, ennek túlnyomó része a kormánnyal szemben tapasztalható követelésekből áll, melyekre nézve a főváros föntartja jogát. A vagyonmérlegben az aktívák 1.083 milliót, a passzívák 922 milliót tesznek ki, a tiszta vagyon tehát 161 millió. Az idei költségvetés a különböző intézményeknél 300 milliót, a közszolgáltatásoknál 287 milliót, az ingatlan és ingó vagyonnál 28 milliót mutat fel a többletként. A többletek feltétele természetesen az, hogy a kormány jóváhagyja a már megszavazott új adókat. A háztartási hiány tekintetében a tanács fentartja a kormánnyal szemben követeléseit, de ettől függetlenül gondoskodni kíván a hiány rendezéséről és pedig akként, hogy ezt 60 félévi részletre felosztva törleszti. A félévi részlet 7,023.125 koronát tesz ki. Nem akar vallani Kovács Sándor — Újból vidékre vittél—A lágymányosi gyilossággal gyanúsított Kovács Sándot tegnapelőtt este hazahozták Budapestre. Tegnap kihallgatták,azonban a gyilkosságról mégmost sem akar semmit sem tudni. Egész útja alatt folyton tagadta a gyilkosságot, másra mindenre emlékezett, amikor azonban a gyilkosság került szóba, fejére csaptt és ezt mondotta : «Érdekes, hogy erre nem emlékszem semmit.* Ma reggel a