Kis Ujság, 1921. június (34. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-11 / 126. szám

Nagyném­et irányzatok. Még nem dőlt el Nyugatma­­­gyarország sorsa s máris egyre­­másra érkeznek a hírek Ausztriá­ból, melyek arról beszélnek, hogy az elszakítandó magyar részek­re, amelyek egyelőre nem is osztrákok, már szemet vetett a nagyném­et propaganda, sőt el is hintette ott egy csatlakozási mozgalom magvait. Tessék meg­érteni : nem az Ausztriához, ha­nem a Nagynémetországhoz való csatlakozásról van szó. Ausztria csak átmenet, a végcél az összes németlakta területek egyesítése, mint egykoron, a vi­­lágfélemlítő »Reichseinheit»meg­­teremtése idején. A propaganda voltaképen Ausztriában dolgo­­­zik, mert hisz dönteni az fog, de Nyugatmagyarországot már-már most meggyúrná, hogy ennek a döntésnek esélyeit így is befo­lyásolhassa a nagynémet orien­táció előnyére. Ausztriát mi meg­ tudjuk ér­teni, ha nemcsak tűri ezt a moz-y­agaimat, de rokonszenvez is vele. Történelmi tradíciók, faji köte­lékek akkor is ebbe az irányba terelnék, ha volna jövőjének más útja, mint a Berlin felé vivő. De nincs. Az antant, ha tárgyi­lagosan tudná megítélni a közép­európai helyzetet, maga is meg­­­állapíthatná ezt. Ámde nem tudja s ezért hiszi azt, hogy pa­rancsokkal és fenyegetésekkel el lehet tántorítani egy népet, at­tól, hogy természetes ösztönét kö­vesse. Ausztria nem tehet egye­bet, mint amire, akár tuda­tosan, akár öntudatlanul, ■z egész karaktere kényszeríti : csatlakozni fog Németországhoz. Az antant tehát akkor, amikor Nyugatmagyarországot Auszt­riához csatolja, tulajdonképen Németországnak tesz vele szol­gálatot. A cél, amit el akarnak érni, hogy élelmi forrást bizto­sítsanak Ausztriának. És amit tényleg el fognak érni, az, hogy részint szaporítják a gyűlölt Né­metország majdani területét, rég­iszint értékesebbé teszik azt a nyugatmagyar termőfölddel, amely egy jövendő háború esetén nem kicsinylendő könnyebbséget ad a német katonai ellátásnak. Végül pedig mit tegyen Magyar­­ország? A­ nyugati­­megyékkel együtt még eléggé képesek va­gyunk ahhoz, hogy arra keres­sünk elhelyezkedést, amerről a legtöbb előnyt várhatjuk. Azok nélkül és azokon kerésztől oda­kötöz bennünket az ántánt egy olyan irányzathoz, amelyre más­ként nem is gondolnánk! Kiadóhhstal és tierlazitf* i Budapest XV Sarkat­­tyus­ utca 3 Előfizetési árak: Esés* évre 280 K— fi­t I Negyed évre 70 K — mi. Fél évre : 140 K — fit I Egy hónapra 25 K - fill. Külföldön egyes szám ára: 2 korona / ' .jr fjm ^ f •f' XXXIV. évfolyam. 128. szám. * ** Ara­d korona 1921. szombat, lantos 11. TM8 Képes politikai napilap, Utat Csaklili dráma a Jrap-utcában. fi­nista-per a nemzetgyűlés előtt. Hornyánszky Zoltán Tomcsányi Vilmos Pál ellen. — Ruppert Bettse megvédi az ügyvédi kamarát. — Tom­csányi miniszter a Priedrich-ügyről. A nemzetgyűlés, mai ülését fél 11 órakor nyitja meg Rakovszky István elnök. Következik az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Első felszólaló Vitter László, aki az ügy­védi kamarát és ezzel kapcsolatban a zsidókat támadja. Kormánybiz­tost kér az ügyvédi kamara élére. Vass József kultuszminiszter be­terjeszti a beiskoláztatásról szóló javaslatot. Ruppert Rezső védelmébe veszi az ügyvédi kamarát Walterrel szem­ben. Az ügyvédi kamara minden­kor szent kötelességet teljesített a jog védelmében. Beszél a vármegyék ügyéről és kifejti, hogy nem a vármegyék, ha­nem a független bíróság a nemzet fenntartó bástyái. - -Kéri a bírói eljárások gyorsítását. Az igazságszolgáltatás bizonytalan, eltussolások történnek. Foglalko­zik a moziüggyel, melyről újból megállapítja, hogy jogfosztás. A sajtókérdéssel foglalkozva kifejti, hogy azoknak a lapoknak terjesz­tési jogát kellene megvonni, melyek hálószobák titkait leplezik le. _ Rassay Károly beterjeszti be­széd kapcsán indítványát a párbaj szigorú büntetéséről. . Hornyánszky Zoltán a jogrend­del kapcsolatban Friedrich István ügyérfől beszél. Ekörül, oly dolgok történtek, melyek sértik a jogrendet. Váry Al­bert főügyésznek meg kellett buk­nia, mert­ nem akart vádat emelni Friedrich ellen. Ki fogja Friedri­­chet kárpótolni másfél év szenve­déséért? Az ügyészség nem vesz arról­ tudomást, hogy, a per folya­mán elhangzott kjelentések sze­rint több tanút erőszakos eszközökkel befolyásolni akartak. A jogrend hajója léket kapott és vele együtt mi is elsülyedünk. Interpellál, az­­iránt, hogyan szö­kött meg Keltai Viktor. Bizonyos, hogy Valaki lehetővé tette, hogy útlevél nélkül elhagyja az orszá­got. A jogrend sérelme az elítélt Britanniások ügye, akikről nem tudja­, hol töltik büntetésüket. Gadó István törvényszéki elnöknek a Ti­­s­za-per tárgyalásán elhangzott el­nöki enunciációját a cenzúra, mint az állam érdekeibe ütközőt, törölte. Még más mindent is elmondhatna, de az ország érdekében hallgat. Bródy Ernő az ügyvédeket védi Vitterrel szemben. Tiltakozik ama kívánság ellen, hogy a Kamara autonómiáját kormánybiztos ki­küldése­ által megsértsék. Meg kell szüntetni a rendeletekkel való kor­mányzást. A cenzúrát el kell tö­rölni. Nem kell útj sajtótörvény. Az 1910-ben hozott elég szigorú. Vé­gül a lakáshivatal lehetetlenségeivel foglalkozik­ .­­Vitter Sándor dr. és Schlachta Margit felszólalása után elnök a vitát berekeszti és Tomcsányi Vilmos Pál dr. igazságügyminiszter­­válaszol a­ felszólalásokra. A bírák megélhetéséről a kormány minden módon gondoskodni fog. Legköze­lebb törvényjavaslatot terjeszt elő a bűnvádi perrendtartás egyszerű­sítéséről. ........­­ Áttér a Tisza-ügyre. A bíróság az eljárást a katonai tárgyaláson felmerült újabb adatok alapján indí­totta, meg. (Óriási zaj. Az igazság­ügyminiszter szavai­ teljesen elvesz­nek a közbeszólások viharában.) Tomcsányi Vilmos Pál: Nem tudom­, hogy alaposan vádolták-e Friedrichet... A­ Friedrich-párt­ ekkor zajosan éljenzi Friedrichet. Tomcsányi Vilmos Pál: ... de az ország érdeke, hogy független bíróság állapítsa meg, bűnös-e vagy nem. Erre ismét nagy kavarodás támad. Az ellenzéki képviselők öklükkel ve­rik a padot és izgatottan kiabálnak Tomcsányi felé, aki szótlanul áll helyén. •Az elnök folyton csenget, de az ő figyelmeztetését sem hal­lani az egyre növekvő zajban. Politikai ha­jsza — kiált­ja Hor­nyánszky Zoltán. — Ilyen csak a Borgiák­­ alatt­ volt —­silvölti a miniszter felé Weiss Konrád.­­ Tomcsányi Vilmos Pál még né­hány szót szól, melyeket alig lehet megérteni,­­ majd a lakáskérdésre tér át. Erre végre helyre áll a nyu­galom és a miniszter, bejelentheti,­­hogy a jövő hét elején beterjeszti az új sajtótörvényt. Ezután kéri, hogy­­beszédét délután folytathassa, mire elnök az ülést négy óráig felfüg­geszti. A délutáni ülés. Háromnegyed 5 órakor nyitja m­eg a délutáni ülést Rakovszky István elnök. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter folytatja a beszédét. Az internálást nem lehet

Next