Kis Ujság, 1921. június (34. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-11 / 126. szám
Nagynémet irányzatok. Még nem dőlt el Nyugatmagyarország sorsa s máris egyremásra érkeznek a hírek Ausztriából, melyek arról beszélnek, hogy az elszakítandó magyar részekre, amelyek egyelőre nem is osztrákok, már szemet vetett a nagynémet propaganda, sőt el is hintette ott egy csatlakozási mozgalom magvait. Tessék megérteni : nem az Ausztriához, hanem a Nagynémetországhoz való csatlakozásról van szó. Ausztria csak átmenet, a végcél az összes németlakta területek egyesítése, mint egykoron, a világfélemlítő »Reichseinheit»megteremtése idején. A propaganda voltaképen Ausztriában dolgozik, mert hisz dönteni az fog, de Nyugatmagyarországot már-már most meggyúrná, hogy ennek a döntésnek esélyeit így is befolyásolhassa a nagynémet orientáció előnyére. Ausztriát mi meg tudjuk érteni, ha nemcsak tűri ezt a moz-yagaimat, de rokonszenvez is vele. Történelmi tradíciók, faji kötelékek akkor is ebbe az irányba terelnék, ha volna jövőjének más útja, mint a Berlin felé vivő. De nincs. Az antant, ha tárgyilagosan tudná megítélni a középeurópai helyzetet, maga is megállapíthatná ezt. Ámde nem tudja s ezért hiszi azt, hogy parancsokkal és fenyegetésekkel el lehet tántorítani egy népet, attól, hogy természetes ösztönét kövesse. Ausztria nem tehet egyebet, mint amire, akár tudatosan, akár öntudatlanul, ■z egész karaktere kényszeríti : csatlakozni fog Németországhoz. Az antant tehát akkor, amikor Nyugatmagyarországot Ausztriához csatolja, tulajdonképen Németországnak tesz vele szolgálatot. A cél, amit el akarnak érni, hogy élelmi forrást biztosítsanak Ausztriának. És amit tényleg el fognak érni, az, hogy részint szaporítják a gyűlölt Németország majdani területét, régiszint értékesebbé teszik azt a nyugatmagyar termőfölddel, amely egy jövendő háború esetén nem kicsinylendő könnyebbséget ad a német katonai ellátásnak. Végül pedig mit tegyen Magyarország? A nyugatimegyékkel együtt még eléggé képesek vagyunk ahhoz, hogy arra keressünk elhelyezkedést, amerről a legtöbb előnyt várhatjuk. Azok nélkül és azokon kerésztől odakötöz bennünket az ántánt egy olyan irányzathoz, amelyre másként nem is gondolnánk! Kiadóhhstal és tierlazitf* i Budapest XV Sarkattyus utca 3 Előfizetési árak: Esés* évre 280 K— fit I Negyed évre 70 K — mi. Fél évre : 140 K — fit I Egy hónapra 25 K - fill. Külföldön egyes szám ára: 2 korona / ' .jr fjm ^ f •f' XXXIV. évfolyam. 128. szám. * ** Arad korona 1921. szombat, lantos 11. TM8 Képes politikai napilap, Utat Csaklili dráma a Jrap-utcában. finista-per a nemzetgyűlés előtt. Hornyánszky Zoltán Tomcsányi Vilmos Pál ellen. — Ruppert Bettse megvédi az ügyvédi kamarát. — Tomcsányi miniszter a Priedrich-ügyről. A nemzetgyűlés, mai ülését fél 11 órakor nyitja meg Rakovszky István elnök. Következik az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Első felszólaló Vitter László, aki az ügyvédi kamarát és ezzel kapcsolatban a zsidókat támadja. Kormánybiztost kér az ügyvédi kamara élére. Vass József kultuszminiszter beterjeszti a beiskoláztatásról szóló javaslatot. Ruppert Rezső védelmébe veszi az ügyvédi kamarát Walterrel szemben. Az ügyvédi kamara mindenkor szent kötelességet teljesített a jog védelmében. Beszél a vármegyék ügyéről és kifejti, hogy nem a vármegyék, hanem a független bíróság a nemzet fenntartó bástyái. - -Kéri a bírói eljárások gyorsítását. Az igazságszolgáltatás bizonytalan, eltussolások történnek. Foglalkozik a moziüggyel, melyről újból megállapítja, hogy jogfosztás. A sajtókérdéssel foglalkozva kifejti, hogy azoknak a lapoknak terjesztési jogát kellene megvonni, melyek hálószobák titkait leplezik le. _ Rassay Károly beterjeszti beszéd kapcsán indítványát a párbaj szigorú büntetéséről. . Hornyánszky Zoltán a jogrenddel kapcsolatban Friedrich István ügyérfől beszél. Ekörül, oly dolgok történtek, melyek sértik a jogrendet. Váry Albert főügyésznek meg kellett buknia, mert nem akart vádat emelni Friedrich ellen. Ki fogja Friedrichet kárpótolni másfél év szenvedéséért? Az ügyészség nem vesz arról tudomást, hogy, a per folyamán elhangzott kjelentések szerint több tanút erőszakos eszközökkel befolyásolni akartak. A jogrend hajója léket kapott és vele együtt mi is elsülyedünk. Interpellál, aziránt, hogyan szökött meg Keltai Viktor. Bizonyos, hogy Valaki lehetővé tette, hogy útlevél nélkül elhagyja az országot. A jogrend sérelme az elítélt Britanniások ügye, akikről nem tudja, hol töltik büntetésüket. Gadó István törvényszéki elnöknek a Tisza-per tárgyalásán elhangzott elnöki enunciációját a cenzúra, mint az állam érdekeibe ütközőt, törölte. Még más mindent is elmondhatna, de az ország érdekében hallgat. Bródy Ernő az ügyvédeket védi Vitterrel szemben. Tiltakozik ama kívánság ellen, hogy a Kamara autonómiáját kormánybiztos kiküldése által megsértsék. Meg kell szüntetni a rendeletekkel való kormányzást. A cenzúrát el kell törölni. Nem kell útj sajtótörvény. Az 1910-ben hozott elég szigorú. Végül a lakáshivatal lehetetlenségeivel foglalkozik .Vitter Sándor dr. és Schlachta Margit felszólalása után elnök a vitát berekeszti és Tomcsányi Vilmos Pál dr. igazságügyminiszterválaszol a felszólalásokra. A bírák megélhetéséről a kormány minden módon gondoskodni fog. Legközelebb törvényjavaslatot terjeszt elő a bűnvádi perrendtartás egyszerűsítéséről. ........ Áttér a Tisza-ügyre. A bíróság az eljárást a katonai tárgyaláson felmerült újabb adatok alapján indította, meg. (Óriási zaj. Az igazságügyminiszter szavai teljesen elvesznek a közbeszólások viharában.) Tomcsányi Vilmos Pál: Nem tudom, hogy alaposan vádolták-e Friedrichet... A Friedrich-párt ekkor zajosan éljenzi Friedrichet. Tomcsányi Vilmos Pál: ... de az ország érdeke, hogy független bíróság állapítsa meg, bűnös-e vagy nem. Erre ismét nagy kavarodás támad. Az ellenzéki képviselők öklükkel verik a padot és izgatottan kiabálnak Tomcsányi felé, aki szótlanul áll helyén. •Az elnök folyton csenget, de az ő figyelmeztetését sem hallani az egyre növekvő zajban. Politikai hajsza — kiáltja Hornyánszky Zoltán. — Ilyen csak a Borgiák alatt volt —silvölti a miniszter felé Weiss Konrád. Tomcsányi Vilmos Pál még néhány szót szól, melyeket alig lehet megérteni, majd a lakáskérdésre tér át. Erre végre helyre áll a nyugalom és a miniszter, bejelentheti,hogy a jövő hét elején beterjeszti az új sajtótörvényt. Ezután kéri, hogybeszédét délután folytathassa, mire elnök az ülést négy óráig felfüggeszti. A délutáni ülés. Háromnegyed 5 órakor nyitja meg a délutáni ülést Rakovszky István elnök. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter folytatja a beszédét. Az internálást nem lehet