Kis Ujság, 1921. július (34. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-22 / 160. szám
4 i K 15 XXXIV. árfolyam. 110. uaa. r-* I KOPOnam d' 1821.Péntek, hallás 222 Külföldön egyes számba:^ korona ian.i őr>v>vtev›YvynwrivovrrteY ¥ rhVkVЯ vЯ r»‘i‘ri‘V"‘"*‘,‘‘‘,>*‘,‘‘^‘""---------------------------------------------------------rrrrrm fS& WUL 2^ / \ . férfire ború. Csak a minap szőttünk hímes álmot arról, hogy a magyar nemzet sorsa nemsokkra jjpííra fordul, mert szebb jögünkről reménysugarak tünStseztek föl a nyugati nagy államférfiak és egyes világlapok nyilatkozataiban. A biztató kijelentések arra mutattak, hogy ellenségeink belátják tévedéseiket, beismerik a trianoni béke szörnyűségeit és végre mégis csak élni és boldogulni hagynak bennünket. E föltevésünk boldogító tudatában, mint felhőtlen égből lecsapó villám, érint minket, most az a baljóslatú jövendölés, hogy a trianoni békeszerződésből kifolyóan a nagy ántant hadikárpótlást követel tőlünk, ami hosszú évek sorozatos törlesztésére elosztva is, rettentő és elviselhetetlen terhet jelent számunkra. Az eddigi híresztelések, ha ugyan hitelt lehet nekik adni, tíz-tizenöt aranymilliárdról szólnak, ami harminc éves törlesztési alapon évi húsz milliárd koronát tenne ki mai papírpénzünkben. Hát, ha ez a szörnyű fenyegetés valóra válna, úgy ez az újabb csapás szegény hazánk teljes tönkretételét jelentené. Mi ilyen óriási terhet el nem bírunk. Ha Csonka-Magyarország mai termelőképességét a duplájára fokozná és az úristen minden évben a bőség szaruját ontaná a föld termésében erre az országra, még akkor sem tudna akkora összeget vagy résztörlesztést kifizetni. Különben az a hír járja, hogy a jóvátételi összeg megállapítása a most ideérkező nemzetközi szövetségi ellenőrző bizottság dolga. A bizottság tagjai meg fogják vizsgálni országunk teljesítőképességét és vizsgálatuk eredményétől függ, hogy fizetnünk kell-e, vagy sem? A kormánynak és az erre hivatott hatóságoknak a feladata, hogy tiszta bort öntsenek az antant urainak poharába. Meg kell nekik mutatnunk nyomorunkat, föl kell tárni sebeinket és bajainkat. Hiszen ezek nem a mi könnyelműségünk vagy vétkeink folyományai, hanem természetes következményei a kommunista rablók garázdálkodásának és a román megszállók lelketlen fosztogatásainak. A magyar nemzetet, mely rongyokban hever, újabb adóterhekkel sújtani nem lehet. Mi nem fizethetünk, mert nincs miből. Az ántant urai ne húzzanak le egy rókáról három bőrt, j- Támadják szegedűts politikáját. Ereki Károlyja megtakarításokat kéri suzamon. — Gaál Gaszton a bürokrácia ellen. — Folyik azt indemnitás vitája. — A nemzetgyűlés mai ülése. Tizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Rakovszky Istcvjp. elnök. Temesváry Imre beterjeszti a földmivelésügyi bizottság jelentését a gazdasági felügyelők törvényjavaslata ügyében. Az indemnitáshoz elsőnek Czeglédy Endre szól hozzá. Sajnálattal veszi észre, hogy a munkanélküliség leküzdésére semmi nem történt. A miniszterelnök részéről beígért nagy munkaprogram elmaradt. A földmivelésügyi miniszter expozét sem tartott. A kormány tétlenségére semmi mentséget nem fogad el. Az adópolitikával sem ért egyet. A birtokreform is elhibáztatott. Ha őszig nem, hajtják végre a reformot, akkor nem lesz abban a helyzetben, hogy a kormányt tovább is támogassa. Windi Sehgraetz Lajos herceg személyes kérdésben kijelenti, hogy őt lakásán ügyész ki nem hallgatta, hanem Szentirmay katonai ügyész baráti jellegül látogatást tett nála. Ereki Hegedűs ellen. Ereki Károly: Az indemnitási vitához szólal fel. Beszédét azzal kezdi, hogy a ■>,pénzügyminiszter olyan, mint egy szép asszony: sokat beszél és elszedi a pénzt. (Derültség.) Megállapítja, hogy semmi téren sem történt megtakarítás a Korányi-féle költségjavaslattal, szemben. Sőt ettenkézőleg. 4 pélgügyminiszter kijelentette, hogy őrültség ilyen nagy diplomáciát fentartani és erre az történt, hogy a múlt diplomáciai előirányzatát nemcsak fentartotta, hanem még meg is erősített A létszámfölötti állások 235 millió koronát emésztenek föl. A Menekültügyi Hivatal költsége Korányi alatt 16 millió volt, most 24 millió. Ha ebbe a hivatalba menekült tisztviselő jön, be sem eresztik. A csempészektől elvett pénzeket a pénzügyminiszter visszaadta a nagybankoknak. (Hegedűs tagadólag int.) Erre nézve egy esetet mond el, ahol katonatisztek figyelték a határt és fogták el a csempészeket. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter : Vállalom a felelősséget! Nagy János (egri): A bizottságokban nagy munka folyik, miért nem jön oda. Ereki Károly : ön ne szóljon közbe, ön elfogult, mert a pénzügyminiszter úr vasárnap lenn volt a kerületében. Ha még egyszer közbeszól, az elnök védelmét fogom kérni. Minden kérdést a nemzet gyorsen a nyilvánosság előtt meg kell beszélni. Beszél ezután az Ergon részvénytársaságról. Ez a részvénytársaság 100.000 korona alaptőkével alakult a kommány bukása után, ma alaptőkéje 30 millió és forgalma több ezer millió. Tisztel minden priváttársaságot, de ezért a tényért a kormány felelős. A ármánytagat támogatja, a javaslatot nem fogadja el. Határozati javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. Gaál Gaszton a javaslatot elfogadja. Felolvassa az előadó beszédét. Az elmondott előadói beszédből kitűnik, hogy nem a bizottság álláspontját képviselte. Az elmúlt két esztendőről szólva, azt mondotta az előadó, hogy a tisztviselők világszemléletében kigúnyolva, nemzeti érzésükben meg lettek csúfolva, életigényeikben defassifikálva lettek. Kérdi, ki és mikor tette ezt? Nélkülözni a tisztviselők, a bírói kart kivéve, általánosságban nem nélkülöztek. Azt mondja az előadó, hogy az összeomlásból minden erkölcsi tőkéjüket a konszolidáció felépítésére állítottak. Ki akarta őket gáncsolni? Hiszen ez hivatali kötelessége. Karaffiáth Jenő : Hogy lehet így beszélni. Gaál Gaszton: Hiába akar engem közbeszólásaival a képviselő úr zavarni, én beszélek, úgy, ahogy akarok, ön is úgy beszélhet, ahogy akar. Én nem a pártom, hanem a magam nevében beszélek. A tisztviselők munkáját igenis, lehet kritizálni. Itt is szóvátettek hibákat, a folyosón négyszemközt azonban egészen másképp beszélnek. Fehér holló az a tiszviselő, aki reggel fél kilenckor bennt van a hivatalban. A kivételes törvényre vonatkozólag már több ízben kifejtette álláspontját. Most is csak azt mondhatja, amit már többször mondott, hogy egy percig sem szabad ezt tovább tűrni. A bürokrácia okozza azt, hogy például a benzint az államnál kell vásárolni. Sokkal drágábban, mint azt a külföldi kereskedőktől meg tudnánk venni. A kocsikenőcsben