Kis Ujság, 1921. december (35. évfolyam, 270-294. szám)
1921-12-04 / 273. szám
l Képviselőválasztás A szalántai választókrretben erős választási küzdelem folyik. A mandátumért több jelölt mérkőzik. A megválasztásra legtöbb reményt Kovács Dénes dr.-nak van, aki a kendését a mn-i országgyűlésen is képviselte. Szalántán. Feloszlaják az angol parlamentet. (Az ir kérdés bonyodalmai.) Paris, dec. 3.Havas.) Az újságok londoni táviratai szerint Lloyd George abban az esetben, ha az ir tárgyalások meghiúsulnának, javasolni fogja a királynak, hogy 1922. január 30-ig, az ujraössze■ hívás napjáig, oszlassa fel a parlamentet. Az általános választásokat azutáni februárban tartanák meg. " Sikkasztó amerikai zugbankárok. (Elsikkasztották a hazaküldésre szánt dollárokat.) Most egyszerre két amerikai, magyar zugbankárt is köröznek Amerikában, akik a gondjaikra bízott pénzt vagy hajójegyet nem küldöttek haza az «óhazába«, hanem elsikkasztották és megszöktek. Így megszökött egy Nagy István nevű amerikai magyar zugbankár, akinek Wintondale-ban volt «bankja«, miután több községbeli magyar bányász gondjaira bízott pénzét elsikkasztotta, amelyet itthon nyomorgó családjuknak akartak küldeni. A newyorki rendőrség pedig egy Károlyi Kiss Kálmán nevű Zugbankárt köröz, aki Newyork és New Jersey környékén garázdálkoztetelő, sok kivándorolt magyar embertől pénzt szedett föl arra, hogy ezen új jegyet küld hozzátartozóiknak. A jegyet nem küdte el, hanem a pénzt elsikkasztotta és megszökött. egy*és asszosig* Irta: Farkas Emőd. Egy nagy asszony arcképét rajzolom meg, aki a szabadságharcban mint hős honleány tüntette ki magát s aki élete végéig büszkeségtől ragyogó szemmel beszélt e nagy időkől és a nagy emberekről. E dicsőséges korszak varázsa ihlette meg gyönge női szivét s de fiúnak születik, bizonyára egyike lett volna ama félisteneknek, a kik a nemzet e nagy és fenséges epochájában ellenség vérétől pirosló kardjukkal vésték ki nevüket a halhatatlanság aranytálcájára. özv. Marsó Ignácné volt ez a derék, bátor lelkű honleány, szül. kezdiszentléleki Kovács Kroline. Apja Nyír-Béltelken tiszttartója volt Dissewfffy József grófnak, a nemzeti irodalom lelkes barátjának. A tiszttartó korán özvegyen hagyta a feleségét, aki azután három leánykájával : Mórival, Krolinnal és Cecíliával Tarcalra költözött, ahol házuk és egy kis birtokuk volt. A legidősebb csakhamar férjhez ment Druzsay Boldizsárhoz, Degenfeld Gusztáv gróf tégláai gazda tisztjéhez. Krolin és Ocilia, hires táncosnők voltak s az újhelyi megyebálon a Zempléni ifjúság kézről-kézre adta őket. Annyi kellemmel és olyan fáradhatatlanul senki sem járta a táncot, mint Kovács Karolina. Kék szeme, fekete haja és rózsás arca volt, de amiennél ezerszer többet ér, az a lelke és a szelleme volt. Különösen szellemességéért bets üte a zempléni intelligencia. Maga Dessewffy gróf is nagyra becslte egykori tiszttartójának leányát s amikor gróf Széchenyi István az első magyar gőzhajón Tokajba jött, a látványosság neméuta■tfcára őt is meghívta. Az ünnepélyen az a ritka kitüntetés érte, hogy húga Széchenyi fogta karon és kísérte a hajóra, ahol a meghívottak tiszteletére villásreggelit adott. Marsó Ignác földbirtokos 1847- ben kérte meg, de tizenegy havi boldogság után özveggyé lett. Férje kikocsizott, a lovak elragadták, a kocsit felborították s a földbirtokos oly szerencsétlenül bukott ki, hogy szörnyet halt. A fiatal asszony mély gyászt öltött, de mikor Kossuth Lajos vészkiáltása, hogy : Veszélyben a haza ! Tarcalra is eljutott, a fiatal özvegy nyomban letette a gyászruhát s nemzeti szalaggal díszített pruszlikot öltött, séle honvédcsákót nyomott s a fr-borzó bizottsággal járt faluról falura. A muzsikaszóra aztán olyan észbontóan járta a toborzót, hogy boldog volt az a legény, akinek a fejébe csákót nyomott. Dz volt is eredménye az ő toborzó körútjának. A tizenegyedik zászlóaljban, amely Kassáról indult a Délvidékre, nagyon sokan voltak Tárcái vidékéről s mindenki tudja, hogy a rendes honvédzászlóaljak között csak háromnak volt győzhetetlen hire: a 3-iknak, a H-iknek s Erdélyben ugyancsak az Ibiknek. A két előbbi Damjanich hadtestében is dött s ezekre gördúlhatott Kossuth tr jós, mikor angliai körútjában félisteneknek mondta a honvéd hősöket. Kl apka és Schn’cz Bódog honvédei ott vonultak át Tarcalon s a fiatal özvegy vendégül látta őket. Gyönyörü hargja volt, a honvédektől hamar megfarulta azt a gunyolást, amelyet Schlick tábornokról csináltak s asztalbontás után eldalolta a tisztikarnak . Az éjszaka álmomban Schlicket láttam járomban. "Szegény Schlichet beszánom. Nehéz n.Ha járom. A honvéd°k ezzel a nótával mentek január 22-én a tarcali csatába. Schulcz Bódogot, aki nagyot hallott, december 4 én majd elfogták az osztrák k. C ak Dlos nevű ■paripájának köszönhette, hogy ffegmenekül. Lova egy széles árokot ugrott át, amelyen az osztrákok nem tudtak átugratni. Schulz Bőde ekkor megfordult s kardjával megfenyegetve az osztrákokat, átkiáltott nekik : — Ne várjatok csak, majd viszsza,kapjátok ezt! Vissza is adta nekik a kölcsönt a tarcali csatában, ahol ayorsan megverte az osztrákokat, özvegy Marsóné kertjébe és házára sűrűn repültek az ágyúgolyók. De ő cseppet se félt, háziba hozatta a sebesülteket , kötözte, ápolta őket. Naphosszat csinálta a tépést, ládákba rakva küldte Debrecenbe, majd meg zászlószalagokat hímzett sarokkal koszorúzta meg a győztes honvédek zászlóit. Március végén az a vészhir terjedt el a Felvidéken, hogy jön a muszka . Erre ő és húga, elhatározták, hogy esperes-plébános nagybátyjukhoz menekülnek Geszteredre. Bátori Schulez Bódog fölégette a tokaji hidat s igy a Tiszán kellett átmenniük. Az 1849-iki kemény tél volt s a Tisza még be volt fagyva. A révészek azonban figyelmeztették, hogy a Bodrog jege már megindult , a Tisza jege is minden pillanatban szétrepedhet. A két testvér nem törődött vele s a Tisza jegére hajtattak. De mikor a folyó közepére értek, a jég szörnyű roppanással kettérepdt s egy szempillantás a tett jégtáblákká tört. Kommunisták rendezték a bécsi zavargásokat* Letrtóztatták a vezéreket. Magyar kommunisták játszották a főszerepet. Gumi a rubel. Bécs, dec. 3. Ma reggel a kommunisták is felvették a munkát, mert mindenféle akció kilátástalannak mutatkozott. A rendőrség hétfőig teljes készenlétben van. Az üzletek ma reggel megnyíltak. A kormány a kommunista piár ellen szigorú, vizsgálatot rendelt el. Ma reggel 200 rendőr jelent, meg a »Rote Fahne» szerkesztősége előtt és a kommunista párttitkárság épületének környékét is több száz rendőr vette körül. A rendőrség megszállotta ezeket az épületeket, az ott lévőket, letartóztatta, a letartóztatottaknál pedig házkutatást tartottak és az iratokat lefoglalták. A kommunáta párt titkársága tiltakozó küldöttséget menesztett dr. Adler Frigyeshez, a munkástanács elnökéhez és interveniálását kérte. Adler azonban kiutasított® a kommunista vezetőket. A rendőrség bizonyosra, veszi, hogy a csütörtöki rendzavarások mögött kommunisták varrnak és pedig orlózba, hogy magyar kommunisták játszották benne a főszerepet, akik a napokban nagy pénzösszeget kaptak Oroszországból. Bécs, dec. 3. őszből:, legitimista, párt fd-Az hívást intézett, tagjaihoz, legyenek készen bármely pillanatban a rend fentartására és mindenféle, archistikus kirobbanás megakadályozására. Bécs, dec. 3. A bécsi kereskedővilág pánikszerű hangulata szünőfélben van. A mai délelőtt folyamán ■majdnem valamennyi üzlet ismét megnyílt, azok kivételével, amelyekben a rombolások és fosztogatások oly kárt tettek, hogy a vevőket nem fogadhatják. A vendéglők és kávéházak egy részét is újra megnyitották, köztük olyanokat is, amelyek a zavargások alkalmával sokat szenvedtek. A nagy rendőrségi készentőt a mai nap folyamán isfentartották. Jelenleg tárgyalások folynak a kifosztott üzletek tulajdonosai és a biztosító társaságok között, amelyek a fosztogatásokért kártérítést adni vonakodnak. Érdekes, hogy a biztosító társaságok most már közvetlen biztosításoka kötnek, fosztogatás ellen és hogy több millióról szóló ilyen biztosítás történt. Sztrájkolnak aV Magyar Pamatipar Zrt. újpesti gyárának munkásai. — Hatvanszázalékos béremelést kérnek. — Egyik legnagyobb szövőiperi gyártelepünkön, a Magyar Pamutipar Rt. újpesti szövőgyárában tegmap délután a Munkásság meglehetősen nagy arányú sztrájkot kezdett, amely még mára sem éri vágy. A sztrájk egészen váratlanul érte a vállalat, vezetőségét , tegnap délelőttig ugyanis teljes rendben és fennakadás nélkül folyt a munka, ekkor azonban a munkások küldöttséget küldtek az igazgatósághoz, amelyben jelentékeny fizetésemelést kértek. A gyártelepen, amely jelenleg 750 munkást foglalkoztat, szkkordbérek valutak ’ érvényben ; ezeknek alapján egy-egy munkás hetenkút 800—1200 koronát keres , s, vanzaki munkások valamivel többet, heti 1300—1600 koronát . A munkások most, hivatkozva a nehéz megélhetési viszonyokra, és az általános drágaságra, ezeknek az akkordbérelenek hatvan, százalékkal való felemelését kérték. Az igazgatóság érdemleges tárgyalásokba nem bocsátkozott a munkásokkal, miután álláspontja szerint a kérdem teljesítése kivihetetlen. V kis Újság 1921. december 4. Miután így követeléseik meghallgatásra nem találtak, a gyárnaak mind a 730 munkása elhatározta, hogy sztrájkba lép; tegnap délután két órakor már nem is jelentkeztek munkára. Amint értesültik, a gyár munkásai ragaszkodnak a kért fizetésemeléshez és teljes erővel készülnek a bérharc fotynaá-9 ára. * „Mindenkor a köztársaságért küzdöttem.. (Nagy György dr. és Veér Imre dra vádlottak padján.) A budapesti büntetőtörvényszéken ma délután kezdték meg annak a rendkívül érdekes Kürpörnek a főtárgyalását, amelynek vádlottai Nagry György dr. és Veér Imre dr., az Országos Köztársasági Párt vezetői. A kir. ügyészség a királyság intézménye ellen irányuló bűntettel vádolja őket azért, mert március 20-án Kossuth Lajos sírjánál beszédet tartottak, amelyben a magyar r.-öztársság mellett tettel: kitti. Úgy Nagy György, mint Veér Imre kijelentették, hogy ők ige,mii köztársasági érzelmünk. Nagy, György kijelenti továbbá, hogy a vádiratban foglalt beszédét elmondotta, de azt hiszem — úgymond — , hogy én sokkal erősebb kifejezéseiket használtam. A sorban ez még mindig nem fedi azt, ahogy én érzek és ahogy gondolkodom. Tompítanom kellett beszédemet Kossuth sírjánál a cenzúra miatt, amely minden gondolatot eltipor. A köztársasági párt 1912. szeptember 7-én alakult meg, körbelül 20.000 tagja van, 1921-ben Ráday belügyminiszter föloszlatta. A belügyminiszter határozatát nem tartottam törvényesnek, megfellbbestem. Kijelentem, hogy’ engem nem lehet föloszlatni. Tartozom kijelenteni, hogy egész lelkemmel, mindenkoron a köztársaság visszaállításáért küzdöttem és itt megmondom, hogy azt vissza is fogjuk állítani! A vádlottak után a védők és az ügyész nyilatkoztak. Az ítélethirdetés jövő szombaton, december 10-én lesz.