Kis Ujság, 1922. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-14 / 11. szám

A francia-angol szerződés.­­ *-védszövetség német betörés ellen. j(­l­e­tte erre siet az uj megáll­apo-­­ dás.) Páris, Ja­n. 13. (Zfatv.) Az » szerződéritervezet, amelyet Lloyd George miniszter­elnök Briand miniszterelnöknek adott át, igy hangzik 8 őfelsége na angol király és a * francia köztársaság elnöke, a kö­­vetkező határozai a nyokban álla­podnak meg: L cikk. Németországnak Francia­­ország területe ellen irányuló köz­vetlen, nem­­provokált támadása est­ fia Nagybritannnia tengeri, száraz­földi és légi haderejével azonnal Franciaország mellé áll. 2. cikk. A magas szerződő felek újólag megerősítik azt a közös ér­­deket, amelyet számukra a wr­­eafllesi szerződés jelent és ha a fel­sorolt szakaszok megsértésének ve­szélye következnék be, vagy pedig azok magyarázata tekintetében kétségek merülnének fel, egymás­sal megegyezésre fognak lépni. 3. cikk. A magas szerződő felek egyébként kötelezik magukat, hogy abban az esetben, ha Németország a versanl­ei szerződéssel nem egye­ző katonai, tengeri vagy légi rend­szabályokhoz folyamodnék, egy­mással megegyezésre lépnek. 4. cikk. A jelen szerződés a brit birodalom egyetlen domíniumára sem ró kötelezettséget, annak az esetnek kivételével, ha azt az illető domínium elfogadta. 5. cikk: A jelen szerződés öt évig marad érvényben és ennek az időnek leteltével közös megegyezéssel meg­újítható. (MTI) Beniczky Ödön ügye a vizsgálóbíró előtt.­ ­A jövő héten hallgatják ki Be­­niczkyt.) A jövő héten kezdi meg a vizs­gálóbíró Beniczky Ödön kihallgatá­sát. A budapesti büntető törvény­széken a vádtanács Ki­s István táblabíró elnöklésével amint már, megírtuk — a vizsgálóbírói végzéssel szemben elfogadta az­­ ügyészi felfolyamodást,­­ elrendelte Beniczky Ödön nemzetgyűlési kép­viselő ellen lázadás címén a vizsgál­at lefolytatását. Értesülésünk sze­rint ez ügyben dr. Lengyel "Ernő fogja a kihallgatást vezetni, amely­­­nek befejezése után kihallgatják a királypuccsban szereplő összes ter­helteket Beniczky­ ügyére vonatko­­­­zólag. .­­ .. . Rémhír egy újabb királypuccsról. Jrtese a királyné és a trónörökös soproni utazásáról.­­ Csapatokat szétü­tünk s­yugatmagyarországba. — Friedrich újabb mentelmi sérelme. — Rassay a nemzetgyűlés tehetetlenség­éről. - fi veszprémi kanonokság. — fi nemzetgyűlés mai ülése. A­­ nemzetgyűlés ma­i ülését tíz órakor nyitotta meg, Gaál Casztán elnök. A­­ tanácskozásképtelenség szokásos megállapítása után folytatják az indemnitás vitáját. Első szónok Rassay Károly. A nemzetgyűlésnek már csak négy hete van, hátra és erkölcsileg, de jogilag is teljesen tarthatatlan, hogy a nemzetgyűlés mandátuma meg­­rosszabbis­a esés. Látjuk, milyen bajt zúdított a háború után az or­szágra, hogy egy tízéves parlament vezette az ország ügyeit. Foglalkozni kell azzal, mi lett volna a nemzetgyűlés feladata. A nemzetgyűlés sem foglalkoz­hatok tisztán alkotmányjogi kérdésekkel, hanem szociális kérdésekkel is kell törődnie. Mindabból, amit a nemzetgyűlés célul kitűzött, nagyon keveset való­sított meg. Ezzel szemben hoztak néhány antiszociális törvényt. Nyu­godtan és órák alatt szavaztak meg oly törvényeket, melyek a fogyasz­tási adók rendszerévé tették egész adórendszerünket.­­ Két év óta nem láttunk a nem­zetgyűlésen egyetlen költségvetést sem. Úgy látszik, attól félnek, hogy a­­költség­velési,­ vápában napfényre kerülnek a fölh­aladmás­z nélkül el­­költött miliók. Meg kell valósítani a közigazga­tás reformját. Alkotmányjogi kér­désekkel foglalkozik. A detronizá­­ciós törvény korcstörvény. Úgy érzi, hogy területi integritásunk­ban végleg el kell utasítanunk ma­gunktól a Habsburg-ház trónra­­helyezésének gondolatát. Kérdi, lehet-e szabad királyvá­lasztásról szó, mikor nem tudjuk, hogy a kormány milyen hatalmaktól teszi füg­gővé választási jogunkat. Ha nincs király, miért, nem he­lyezzük hatályon kíül a bü­ntető­­­törvénykönyvnek a királyi család­ra vonatkozó határozmányait. Ha­tározati javaslatot nyújt be az egész Bamberg-Mz trónfosztásáról, valamint arról, hogy a trón betöl­tése kizárólag a nemzet belügye. Utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt a­­főudvarnagyi bíróság megszüntetésére. A nemzetgyűlés­nek szabályoznia kell az ideiglenes államfői hatalom időtartamát.­­ Ezután Rassay,öt perc szünetet kér, mely után folytatja beszédét. Sajnos, a nemzet legnagyobb java, az igazságszolgáltatás függet­lensége is belesodródott a politi­kába, a tekintélyek tisztelete ro­hamosan sülyedt. . Az országban egy olyan hata­lom van, mely ellensége az egész országnak s nem tud be­leilleszkedni a megváltozott­­ időkbe. •A választások elé választói tör­­vény nélkül a legnagyobb aggodal­makkal kell néznünk. Határozati javaslatot terjeszt be, mely szerint ha a nemzetgyűlés a választójogi törvényt nem tudná megalkotni, az új országgyűlés csak a nemzet­­gyűlés által törvényerőre emelt vá­lasztójogi törvény alapján választ­ható meg. Beszél a kiviteli panamákról. Oly vallomások vannak, melyek szerint a miniszterelnök kiviteli engedélye­ket támogatott , amelyek jövedelme az egységes párt céljaira kellett volna. Követeli, hogy az így be­gyűl­t­ pénzekkel számoljanak el. A miniszterelnökhöz­­igen közelálló 19 éves fiú ajánlotta azt a Kőváry főhadnagyot, akit Pallavicini is em­lített. Figyelmeztették, hogy ezt ne tegye szóvá, mert nagy baja lesz belőle., Az indemnitást csak három hó­napra szavazza meg, de ,azt sem a kormánynak, hanem a nemzetnek. Ezután Friedrich Menti bementel­­mi joga újabb megsértését. Néhány na­p óta új pucc, hírek keringnek a fővárosban. Arról be­szélnek, hogy s fegyveres rablótámadás egy vonat ellen.

Next