Kis Ujság, 1922. július (35. évfolyam, 145-170. szám)
1922-07-04 / 147. szám
Új Génua. Az angol, francia és olasz miniszterelnökök, illetve külügyminiszterek között legutóbb lefolyt tárgyalások nyomán az olasz újságok hírül adják, hogy új nemzetközi konferencia készül. Ehhez ez újabb összejövetelhez Olaszország nagy reményeket fűz az afrikai kérdések tekintetében, de a római «Nazione«, amely közel áll Schanzer külügyminiszterhez írja, hogy ettől a specifikus olasz érdektől eltekintve, az általános cél: a génuai konferencián megkezdett munkálatok kiegészítése s az azóta fölmerült problémák napirendre tűzése. Schanzer szócsöve futólag fölemlíti ezek között az ügyek között a szövetségesek háborús adósságainak kérdését s anélkül, hogy a kényes eset részleteibe bocsátkoznék, csak úgy érintően veti oda, hogy a keleti problémákat is meg kell oldani. Tekintettel az afrikai érdekekkel kapcsolatos olasz reménységekre, valószínűnek kell tartanunk, hogy az adósságok viselése és a keleti megoldások között is megvan az okozati összefüggés. Minket ezek az antantügyek csak távolról és csak közvetve érdekelnek, de nem szabad lényegtelennek tartanunk egyetlen alkalmat sem, ahol a trianoni határozatok képtelenségének nyilvánvalósága a győzők saját tapasztalatai folytán és az egész világ előtt derülhet ki. Gyakorlatilag. Az előzetes program szerint ugyan a hágai konferencia határozatai azok, amelyek az új internacionális összejövetel elé kerülnek a gyakorlati alkalmazás és keresztülvitel szempntjából. De hovatovább ott tartunk, hogy a háború lezárása óta megszületett összes nemzetközi döntéseket meg kell vizsgálnia a lehiggadt, tárgyilagos, előrelátó ítélkezésnek a gyakorlatiasság és a keresztülvihetőség szempontjából , s amennyiben szükséges, haladéktalanul, bátran és radikálisan hozzálátni a megváltoztatáshoz, az élet és fejlődés követelményeinek természetes irányába való tereléshez. És amint ez a szempont válik döntővé, amint a tárgyilagosság és a praktikus felfogás válik úrrá, mi magyarok vagyunk az elsők, akik joggal és az egész emberiség nevében számíthatunk ügyünk és egyoldalú elitéltetésnek sürgős revíziójára ! Megkezdődött az orgoványi bűnper főtárgyalása. A katonai törvényszék kihallgatta a vádlottakat. — A vádlottak semmire sem akarnak emlékezni. —• Parancsra hivatkoznak. — Ellentmondások a vallomásokban. — Holnap hallgatják ki az áldozatok hozzátartozóit. A bírák emelvényén komoly, keményarcú katonák ülnek. Fönn, az emelvény fölött Ferenc József király bíborruhás alakja. A vádlottak részint látszólagos nyugalmat erőltetnek magukra, némelyikük viszont remegő félelemmel, megzavarodottan felel a kérdésekre. Súlyos a vád ellenük : rablógyilkosság. Ha a vád megáll, a legsúlyosabb ítélet vár rájuk. Tudják ezt jól valamennyien és hasztalan megbánásukban nem találnak más védelmet tettükre, mint a tagadást. A tettet, a gyilkosságokat magát nem tagadják, de semmire sem akarnak vissaemlékezni. Egymás ellen vall a film, de folyton ellentmondásokba keverednek a saját és vádlott társaik vallomásaival. Két és fél esztendeje annak, hogy három embert állítólagos parancsra meggyilkoltak. Rengeteg kárt okoztak ezzel hazájuknak. Győrffy László őrnagy-hadbíró őszes, szellemes feje ráhajol a régi jegyzőkönyvekre és könyörtelenül kicsi emlékezetükbe a régebbi kihallgatásokon már bevallott bűnt. A bíróság minden egyes tagját a legtökéletesebb igazság érzete hatja át. Nincs politika, csak bűn van, mely megtorlásra vár, ha elkövettetett. A magyar bíró nimbusza, a magyar katona egyenes jelleme ragyogóan tündököl. Szavaik túlhatolnak a tárgyalóterem falain. Magyarországon jogrend van, bűn nem maradhat megtorlatlanul. Ezt vegye végre a külföld is tudomásul. A tárgyalást reggel kilenc órakor nyitja meg Győrffy László őrnagyhadbíró, a vádhatóságot Schmitt Artúr dr. hadibró-ezredes ügyész képviseli, a meggyilkoltak hozzátartozóit Dombováry Géza dr., védőkként Cziáky Ferenc dr., Gromann Zsigmond dr., Ullmann Lajos dr. és Szakáll Antal dr. szerepelnek. Egynegyed tíz órakor a tárgyalást vezető intézkedésére szuronyos rendőrök vezetik be a vádlottakat. Az elnök elsősorban az általános kérdésekre hallgatja ki őket, mindegyiktől megkérdezi, hogy mikor szerelt le, egyik sem akarja tudni. A védők zárt tárgyalást kérnek, katonai ügyész ellenzi az indítványt, mert semmi szükség sincs a titkolózásra , a bíróság rövid tanácskozás után az ügyész álláspontját teszi magáévá. Nyilvános tárgyalás lesz. Jelen lesznek a tárgyalás egész folyamán a sértettek hozzátartozói is, így intézkedett Győrffy László hadbíró, tárgyalásvezető. Zbona János elsőrendű, vádlott kihallgatásakor azzal kezdi, hogy a három évvel ezütt történt dolgokra nem emlékszikpontosan. Annyit tud, hogy ő csak parancsot hajtott végre, amelyet 1919 októberében kapott Héjjas Iván főhadnagytól, Danics Mihály jelenlétében. 1919 októberében azt hallotta, hogy az izsákkörnyéki zsidók másfél millió koronát ajánlottak fel a románoknak, hogy két-három héttel hosszabbítsák meg a megszállást. Megtudta azt is, hogy ezek a zsidók részesek voltak a románok által kiadott Francia- Kiss Mihály és Danics Mihályra vonatkozó körözésben. Erről jelentést tett Héjjas Ivánnak, aki elrendelte, hogy ezeket a zsidókat, akik közül csak háromnak a kilétét tudták megállapítani, elkell fogni és ki kell végezni. A parancs tulajdonképen Dánics Mihálynak szólott, ő csak azért vállalta, mert Dánics teljesen részeg volt. Este nyolctól tízig a Moró-féle vendéglőben összesen nyolc liter bort ittak. Izsákon éjféltájban mentek be az egyik zsidó házába, ahonnan kivittek egy zsidót, aki azonban nem volt összekötözve. Tárgyalásvezető: Ne zsidózzon itt unosuntalan, ezt nem tűrhetjük. Zbona ■ (folytatja): Arra emlékszik, hogy amikor az egyik házba bementek, ott egy erős ember rátámadt, ekkor használta a fegyverét. Azt nem tudja, gyalog vagy kocsin járkáltak-e ott össze-vissza, elmentek arra a helyre, ahol elásták ezeket az embereket és hogy mit csináltak ott, azt nem tudja.