Kis Ujság, 1927. március (40. évfolyam, 48-73. szám)
1927-03-20 / 65. szám
1927 március 20 HÍREK Amin érdemes gondolkozni. . . A közmondásokat páriával kellene árulni, mert mindegyik csak féligazság. MILYEN IDŐ LESZ? Vasárnapra ez a jóslat . Kissé felhősebb, de száraz és enyhe idő. VÍZÁLLÁS. A Duna Linz és Bécs között, valamint Zimonynál árad, máshol apad. Bajáig alacsony, lejjebb közepes vízállású. Felsétált a tehén a második emeletre (A KIS ÚJSÁG mai címképe) A soproni tűzoltólaktanyába igazán szokatlan vendég állított be a napokban. Az történt, hogy egy mészárosinas tehenet hajtott a vágóhídra. A tűzoltólaktanya körül azonban a tehénnek eszébe juthatott valami, mert hirtelen megvadult. Egyenesen berontott a laktanya udvarára, innen pedig a laktanyának egy hátsó bejáratán , be a lépcsőházba. A különös kedvű tehén itt nem talált más utat, megindult tehát a lépcsőkön. Nagy robajjal törtetett felfelé és nem is állt meg, amíg fel nem ért a második emeletre. Itt aztán nem tudott továbbmenni, de megfordulni sem tudott. Csak állt bambán, míg a közben felérkezett tűzoltók megoldották a helyzetet olyanformán, hogy a kalandvágyó tehenet farkánál fogva húzták le a második emeletről. Az emeleteket megjárt tehén persze, amikor leérkezett a földszintre, nem kerülhette el sorsát, mert az inas tovább hajtotta a vágóhíd felé. Kossuth halálának évfordulója Ma Van harmincharmadik évfordulója annak a gyásznapnak, amelyen Kossuth Lajos, a magyar nép atyja örök álomra hányta le szemét turini számkivetésében. Az egész ország gyászba borult, amikor megjött haláláról a szomorú hír és a gyász fokozódott, amikor hazaért a nagy halott, aki most a kerepesi temetőben pihen, a nemzet által emelt mauzóleumban. Eszméi és tanításai ma is élnek a magyar nép lelkében és élni fognak minden magyar szívben, míg hazaszerető észabadságért hevülő magyarok lakják ezt a földet. A porba sújtott, megalázott magyarságnak ma is zarándokló helye ez a mauzóleum, ahová évről-évre kivonul a polgárság és az ifjúság, hogy elsírja bánatát és reményt merítsen a jövőre. Kossuth lelke él és ma is munkál a nemzetben. Az évfordulón a politikai világ kegyeletét Kossuth Lajos sírjánál Platthy György országgyűlési képviselő fogja tolmácsolni. Elítélték a csárdás miatt Öreg katona állott a belgrádi bíróság előtt, akit egy cigányzenész becsületsértés és idegen vagyon megrongálása miatt porolt be. A vádirat szerint Cvetkovics Kriszta volt őrmester, aki a két balkáni háborút végigküzdötte, minap betévedt egy kis belgrádi kocsmába, ahol egyik vendég kérésére pattogó csárdást húzott Szintics Zsivojna cigányzenész. A volt őrmester kiabálni kezdett a cigányra, hogy hagyja abba a magyar muzsikát, mert baj lesz. Mivel a zene nem hallgatott el, odaugrott a cigányhoz, kikapta kezéből hegedűjét és falhoz vágta. Ezer darabra törött a hangszer. A tárgyaláson Cvetkovics azzal védekezett, hogy hazafias érzése késztette a tettre. A bíróság a túlbuzgó veteránt ötnapi fogházra, ezer dinár pénzbüntetésre ítélte. A sofőr rálőtt a grófra Háttér János gróf küküllővári kastélya véres merénylet színhelye volt. A gróf soffőrje csütörtökön beállított gazdájához és bejelentette, hogy kilép szolgálatából, egyben kérte következő havi járandóságának kifizetését. A gróf, mivel a szerződésnek egyetlen egy pontja sem intézkedik ezirányban, nem akart eleget tenn a soffőr kérésének. Szóváltás keletkezett a romi származású soffőr és a magyar gróf között és a számítás hevében a soffőr előrántotta revolverét és közvetlen közelből négyszer rálőtt a grófra. A négy lövés közül kettő célt tévesztett, kettő azonba talált, az egyik golyó a gróf gyomrába, a másik a vállába fúródott. A dicsőszentmártoni közkórházból autón sietett ki a soros orvos a kastélyba, ahol elsősegélyben részesítette a súlyosan sebesült grófot, majd beszállíttatta a kórházba. A merénylő soffőrt átadták a rendőrségnek. A legszörnyűbb bűn Siklós mellett, Dodisán Kovács Róza édesanyja segítségével megölte újszülött gyermekét. Az ügyésznő megindította a nyomozást. i mre GRIFJEN8 speciális betegkocsigyártó SUD PZST, Vil. KER., JÓZSEF UTCAI 10. SZÁM KIS ÚJSÁG 5 Veszélyben az európai béke Albánia miatt Olasz hírek Jugoszlávia mozgósításáról - Olaszország visszautasít minden háborús szándékot Nyugtalanság a nagyhatalmak körében Balkán viharfészke, Albánia miatt a politikai láthatáron egyre nagyobb árnyék kezd borulni annak az ellentétnek következményeként, ami ebben a kérdésben Olaszország és Jugoszlávia között van. Tudvalevő, hogy Olaszország Tiranában szerződésre lépett Albániával és ebbe Jugoszlávia nem akar belenyugodni. Egy francia napilap, a Petit Parisien belgrádi híradás nyomán azt közölte, hogy állítólag olasz ügynökök Albániában zavarokat igyekeznek szítani. Különösen az albán—jugoszláv határon nagy aktivitást fejtenek ki, az albániai zavarok pedig ürügyül szolgálnának Olaszországnak arra, hogy a tiranai szerződés alapján beavatkozzék és rendcsinálás örve alatt bevonulhasson Albániába. Erre a francia értesülésre viszont egy olasz lap, a Giornale d‘Italia tegnap esti nagy feltűnést keltő cikke, ugyancsak belgrádi forrásból, hírt adott Jugoszlávia állítólagos hadikészülődéseiről. A lap a vezérkar és az arzenálok fokozott tevékenységéről írt, amelyek mind az Albániában lejátszódó vagy készülődő eseményekkel állanak összefüggésben. Különös véletlen, hogy a félhivatalos olasz távirati ügynökség éppen tegnap a leghatározottabban megcáfolta külföldi lapoknak azt a híresztelését, mintha Olaszország háborús fellépést készítene elő, hogy a különleges politikai helyzetet a Balkán félszigeten kiaknázza. A közlemény hangsúlyozza, hogy Olaszország a békés megértés politikáját követi és nem akar sem közvetve, sem közvetlenül olyan kezdeményezéshez folyamodni, amely Európa békéjét bármely ponton veszélyeztethetné. Viszont az említett Giomale d,Italia kétségtelenül izgalmat keltő híresztelését ma reggel a belgrádi kormány távirati irodája cáfolta meg a következőképen : A Giornale d‘Italia cikke, amely Jugoszlávia állítólagos katonai előkészületeiről ad hírt, az első betűjét az utolsóig koholmány. Belgrádi hivatalos helyen azt hangoztatják, hogy Jugoszlávia nem von össze csapatokat az albán határon s egyáltalában nincsenek támadó szándékai Albánia ellen. Legfeljebb csak óvatossági intézkedésekről lehet szó, mert az utóbbi időben gyakran lettek jelentések albán kozákok és a Bulgáriában székelő montenegrói forradalmi bizottság mozgolódásairól, hogy DK-Szerbiában zavargásokat idézzenek elő. Jugoszláviában nincs albán forradalmi bizottság és mindazok a híresztelések, amelyek Jugoszlávia bizonyos katonai készülődéseiről szólnak, célzatos koholmányok s arra irányulnak, hogy Jugoszláviát gazdaságilag károsítsák és a külföldi hiteltől elzárják. Ezzel szemben azonban a legtekintélyesebb angol napilapok egyike, a Times oly tudósítást közöl, amelynek alapján a helyzetet mégsem lehet egyszerűnek és tisztának nevezni. A Times albániai tudósítója megerősíti, hogy Tiranában komoly és jogosult aggodalmat keltettek azok a hírek, amelyek szerint jugoszláv területen újabb előkészületek történnek abból a célból, hogy megismételjék az albán kormány ellen irányuló felkelőmozgalmat, amely a múlt év novemberében kudarcot vallott. A lap hangoztatja, hogy az olasz kormánynak nemzetközileg elismert érdeke fűződik Albánia függetlenségéhez s ezért elkerülhetetlennek látszik Olaszország beavatkozása, ha Jugoszláviában újabb albán kalandra készülnének. A francia sajtó azt a reményét fejezi ki, hogy Albániába, a Balkán e viharfészkébe, nem fognak újból tűzcsóvát dobni, amely azután könnyen lángralobbanthatja, egész Kelet-Európát. AZ OLASZ KORMÁNY KÖRTÁVIRATA A NAGYHATALMAKHOZ Bécs, március 19. Az olasz kormány minden európai nagyhatalomnak jegyzéket küldött, amelyben közli, hogy megbízható értesülései szerint Jugoszláviában nagyarányú előkészületek folynak az Albániában való fegyveres betörésre, valamint arra, hogy erőszakosan megbuktassák a mostani, Ahmed Zogu vezetése alatt álló albán kormányt. Minthogy az olasz kormány szerződéses viszonyban áll a tiranai kormánynyal, Olaszország nem tűrheti e kormánynak külső hatalom által való fegyveres eltávolítását, amire nyomatékosan felhívja a nagyhatalmak figyelmét. A római jegyzék nem lepte meg az európai kabineteket, mert néhány nappal ezelőtt Jugoszláviából viszont azt az értesítést küldték a külügyi hivataloknak, hogy olasz ügynökök igyekeznek mesterségesen Albániában felkelést szítani, hogy ezzel az olasz—albán szerződésben körülírt annak az esetnek a bekövetkezését állítsák a világ elé, amely Olaszország beavatkozását és egész Albániának olasz megszállását lehetővé teszi. Az olasz jegyzék mélyebb benyomást csak Londonban keltett, ahol a vezető lapok, különösen a Times, rámutat arra, hogy az albániai veszedelmes kísérletek komolyan veszélyeztethetik a Balkán békéjét. Egyébként sem Anglia, sem Franciaország nem tartaná kötelességének, hogy támogassa Jugoszláviát azoknak a következményeknek az elhárításában, amelyekkel az Albániába való betörés járna. Lakmározó betörők a boltban Sloth Albert fűszerkereskedő bejelentette a főkapitányságon, hogy X., Jászberényi út 12. számúlázban lévő üzletébe az éjszaka folyamán ismeretlen tettegek az udvar felől a raktár ablakán keresztül betörtek. A sötét üzletben különös módját eszeltek ki az ismeretlen betörők a világításnak, akik egy nagyobb darab vajba csomagoló zsineget húztak, belehelyezték azt egy fűszeres bádogkanálba s a kanócként használt zsineget meggyujtották. A gyér világítás mellett elfogyasztottak fél kiló prágai sonkát, magukhoz vettek öt üveg konyakot, a pénztárból kiloptak 40 pengőt és megszöktek. A nyomozás az ismeretlen tettesek kézrekerítésére megindult. Kapát fogtak egymásra gól Máté felsőbarodi lakos sógorával, Császár Istvánnal szőlőültetés közben összeveszett. Kapát fogtak egymásra és Császár Gált többször fejbevágta, úgy hogy összesett. A súlyosan sebesült gazdát a zalaegerszegi kórházba szállították, ahol élet-halál között lebeg. Leégett fatelep Szombathelyen a Kopfensteiner Testvérek fatelepén tűz ütött ki, amely közel tízezer pengő kárt okozott. Valószínű, hogy a tüzet öngyulladás okozta. Barátkozás a Kispipában * Hennel László magánhivatalnok néhány társával a budai Kispipa-vendéglőben mulatott. A szomszéd asztalnál nagyobb társaság ült, amelyen nők is voltak. Az egyik hölgy annyira megtetszett Hennel Lászlónak, aki nyilván kissé ittas volt, hogy rákacsintott, ránevetett és még poharat is emelt az idegen hölgy egészségére. Enyelgését azzal tetőzte be, hogy egy dugót gondos cédás után a hölgy mellére röpített. A hölgy, aki mindeddig szótlanul tűrte Hennel nyájaskodásait, végre megsokallta a dolgot és így szólt a társaság férfitagjaihoz: — Hát maguk ezt hagyják? Gróf Lajos, a társaság egyik tagja, erre átszólt Hennelhez: — Ez nem úriemberhez való viselkedés! Hennel magából kikelve felugrott és kétszer arculütötte Grófot. Nagy riadalom támadt, valaki rendőrért szaladt aki az egész társaságot leigazoltatta. Mikor a botrány lecsillapodott, valaki hallotta, amint Hennel így szólt a pajtásaihoz. — Ugye jól csináltam, erre iszunk! Az ügy persze a járásbíróságon folytatódott. Mikor kihallgatták a hölgyet, aki miatt a botrány kitört, a fiatalasszony nem tudott vallani a görcsös nevetéstől. A bíró kiküldte, hogy valljon akkor, ha majd magához tért s a fiatal hölgy, miután visszament a terembe, még mindig a nevetéssel küzködve, kijelentette, hogy Hennel László viselkedése mélységesen felháborította. A bíróság Kennelt pénzbüntetésre ítélte, Gróf Istvánt szintén bűnösnek nyilvánította, de a büntetés alól felmentette.