Kis Ujság, 1927. március (40. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-20 / 65. szám

1927 március 20 HÍREK Amin érdemes gondolkozni. . . A közmondásokat páriával kellene árulni, mert mindegyik csak féligazság. MILYEN IDŐ LESZ? Vasárnapra ez a jós­lat . Kissé felhősebb, de száraz és enyhe idő. VÍZÁLLÁS. A Duna Linz és Bécs között, valamint Zimony­­nál árad, máshol apad. Bajáig alacsony, lejjebb közepes vízállású. Felsétált a tehén a második emeletre (A KIS ÚJSÁG mai címképe) A soproni tűzoltólaktanyába igazán szokatlan vendég állított be a napokban. Az történt, hogy egy mészárosinas tehenet­ hajtott a vágóhídra. A tűzoltólaktanya körül azonban a tehénnek eszébe juthatott valami, mert hirtelen megvadult. Egye­nesen berontott a laktanya udvarára, innen pedig a laktanyának egy hátsó bejáratán , be a lépcső­­házba. A különös kedvű tehén itt nem talált más utat, megindult tehát a lépcsőkön. Nagy robajjal törtetett felfelé és nem is állt meg, amíg fel nem ért a második emeletre. Itt aztán nem tudott tovább­menni, de megfordulni sem tudott. Csak állt bam­bán, míg a közben felérkezett tűzoltók megoldották a helyzetet olyanformán, hogy a kalandvágyó tehenet farkánál fogva húzták le a második eme­letről. Az emeleteket megjárt tehén persze, amikor leérkezett a földszintre, nem kerülhette el sorsát, mert az inas tovább hajtotta a vágóhíd felé. Kossuth halálának évfordulója Ma Van harmincharmadik évfordulója annak a gyásznapnak, amelyen Kossuth Lajos, a magyar nép atyja örök álomra hányta le szemét turini számkiveté­­sében. Az egész ország gyászba borult, amikor megjött haláláról a szomorú hír és a gyász fokozódott, amikor hazaért a nagy halott, aki most a kerepesi temetőben pihen, a nemzet által emelt mauzóleumban. Eszméi és tanításai ma is élnek a magyar nép lelkében és élni fognak minden magyar szívben, míg hazaszerető é­­szabadságért hevülő magyarok lakják ezt a földet. A porba sújtott, megalázott magyarságnak ma is za­rándokló helye ez a mauzóleum, ahová évről-évre kivo­nul a polgárság és az ifjúság, hogy elsírja bánatát és reményt merítsen a jövőre. Kossuth lelke él és ma is munkál a nemzetben. Az évfordulón a politikai világ kegyeletét Kossuth Lajos sírjánál Platthy György országgyűlési képviselő fogja tolmácsolni. Elítélték a csárdás miatt Öreg katona állott a belgrádi bíróság előtt, akit egy cigányzenész becsületsértés és idegen vagyon megrongálása miatt porolt be. A vádirat szerint Cvetkovics Kriszta volt őrmester, aki a két balkáni háborút végigküzdötte, minap betévedt egy kis belgrádi kocsmába, ahol egyik vendég kérésére pattogó csárdást húzott Szintics Zsivojna cigányzenész. A volt őrmester kiabálni kezdett a cigányra, hogy hagyja abba a magyar muzsikát, mert baj lesz. Mivel a zene nem hallgatott el, odaugrott a cigányhoz, kikapta kezéből hegedű­jét és falhoz vágta. Ezer darabra törött a hangszer. A tárgyaláson Cvetkovics azzal védekezett, hogy hazafias érzése késztette a tettre. A bíróság a túl­buzgó veteránt ötnapi fogházra, ezer dinár pénz­­büntetésre ítélte. A sofőr rálőtt a grófra Háttér János gróf küküllővári kastélya véres merénylet színhelye volt. A gróf soffőrje csütörtökön beállított gazdájához és bejelentette, hogy kilép szolgálatából, egyben kérte következő havi járandóságának kifizetését. A gróf, mivel a szerződésnek egyetlen egy pontja sem intézkedik ezirányban, nem akart eleget tenn a soffőr kérésének. Szóváltás keletkezett a romi származású soffőr és a magyar gróf között és a szá­mítás hevében a soffőr előrántotta revolverét és közvetlen közelből négyszer rálőtt a grófra. A négy lövés közül kettő célt tévesztett, kettő azonba talált,­­ az egyik golyó a gróf gyomrába, a­ másik a vállába fúródott. A dicsőszentmártoni közkór­­házból autón sietett ki a soros orvos a kastélyba, ahol első­segélyben részesítette a súlyosan sebesült grófot, majd beszállíttatta a kórházba. A merénylő soffőrt átadták a rendőrségnek. A legszörnyűbb bűn Siklós mellett, Dodisán Kovács Róza édesanyja segítségével megölte új­szülött gyermekét. Az ügyésznő­ megindította a nyomozást. i­ m­r­e GRIFJEN8 speciális betegkocsigyártó SUD PZST, Vil­. KER., JÓZSEF­ UTCAI 10. SZÁM KIS ÚJSÁG 5 Veszélyben az európai béke Albánia miatt Olasz hírek Jugoszlávia mozgósításáról - Olaszország visszautasít minden háborús szándékot­­ Nyugtalanság a nagyhatalmak körében Balkán viharfészke, Albánia miatt a politikai láthatáron egyre nagyobb árnyék kezd borulni annak az ellentétnek következményeként, ami ebben a kérdésben Olaszország és Jugoszlávia között van. Tudvalevő, hogy Olaszország Tiraná­ban szerződésre lépett Albániával és ebbe Jugo­szlávia nem akar belenyugodni. Egy francia napilap, a Petit Parisien belgrádi híradás nyomán azt közölte, hogy állítólag olasz ügynökök Albániában zavarokat igyekeznek szí­tani. Különösen az albán—jugoszláv határon nagy aktivitást fejtenek ki, az albániai zavarok pedig ürügyül szolgálnának Olaszországnak arra, hogy a tiranai szerződés alapján beavatkozzék és rendcsiná­­lás örve alatt bevonulhasson­ Albániába. Erre a francia értesülésre viszont egy olasz lap, a Giornale d‘Italia tegnap esti nagy feltűnést keltő cikke, ugyancsak belgrádi forrásból, hírt adott Jugoszlávia állítólagos hadikészülődéseiről. A lap a vezérkar és az arzenálok fokozott tevékenységé­ről írt, amelyek mind az Albániában lejátszódó vagy készülődő eseményekkel állanak összefüggésben. Különös véletlen, hogy a félhivatalos olasz távirati ügynökség éppen tegnap a leghatározottab­ban megcáfolta külföldi lapoknak azt a híresztelését, mintha Olaszország háborús fellépést készítene elő, hogy a különleges politikai helyzetet a Balkán fél­szigeten kiaknázza. A közlemény hangsúlyozza, hogy Olaszország a békés megértés politikáját követi és nem akar sem közvetve, sem közvetlenül olyan kezdeményezéshez folyamodni, amely Európa béké­jét bármely ponton veszélyeztethetné. Viszont az említett Giomale d,Italia kétségtele­nül izgalmat keltő híresztelését ma reggel a belgrádi kormány távirati irodája cáfolta meg a következő­­képen : A Giornale d‘Italia cikk­e, amely Jugoszlávia állítólagos katonai előkészületeiről ad hírt, az első betűjét az utolsóig koholmány. Belgrádi hivatalos helyen azt hangoztatják, hogy Jugoszlávia nem von össze csapatokat az albán határon s egyáltalában nincsenek támadó szándékai Albánia ellen. Legfeljebb csak óvatossági intézkedésekről lehet szó, mert az utóbbi időben gyakran lettek jelentések albán kozákok és a Bulgáriában szé­kelő montenegrói forradalmi bizottság mozgolódásai­ról, hogy DK-Szerbiában zavargásokat idézzenek elő. Jugoszláviában nincs albán forradalmi bizottság és mindazok a híresztelések, amelyek Jugoszlávia bizonyos katonai készülődéseiről szólnak, célzatos koholmányok s arra irányulnak, hogy Jugoszláviát gazdaságilag károsítsák és a külföldi hiteltől el­zárják. Ezzel szemben azonban a legtekintélyesebb angol napilapok egyike, a Times oly tudósítást közöl, amelynek alapján a helyzetet mégsem lehet egyszerűnek és tisztának nevezni. A Times albániai tudósítója megerősíti, hogy Tiranában komoly és jogosult aggodalmat keltettek azok a hírek, amelyek szerint jugoszláv területen újabb előkészületek történ­nek abból a célból, hogy megismételjék az albán kor­mány ellen irányuló felkelőmozgalmat, amely a múlt év novemberében kudarcot vallott. A lap hangoztatja, hogy az olasz kormánynak nemzetközileg elismert érdeke fűződik Albánia függet­lenségéhez s ezért elkerülhetetlennek látszik Olasz­ország beavatkozása, ha Jugoszláviában újabb albán kalandra készülnének. A francia sajtó azt a reményét fejezi ki, hogy Albániába, a Balkán e viharfészkébe, nem fognak újból tűzcsóvát dobni, amely azután könnyen lángra­­lobbanthatja, egész Kelet-Európát. AZ OLASZ KORMÁNY KÖRTÁVIRATA A NAGYHATALMAKHOZ Bécs, március 19. Az olasz kormány minden európai nagyhata­lomnak jegyzéket küldött, amelyben közli, hogy megbízható értesülései szerint Jugoszláviában nagy­arányú előkészületek folynak az Albániában való fegyveres betörésre, valamint arra, hogy erőszakosan megbuktassák a mostani, Ah­med Zogu vezetése alatt álló albán kormányt. Minthogy az olasz kor­mány szerződéses viszonyban áll a tiranai kormány­nyal, Olaszország nem tűrheti e kormánynak külső hatalom által való fegyveres eltávolítását, amire nyomatékosan felhívja a nagyhatalmak figyelmét. A római jegyzék nem lepte meg az európai kabineteket, mert néhány nappal ezelőtt Jugo­szláviából viszont azt az értesítést küldték a külügyi hivataloknak, hogy olasz ügynökök igyekeznek mesterségesen Albániában felkelést szítani, hogy ezzel az olasz—albán szerződésben körülírt annak az esetnek a bekövetkezését állítsák a világ elé, amely Olaszország beavatkozását és egész Albániá­nak olasz megszállását lehetővé teszi. Az olasz jegyzék mélyebb benyomást csak Londonban keltett, ahol a vezető lapok, különösen a Times, rámutat arra, hogy az albániai veszedelmes kísérletek komolyan veszélyeztethetik a Balkán békéjét. Egyébként sem Anglia, sem Franciaország nem tartaná kötelességének, hogy támogassa Jugo­szláviát azoknak a következményeknek az elhárítá­sában, amelyekkel az Albániába való betörés járna. Lakmározó betörők a boltban Sloth Albert fűszerkereskedő bejelentette a fő­­kapitányságon, hogy X., Jászberényi­ út 12. számú­­lázban lévő üzletébe az éjszaka folyamán ismeret­len tettegek az udvar felől a raktár ablakán keresz­tül betörtek. A sötét üzletben különös módját eszeltek ki az ismeretlen betörők a világításnak, akik egy nagyobb darab vajba csomagoló zsineget húztak, belehelyezték azt egy fűszeres bádog­kanálba s a kanócként használt zsineget meggyuj­­tották. A gyér világítás mellett elfogyasztottak fél kiló prágai sonkát, magukhoz vettek öt üveg konya­kot, a pénztárból kiloptak 40 pengőt és megszöktek. A nyomozás az ismeretlen tettesek kézrekerítésére megindult. Kapát fogtak egymásra gól Máté felsőba­rodi­ lakos sógorával, Császár Istvánnal szőlőültetés közben összeveszett. Kapát fogtak egymásra és Császár Gált többször fejbevágta, úgy hogy összesett. A súlyo­san sebesült gazdát a zalaegerszegi kórházba szállí­tották, ahol élet-halál között lebeg. Leégett fatelep Szombathelyen a Kopfen­steiner Testvérek fatelepén tűz ütött ki, amely közel tízezer pengő kárt okozott. Valószínű, hogy a tüzet öngyulladás okozta. ­ Barátkozás a Kispipában * Hennel László magánhivatalnok néhány társával a budai Kispipa-vendéglőben mulatott. A szomszéd asztalnál nagyobb társaság ült, amelyen nők is voltak. Az egyik hölgy annyira megtetszett Hennel László­nak, aki nyilván kissé ittas volt, hogy rákacsintott, ránevetett és még poharat is emelt az idegen hölgy egészségére. Enyelgését azzal tetőzte be, hogy egy dugót gondos cédás után a hölgy mellére röpített. A hölgy, aki mindeddig szótlanul tűrte Hennel nyájaskodásait, végre megsokallta a dolgot és így szólt a társaság férfitagjaihoz: — Hát maguk ezt hagyják? Gróf Lajos, a társaság egyik tagja, erre átszólt Hennelhez: — Ez nem úriemberhez való viselkedés! Hennel magából kikelve felugrott és kétszer arcul­ü­tötte Grófot. Nagy riadalom támadt, valaki rendőrért szaladt aki az egész társaságot leigazoltatta. Mikor a botrány lecsillapodott, valaki hallotta, amint Hennel így szólt a pajtásaihoz­­. — Ugy­e jól csináltam, erre iszunk! Az ügy persze a járásbíróságon folytatódott. Mikor kihallgatták a hölgyet, aki miatt a botrány kitört, a fiatal­asszony nem tudott vallani a görcsös nevetéstől. A bíró kiküldte, hogy valljon akkor, ha majd magához tért s a fiatal hölgy, miután visszament a terembe, még mindig a nevetéssel küzködve, kijelentette, hogy Hennel László viselkedése mélységesen felháborította. A bíróság Kennelt pénzbüntetésre ítélte, Gróf Istvánt szintén bűnösnek nyilvánította, de a büntetés alól felmentette.

Next