Kis Ujság, 1928. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-31 / 75. szám
Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás fokozza, a természetes (Ferenc József*) keserű víz gyors és fájdalmatlan ürülést, kielégítő emésztést és kellő étvágyat hoz létre. Híres nőorvosok a legnagyobb magasztalás hangján írnak a valódi Ferenc József vízről, mert ez a kritikus korban is hosszabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredménye változnék. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. tól. ÖZGAZDASÁG«• MEZŐGAZDASÁG ■■ ..........———*♦■»VIrtsuk, vagy ültessük-e a fákat? A Kis Újság is többizben megemlékezett már arról a nagyon helyes rendeletről, amelyban a földmívelésiminiszter lak ültetésére utasította a községeket. Főlegaz Alföldön van szükség sok fára, mert az időjárást is ■egyenletesebbé teszi és több hasznot, nyújt. A földmívelési miniszter az alföldi fásítások szorgalmazásánál nem akar megállni. Annak tanújeleiazok a dunántúli törvényhatóságokhoz intézett köretrendeletek is, amelyek a törvényhatóságok figyelmét fölhívják mind hasznossági, mind szépészeti és egészségügyiszempontokból a fokozottabb mértékű fásításokra, figyelmükbe ajánlva különösen az utak széleinek, továbbá alvárosok és községek utcáinak befásítását. Ez a munka nem mellőzhető, mert úgyszólván ,összes erdőségeinket elvesztettük s most igyekeznünk s kell veszteségeinket erős akarattal és kitartó munkával lőtt, ahol csak lehet pótolni. Érthetetlen azonban, hogy a kereskedelmi minisztérium alá tartozó államépítészeti hivatalok nem helyeslik la fásítást, sőt állandóan sürgetik, hogy az állami és törvényhatósági utak mellől vágják ki a fákat. Aki nem fvágja ki, azét elárverezik és az illető elesik tulajdonjogánál; nem szabad, csak 15 méter távolságra fát nevelni,továbbá amerre a villanyvezetékek lesznek, ott meg egyáltalán semmi fát sem szabad ültetni. Az állami közigazgatás óriási gépezetében tehát, megesett az, aminek nem lenne szabad előfordulni,hogy a jobbkéz nem tudja mit csinál a bal. Remélhetőlegrövidesen összeül a két minisztérium néhány szakembere és megegyeznek abban, hogy irtani, vagy ültetnikell-e a fákat erdőkben szűkölködő csonka hazánkban. A Salgótarjáni Kőszénbánya hatvanadik közgyűlése. Chorin Ferenc elnöklésével tartották meg a Salgó- Marjáni Kőszénbánya Részvénytársulat hatvanadik évi jubiláris közgyűlését. Az elnök ebből az alkalomból ■hálával emlékezett meg azokról a kiváló férfiakról, akik a vállalat alapítása és fejlesztése körül elévülhe-etetlen érdemeket szereztek. Az igazgatóság azon lesz, ■hogy a nagy elődök nemes példáját követve, a társulatottovábbra is az ő szellemükben vezesse. A közgyűlés ■íz elnök megemlékezését állva hallgatta végig és egy Biangii indítványra a társulat alapítóinak és egykori vezetőinek emlékét jegyzőkönyvbe iktatta. A közgyűlés ezután elfogadta az 1927. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy a nyereségből a tartalékok, nyugdíj- és segélyalapok bőséges részesítése után részvényenként ■i és fél pengő, összesen a forgalomban lévő 010 ezer ■részvény után 3.185.000 pengő osztalékot fizet ki. Sok a kereskedők adója. A városi és falusikereskedők egyaránt panaszolják, hogy az állam nagy szigorúsággal és sokszor kímélet nélkül hajtja be az adótartozásokat. A rossz üzletmenet következtében kétszeresen nehézvé esik az adófizetés most a kereskedőknek, akik halasztást és kíméletet kérnek az adóhatóságoktól. Mikor az állam bevételi feleslegei hatalmas öisszeget tesznek ki, adómérsékléssel, méltányos behajtási politikával kellene a nehéz helyzetben levő ■kiskereskedők segítségére sietni. Több, mint 270 millió saját tőkéje van kilenc budapesti nagybanknak. Érdekes összeállítás jelent meg arról, hogy az ország kilenc legnagyobb pénzintézeténekmennyi a saját tőkéje és a nyeresége. A Hitelbank, ■Kereskedelmi Bank és Angol-Magyar Bank szerepelnek a kimutatás élén és ezeken kívül még hat nagy pénzintézet, amely összesen 270 millió pengő saját tőke fölött rendelkezik. E bankok tiszta nyeresége 1927-ben több, mint 24 millió pengő volt. Ez a két szám megmagyarázza, hogy miért drága nálunk a mezőgazdassági kölcsön és miért nem tudnak megfelelő, előnyös ■hitelhez jutni a kisiparosok. 1928 március 31 Csak négy lovat vásároltak Kecskeméten az oroszok Egy orosz és egy görög lóvásárló bizottság az ország lótenyésztő vidékein ismét megkezdte a lovak vásárlását. A bizottság a minap Heves megyében volt, ahol az oroszok hetvenkét lovat vásároltak, a görög bizottság pedig negyven lovat vitt el. A gazdák általában azt tapasztalták, hogy az oroszok többet fizetnek a lovakért, mint a görögök, de csak a legjobb anyagot vásárolják. Szerdán Kecskeméten jelent meg az orosz szovjet négytagú lóvásárló bizottsága a földmívelési minisztérium kiküldötteivel. Mintegy negyven darab már előre kiválogatott lovat hajtottak el a bizottság előtt, amely mindössze négy lovat vásárolt meg 450—500 pengős árban. A bizottság Kecskemétről Kiskunfélegyházára utazott. KIS ÚJSÁG A budapesti piaci árak A gabonatőzsdén ma nem volt egységes irányzat. A határidő üzleti forgalomban számottevő áremelkedések voltak. A búza ára májusra 24, októberre 16, a rozs októberre 18, a tengeri májusra 10 fillérrel emelkedett. Az utótőzsdén az irányzat váratlanul elgyengült. A készárupiacon tartott irányzat mellett a gabonaárak változatlanok. A takarmányfélék piacán sem volt élénkebb az üzlet. Az irányzat jól tartott. A köles 50, a tengeri 10 fillérrel emelkedett. A korpa ára 25 fillérrel zárult magasabban, mint tegnap. Tényleges üzletet csak tengeriből és zabból jelentettek, ez az üzlet azonban igen szűk keretek között, mozgott, irányzata tartott. A lisztárak nem változtak. A mai terménytőzsde hivatalos árfolyamai: Búza minőség és származási hely szerint 32.80—34.35, pestvidéki rozs 28.50—29.50, egyéb fajta 30.90—31, takarmányárpa elsőrendű 30.50—31, sörárpa felsőmagyarországi 35—37.50, egyéb fajta 33—35, zab 31.25 —31.50, tengeri tiszántúli 27.50—27.65, egyéb 26.75—26.95, köles 29—30, repce 52—54, korpa 23—23.25, lucernamag 190—215, lóheremag 135—175 pengő. Az élelmiszerpiacon közepes forgalom mellett a borjúhús, tojás és káposztafélék ára csökkent, a vaj ára emelkedett." Az egyes élelmiszerek árai a következőleg alakultak: Marhahús, rostélyos, felsál 200— 320, leveshús 160—300, gulyáshús 100—200, borjúcomb 300—460, pörköltnek való 160—240, juhhús hátulja 160—200, eleje 112—160, bárány hátulja 200 —320, eleje 160—240, sertéskaraj 300—380, tarja, comb, lapocka 260—320, elő csirke 240—360, tyúk 320—500, tisztított csirke 280—400, lúd és ruca 300— 360, tojás 10—12, főző 8—10, tej 36—41, tejfel 160— 220, teavaj 600—680, főző 500—560, tehéntúró 120— 150, bab 40—80, borsó 72—160, lencse 80—160, kevert zöldség 40—50, vöröshagyma 40—46, tejeskáposzta 40—50, kelkáposzta 50—70, rózsaburgonya 22—30, közönséges burgonya 10—18, fejessaláta 10—50, paraj 50—70, narancs 60—140, alma 50—280 fillér. A vidéki piaci árak Debrecenben a legutóbbi terményvásár árai a következők voltak: búza 23.50—33, rozs 29—30, árpa 29—30, zab 27—39, tengeri 26—27 pengő. — A takarmányvásárban a múlt héthez képest nagyobb áremelkedés mutatkozott. Lucerna 17—19, réti széna 13—18, lóhere 13—16.50, zabos bükköny 13—14, cukorrépa 5—6, répa 3—4 pengő. Az emelkedés volt: lucernában 3, réti szénában 4, lóherében 2.50, bükkönyben 4, cukorrépában 2, répában 1.50 pengő. Kaposváron az e heti vásáron húsvéti drágulás volt észlelhető. A tojás ára 1—2 fillérrel emelkedett és így 9—10 fillérért adták darabját. A baromfipiacon ugyanez a drágulási folyamat volt észlelhető, így a rántani való csirke párját 2—2.50 pengőért, a sütni való csirke párját 3—3.50 pengőért adták. Hol lesz vásár? Vasárnap, április 1-én. Állatvásár és kirakodóvásár! Alpár, Pes megye; Erdőtelek, Heves megye; Kiskundorozsma, Csongrád megye; Kiszombor, Torontál, megye; Kötegyán, Bihar megye ; Mezőberény, Békésmegye ; Pilis, Pest megye; Túrkeve, Szolnok megye. Hétfőn, április 2-án. Állatvásár és kirakodóvásár: Adony, Fejér megye ; Erdőtelek, Barcs, Somogy megye ; Diósviszló, Baranya megye; Fehérgyarmat, Szatmármegye ; Győr, Győr megye ; Ónod, Hajdúböszörmény, Hajdúmegye; Jászkarajenő, Szolnok megye; Kaposmező, Somogy megye; Csétény (új vásár); Hajdúszoboszló, Hajdú megye; Hegykő, Sopron megye (lóvásár nincs); Jászladány, Szolnok megye; Kótegyháza, Békés megye ; Lovasberény, Fejér megye (sertésvásár nincs); Mezőkeresztes, Borsod megye; Miszla, Tolnamegye ; Moson, Moson megye; Nagyszakácsi, Somogymegye (sertésvásár nincs) ; Nádudvar, Hajdú megye ; Ozora, Tolna megye (sertésvásár nincs) ; Pásztó, Hevesmegye ; Pécs, Baranya megye ; Putnok, Gömör megye ; Sátoraljaújhely, Zemplén megye; Sárbogárd, Fejérmegye; Sümeg, Zala megye; Szegszárd, Tolna megye; Szentgotthárd, Vas megye (lóvásár nincs) ; Szob, Hontmegye ; Tápiószele, Pest megye ; Tevel, Tolna megye ; Tura, Pest megye; Vác, Pest megye; Várpalota, Veszprém megye ; Villány, Baranya megye; Zalalövő, Zala megye. — Csak lóvásár: Sopron, Sopron megye. Öt tanuló jár a szegedi szerb iskolába A háború előtt sok szerb család élt Szegeden és környékén, ahol szépen berendezett templomuk is van. A háború után azonban a szerbek nagy része visszavándorolt a Bácskába. Csak néhány család maradt Szegeden, akik évtizedek óta itt éltek, meggazdagodtak és minden tekintetben magyaroknak vallják magukat. Gyermekeik már szerbül sem tudnak. A szegedi szerb egyház a budai szerb püspök fennhatósága alá került, a püspökség pedig közvetlenül a belgrádi szerb vallásügyi miniszter alá tartozik. Nemrégen a budai szerb püspök elrendelte, hogy ismét föl kell állítani Szegeden a szerb iskolát, hiába bizonyították a szegediek, hogy az ottani szerbek gyermekeiket magyar iskolába járatják. A trianoni törvény rendelkezései szerint ezek utánt a néhány családból álló egyházközségnek föl kellett állítani a szegedi szerb iskolát. Az iskola ma is működik és mivel többen továbbra is a magyar iskolába járatják gyermekeiket, mindössze öten járnak a szeged szerb iskolába . . . Ezért kell külön pótadóval hozzájárulni a szegedi szerbeknek az iskola fenntartásához, sőt ezerötszáz pengős segélyt is megszavaztattak Szeged várossal a szerb egyház és iskola támogatására. E körül a kérdés körül Szegeden élénk vitatkozás folyik, különösen azóta, hogy a budai püspökség a szegedi egyházközség világi elnökét, Pavkovics Rezsőt is felfüggesztette tisztségétől. 7 Egy feleség, két férj egy A budapesti büntetőtörvényszék egyik tanácsa bonyodalmas pert tárgyalt pénteken. Az ügyészség vádirata szerint dr. Kertész Sándor és édesapja, Klein Mór 1925 szeptemberében megjelentek a hetedik kerületi elöljáróságon és mint tanuk igazolták, hogy Klein Mór unokája, Komlós László február óta különváltan él feleségétől, Grósz Idától. Kiderült azonban, hogy Klein és Kertész hamis adatokat mondott be az elöljáróságon és a különélésre szóló vallomásuk nem felel meg a valóságak. A pénteki tárgyaláson az egyik vádlott, Kertész Sándor, elmondta, hogy unokaöccse, Komlós László, Zala Jenő doktornak elvált feleségét, Grósz Idát vette el feleségül. Zaláék és Komlós László együtt laktak a Vamjanich-utcában egy kétszobás lakásban. A Zalaházaspár volt a főbérlő, Komlós pedig az albérlő. Mikor Grósz Ida elvált a férjétől. Zala továbbra is ottmaradt a lakásban, de most már ő lett az albérlő és Grósz Ida új ura, Komlós László lett a főbérlő. 1925 szeptemberében Komlós elmondta, hogy nem hajlandó tovább élni az asszonnyal és kiment lakni Újpestre, a nagyapjához. Komlós Lászlóné elmondta a bíróság előtt, hogy Komlós igen féltékeny volt, de nem költözött el tőle 1925 februárjában, hanem együtt éltek 1925 szeptemberéig. Elnök : Adatok vannak, hogy ön a férje után szaladgált és kérte, hogy béküljön ki. Komlósné-Grosz Ida: Kérem, én nagyon szerettem a férjemet és mindent elkövettem, hogy megtartsam magamnak. Elnök : Hát akkor miért egyezett bele a válásba? — Ez csak szemfényvesztés volt. Komlós azt mondta, hogyha beleegyezem, meg fog változni. És csakugyan, amikor beleegyeztem, egyszerre a legédesebb, legszerelmesebb lett. Elnök : Ő pedig azt mondja, hogy ön máshoz is ragaszkodott, meg aztán ön nagyobb összeget is kért a beleegyezésért. Úgy látszik, mégsem szerethette annyira, ha a válásért pénzt követelt. — Kérem, •— válaszolta az asszony,— tudtam, hogy úgy sem fog fizetni, ezért hát a pénzköveteléssel csak húzni akartam a dolgot. Egyszer aztán az újságban meglepődve olvastam, hogy Komlós megházasodott. Utána néztem a dolognak és ekkor derült ki, hogy hamis okmányok alapján választottak el bennünket. Több tanút hallgatott ki még a törvényszék, akik legnagyobbrészt azt igazolták, hogy Komlós László 1925 februárjában tényleg kiment Újpestre és rövid megszakítással decemberig maradt kinn. Dr. Kiss László ügyészségi alelnök vádbeszéde és dr. Bárdos György védőbeszéde után a törvényszék felmentette úgy Kertész Sándort, mint Klein Mórt a vád alól azzal az indokolással, hogy közokirathamisítást nem követtek el. Kitölti, ilcsó kerítés Hungária drótfonat Kérjen még ma ingyen szép, képes árjegyzéket Haidekker Sándor Rt. Budapest, Üllői-út 48/13 szám. Fiók: Vill., Fiumei-út 3.