Kis Ujság, 1929. október (42. évfolyam, 222-248. szám)
1929-10-01 / 222. szám
na. Bethlen válasza Baltazár 12 pontjára A miniszterelnök nyilatkozott az ellenzéki szervezkedésről, a titkos választójogról, a kisgazdákról és a szocialistákkal folytatott tárgyalásairól Bethlen István gróf miniszterelnök, aki hétfőn elhagyta inkei birtokát és kedden készül átvenni Budapesten a hivatalát, vasárnap nyilatkozott az újságírók előtt a napi politika eseményeiről. Bethlen elsősorban is a Baltazár-programra, tett megjegyzéseket és szó szerint a következőket mondta: — Baltazár pont a zalait valóbanmegkaptam, a földmivelési miniszter úr eljuttatta azokat hozzám. Baltazár püspök úrral a közeli napokban közvetlenül óhajtok beszélgetni ebben a kérdésben, annál is inkább, mert engem tőle semmi olyan differencia nem választ el, ami megakadályozna bennünket a közvetlen eszmecserében. Mindaddig, amíg vele nem beszéltem el-,ről a kérdésről, bővebben természetszerűen nem is nyilatkozhatom róla. A miniszterelnök kijelentései tulajdonképpen azt az álláspontját foglalják magukban, hogy Baltazár közvetlenül is eljuttathatta volna pontjait hozzá és nem volt szükség arra, hogy ezek a pontozatok Mayer közvetítésével kerüljenek Bethlen asztalára. Üzenet Baltazárnak — Ami Baltazár személyétől eltel-entve, magát a mozgalmat illeti, —folytatta a miniszterelnök — az nézetem szerint egy láncszem abban az akcióban, amely a kormányt demokratikus törvényjavaslatok benyújtására és politikájának demokratikusabb irányba vezetésére akarja serkenteni. De ez a törekvés csak látszólagos. Hiszen azoknak, akik a kormánynak szemrehányást tesznek amiatt, hogy nem haladeléggé demokratikus irányban, nem az a céljuk, hogy a kormány ezt megtegye, hanem az, hogy a kormányt ilyen jelszavak segítségével a nyeregből kiemeljék. Magának a kérdésnek a lényegére vonatkozóan több ízben nyilatkoztam már. Én megszégyenítőnek tartom az országra nézve, hogy megszólaltatnak egyes külföldi embereket az ország közállapotáról, akik azokat alig ismerve, de helybeli politikusok által félrevezetve ítélik meg a helyzetet. Ez által nyilatkoznak lekicsinylő módon az országról olyan formában, amely ezeréves történelmi múlttal bíró országban, mint Magyarország, nemcsak elfogadhatatlan, de egyenesen megszégyenítő. Mi vagyunk hivatva közállapotainkat megítélni és nem a külföld szemüvegén keresztül szabad azt nézni. A titkos választójog . Ami már most a demokratikus fejlődés lényegét illeti, több ízben hangoztattam magam is, hogy fokozatosan és rendre a közszabadságok terén, sőt a választójog terén is ebbenaz irányban kell fejlődnünk. Köztem és azok között tehát, akik siettetnek, nem a lényegben van különbség, hanem a tempó kérdésében. Számtalanszor hangsúlyoztam, hogy a mai nehéz helyzetben, amikor súlyos gazdasági és szociális bajokkal kell megküzdenünk, a legrosszabban megválasztott az időpont arra, hogy megrázkódtatásokkal járó reformok egyik napról a másikra és meggondolatlanul visessenek keresztül. Hogy titkos választójog lesz-e, az nem kétséges. De ezt fokozatosan kell keresztül vinni és amikor, amikor ez nem járhat többet katasztrofális visszahatással parlamenti életünkre és ezen keresztül a nemzet életére. Minden reformmunkánkban nemcsakaz a lényeges, hogy helyes-e az, amit tervezünk, hanem az is, hogyha helyes, mikor és hogyan visszük keresztül. Nem kívánom és az országra nézve a legnagyobb veszély volna, hogyha újból olyan parlament, vagy annál sokkal rosszabb parlament ülne öszsze, mint amilyen 1919-ben, az összeomlás és forradalmak után az általános titkos választójog alapján összeült. Az ellenségemnek sem kívánom, hogy az én,helyemen legyen köteles akkor az országbanrendet-teremteni. A titkos választójog terén különben a jogkiterjesztés csak roko,, zalas lehelj...'-'' Ennek is él" (og jönni majd az ideje, egyelőre azonban az új sajtótörvény, az egyesülési és gyülekezési jog az az irány, amelyben egy lépést kívánnék előre tenni. A titkos választójogról még csak annyit, hogy most vannak folyamatban az előkészületek a megyei általános választásokra, amelyek az egész vonalon titkosak lesznek. Az itt mutatkozó szimptomák mindenesetre tanulságul fognak szolgálni a kormánynak abban a tekintetben, hogy mikor, hogyan foglalkozzék ezzel a kérdéssel a képviselőválasztójog terén is. A kisgazdák szerepe . Ami a kisgazdáknak a politikai életben való érvényesülését illeti: én kezdettől fogva, igenis a kisgazdákkal együtt kívántam haladni és akarok haladni a jövőben is. Azt hiszem, nem tesznek és nem tehetnek szemrehányást nekem, hogy nem igyekeztem minden olyan kérdésben, amelyben hozzám fordultak, méltótágosan és érdekeiket szem előtt tartva, eljárni. Nem hiszem, hogy ugyanezt a bizonyítványt rólam Magyarország nagybirtokosai is kiállítanák. Hiszen a földreform keresztülvitele igen gyakran ellentétbe állított azokkal a kívánságokkal és követelésekkel, amelyek nagybirtokosoldalról elhangzottak. Az, hogy a magyar földbirtokosok földjét nem egysgrép , rablás útján, vettük el, az meg nem jogosít fel arra, hogy valaki is azt mondja, hogy itt feudális felfogások uralkodnak. A hitbizományi reformot ,is én jelentettem be a parlamentben. Erre senki sem kényszerűen, senki sem követelte, senki, sem szemtől rá. A revízió . Néhány szót akarok mondani arra a szemrehányásra, hogy a közoktatási költségvetés túl van méretezve.. Igaz lenne talán ez, a szemrehányás, hogy ha a magyar nemzet belenyugodott volna véglegesen az ország megcsonkításába és nem követelne revíziós politikát. De aki a békeszerződések revízióját követeli, aki követeli, hogy Csonkamagyarország a maga csonkaságából kiemeltessék, hogy nemzeti egységünk helyreállíttassék, annak gondoskodnia kell arról, hogy azok a szellemi tőkék el ne pusztuljanak, sőt készenlétben álljanak, amelyek a nagyobb ország igazgatására, közgazdasági életének irányítására és politikai tevékenységének felvételre szükségesek. A magyar kormány mulasztást követne el, ha nem volna meg benne a kellő előrelátás ebből a szempontból. Ez a mulasztás pedig súlyos következményekkel járhatna abban a későbbi időpontban. Nincs okunk csüggedésre, a magyar nemzet türelme nehéz próbára van téve, de türelmesen kell várnunk, mert idő előtti meggondolatlan lépés csak, visszavethet bennünket olyan stádiumba, amelyből nehezen tudunk kiemelkedni. A nemzet összefogása, összetartása, az önbizalom erősítése, a belső harcok kerülése külpolitikai téren is sikerekhez fog bennünket juttatni. Ha ezt a politikát folytathatom, akkor a jövőben is rendelkezésére fogok állani a magyar közéletnek, de ha illetékes tényezők véleménye szerint hibás politikát akarnának rámerőszakolni, akkor egy percig sem mamaradnék tovább a helyemen. Tárgyalás a szociáldemokrata párttal LENGYELVÉR Irta Eschstruth Natália 72 A Kis Újság regénye *— Csak arra az egyre figyelmeztetem, hogy az ilyen hölgyek udvarlóra könnyen szert tehetnek, de nőül venni nem igen óhajtja őket senki. — Köszönöm jóindulatú figyelmeztetését! —– szólt Leonie rekedten. — Beéri ennyivel és nem teszi torkomra a kést? — Eszembe se jut! — Akkor szánjon meg és adja vissza mindkét levelemet! — Készséggel visszaadom irásait egy feltétel alatt: adja helyette ide az Anna Regina szerencsétlen leveleit, melyeket a Branca-ügyben önnek irt. — Mi köze van azokhoz a levelekhez? - Nekem semmi! Brancának annál több. Leonie kegyetlenül nevetett és gúnyosan mérte végig Procnát. — Most értem! És még maga meri azt mondani, hogy komédiáztam?.Gratulálok Brancának barátjához és gratulálok Procna koncerténekesnek, aki oly kitűnően tudja célját görbe utakon elérni. Janek mosolygott. -- Késő van, kegyelmes asszonyom. Talán megköthetnék gyorsan a csereüzletet. Az újságírók megkérdezték végül a miniszterelnököt azokra a megbeszélésekre vonatkozóan, amelyeket a vitán szívnél kezdetén a magyarországi szociáddemokrata párt vezetőivel folytatott. A kérdésre Bethlen szó szerint így válaszolt: — A szociáldemokratákkal folytatott megbeszéléseink nyomában már a legközelebbi jövőben olyan tények mutatkoznak, amelyek, azt hiszem, alkalmasak lesznek arra, hogy a magyarországi szociáldemokrata ■— Nehéz lesz. A leveleket rég elégettem! — Kár... talán öt perc múlva még feltámadnak poraikból... Addig várok ... — Itt szándékozik tölteni az éjszakát? .. — Miért ne? írásbeli meghívást kaptam? — Inkább kövezzenek meg, semhogy a leveleket odaadjam! — Még egyszer figyelmeztetem, kegyelmes asszony. Vagy megkapom a leveleket, vagy egyenesen Gartner báró úrhoz megyek. Leonie arcát tehetetlen düh torzította el. — Becsületszavára ígéri, hogy a leveleket megsemmisíti? *•- Huszonnégy órán belül.—- És senki sem fog tudni róla? —- Tudja, hogy kinek az érdekében cselekszem! — Jól van. És az én két cédulámról sem fog tudni senkit . — Szavamat adom. Leonie remegő kezekkel nyitotta ki íróasztala titkos fiókját. — Itt van! . — Valamennyi? — Igen! — Köszönöm! Itt a táncrendje és Flaneléra levele. * .* * Xénia estélyi öltözékben ült a kandalló előtt. Procna belépett a szobába, kissé a A békésmegyei kisgazdaegyesület vasárnap délután választmányi ülést tartott a békéscsabai gazdakörben, aint föltárták a békési gazdák nehéz helyzetét. Az egész megyéből: Orosházáról, Gyuláról, Békésről, Szarvasról, Tótkomlósról, Mezőberényről, Gyomáról,Kondorosról és Vésztőről összegyűltek a kiküldöttek. A választmányi ülésen Csizmadia András országgyűlési képviselő elnökölt, aki megnyitó beszédében ugyancsak szomorú képet festett a békésmegyei viszonyokról. Borgulya Pál volt országgyűlési képviselő a szarvasi gazdák nevében panaszolta föl, hogy a közterhek nyomasztóak,a termelés drága, a termény ára pedig olcsó. Driesznyeczky János békéscsabai, gazda a békéscsabaiak sérelmét tolmácsolta.. Elmondta, hogy a termést nem lehet értékesíteni, mindent elvisz a rettenetes kamat és adó, fia nem sikerül olcsó flllért kapni, dobra kerül a gazdák kis vagyonkája. Csige Varga Antal dr. rámutatott, hogy a közterhek nem enyhültek. Kiss László a megyei választási törvénnyel foglalkozott és hibáztatta, hogy a végrehajtási utasítás késik és így senki sem tudja, hogy mit kell csinálni. Sorra szólaltak föl ezután a kiküldött gazdák, akik végül elhatározták, hogy október közepére rendkívüli közgyűlést hívnak egybe és emlékirattal fordulnak a kormányhoz, hogy segítsen a gazdák társadalmán, mert különben elpusztulgatottan szorított kezet nővérével és melléje ült. — Drach bárocknál volt előbb? Procna bólintott. — Klára nénjének a feje fáj, nem jön fel ma este... és miután Dónál szolgálatban van, Ricky is fennmarad anyjával. — Sajnálom. — Ágost Ferdinánd sem lesz itt... Kajat még lemondásokat? — Hofskatenné üzente, hogy, beteg. Három éve ismerem, azóta még sohasem volt semmi baja... és éppen már — Szóval jó embereim közül senki sem lesz itt! — A kegyelmes asszony eljön és kárpótolni fogja valamennyiért. Janek nagyot nevetett. — Azt hiszi? — Olyan különös ma, Janek! Talán rossz híreket kapott a határról? — Kínos jelenetet éltem át az éjjel és még annak a hatása alatt állok. Tudom, hogy helyesen cselekedtem, s mégsem vagyok nyugodt. Gyengeséggel álltam szemben és mégis erős fegyverekhez nyúltam. Meggyőződésem, hogy nem maradt más választása. Janek ajkához vonta a grófnő kezét. — Köszönöm. Xénia, hogy jó véleménnyel van rólam. Tényleg nem volt más választásom. JSacclát felilaljuk. KIS ÚJSÁG 1929 október 1 párt a maga külföldi összeköttetéseit Magyarország nagy érdekeiért szintén érvényesítse. Ezekről a tényekről természetüknél fogva most még nem tehetek konkrét nyilatkozatot, azonban rövidesen elkövetkezik az ideje annak, hogy ezek a tények köztudomásúak legyenek. A miniszterelnöknek ezekhez a homályos kijelentéseihez politikai körökben különféle kombinációkat fűznek. Ezek közül legérdekesebb az, hogy hír szerint a miniszterelnök már nem idegenkedik attól a gondolattól, hogy Garami Ernő, a szociáldemokrata párt külföldön élő vezére, és egy-két társa visszatérhessen Magyarországra. Hogy ez a híresztelés valóban megfelel-e a várakozásnak, azt természetesen a közeli napok eseményei fogják eldönteni. Pusztulás szélén állnak a békésmegyei kisgazdák Gazdagyűlés Békéscsabán