Kis Ujság, 1933. december (46. évfolyam, 273-294. szám)

1933-12-16 / 285. szám

1933 december 16 fiú ígérete után megengedte, hogy nála maradjon. Felöltöztette és mindennel ellátta. Gondolt ugyan arra, hogy katonaiskolába adja, de Dénesnek lúdtalpa van és ezért nem vették volna fel. — Dénes — mondotta ezután a műegyetemi tanár — úgy tapasztaltam, hogy képtelen igazat beszélni, betegesen hazudozó. Több izben próbára tettem, szóltam neki, hogy mondjon el valamit és ő egészen másként mondta el a történteket, mintahogy azok lejátszódtak. — Figyelmeztette erre? — kérdi az elnök. — Nem, én meg akartam ismerni. Ezután elmondotta az apa, hogy a nyáron Balatonlellére küldte Dénest és meghagyta neki, hogy néhány ismerősükkel ne érintkezzék, csupán egy pénzügyi titkár családjával. De a fiú mindenkihez járt, csak épen azokhoz nem. — És ezért elővette a fiút? — kérdezte az elnök. — Nem. Az anyjánál mindig ütötték-verték és én nem akartam ugyanilyen fenyítő eszközöket használni vele szemben. Úgy gondoltam, megfigyelem, azután cselekszem. Eleinte a fiú mindig az anyjáról beszélt és az anyját állandóan dögnek szólította. Nagyon szidta az édesanyját. — De önök otthon szintén dögnek mondták a fiú anyját — szól az elnök közbe. — Igen, mi is dögnek szólítottuk — feleli nyugodtan Zemplén. — Arról mesélt mindig Dénes, hogy mi történt vele a fiúotthonban, hogyan juttatta oda az anyja. Később abbahagyta a szidásokat és ebből arra következtettem, hogy történt valami. Az volt a gyanúm, hogy összeköttetésbe került ismét az anyjával. Amíg a fiú gimnáziumba járt, az anyja állandóan a sarkában volt, úgyhogy kisérni keltett a gyereket. Az üldözések szeptemberben megszűntek, az anyja nem ólálkodott az iskola előtt, ami szintén gyanús volt.ő ön megnősült, mi történt ekkor? Nem mondta a felesége menyasszonykorában, hogy csak akkor megy önhöz, ha a gyermekek kikerülnek a házból? — Nem. Nagyon szerette a fiukat. Elmondta, még az apa, hogy október 26-ikán, az árvaszék tárgyalása volt és befizetőjtelérték férje, akiott ’Volt jó tárgyaláson,............. este figyelmeztette őt, hogy kém van a házban. A gyerek anyja ugyanis azt is tudta a tárgyaláson, hogy a gyerek három napig szomorú volt. Ezt pedig senki mástól, mint Dénestől nem tudhatta. — A feleségem mondta egyszer, hogy Dénes kijelentette előtte: »Bár csak dögölne meg a papa, hogy mi ketten egyedül maradhatnánk.« —■ Igaz ez? — kérdezte a tanácselnök, mert a fiú tagadja, hogy ezt mondta volna. #* Én — emelte fel hangját az apa — a feleségemnek jobban hiszek, mint a gyilkosnak. A terem fojtott csendjén morajlás futott végig az apának erre a kijelentésére, úgyhogy a tanácselnök rendre utasította: — Ne tessék ilyen kijelentéseket használni. — Miért akarta intézetbe adni a fiát? — kérdezte az elnök . — Mert idős vagyok már arra, hogy egy ilyen gyermek apró-cseprő bajaival vesződjem. — Miért épen Mezőtúrra vitte a fiát? — Nem találtam hirtelen alkalmasabb helyet számára. Célom pedig az volt, hogy a gyermek semmi körülmények között ne találkozzék az anyjával. — A fiú állítólag sokszor kijelentette, hogy szereti önt. Ki is mutatta ezt a szeretetet? — Nem. Ha kapott valami ajándékot, örült neki, de különösebb ragaszkodást nem vettem észre viselkedésén. — Mi a kívánsága a fiúval kapcsolatban? Az apa határozott hangon válaszolt: — Minden áldozatra képes vagyok, csakhogy ember legyen Dénesből. — Hogy képzeli a jövőjét? — Erre egyelőre nem tudok válaszolni, úgy tönkre vagyok téve. Majd az ítélet után. Novák ügyészségi alelnök szól ekkor az apához a következőképpen: — Hogyan tűrhette ön, hogy a fiú dögnek nevezze az anyját, amikor vannak emberek, akik még azt sem tűrik el, hogy egy állatot dögnek nevezzenek? — Meggyőződésem, hogy az állatok között ilyen aljas személy nem létezik, vágja oda érdes, kemény hangon az apa. A hallgatóság között nagy zúgás támad erre a kijelentésre, Németh tanácselnök pedig rendreutasítja Zemplén tanárt. ZemplénGéza erre ezeket mondja indulatosan IS) ISAr — Tönkretette egész életünket, igazán nem lehet kesztyűskézzel bánni vele még halála után sem. Ezzel be is fejezték az apa kihallgatását és megeskedtek vallomására. Zemplén Gézáné vallomása Az elnök most utasítást adott, hogy a vádlottat újból vezessék a tárgyalóterembe. Közben Zemplén tanár gyorsan eltávozott. Kipirult arccal, lázasan csillogó szemmel tért vissza Zemplén Dénes és felszegen meghajtva magát, helyet foglalt a vádlottak padján. Általános érdeklődés mellett lépett be most a terembe a következő tanú Zemplén Gézáné. Elegáns barna bundát és barna kalapot visel, arca halotthalvány. — Mikor ismerte meg mostohafiát? — kérdi az elnök. — Akkor, amikor Dénes hozzánk költözött. A gyerek nagyon jó magaviseletű volt, soha semmi baj nem volt vele. Mint afféle serdülő kamaszfió, szeretett nagyzolni, sokat beszélt a levegőbe, ahogy mondani szokás, én azonban természetesen nem vettem ezt komolyan. — De egy komoly kijelentése mégis volt a fiúnak — jegyezte, meg az elnök —, azt mondta, hogy bárcsak dögölne meg a papa. — Igen, ezt mondotta ping-pongozás közben egyszer s azt is mondta, hogy miért kell, hogy a papa hazajöjjön, de azt hiszem tréfálkozott, mert nagyon félt az apjától. — És hogy nevezte a fiú az édesanyját? — Dögnek — felelte Zemplénné. A továbbiakban elmondotta, hogy a házvezetőnő beszélte neki egyszer, úgy látszik, valaki besúgja Zemplén elvált feleségének a náluk történteket, mert az asszony mindig pontosan értesülve van az otthoni eseményekről. Amikor azután Zemplén erről értesült és úgy hitte, hogy a gyerek árulkodott, rettenetesen felháborodott. Az elnök itt megjegyezte, hogy a tanúnak, aki tanítónővolt, kötelessége lett volna férjét lecsillapítani. — Igaz-e az — kérdezte —, hogy ön azt mondotta menyasszony korában férjének, hogy csak akkor megy hozzá, ha a gyerekek elmennek a háztól? — Nern igaz. Az elnök most, a vádlott felé fordulva ezeket mondja: —• Dénes, gyere csak ide. Mondd meg nekem, igaz-e az, hogy azt mondtad, hogy dögölne meg a papa? A vádlott nyugodtan néz a tanácselnök szemébe és így válaszol: — Én ilyeneket soha nem mondtam. — Már pedig én megesküszöm rá, hogy mondta — vág közbe a nyostohaanya. Zemplén Gézáné kihallgatása ezzel véget is ért. A tárgyalást ma folytatják. r*atím Bomba merényletek Bécsben Mint ismeretes, az osztrák kor-mány megtiltotta a lapoknak, hogy beszámoljanak a politikai terrorcselekményekről és a lapok csupán a rendőri hivatalos jelentéseket közöl- hetik. A rendőrség hivatalos jelentése szerint az utolsó két napon ismét több, terrorcselekményt hajtottak végre s ezekkel kapcsolatban számos letartóztatás történt. . . Nemzeti szocialisták könnyfakasztó gázbombákkal követtek el merényleteket üzletek ellen. A legtöbb esetben sikerült a merény-'-.mitöket letartóztatni és azokat a rend- .őrség el is fogta és a rendőrbíró ügyükben azonnal meghozta az ütényletet. Csütörtökön a késő délutáni órákban egy telefonfülkében egy járókelő robbantásra előkészített bombát talált. • nunnnnuniniiiiinniiiiiiiiiiiiniiiiniiMimiiiinnnniniimiiiinniiiiimmiininiimiiiimiD Benes szélmajomharca a revízió ellen Az angolok a kisánfant Háborús fenyegetőzését megbocsáthatatlannak ítélik Benes Párizsban tovább intrikál a revízió ellen Most már bizonyos, hogy revízióellettes frontot szeretne összehozni. Ebben az irányban tárgyalt a francia kormány tagjaival. Benes ravasz tervét úgy szeretné megvalósítani, hogy dunai szövetséget próbál létrehozni. Együttműködést ajánlatának fel Magyarországnak és Ausztriának is. Persze ez a dunai szövetség csak csalétek volna a revízió ellen. A francia lapok egy része sűrűn hangoztatja, hogy a kisánlánt vezetői' skefint tá 'revizió a háborút jelenti... Ezzel .foglalkoznak át aripot újságok is, de más' Hangon.""A tíly Hérald, a munkáspárt lapja például a leghatározottabban tiltakozik a kardcsörtetés és Titulescu csatakiáltásai ellen. Azt mondja, hogy ez a háborús fenyegetőzés megbocsáthatatlan eljárás Európa mai helyzetében. Az angol lap megállapítja, hogy úgy az angolok, mint az amerikaiak úgy vélekednek, hogy a Népszövetség irányítását a nagyhatalmakra kell tárni. v.s. V kic Antantotidegesiti az is, hogss Bulgária becsalogatása a Wsán-rijii tán! érdekkörébe nem sikerült* h A bolgár királyi pár belgrádi látogatása után a szófiai sajtó ismételten hangoztatta, hogy Bulgária nem csatlakozik a revizióellenes fronthoz mert ez ugyan a békét jelentené, de ez a temető békéjét. Bulgária sem a kisántánttal, sem a görög-török ántánttal nem haladhat együtt, hanem követeli jogait.. ” .iz f Forgalmi zavarok a nagy hófúvás miatt Országszerte havazott pénteken is, éjjel-nappal sűrű hópelyhekben, úgy, hogy méteres már sokhelyütt a hó. A budai hegyekben és a Börzsönyben 60, a Mátrában, a Pilis-hegységben és Bükkben 70—80, a Mecseken 90 centiméteres a hó. A szakadatlan hóesés többórai vonatkéséseket okozott és számolni kell már azzal is, hogy ha így esik tovább, egyes vonatok megállanak. A trieszti gyorsvonat a reggel 9 óra 55 perc helyett délután 1 óra 46 perckor érkezett Budapestre. Sokat késnek főleg a Sopron felé induló vonatok, mert azon a pályán különösen heves hóvihar is tombolt és a sinek eltakarítása 3—1 napig is eltart, föltéve, ha az eddigi hóesés csillapul. De Pécs, Szeged, Szolnok, Debrecen, Sátoraljaújhely felől is 50—120, sőt egyes vonatoknál még nagyobb késések tapasztalhatók. Budapesten és a vidéki városokban a fölvett szükségmunkások kevésnek bizonyultak. A Mátra és Bükk erdeinek vadállományában igen nagy pusztítást végez a fagy. Őzek és nyulak csapatosan menekülnek lakott területek felé. A Mezőcsátról Igricbe vezető úton megfagyva találták Varga Istvánt, aki a mezőcsáti járásbíróság altisztje volt A dunántúli kis községek szélein mezei nyulak százai és énekesmaradók ezrei tűntek fel. Élelem hiányában elpusztulás fenyegeti igen nagy részüket, Budapesten a rengeteg hó igen komoly gondot okoz a hatóságoknak. Ugyanis a többezer hólapátoló munkás nem győzi a takarítást, elakadnak a villamosok, autók és autóbuszok, lovak által vont járművet pénteken már nem is lehetett látni. Hogy milyen méretű a havazás, mi sem igazolja jobban, mint az hogy a fővárosi csatornák már nem győzték péntek dél óta elnyelni a havat. A fővárosi villamosközlekedés pénteken délután láthatóan megbénult és a főigyekezet az volt, hogy legalább a pestkörnyéki városokba haza tudják szállítani a munkások és tisztviselők tízezreit. A villamossínek vonalain a rendes személyzeten hótisztító gépeken kívül ezer rendkívüli munkás dolgozott egész éjjel és helyükbe reggel újabb ezerfőt évi munkáshadsereg léptekt. 700 ember sózta a villamosváltókat, hogy legalább azokról gyorsan olvadjon a hó, de ez sem segített sorra le kellett kapcsolni a pótkocsikat és sok útszakaszon megállt a forgalom. Több dunántúli községgel megszakadt az összeköttetés A dunántúli vármegyékben az egész éjszaka tartó havazás egyes kisebb községeket teljesen elzárt a forgalomtól. ÁS5" "V. uradalmakból csak háromlovas fogatok tudtak közlekedni. . "JIAÁ. A majnem 48 óráig tartó erős havazás Vas megye összes útjait és vasútjait alaposan eltemette. A vonatok csak nagy késésekkel tudnak közlekedni, mert előbb a pályát kellett legtöbb, helyen a hóekével megtisztítani. A hóakadály miatt a rohonei vonat mozdonya kisiklott, azonban helyre emelték. Emberéletben nem esett kár. Tolna megye területén a hirtelen beállott havazás több helyen forgalmi akadályokat okozott. A postaautóbusz ii.... tamási—szekszárdi vonalon, Szakály mellett Kistavapuszta határában megrekedt és csak hóekékkel tudták kiszabadítani. Bácsbodrog megye területén kelet felől, hatalmas hóvihar kerekedett, amely több órán át tartott. Egyes községek bekötő útjait a hó elzárta. Ide felségmunkásokat rendeltek ki a közlekedési akadályok elhárítására. A győr—sopron—ebenfurti vonalon a sínautóközlekedés pénteken szünetelt A Sopronba reggel 8 óra 20 perckor érkező győri és 7 óra 30 perckor érkező, celldömölki személyvonat délelőtt 10 óra-kor még csak Eszterházáig tudott eljutni. Helyenként nagy hófúvás is volt ár,a vasút osztrák vonalán is elakadt a közlekedés. A MÁV-vonalon nagy késéssel közlekedtek a vonatok. A nagy havazás a közúti járműforgalmat is megakasztt’ totta. "