Kis Ujság, 1935. március (48. évfolyam, 51-74. szám)
1935-03-10 / 58. szám
*0 100 szép jutalom a rejtvények megfejtőinek! A Kis Újság március 3-i számában megjelent négyzetes keresztrejtvény megfejtése: Vízszintes sorok: 5. Bendő, 7. Ördög, 8 Ibaia, 9. Ma, 11. Bő, 12. Len, 13. Ili, 14 Akó, 16. Kár, 18. Ar, 19. Al, 20. Bárka, 23. Harag, 24. Alpár. Függőleges sorok: 1 Kelme, 2. Köb, 3. Rőf, 4. Köböl, 6. Di, 10. Andor, 11. Birka, 15. Kamat, 17. Áldás, 20. Ba, 21. Ágy, 22. Kar. A négyzetben lévő szavak megfejtése: Benes, Elemi, Nemes, Emese, Siseg. Mágikus ábra Az alábbi meghatározások szerint megfejtett szavak függőlegesen és vízszintesen is azonosak egymással. Dávid király lázadó fia. Finom húsféle. Minden önálló keresettel bíró polgár az. Valamely szoros köteléken tágít. Világhírű francia tenniszbajnok. Beküldési határidő március 14. Címzés: Kis Újság rejtvényfejtés, Budapest 4. Kik nyertek jutalmat DiEHER MACSKANYELVET: ozv. sallai Szita Bélám, Szabó Józsika. Drther főzőcsokoládét: Kövesi Ida. Moris.*.uni borotvakrémet: Kőszegi Károly. Morisson fogkrémet: Szántó István. Pilavin funyctablettet: Kiss Rózsika. könyvjutalmai: Dénes Mátyás, Fodor Géza, Kovács Irénke, Reiner András, Szalai Károlyné, Zoltán Ferenc, Sümegi Mária, Vámos Márton, Heijídűs Ferenc, Balogh Nándorné. akvivül szétküldtünk 84 darab kisebb jutalmat. Bekiíátt versek, elbeszélések, darabok, regények, rajzok, káták ügyében levelet nem írunk, csakis az „Irodalmi üzenetek'*-ben válaszolunk. Kéziratok megőrzését, vagy sszaktüdését nem vállaltuk. B. Zs., Kerekegyháza. Köszönjük küldeményét, de rejtvénnyel hosszú időre el vagyunk látva. — Lantos Magazin, Poroszló. A két dalra sor kerülhet. A vers gyengébb. — „Vágyakozó 107“. Kijavított dala a legközelebbi „Mi költőink“ sorozatba belekerül. Az elbeszélés kevésbé sikerült. Törzst fölkelt. Erős, tehetséges írás, de néhol olyan durva hangot üt meg, ami nem nekünk való. A másik elbeszélés hosszú. A vers hangulatos jó, verselése gyenge, írásait szívesen lát. juh, valószínűleg megtanulja, hogy mi való nekünk. De csak a papiros egyik oldalára írjon. Egyébként köszönjük levelét, amelyből közölnünk kell az alábbi sorokat: „A „Kis Újság" a legszélesebb népréteget bejárja és élénk figyelemmel kíséri magasabb társadalmi osztályt és működését. Irodalmi munkássága figyelemreméltó, magyar és mindig a legmagasabb erkölcsi nívónak felel meg. Éppen ennek a nívónak az érdekében — és az írók érdekében is —, teszszük, hogy alapos megbirálás után közöljük csak le a hozzánk érkező írásokat. — Sz. I. Szeged. Alkalomadtán sorra fog kerülni. B. B. K. Kúnszentmiklós. E. F., Pápa. K. Gy. Pusztakengyel. L. L-né, Újszeged. B. A„ Budafok. Sajnálatunkra nem közölhetők. Több levélre a jövő héten válaszolunk. KIS ÚJSÁG Jól sikerült a nagykőrösi Katholikus Nőszövetség kurucestélye Anyagilag és erkölcsileg is jól sikerült műkedvelő előadással egybekötött kurucestélyt rendezett a nagykőrösi Katholikus Nőszövetség. A kisebb számokon kívül hatásos vitézi balladát is adtak elő, melyet helyi szerző: galántai Fekete Béla irt. A szereplők közül kiemelkedtek: Gaudenecker Sári, Lukács Sándor, Kő József, D. Bárány Károly, Lukács Sándor, D. Bárány Lajos, G. Fekete Béláné, Szivák Pál, Batonai Ambrus, Dobos Vilmos, Szigethy László, dr. Róka Róbert, M. Szabó Ibolya, Lukács Gizella, Schreier Albin, Körösi Ilona, Battonay Irén és Nemcsik László A gádorosi „Csókos huszárok*1 A Gádorosi Ifjúsági Egyesület — mint azt már a Kis Újság megírta — nagy sikerrel adta elő a ,,Csókos huszárok" című zenés vígjátékot a felállítandó ereklyés országzászló költségének fedezésére. Az egyesület jelmondata: ..Isten nevében becsülettel a hazáért". Adja Isten, hogy a kitűzött célhoz az országzászló felállítása is közelebb vigyen egy lépéssel. Ebből a munkából a gádorosi műkedvelők is kivették részüket: Vannai János, Dorogi Bözsike, Medvegy Kató, Brasznyicki Róza, Zima József, Csőke Pál, Szűcs Károly, Lévai Ferenc, Komjiti Lajos, Tóth Andrs, Párkány János, Berczli Margitka, Halát István, Kiss Pál, Slalustyik József ** ' aMSTTjSAG -^y rsffeAIbO^t^ i . 1935 március 10. W ■ ITK ll \m --------------------- VIII. évf. 10. szára A magyar szabadság első tavaszi hajnalvasadása írta és rajzolta Nemes Misidly történeti festőművész A hosszú ideig tartó osztrák hatalom zsarnokságának kemény tele után fel kellett valahára virradni a magyar szabadság első tavaszi napjának is. A magyar szabadság hajnalpírkadása tulajdonképpen Kossuth Lajosnak 1848 március 3-án a pozsonyi országgyűlésen elmondott beszédének hatása alatt kezdődött. Ettől a beszédtől ittasodott meg a Metternich zsarnoksága alatt vergődő bécsi polgárság, mert hisz Kossuth alkotmányos szabadságot követelt az osztrák tartományok részére is. Bécsben március 13-án kitört a forradalom, melynek fenyegető kényszere folytán a császári udvar elűzte az addig mindenható Metternichet, eltörölte a cenzúrát és az osztrák népnek alkotmányt adott. A magyar nemzet igaza azonban sehogy sem akart dűlőre jutni. István nádor derék honfiúi szívvel és lélekkel szállt síkra a nemzet ősi jogaiért, az átkos udvaroncok serege azonban minden eszközt fölhasználtak arra, hogy a magyarok igazát elgáncsolja. Ekkor virradt fel március 15-ének hajnala, amelyen Petőfi Sándor az ifjúság vezéreinek élép belemarkolt a sötét kátyúban megrekedt történelem szekerének kerekébe és átlódította azt a szabadság virágos mezejére. Március 15-ének történeti ismertetésével is úgy vagyunk, mint a vallási ünnepek bibliai történeteivel; minden évfordulón elmondjuk és mégis mindig újszerűen hatnak. Március 14-én este az Ellenzéki Kör vezérei gyűlést tartottak oly erős forradalmi hangulatban, hogy Klauzál jónak látta higgadt szavakkal csillantani a tűzevérű ifjakra, amire aztán Sütkei nagy hévvel vágta vissza, hogy most oly időket élünk, midőn nem szabad okos emberre hallgatni A gyűlés végcélját a bécsi forradalmi hírek hatása alatt Petőfi, Jókai, Irányi, Vasvári és Bulyovszki abban állapították meg, hogy másnap forradalmasítják az ifjúságot és a városi polgárokat. Jókai dohány utcai lakásán aztán megfogalmazták a nemzet kívánságát 12 pontban, amit a nemzet bibliájának neveztek el. Petőfi is készen volt a nemzet riadójával, a „Nemzeti dallal" Március 15-én, kora reggel, Jókai lakásán összejött vezérek mindennel felkészültek, midőn Vasvári tőrös botjával előresujtott e szavakkal .Akkor hát Vasvári Pál szétosztja a szabadsajtó első termékeit a Nemzeti Múzeum lépcsőin. előre." A tőr messzire kiröpült a botból, mint valami útmutató jelkép. Sebes léptekkel mentek a „Pilvax" kávéházba, amely már tömve volt a márciusi ifjakkal. A hangulat igen lelkessé vált Jókait rögtön asztalra , emelték, ahonnan óriási tetszés mellett felolvasta a híres 12 pontot. Ezután a nap hőse, Petőfi, a magyar szabadság lánglelkű dalnoka szavalta felgyújtó forradalmi dalát a „Talpra magyar“-t, amely szinte leírhatatlan lelkesedést váltott ki. Ezután nemsokára, csatakés esőben,megindult az ifjúság és a nép Petőfi és Jókai vezetése alatt előbb az orvosi, majd a műegyetem és végül a tudományegyemre Mindenhol felolvasták a tizenkét pontot és elszavalták a Nemzeti dalt Ekkor már többezernyi néptömeg velük harsogta égre emelt kezekkel: ,Elitszünk, hogy rabok tovább nem lesznek". Ezt a lelkesülést a szabadságért a mai szabad polgárember alig tudja megérteni, de abban az időkben Korona szerte guzsba volt kötve a polgári szabadság, a paraszt pedig általi sorban, minden emberi jogtól megfosztva tengődött, a’intem' nálunk külön még az osztrák központi hatalom a magyar nemzeti jellege* is •eVe' ezett elnuszí’inni. I':dőn a lelV": jr«»eg a ' o lever és Heckenast-nyomda e’é ért, a két tulajdonos a sze"' -é' "’n f *a, V ......... ’ ifjakat, r-'”'1 J.V -i és Vesvá ■ ‘ek a nyomdába és a nemzet nevében lefog