Kis Ujság, 1935. március (48. évfolyam, 51-74. szám)

1935-03-10 / 58. szám

*0 100 szép jutalom a rejtvények megfejtőinek! A Kis Újság március 3-i számában me­g­jelent négyzetes keresztrejtvény megfejtése: Vízszintes sorok: 5. Bendő, 7. Ördög, 8 Ibaia, 9. Ma, 11. Bő, 12. Len, 13. Ili, 14 Akó, 16. Kár, 18. Ar, 19. Al, 20. Bárka, 23. Harag, 24. Alpár.­­ Függőleges sorok: 1 Kelme, 2. Köb, 3. Rőf, 4. Köböl, 6. Di, 10. Andor, 11. Birka, 15. Kamat, 17. Áldás, 20. Ba, 21. Ágy, 22. Kar.­­ A négyzetben lévő szavak megfejtése: Ben­es, Elemi, Nemes, Emese, Siseg. Mágikus ábra Az alábbi meghatározások szerint meg­fejtett szavak függőlegesen és vízszintesen is azonosak egymással. Dávid király lázadó fia. Finom húsféle. Minden önálló keresettel bíró polgár az. Valamely szoros köteléken tágít. Világhírű francia tenniszbajnok. Beküldési határidő március 14. Címzés: Kis Újság rejtvényfejtés, Budapest 4. Kik nyertek jutalmat Di­EHER MACSKANYELVET: ozv. sallai Szita Bélám­, Szabó Józsika. Drther főzőcsokoládét: Kövesi Ida. Moris.*.uni borotvakrémet: Kőszegi Károly. Morisson fogkrémet: Szántó István. Pilavin­ funyctablettet: Kiss Rózsika. könyvjutalmai: Dénes Mátyás, Fodor Géza, Kovács Irénke, Reiner András, Szalai Károlyné, Zoltán Ferenc, Sümegi Mária, Vámos Márton, He­­ijídűs Ferenc, Balogh Nándorné. akvivül szétküldtünk 84 darab kisebb jutalmat. Bekií­­átt versek, elbeszélések, darabok, re­gények, rajzok, káták ügyében levelet nem írunk, csakis az „Irodalmi üzenetek'*-ben válaszolunk. Kéziratok megőrzését, vagy sszaktüdését nem vállaltuk. B. Zs., Kerekegyháza. Köszönjük külde­ményét, de rejtvénnyel hosszú időre el va­gyunk látva. —­ Lantos Magazin, Poroszló. A két dalra sor kerülhet. A vers gyengébb. — „Vágyakozó 107“. Kijavított dala a leg­közelebbi „Mi költőink“ sorozatba belekerül. Az elbeszélés kevésbé sikerült. T­örzst föl­kelt. Erős, tehetséges írás, de néhol olyan durva hangot üt meg, ami nem nekünk való. A másik elbeszélés hosszú. A vers hangula­tos jó, verselése gyenge, írásait szívesen lát. juh, valószínűleg megtanulja, hogy mi való nekünk. De csak a papiros egyik oldalára írjon. Egyébként köszönjük levelét, amely­ből közölnünk kell az alábbi sorokat: „A „Kis Újság" a legszélesebb népréteget be­járja és élénk figyelemmel kíséri maga­sabb társadalmi osztályt és működését. Iro­dalmi munkássága figyelemreméltó, magyar és mindig a legmagasabb erkölcsi nívónak felel meg. Éppen ennek a nívón­ak az érde­kében — és az írók érdekében is —, tesz­­szük, hogy alapos megbirálás után közöljük csak le a hozzánk érkező írásokat. — Sz. I. Szeged. Alkalomadtán sorra fog kerülni. B. B. K. Kúnszentmiklós. E. F., Pápa. K. Gy. Pusztakengyel. L. L-né, Újszeged. B. A„ Budafok. Sajnálatunkra nem közölhetők. Több levélre a jövő héten válaszolunk. KIS ÚJSÁG Jól sikerült a nagykőrösi Katholikus Nőszövetség kurucestélye Anyagilag és erkölcsileg is jól sikerült műkedvelő előadással egybekötött kurucestélyt rendezett a nagy­kőrösi Katholikus Nőszövetség. A kisebb számokon kívül hatásos vitézi balladát is adtak elő, melyet helyi szerző: galántai Fekete Béla irt. A szereplők közül kiemelkedtek: Gaudenecker Sári, Lukács Sán­dor, Kő József, D. Bárány Károly, Lukács Sándor, D. Bárány Lajos, G. Fekete Béláné, Szivák Pál, Batonai Ambrus, Dobos Vilmos, Szigethy László, dr. Róka Róbert, M. Szabó Ibolya, Lukács Gizella, Schreier Albin, Körösi Ilona, Battonay Irén és Nemcsik László A gádorosi „Csókos huszárok*1 A Gádorosi Ifjúsági Egyesület — mint azt már a Kis Újság megírta — nagy sikerrel adta elő a ,,Csókos huszárok" című zenés vígjátékot a felállítandó ereklyés országzászló költségének fedezésére. Az egyesület jelmondata: .­.Isten nevében becsülettel a hazáért". Adja Isten, hogy a kitűzött célhoz az országzászló felállítása is közelebb vigyen egy lépéssel. Ebből a munkából a gádorosi műkedvelők is kivették részüket: Vannai János, Dorogi Bözsike, Medvegy Kató, Brasznyicki Róza, Zima József, Csőke Pál, Szűcs Károly, Lévai Ferenc, Komjiti L­ajos, Tóth Andrs, Párkány János, Berczli Margitka, Halát István, Kiss Pál, Slalustyik József ** ' aMSTTjSAG -^y rsffeAIbO^t^ i . 1935 március 10. W ■ ITK ll \m --------------------- VIII. évf. 10. szára A magyar szabadság első tavaszi hajnalvasadása írta és rajzolta Nemes Misidly történeti festőművész A hosszú ideig tartó osztrák hatalom zsarnokságának kemény tele után fel kel­lett valahára virradni a magyar szabad­ság első tavaszi napjának is. A magyar szabadság hajnalpírkadása tulajdonkép­pen Kossuth Lajosnak 1848 március 3-án a pozsonyi országgyűlésen elmondott beszédének hatása alatt kezdődött. Ettől a beszédtől ittasodott meg a Metternich zsarnoksága alatt vergődő bé­csi polgárság, mert hisz Kossuth alkot­mányos szabadságot követelt az osztrák tartományok részére is. Bécsben március 13-án kitört a forradalom, melynek fe­nyegető kényszere folytán a császári ud­var elűzte az addig mindenható Metter­­nichet, eltörölte a cenzúrát és az osztrák népnek alkotmányt adott. A magyar nemzet igaza azonban se­hogy sem akart dűlőre jutni. István ná­dor derék honfiúi szívvel és lélekkel szállt síkra a nemzet ősi jogaiért, az átkos ud­varoncok serege azonban minden esz­közt fölhasználtak arra, hogy a magya­rok igazát elgáncsolja. Ekkor virradt fel március 15-ének hajnala, amelyen Pe­tőfi Sándor az ifjúság vezéreinek élép belemarkolt a sötét kátyúban megrekedt történelem szekerének kerekébe és átlódí­totta azt a szabadság virágos mezejére. Március 15-ének történeti ismertetésé­vel is úgy vagyunk, mint a­ vallási ünne­pek bibliai történeteivel; minden évfordu­lón elmondjuk és mégis mindig újszerűen hatnak. Március 14-én este az Ellenzéki Kör vezérei gyűlést tartottak oly erős forra­dalmi hangulatban, hogy Klauzál jónak látta higgadt szavakkal csillantani a tű­­­zevérű ifjakra, amire aztán Sütkei nagy hévvel vágta vissza, hogy most oly időket élünk, midőn nem szabad okos emberre hallgatni A gyűlés végcélját a bécsi for­radalmi hírek hatása alatt Petőfi, Jókai, Irányi, Vasvári és Bulyovszki abban álla­pították meg, hogy másnap forradalma­sítják az if­júságot és a városi polgárokat. Jókai dohány utcai lakásán aztán megfo­galmazták a nemzet kívánságát 12 pont­ban, amit a nemzet bibliájának neveztek el. Petőfi is készen volt a nemzet riadó­jával, a „Nemzeti dallal" Március 15-én, kora reggel, Jókai la­kásán összejött vezérek mindennel felké­szültek, midőn Vasvári tőrös botjával előresujtott e szavakkal­ .Akkor hát Vasvári Pál szétosztja a szabadsajtó első termékeit a Nemzeti Múzeum lépcsőin. előre." A tőr messzire kiröpült a botból, mint valami útmutató jelkép. Sebes lép­tekkel mentek a „Pilvax" kávéházb­a, amely már tömve volt a márciusi ifjak­­kal. A hangulat igen lelkessé vált Jókait rögtön asztalra , emelték, ahonnan óriási tetszés mellett felolvasta a híres 12 pon­tot. Ezután a nap hőse, Petőfi, a magyar szabadság lánglelkű dalnoka szavalta f­el­gyújtó forradalmi­ dalát a „Talpra ma­­gyar“-t, amely szinte­ leírhatatlan lelke­sedést váltott ki.­­ Ezután nemsokára, csa­­takés esőben,­­megindult az ifjúság és a nép Petőfi és Jókai vezetése alatt előbb az orvosi, majd a műegyetem és végül a tudomá­nyegye­mre Mindenhol felolvas­ták a tizenkét pontot és elszavalták a Nemzeti dalt Ekkor már többezernyi néptömeg ve­lük harsogta égre emelt kezekkel: ,E­lit­­szü­nk, hogy rabo­k tovább nem leszn­e­k". Ezt a lelkesülést a szabadságért a mai szabad polgárember alig tudja megérteni, de abban az időkben Korona szerte gu­z­s­­ba volt kötve a polgári szabadság, a pa­raszt pedig általi sorban, minden emberi jogtól megfosztva tengődött, a’intem­' ná­lunk külön még az osztrák központi ha­talom a magyar nemzeti jellege* is •eVe' ezett elnuszí’inni. I':dőn a lelV": jr«»eg a ' o lever és Heckenast-nyomda e’é ért, a két tulajdo­nos a sze"' -é' "’n f *a, V ......... ’ ifjakat, r-'”'1 J.V -i és Vesvá ■ ‘ek a nyomdába és a nemzet nevében lefog­

Next