Kis Ujság, 1935. május (48. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-16 / 111. szám

G HÍREK .......................r it in ■ Cnssis Csütörtök 1935 május 10 Róm­. kat.: Nép. sz. János. Gör. kat.: Utcán. Teod. Prot.: Mózes. A nap kel 4 óra­­27 perckor, nyugszik 1 óra 29 perckor. A hold kel 17 óra 48 perckor, nyugszik 2 óra 37 perckor. MiL¥EN IDŐ LESZ! Nyugat-Európában újból szeles és esős lett az időjárás. Már az Alpokban is megkezdődött a csapadékképződés. Hazánkban derült és csendes az idő. Éjjel sok helyen volt talajmenti fagy, Keszthelyen, Egerben és Túrkevén 1, Szombathelyen, Kecs­keméten 2, Sopronban 4 fokra a fagypont alá szállott le a talajmenti hőmérséklet. Másfél­méter magasságban csak Sopron vidékén érte el a lehűlés a fagypontot. BUDAPESTEN szerdán délben 18 fok meleg volt. Időjóslás csütörtökre: Kissé élénkebb lég­áramlás. A fagyveszély megszűnt. A nappali hőmérséklet valószínűleg nem változik. Az or­­szág nyugati felén felh­ősödés, esetleg néhány helyen eső. VÍZÁLLÁS A Duna Dunaremete—Buz­apest és Baja- Gombos között árad magast apad, Bajáig köze­pes, lejjebb magas vízállású. A Tisza Tokajig árad, lejjebb apad, Szolno­kig alacsony, lejjebb közepes vízállást­. Komárom és Esztergom megye kevesebbet szenvedett a fagytól. Komárom és Esztergom megye közigazgatási bizottsága Radocsay László főispán elnökletével ülést tartott, ame­lyen a gazdasági felügyelő jelentette, hogy a megye területén a fagykárok nem voltak olyan súlyosak, mint az ország egyéb részeiben. A kalászosok csak igen kis mértékben szenvedtek a fagytól, amely inkább a virágzó repcében és a burgonyában tett kevés kárt. Jelentős terü­leteken egyáltalában nem volt fagykár. A köz­­igazgatási bizottság tagjai megnyugvással vet­ték tudomásul a jelentést. Új választás lesz a szegedi iparkamara te­­­ületén. A szegedi kereskedelmi- és iparka­­m­ara kereskedő- és iparoskiküldötteinek meg­választását megsemmisítette az igazolóválaszt­­m­ány. A kamara a választás után olyan név­jegyzéket állított össze, amelyekből sok sza­vazásra jogosult hiányzik, ezzel szemben olya­nokat vett fel a névjegyzékbe, akiknek szava­­zati joguk már régen megszűnt, a lefolytatot választásokat tehát csak a fogyatékosan ösz­­szeállított névjegyzék alapján tarthatták meg. Ezek­ után rövidesen megtartják a kereske­­delm­i­ és iparkamarai választásokat. A miskolci református püspök körútja, Far­kas István tiszáninneni református püspök el­indult az alsóborsodi egyházmegye gyülekeze­teinek meglátogatására. Í1eves község határán Irinyi László főszolgabíró, majd a római ka­tolikus egyházközség nevében Nyirő Andor kö­szöntötték az egyházfőt, s a katolikus szónok ezt mondotta: „Közös eszmék, közös célok vezetnek bennünket: építeni mindent, ami nemzeti és harcolni minden ellen, ami nem­zetellenes, kérjük a püspök urat, érezze magát is úgy, mint egy szerető család testvéri kö­rében"­. Farkas püspök válaszában így szólt: „Ebben a községben kicsiny a református egy­ház, kedves testvérem szavából mégis azt ér­zem ki, hogy e kis gyülekezet nem ér mostoha sorsot, — a harctéren sem kérdezték, ki mi­lyen vallású. Aki a Krisztus zászlóját emeli fék az csak békepárti lehet". Búcsú Gyomron. A Nepomuki Szent János­ról elnevezett gyömrői ősi római katolikus plébánia vasárnap ünnepli védőszentjének év­fordulóját. Az egyházi ünnepségeket és szer­tartásokat Prause József gyömrői plébános látja el, a környéki papság segédletével. Az ünnepély világi része a megszokott formában népünnepélyek és láncmulatságok rendezésé­ben nyilvánul meg. Ideges embereknek és lelkibetegeknek az igen enyhén ható, mindig megbízható termé­szetes „Ferenc József" keserűivíz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — rendes bél­­működést, jó emésztést és elegendő étvágyér­zetet teremt. Világhírű idegorvosok és gyógy­intézetek vezetőinek véleménye alapján a Ferenc József víz állandó használata az agy és a gerincvelő megbetegedéseinél is a legme­legebben ajánlható. A vagyon miatt lelőtte a fivérét. A zala­­megyei Kapolcson Horváth Kálmán keres­kedősegéd vagyoni okokból rossz viszony­ban élt Gyula nevű fivérével. A két testvér reggel megint összetűzött és a veszekedés hevében Horváth Kálmán lelőtte a fivérét. Horváth Gyula a helyszínen meghalt. A testvérgyilkost letartóztatták. Hatan egy ellen. Laczi János halasi hentes­­mester egyik vasút melletti vendéglőben ivo­­gatott. Éjfél után hazaindult, s az úton hat­tagú részeg társaságba ütközőn, akik belekö­töttek az egyedül haladó emberbe. A veszeke­dés hevében az egyik zsebkést rántott és hátba­­szúrta a hentesmester, akit a mentők életve­szélyes állapotban­­ állítottak be a kórházba. Kihallgatása alkalmával elmondta, hogy­­ egy fuvarostársaságra ismert fel támadóiban, kik régi haragosai. KIS ÚJSÁG Esztergomvidéki népnevelők közgyűlése. Az esztergomvidéki katolikus népnevelők egyesü­lete Esztergomban, az érseki tanítóképzőinté­­zet nagytermében tartotta évi rendes közgyű­lését. Jeszenszky Kálmán prelátuskanonok el­nök megnyitóbeszédében II. Rákóczi Ferencről emlékezett meg. Az előadások során nagy ér­deklődést keltett Czuczor Jánosnak, az eszter­­gomtábori fiúnevelőintézet igazgatójának elő­adása a szalézi nevelési rendszerről. LAVAL MOSZKVÁBAN Ketten beszélnek. — Laval tiszteletére díszelőadást rendeztek a moszkvai operában. — No, majd Párizsban elválik, hogy „operált** Moszkvában Laval úr. Kapával ütötte agyon egyik asszony a má­sikat. A nógrádmegyei Ságújfaluban Molnár Mihályné és Győri Menyhértné összevesztek. Szóváltás során Győriné a kezében levő kapá­val Molnárnál oly súlyosan megütötte, hogy az rövidesen belehalt sérülésébe. A csendőrség Győrinét őrizetbe vette. Két vájár szerencsétlenül járt a dorogi bányában. A dorogi szénbánya egyik akná­jában leomlottak a széntömbök. Ketten alájuk kerültek és meghalt Minczér Sándor segédvájár, Kisért Pál vájár pedig életve­szélyes sérüléseket szenvedett. A vizsgálat megindult, mert úgy látszik, a kötelező elő­­vigyázatot elmulasztották. Meghalt Kenedy Géza, a híres újságíró. Szer­dán délben 82 éves korában meghalt Kenedy Géza, a kiváló magyar lapszerkesztő. Halálát gyermekei: özvegy dr. Horváth Tivadarné ta­nárnő. Kenedy Béla mérnök, kormányfőtaná­csos és kiterjedt rokonság gyászolja. Egyike volt a legtartalmasabb vezércikkíróknak, de politikai kérdéseken kívül nagy kedvvel fejte­getett erkölcsi, bölcseleti és társadalmi prob­lémákat. A Petőfi társaság 1897-ben, a Kis­faludy társaság 1922-ben választotta rendes tagjának. Ezerhatszáz kisdalos énekel Baján. Május 19-én tartják meg Bácsbodrog vármegye és Baja város elemi népiskoláinak énekkarai da­­os bemutatójukat. A bemutatónak, mely egy versmind a vidéki iskolák tanulmányi kirán­dulása is, 1600 résztvevője lesz, ebből 1200 megyes, 400 városi tanuló. A dalosbemutató iánt megyeszerte nagy az érdeklődés. Kedd estétől szerda estig Budapesten tartóz­kodott a török külügyminiszter. Beszámoltunk arról, hogy kedden reggel Rüsdi Áras, Török­ország külügyminisztere Angolából Bukares­ten át Budapest felé utazott. A török külügy­miniszter ugyanis a népszövetség genfi ülésére igyekszik. Úgy volt, hogy Rüsdi Áras csak át­utazik a magyar fővároson, közben azonban megváltoztatta a tervét és kedden este 8 óra­kor, amikor vonatja Budapestre érkezett, ab­ból kiszállva, nem folytatta útját, hanem a tö­rök követség Andrássy-úti palotájába hajta­tott a nyugati pályaudvarról. A külügyminisz­ter kijelentette, hogy eddigi útja meglehetősen kimerítette, azért pihenni szeretne és az éjsza­kát Budapesten tölti. Hogy látogatása milyen váratlan, mutatta az, hogy a pályaudvaron senki nem várta a török követség tisztviselői közül, így Aras Rüsdi autótaxin két titkárával együtt hajtatott a követségre. Ott megvacsorá­zott, majd a Dunapalota-szállodába hajtatott, ahol időközben lakosztályt rendeltek számára. Hosszú ideig gyönyörködött a dunai kilátásba, azután közel egy óra hosszat sétált a Dunapar­­ton. Késő este hosszasan elbeszélgetett a ber­lini török követséggel. Szerdán délelőtt lakosz­tályában dolgozott, délben Behidzs bey buda­pesti török követ tett külügyminiszterénél tisz­telgő látogatást, délután a miniszter ismét szo­bájában dolgozott, majd este folytatta útját Genf felé. PESTI BESZÉLGETÉS Két polgár beszélget. — Megint nagy gyűjtőszenvedély kapott lábra Pesten. — Hogy-hogy? — A pártok mohón gyűjtik a válasz­tási halettákat. Meggátolták a kiütéses tífusz terjedését. A kiskundorozsmai cigánytelepen felbukkant ki­ütéses tifuszmegbetegedések továbbterjedését megakadályozták. A cigánytelepet, mint meg­írtuk, teljesen lerombolták és a cigányok ré­szére a község távoleső részén jelöltek ki he­lyet. Azonkívül a cigányokat a legszigorúbb egészségügyi őrizet alatt tartják. A szegedi tisztifőorvosi hivatal közli, hogy Szegeden egyetlenegy kiütéses tífuszmegbeeegedés sem fordult elő. Bár egyáltalán nem kell attól tar­tani, hogy a városban fellép ez a veszedelmes betegség, mégis a legszigorúbb óvóintézkedé­seket léptették életbe. Elfogták a világ legügyesebb pénzhami­sítóját. Az amerikai titkosrendőrség New­­yorkban letartóztatta Lustig Viktort, akiről kiderült, hogy az elmúlt esztendők egyik legveszedelmesebb pénzhamisítója. A rendőr­ség a Lu­stignál megtartott házkutatás során 52.000 dollár összegű hamis bankjegyet és hamisítógépeket találtak. Lustigot pénzhami­sítás miatt Európában és Amerikában eddig már harmincnyolcszor tartóztatták le, anél­kül, hogy a hamisítás bűnét valaha is rá tudták volna bizonyítani. A fővárosi tanítók közgyűlése. A budapesti tanítótestület szerdán tartotta közgyűlését. A közgyűlésen Szendy Károly dr polgármester, Felkay Ferenc dr tanácsnok, a főváros tanügyi osztályának vezetője és Boros Pál főjegyző je­lentek meg a főváros képviseletében. A kultusz­minisztériumot Boreczky Elem­ér miniszteri ta­nácsos képviselte. Megjelentek még: Nagy Zsig­­mond miniszteri tanácsos, a főváros tanfel­ügyelője és mások. A gyűlésen a tanítóság idő­szerű kérdéseiről tárgyaltak. Hat halálos öngyilkosság egyetlen éj­szaka. Esztendők óta nem történt meg, hogy a fővárosban egyetlen éjszaka hat halállal végződő öngyilkossági kísérletre kerüljön a sor. özvegy Harsányi Dénesiné 42 éves ma­­gánzóné a Wesselényi­ utca 52. számú ház­ban laminált vett be. A mentők a Rókus­­kórházba szállították, ahol két órával azután meghalt.­­ A Lujza­ utca 26. számú ház harmadik emeletéről szerelmi bánata miatt levetette magát Pál Anna 19 éves leány. Be­vitték a Rókus-kórházba, de hajnalba­n is meghalt.­­ Az Egressy­ tér 3. számú ház előtt egy villanyoszlopra felakasztotta magát egy­ idős ember. Mire tettét észrevették, már halott volt, öt leventecigarettát és hat fillért találtak a zsebében. Megállapították, hogy a ballábát már régebben levágták. Életkora 70—­75 év lehetett. — Csannyi István fűszer­­kereskedő felesége a Népszínház­ utca 59. számú házban légkővel mérgezte meg magát. A mentők őt is a Rókus-kórházba vitték, ahol éjszaka meghalt. — Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél egy 30 év körüli férfi ugrott a Dunába. Igyekeztek megmenteni, de sikertelenül. Mire kivitték a partra, már halott volt. Semmiféle irat nem volt nála. — Szabó Erzsébet 55 éves asszony a Székely Bertalan­ utca 4. számú házban mérgezte meg magát, mire megtalálták, már meghalt. A kisemberek bajairól interpelláltak a Ház szerdai ülésén — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — A képviselőház szerda délutáni ülését kevésszámú képviselő jelenlétében, négy óra után nyitotta meg Vitéz Bobory György alelnök. Az ülés megnyitása után nem sok­kal később lépett az ülésterembe Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter. Knobh Sándor, mint előadó ismertette az ipar­ügyi minisztérium felállításáról szóló törvény­­javaslatot. A kereskedelmi minisztérium ügy­körének megosztásáról van szó. Az ipar fej­lődésének lehetővé tétele érdekében. Kéri a Házat a javaslat elfogadására. Ezután megindult a vita, amelynek első szó­noka Magyar Pál (szabadelvű) volt ,aki a gazda­sági élet szempontjából bírálta a javaslatot. Szerinte a legégetőbb probléma a munkanélküliség megoldása. A felállítandó ipari minisztérium — mondotta — nem lesz más, mint aktaszaporítást szolgáló adminisztráció. Csak újabb költségeket és ter­heket ró a termelőkre. A termelő élet teljesítő­­képessége visszafejlődésben van. A külkereske­delmi forgalom máris hanyatlást mutat. At­tól tart, hogy az ipari minisztérium nem hoz­hat javulást, mert a gazdasági válság elsősorban értékesítési válság. Beszédét azzal végezte, hogy a magyar ipar ma versenyképes az áraival. Kupert Rezső: Olcsóbban is termelhetne, ha nem kellene milliókat leadni a választási kasszába. Müller Antal (kereszténypárti) megállapí­totta, hogy gazdasági körökben olyan hangok hallatszottak, hogy ma nincs itt az ideje új minisztérium létesítésének. Ezt a takarékosság rovására lehet csak megcsinálni. Mégis az a körülmény, hogy csak százezer pengőbe kerül az új miniztérium, megnyugtató és reméli, a minisztérium felállítása hasz­nos lesz. A törényt azonban, mely csak keret, töltsék meg életre való tartalommal. Az új miniszté­rium az ipar kiegyensúlyozására kell vezessen és remélhetőleg megszűnik a ma fennálló egy­oldalúság. A nagyipar fejlődésének volt bizo­nyos indoka, de az ezt elősegítő tárgyalás nem szolgált az egész iparosság javára, hanem csak egy szűk társaság érdekeit elégít­hette ki. Rajniss Ferenc: A nagybankok élvezték a nagyipar tőketermelését. Müller Antal: A nagyipar sokkal nagyobb befolyással bír, mint a kisipar. Kun Béla: Agrárország helyett kartelország vagyunk! Müller Antal: Az ipari adókedvezményeket is a nagyipar élvezi, nem a kisipar. A nagyipar adójából 84 százalékot elengednek. A kormánynak a parlament kell, hogy irányt adjon és a parlament mondja meg, hogy milyen vé­delem illeti meg a kisipart a nagyiparral szem­ben. A kisipar munkakörét ne harácsolja el a nagyipar. (Taps az egész Házban.) Engedje a nagyipar a kézműiparosságot is élni. Akkor nem lesz a kisipa­rsság olyan rossz helyzet­ben, mint ma van. Rupert Rezső: Ilyen reformokat kérünk! Festetics Domonkos gróf: Meg is lesz. Müller Antal: Megszavazom a javaslatot, mert hiszen a kereskedelem és az ipar össze­vonása nem tartható fenn. Ezután a munkásügyekről beszélt és köz­ben heves szóváltása volt a szociáldemokrata képviselőkkel. Felemelhette, hogy a textilgyá­rakban a női munkások 13—14 órát is dol­goznak. Már csak a krisztusi igazság érdeké­ben is követeli ennek megváltoztatását. Az iparfelügyelet hatályosabbá tétele is megol­dásra szorul. Az új minisztériumhoz tartozna az OTI dolga is. Horváth Zoltán: Ezt az intézetet tessék megreformálni, miniszter úr! Malasits Géza (szociáldemokrata) azt mondja, hogy a munkáskérdést azért tartják a kezük­ben, mert szervezkedésükkel a munka sza­badságát biztosítják. Beszédét azzal fejezte be, hogy ne legyen aktagyár az új miniszté­rium, hanem munkaügyi minisztérium. Reményi Schneller Lajos (kormánypárti) számadatokkal igazolta a különböző iparágak fejlődését. Majd kifejtette, hogy azért van szükség az ipari minisztérium felállítására, mert összeférhetetlen, hogy egyazon személy lássa el az ipar és kereskedelem ügyeit. Meg van győződve arról, hogy ha megfelelő ember kerül a minisztérium élére, meg­lesz a sikere. Korniss Gyula alelnök javasolta ezután, hogy a Ház legközelebbi ülését csütörtökön délután négy órakor tarsa. Ezután rátértek az interpellációkra, Dinnyés Lajos a lejkérdés szabályozásáról interpellált. Felhívta a földmívelési miniszter figyelmét arra, hogy a tejrendelet nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Kifogásolja, hogy ellenőrzés nélkül hagyják a tejvállalato­kat. A termelők részére védelmet kér. Darányi fölmívelési miniszter kijelentette, hogy szükségesnek tartja a tejellenőrök műkö­dését mindaddig, míg a tejkérdést újra szabá­lyozzák. Gondoskodni fog arról, hogy a külön­böző érdekképviseletek bevonásával ez a kér­dés rövidesen letárgyaltassék. Csoór Lajos interpellációjában elmondta, hogy a polgárok adózási módján változtatni kell. A nép ugyanis azt hiszi, hogy igaztalanul van megterhelve adóval, azt hisszi, hogy any­­nyi adót vetnek ki, amennyit a jegyző akar. Ez azt jelenti, hogy a polgárok nem tudnak kiigazodni adókérdésekben. Különösen érinti az adózó polgárságot az, hogy túl magas fog­lalások történek. Egy vidéki kádármester 8 pengő köztartozására lefoglalták 208 pengő értékű bútorát és más egyebet, ezenkívül egy 12 pengős követelését. Az adóívek kiállításán is változtatni kell. Csináljanak olyan adóíveket, hogy minden egyes adóíven fel legyen tüntetve, hogy mikor, mennyit kell fizetni. Ha valaki befizet száz pengőt, akor annak egy részét költségre, ka­matra és három részét tőkére írják. Nincs azonban feltüntetve, hogy mát, mennyit és miért fizet. A­z egyszobás-konyhás falusi kis­házakhoz tartozó kamrát is lakószobának szá­mítják, ami 30—40 pengő több fizetéssel jár. Kéri a pénzügyminisztert,­hogy a közadók ke­zelésénél már most intézkedjék, hogy a hely­zet megváltozzék. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter kijelenti, hogy a szerves adóöszseállítási munkát nem tudja még kiadni, ami azonban elkészült, azt már hatályba lépteti. A kezelés módját nem változtathatja meg, a lényeg azonban, hogy zaklatásmentessé és kíméletessé tegye az adó­eljárást, meg fogja valósítani. Csoór Lajos viszontválaszában kijelenti, hogy bár a miniszter nem adott kielégítő vá­laszt, miután azonban azt ígérte, a célszerű­ségi okokra minden közbelépésre kész, vála­szát tudomásul veszi. Ezután Fábián Béla a fővárosi bolesta-rend­­szer visszáságáról és furcsaságáról beszélt. Utalt arra, hogy már öt évvel ezelőtt a pártok megállapodtak, hogy boleltával nem lesz többé szavazás, mégis most is ilyen választás folyik. Kifogásolta, hogy ugyanazokban az utcákban nem egyszerre kézbesítették a balettákat. Bé­­nyi Károly postafőtanácsos, aki a kézbesítést irányítja, jelölt a kormánypárti listán. Indít­ványozta, hogy a mostani választást halasszák el 3—4 hónappal, új névjegyzék készüljön addig és a kolesta­­rendszer is szűnjön meg addig. Kozma Miklós belügyminiszter válaszolt a felszólalásra. A kormány — mondta —, vál­lalja a politikai felelősséget a fővárosi válasz­tások elrendeléséért, de alkotmányjogi okokból se lehet most már elhalasztani a választást. Mindent megtesz, hogy a rossz törvény és ajánlási rendszer hibáit ellensúlyozza. A Fá­bián Béla által megszervezett postai tisztviselő, aki a jelöltek közt szerepel, más új beosztást kapott. A visszaéléseket a jövőben is meg fog­ják torolni, de kéri az ellenzéket, ne állítsák úgy be a dolgot, mintha a baloldalon csupa an­gyal ülne, a kormány oldalán meg ördögök. Fábián Béla viszonválasza után Dinnyés Lajos azt panaszolta fel, hogy a fagykársajtotta vidéken az illetéktartozásokat kíméletlen módon hajtják be a pénzügyi ható­ságok. A továbbiakban kamatmentes részletfizetési kedvezményt kért az illetéktartozásokkal szem­ben.Fabinyi pénzügyminiszter kijelentette, hogy rendeletet adott ki, amelyben utasította a hatóságokat a kíméletes eljárásra. Dinnyés Lajos nem vonja kétségbe a mi­niszter jószándékát, de úgy látja, az alsófokú közegek messze esnek a fától. Az ülés este 9 órakor ért véget. Csütörtök, 1935 május 16

Next