Kis Ujság, 1936. április (49. évfolyam, 76-98. szám)
1936-04-01 / 76. szám
ér‘ *fiix fcrr . i.j ■ M A/7 « * Szerda, 1936 április 1 * €% » 49. évfolyam 76. szám . ARA O FILLÉR AZ ELŐFIZETÉS ÁRA EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ, . iritrreTi eu pni ITIII AI NAPN Ad NEGYEDÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 12 PENGŐ, FŐSZERKESZTŐ- rUbbtiLtN ruLllllvAI WArrLMP EGÉSZ ÉVRE 24 PENGŐ. t ’ // SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI ÁR KÉTSZERESE. LÉVAI JENŐ BUDAPEST, VI., ARADI UTCA 8. TELEFON: 250-90* POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 19.957. LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG, BUDAPEST #2. Hitler válasza rövid, de kedvező Kun Béla szúrta a pénzt Spanyolországban Kábelrobbanás sebesültekkel Egy pesti kereskedő hőstette Borzalmas események játszódtak le kedden délután az István út 35. számú bérpalota előtt. Villamoskábel robbanás történt, amelyeknek két sérültje volt, egy munkás, akit életveszélyes sebesüléssel, szállítottak a mentők a kórházba és egy másik férfi, aki segítségére sietett aföldön szörnyű kínokban fekvő embernek. • Az Elektromos Művek munkásai napok óta dolgoznak az István-úton, ahol villamoskábeleket fektetnek le. Mintegy másfél méter mélységű árokba helyezik ezeket a villanyvezetékeket, amelyeken keresztül szolgáltatják az áramot „a csikágói“ bérházak lakóinak. Délután két óra tájban értek az Elektromos Művek alkalmazottai az István út 35. számú bérpalotához. Tíz munkás foglalatoskodott a kábelek lefektetésénél, amikor egyszer csak hatalmas dörrenés reszkettette meg a levegőt, a következő pillanatban pedig emeletmagasságú láng csapódott fel a kábel vezetékéből. A robbanás zaja pánikot okozott a környék lakói között, akik nem tudva, hogy mi történt, rémülten rohantak az utcára. A robbanás színhelyének közelében van a Grosz Testvérek cég posztó, szövet és bélésáru nagykereskedése. Innen sietett ki egy40 év körüli férfi, Grosz Emil kereskedő, aki az első segítséget nyújtotta a kábelrobbanás áldozatának, Ritz Antal 52 éves kábelszerelőnek. A robbanás erejétől ablakok törtek be. A munkások, akik látták társuknak szerencsétlenségét, annyira megrémültek az előttük lejátszódott eseménytől, hogy halottsápadtan, mozdulatlanul, nézték, a tragikus sorsú Ritz Antal kínlódását. Senki sem merte megközelíteni. Senki sem volt, aki letépte volna róla lángoló ruháját és ezzel megakadályozta volna azt, hogy a szerencsétlen ember még súlyosabb égési sebeket szenvedjen. Grosz Emil sietett elsőnek a kábelszerelő segítségére. Többen figyelmeztették, hogy ne nyúljon a lángokban álló emberhez, mert esetleg villanyáramütést kaphat. A kereskedő azonban nem vette figyelembe a tanácsokat és szinte élete feláldozásával rohant Ritz Antalhoz, akiről egymásután tépte le az olajjal átitatott égő ruhadarabokat. Az István úti kereskedő is megsérült. A ruhája lángot fogott, de mielőtt még nagyobb baj érte volna, egymásután dobálta le magáról kabátját és mellényét. Százakra menő tömeg szemlélte azt a küzdelmet, amelyet Grosz Emil folytatott Ritz Antal megmentéséért. Valaki értesítette a mentőket is,akik néhány perc múlva megérkeztek. Elsősegélyben részesítették a fájdalomtól eltorzultan, kínokban fetrengő kábelszerelőt, akit az uzsoki utcai kórházba vittel, majd bekötözték a kereskedő sérüléseit, aki kezén, a karján és a lábain szenvedett, első- és másodfokú égési sebeket, de a szeme is megsérült. A mentők azt az utasítást adták Grosz Emilnek, hogy a közeli Magánalkalmazottak Biztosító intézeténél kötöztesse át ismét sebeit. A borzalmas robbanás után hamarosan megérkezett az Elektromos Művek autója is, amelyen egy mérnök jött, hogy megállapítsa, tulajdonképpen mi okozta a kábelrobbanást. ."Nem folytatták tovább a munkát, mert a kábelszerelők annyira hatása alatt állottak az előttük lejátszódott szörnyű eseményeknek, hogy képtelenek voltak újból munkához látni............. A főkapitányság központi ügyeletének is bejelentették az István úti bérpalota előtt történteket. A rendőrségről bizottság szállott ki a helyszínre, hogy a tanúkat kihallgassa és azok vallomásából állapítsa meg, tulajdonképen mi okozta a két áldozatot követelő balesetet. A Kis Újság munkatársa kedden a késő délutáni órákban beszélt Grosz Emil kereskedővel, aki a balesetről a következőket mondotta:: • • • .v .. ' : — Az üzletben voltam, amikor robbanást hallottam. Mintha villámlott volna, olyan világosság töltötte be az üzletet. Kirohantam az utcára, ahol csak annyit láttam, hogy :«/-* gatva, segítséget kérve, a földön fetreng egy égőruhájú ember és senki sincs, aki segítsen rajta. Hozzásiettem, leszakítottam róla a ruháit, és így aztán sikerült őt megmentenem attól , hogy a lángok martalékául essen. Én is megsérültem, hála Isten azonban súlyosabb sérülést nem szenvedtem. Talán néhány nap alatt kiheverem ezt a balesetet. Elfoglalták az abesszin aranymezőket az olaszok Mogadiscióból jelentik: A déli hadszíntéren megindult az általános olasz támadás. Januárban az olasz csapatok Doloból kiindulva Negelliig , négyszáz kilométeres utat tettek meg. Az északi és déli front után megmozdult most az olaszok keleti frontja is. Több mint negyedévi szünet után keletről is megindult az általános támadás az ország belseje felé. Vasárnap az olaszok elfoglalták az assuai szultánság fővárosát, Sardót. A város elfoglalásának nagy katonai jelentősége van, mert innen indulnak ki az Abeszsziniába vezető nagy karavánutak. Hatvanfokos hőségben nyomultak elő az olasz csapatok, de csak úgy tudtak előre jutni, hogy huszonöt olasz repülőgép naponta vizet és élelmiszert szállított utánuk. A Tana-tó irányában az északi fronton tovább jutottak az olaszok. A második hadtest már csak ötven kilométernyire van a tótól. A negyedik hadtest ugyancsak a tó felé nyomul előre, másik oldalról. Itt Buru abesszin tábornok harmincezer főnyi sereggel áll az olaszok útjában. Ha legyőzték, akkor az olaszok teljesen hatalmukba kerítették a Nílus valamennyi forrását. Hír szerint ezen a kiaknázatlan területen gazdag aranymezők is vannak. Angol jelentés szerint Gondar eleste minden pillanatban várható. Olasz lobogó az ausszai szultáni palotán Az olasz hadvezetőség 169. számú jelentése közli: Csapataink Assabbeilulból kiindulva, 350 kilométeres út után ,elérték és elfoglalták Szardót, Aussza tartományának az Auas folyó mellett fekvő városát. Az ausszai szultán palotájára kitűzték az olasz lobogót. A bennszülött lakosság nagy örömmel fogadta csapatainkat. A. .város, elfoglalása megpecsételte az Olaszország és Russza közötti viszonyt, amelyet az 1888 december 9-én Adalegulában aláírt szerződés most rendezett. Az északi hadszíntér nyugati részén csapataink március 28-án elfoglalták Adi Remozt. Más egységek folytatják előrenyomulásukatDe*barektől délre , és elfoglalták Dakuát. Repülőgépeink az arcvonal egész hosszábant bombavető és felderítő repüléseket végeztek. Halálos építkezési szerencsétlenség a Rákóczi-úton Halálos építkezési szerencsétlenség történt kedden délután a Rákóczi-út 4. számú hatemeletes bérpalota munkálatainál. Itt dolgozott Molnár Imre tizenhatéves napszámos. Talicskával tolta az építkezéshez szükséges téglákat, amikor az egyik állvány meglazult és rázuhant a szerencsétlen fiúra. Molnár Imre eszméletlenül, véresen terült el az állvány deszkái alatt. A munkások, akik szemtanúi voltak a balesetnek, azonnal megszabadították súlyos terhétől a tragikus sorsú napszámost, majd az ölükben vitték le az utcára. Értesítették a mentőket is, akik hamarosan megérkeztek, bekötözték a napszámos sérüléseit, majd a Rókuskórházba szállították. Mielőtt még azonban Molnár Imrét megoperálhatták volna, meghalt. Megindult a rendőri nyomozás annak kiderítésére, hogy hogy a halálos kimenetelű balesetért kit terhel a felelősség. Fel akarták robbantani az apci bánya mérnökét Az Apcvidéki Kőbánya Rt. telepén, a mérnöki lakás kertjében különös robbanás történt. A lakásban a bánya mérnöke és takarítónője tartózkodtak, amikor hirtelen nagyerejű robbanás rázta meg a levegőt. A légnyomás a mérnök házának összes ablakát bezúzta és a lakásban tartózkodó két embert a falhoz dobta. A robbanás után gyújtózsinórral ellátott és a kőbánya robbantásainál használt praxittöltény hüvelyére bukkantak. Csodálatos képen az ijedtségen kívül nem történt bajuk. A csendőrségi szigorú vizsgálatot indított.