Kis Ujság, 1937. július (50. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

teni. Az említett részvénytársaság még csak most alakul meg, tehát ezt nem lehet a drágulással kapcsolatba hozni. Válaszát kéri ideiglenesnek tekinteni. Reibel Mihály az iparügyi miniszterhez interpellál a vasbetonipari munkának szakképzettségbe­ kötése és a pesthidegkúti villanyszerződés tárgyában. Mindkét interpellációra válaszolt a mi­niszter és a választ a Ház tudomásul vette. Ezután Fábián Béla interpellált újból a kispesti békétlenségek ügyében. Elmon­dotta, hogy Kispesten a polgári és munkástársada­­lom mindaddig a legnagyobb békesség­ben élt, míg pesti felelőtlen elemek nem kezdtek lázítani. A kormánylap egyik felelős szerkesztője és a gödöllői főszolgabíró áprilisban gyű­lést akartak tartani, de erre nem kaptak engedélyt, mire beverték a zsidó templom ablakait. A hitközség feljelentést tett, de a feljelentés ügyében mai napig sem történt semmi. Kispesten felszólították a MOVE-t, hogy vegyen részt a verekedésekben, a MOVF ezt visszautasította. A nyilasokat is felszólították, de ezeknek a vezetője is azt válaszolta: kikéri magának, hogy ő vere­kedésekben részt vegyen. Rajniss Ferenc: Az uzsorásokról tessék beszélni! Fábián Béla: Mi közöm nekem ahhoz, hogy uzsora címen eljárás folyik a NEI­ egyik vezetője ellen? A Hűvösvölgyben hasbalőttek egy munkást és erről a kormánylap azt írja, hogy véletlenül sült el a revolver. Farkas István: Szemetek! Kormánypén­zen tartják fenn ezeket a szennylapokat. Fábián Béla: Az, hogy Kispesten elítéltek két fiatalembert harminc pengőre, nem el­intézés, hanem meg kell keresni a felbujtó­kat. Széll József belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy minden bűnös üldözendő. Az ügyben már megindult az eljárás, az egyik részt a járásbírósághoz tették, a másik részt a rendőrséghez, a harmadik részben még folyik a nyomozás és így nem válaszolhat részletesen. Fábián Béla viszonválaszában kijelen­tette, tudja, hogy Kispesten meddig megy el a nyomozás és hol áll meg. (Nagy vihar a jobboldalon■) Csicseri Rónay István: Ez is gyanúsítás! Fábián Béla: Tudom, de mégis kijelen­tem, mert lehetetlenség, hogy a nyomozás meg­akadjon akkor, amikor egy jobboldali lapban megjelennek a nyomozáshoz Szükséges útmutatások. "Egyik bűncselekmény szüli a másikat. Itt a képviselőház színe előtt elmondottam már egyszer, hogy hogyan lett az utcai tüntetés­ből verekedés, bűzbomba és később erzsé­betvárosi bomba. Rajniss Ferenc: Fogják el az uzsorásokat és rendben lesz minden! (Derültség a bal­oldalon.) Fábián Béla: Felszólítom a belügyminisz­ter urat, hogy nyomoztasson tovább és ne álljon meg azoknál a kapuknál a nyomozás, ahol eddig megállt. A választ nem fogadom el. Amikor Fábián Béla leült, Rajniss Ferenc és néhány jobboldali képviselő ismét kiabálni kezdett, mire Fábián vérvörös arccal kiáltott Raj­niss felé: — Ez az a botrány, amit képviselő úr be­ígért? (Nagy zaj.) Vázsonyi János interpellációjára kerülne sor, aki a székesfőváros VI. kerület keres­kedő és iparostársadalmának panaszait akarja szóvátenni. Vázsonyi János rövid nyilatkozatot olva­sott fel, amelyben kijelentette, hogy mivel illetékes helyről azt a megnyugtató kijelen­tést kapta, hogy az ügy a legigazságosabb elintézés alatt áll, interpellációját törli. Ennek az interpellációtörlésnek érdekes előzményei vannak. Vázsonyi Jánost szer­dán magához kérette Széll József belügy­­miniszter és közölte vele, hogy Bartóffy János rendőrfőtanácsost a VI. kerületi kapitányság vezetőjét, aki az interpellációra az okot adta, Pestszent­­erzsébetre helyezték át. Vázsonyit er­ a közlés megnyugtatta és in­terpellációjának elmondásától elállt. Ezzel az ülés délután négy órakor véget is ért. Hat napon át kis ujjlap, hétfőn pedig MAGYAR HÉTFŐT olvassa Súlyos összeütközás három orosz agyunaszád és a mandzsu-japán határőrség között Moszkva, június 30. A külügyi népbiztosság közleménye szerint Sigemion japán nagykövet tárgyalást folytatott Litvinovval és Szomonnakovval az­ Amur-szige­tek megszállásának kérdéséről. A japánok felfogása az, hogy a szigetek Mandzsúriához tartoznak. Orosz részről a régi térképek alapján igyekeztek bebizo­­­­nyítani, hogy a szigetek a szovjet területé­hez tartoznak. Végül is Litvinov azt javasolta, hogy vonják vissza a közelben tartózkodó katonai erőket és ágyúnaszádokat és diplomáciai úton folytassák a tárgyalást. Megegyeztek abban, hogy a két fél kerülni fogja a helyzet bonyodalmainak bárminő fokozását. Tokió, június 30. A japán sajtó bejelenti, hogy Sigemicu moszkvai japán nagykövet ultimátumot adott át a szovjet kormánynak és ebben huszonnégy óra alatt követeli a szovjet részéről június 19-én megszállt két Amur­­sziget kiürítését. Ezzel szemben jólértesült körökben kijelentik, hogy bár a japán jegyzék eléggé határozott, határidőt nem jelöl meg a válaszra. A Havas­iroda tudósítója előtt katonai részről is kijelen­tették, hogy téves az a hír, hogy Japán erő­szakkal is visszafoglalja a folyami szigeteket. Mindamellett hangsúlyozzák, hogy a szigetek Japán számára tekintély­­kérdés. Tokió, június 30. A Kvantung-hadsereg jelentése szerint az Amuron levő Sennufa és Boloshoi szigetek mellett súlyos összeütközés támadt három szovjetorosz ágyúnaszád és a mandzsu­­japán határőrség között. Az egyik ágyúnaszád elsüllyedt, a másik pedig súlyosan megrongálódott. A három ágyúnaszád a japán nagykövet és a szov­jetorosz külügyi népbiztos között létrejött megegyezés ellenére benyomult az Amur-szigetek vidékére és tüzelt a mandzsu-japán csapatokra. A japán kormány ismételten a legeréde­­sebben tiltakozott Moszkvában és komoly ellenintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem tartják be azokat a biz­tosítékokat, amelyeket Litvinov megígért, mert Japán türelme véget ért. A Domei-iroda jelentése szerint a tíz ágyúnaszádból álló szovjetorosz Amar flottát a Sennufa és Boloshoi szigetek közvetlen közelében összevonták. A Domei iroda hírt ad arról is, hogy a japán határőrség elsüllyesztett egy szovjet­­orosz ágyúnaszádot. Tokiói politikai körök­ben fokozódó aggodalommal kísérik a hely­zet alakulását. A kormány Sigemicsu moszkvai nagykö­vet útján újból élesen tiltakozott a Sennufa és Boloshoj szigetek mellett történt komoly incidensek miatt, amelyeket a szovjet oko­zott.. . Letartóztatták a hűvösvölgyi revolveres támadás két nyilas szereplőjét A főkapitányság "politikai osztálya bravú­ros nyomozást végzett a Hűvösvölgyben tör­tént revolveres nyilas merénylet ügyében. Szerdán délután Zilahy János dr. rendőr­fogalmazó ismét kihallgatta a revolveres támadás egyik tettesét ...... Balla Istvánt, akit szándékos emberölés kísérlete címén letartóztatott. Túrni Ödönt a nyílás párt bu­dai kerületének egyik csoport vezetőjét, aki szintén a fő­­kapitányság őrizetében volt, elbocsátották a rendőrségről, de miután fegyverviselési en­gedélye nem volt, az eljárás folyik ellene. Letartóztatták azonban az őrizetbe vett fiatalkorú textiltanoncot, mert megállapítást nyert, hogy ő kötött bele a szociáldemokrata munkásokba. A textil­­tanoncot bűnsegédi bűnrészesség gyanúja miatt helyezték előzetes letartóztatásba. A főkapitányság politikai osztályának ve­zetői egyébként szerdán Balla Istvánt és fiatalkorú társát rendőrautón az Új Szent János-kórházhoz vitték. Itt fekszik Litz­­mann Jenő a vasárnapi hűvösvölgyi revol­veres lövöldözés sebesültje. A két gyanúsí­tottat Lizmann betegágya elé vezették. A szociáldemokrata munkás a betegágyból határozottan * * felismerte támadóját Balla Istvánban. Kijelentette, hogy Balla lőtt, de a textil­­tanonc kezdte az igazoltatást. A a szem­besí­­tések után visszaszállították a két gyanúsí­tottat a főkapitányság bűnügyi osztályára, ahol Dóra Sándor dr. főkapitányhelyettes foganatosította az előzetes letartóztatást. A letartóztatott két nyilaskeresztest át­szállítják az ügyészség fogházába, ott dön­tenek majd további sorsukról. A főkapitány­ság munkája a revolveres merénylet ügyé­ben véget ért. v * CSÜTÖRTÖK, 1937 JÚLIUS ’1­­­5' és a Horthy Miklós­ út 57. szám alatt lévő öröklakást. A bűnügyi zárlat 170 000 pengő erejéig szól, mivel az ügyészség a többi vád­­pontban még nem tisztázta Torday szerepét. A zár alá vétel nem ment simán, mert a bizottság zárva találta a lakást, amelybe csak lakatos segítségével tudtak behatolni, Torday családja ugyanis vidéki rokonok­hoz utazott Gyöngyösre. Itt kijelentette töb­­beknek a megvádolt főtisztviselő felesége, hogy férje nem lehet sikkasztó, a három­­ezer pengőt visszafizette. — Tudom, hogy férjem idegei nin­csenek rendben — mondotta az izgal­mak következtében teljesen megőszült asszony sírástól elcsukló hangon , hiszen öngyilkossági gondolatokkal is foglalkozott. Kétségbeesetten őrködtem felette. Nagyon sokat dolgozott . . . Még tisztázásra szorul az a körülmény, hogy’ Torday honnan vett 45.000 pengőt az öröklakás megvételére. Erre vonatkozóan is kérdést intézett hozzá Grottó ügyész, mire Torday azt válaszolta, hogy felesége hozo­mányából vette, de még különben sincs egészen kifizetve. Az öröklakást 13.000 pen­­gős LAB-kölcsön terheli. A nyomozás továbbra is teljes erővel folyik. Veszedelmes harc a jéghegyek ellen A Titanic gőzhajó rettenetes méretű ka­­tasztrófája óta, amely negyedszázad előtt zaj­­lott le az Atlanti óceánon, a hajóstársaságok,­ fokozott elővigyázattal védekeznek a jéghegyek­ ellen. Mint ismeretes, a Titanic szerencsétlen­ségét az okozta, hogy jégheggyel ütközött össze és elmerült. Kétezerötszáz ember lelte halálát a hu­llámsírban. Nemcsak a hajóstársaságok, hanem a ható­­ságok is erélyes munkát fejtenek ki a jég­hegyek veszedelmének elhárítása érdekében. Valóságos flotta őrködik a tengerek biz­tonsága felett és azonnal jelzi az arrafelé tartó hajókkal, ha jéghegy közeledik. A rádióval ellátott hajók a veszélyt azonnal jelentik és a többiek messze elkerülik ilyenkor a veszélyes zónát. Amióta ez a biztonsági szolgálat működik, nem fordult elő a Titanicé­­hoz hasonló szerencsétlenség a tengeren. Tiszteletreméltó munkát végez ez az őrző­hajóhad, amely télen az északskóciai Halifax kikötőjében pihen. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy télen nincs jéghegyveszély, mert a nagy hidegben nem­ szabadulhatnak el a jég­hegyek. Nyáron, főleg júniusban­ kezdődik meg az igazi munka, amely nemcsak megeről­tető, hanem veszélyes is. Az áttelelt hajókat Halifaxban indulás előtt alaposan megvizsgálják és június első napjai­ban megindulnak a nyílt tengerre, hogy on­nan szeptember végéig vissza se térjenek. A grönlandi jéghegyekről ilyenkor olvad­nak le a hatalmas jégtömbök, amelyek a melegebb áramlatok vizében egyre kisebbre olvadva haladnak dél felé. Sebességük átlagban három kilométer. Ami­kor a hajó őrszeme észreveszi a fehér ellen­séget, jelzést ad le. Sokszor kilométeres szélességű jégheggyel kerülnek szembe. Nagyon veszélyesek ezek a félelmetes nagy­ságú jéghegyek, mert állandó párolgásuk foly­tán tíz-húsz kilométer kiterjedésű köd veszi körül őket és a kis hajók csak a legnagyobb elővigyázattal közelíthetik meg. öreg tengeri medvék tartják a kormányt és már a víz szí­néből is tudják, hogy meddig mehetnek. Állandó életveszély fenyegeti ezeket a me­rész hajósokat, mert a jég kilenctized része a víz alatt van és csak egytizede látható. Hogy a tenger alatt milyen szélesen terjed ki, azt csak a legöregebb tengerész tudja megbe­csülni. Sokszor előfordult az is, hogy mégis bajt okoztak a jéghegyek. Számos kis űrhajó merült a tenger fenekére, mert mialatt az egyik jéghegyre vigyázott, a másikkal ütközött össze, amelyik a víz alatt közelítette meg. Az olvadás is veszélyes, mert előfordult már, hogy az olvadó hegy súlypontjának megválto­zása folytán felfordult és olyan hullámokat vert, amelyek a kis hajót felborították. De mint a legtöbb esetben, végül itt is az ember győz. A jéghegyeket mozsárágyúval támadják meg az űrhajók. Szétlövik a csúcsát és igyekeznek több darabra hasítani. Sokszor bátor tengerészek másznak át a he­gyekre, több helyen dinamitpatronokat helyez­nek el és a különleges hosszúságú gyújtó­­zsinór lángra lobbantása után motorcsónakju­kon távoznak. A különleges gyújtózsinór lehe­tővé teszi, hogy a motorhajók tízkilométeres távolságból figyelhessék a robbantást. Torony­magasságú hullámokat ver ilyenkor a tenger, a jéghegy felfordul és órákig tart, míg a ter­mészeti erők lecsillapodnak. Ma már azzal kísérleteznek, hogy a dinamitpatronokat rádió­hullámokkal robbantsák fel. Az ilyen irányú kísérletek még nem vezettek teljes sikerre, de az már bizonyos, hogy a jéghegyek, a sarki világ veszedelmes hírnökei nem jelentenek veszélyt az ember számára. A parányi őrsze­mek, amelyek hónapokon keresztül cirkálnak a veszedelmes vizeken, minden veszedelmet megelőznek. Bonyolódik a földművelésügyi minisztériumban leleplezett visszaélés ügye Sikkasztás gyanúja miatt körözik Surgoth Jenő gazdasági főtanácsost Teljes erővel folyik a nyomozás az ügyészségen és a földmívelésügyi miniszté­riumban az elmúlt héten leleplezett nagy­arányú sikkasztások ügyében. Szerdára már nyilvánvalóvá lett, hogy Surgoth Jenő gazdasági felügyelő eltűnése összefüggésben áll a visszaélésekkel. Ezért a budapesti ügyészséggel való előzetes érintkezés után a debreceni törvényszék vizsgálóbírája hivatali sikkasztás bűntettének gyanúja miatt elfogatási parancsot adott ki Surgoth Jenő ellen és egyben elren­delte országos körözését. Szerdán délben már az ország vala­mennyi rendőri és csendőri rádióállomása megkapta a körözésről szóló értesítést. A földmívelésügyi minisztérium illetékes osz­tálya is bűnvádi feljelentést tett Surgoth ellen a­­debreceni rendőrkapitányságon, mert a kiküldött vizsgálóbiztos olyan ada­tokat állapított meg, hogy a gazdasági fő­felügyelő a debreceni gazdasági kísérleti ál­lomás pénztárából a földmívelésügyi mi­nisztérium terhére sikkasztásokat és vissza­éléseket követett el. A kiszivárgott hírek szerint a debre­ceni és hajdúmegyei főfelügyelőségek­nél mintegy százötvenezer pengő­hiány mutatkozik. A fagykársegélyek kiosztása során is vissza­élések történtek a vizsgálat adatai szerint. Surgoth eltűnésének körülményeit is most vizsgálja ki a rendőrség, mert adatok van­nak arra nézve, hogy a főfelügyelő a Horto­­bágyról, Debrecen megkerülésével uta­zott el. Az ügyről Baróthy Pál dr. főügyész, a bu­dapesti ügyészség elnöke nyilatkozott és kijelentette, hogy a Torday és Surgoth-ügyek között eddig még nem sikerült összefüggést meg­állapítani. Elmondotta az ügyészség elnöke azt is, hogy Surgoth Gyula országgyűlési képviselő, — az eltűnt fivére, — nála járt és felajánlotta, hogy Surgoth Jenő lakásának kulcsait ház­kutatás és zár alá vétel céljából átadja. A kucsokat nem fogadta el Baróthy főügyész, mert a budapesti ügyészségnek semmi köze nincs az ügyhöz, itt semilyen nyomozás nem indult. A szerdai nap folyamán egyébként ismét Grettó László dr. ügyész elé vezették Torday Lászlót és szembesítették a már kihallga­tott minisztériumi főtisztviselőkkel, Czvet­­kovics Ferenc miniszteri tanácsossal és Jósa Béla osztálytanácsossal. Torday itt is megmaradt azon állítása mellett, hogy csupán háromezer pen­gőt tulajdonított el. Torday László lakásában szerdán délben foganatosították az ügyészség által elren­delt bűnügyi zárlatot. Zár alá vették a meg­vádolt főti­sztviselő minden ingó vágyánál HIRDESSEK * UJ^LL££á£'bau'

Next