Kis Ujság, 1938. április (52. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
A 2a KIS ÚJSÁG PÉNTEK, lflÖ® ÁPRILIS 1 Falkérdés, a mamasság érdemei és az indokolatlan félelmi hangulat a választójogi vitában A képviselőhöz csütörtöki ülésén Sztra-nyavszky Sándor elnök bejelentette, hogy Temple dezső indítványt nyújtott be a nyolcórás ülések tartására. Az indítvány felett legközelebb határoznak. Az elnöki bejelentés után megkezdődött a választójogi vita, melynek első szónoka, Meisler Károly (Kereszténypárt) a javaslatot nem fogadta el. Utána Széchenyi György gróf (Kereszténypárt) beszélt. Már húsz évvel ezelőtt — mondotta — mint főispán is a titkos választói jog híve volt. Helyteleníti a mezőgazdasági munkásság tömeges kiszorítását a választói jogosultságból. Nem kell félni a munkásságtól —mondotta. — Tisztelettel hajtom meg fejem a már kimúlt kis állam munkásai előtt, akik hazájuknak önállóságáért és függetlenségéért az utolsó óráig készen lettek volna fegyverrel is kiállni. El kell választani a külpolitikát a belpolitikától, mert vannak lélőrültek, akik az egész magyar politikát egyetlen mondatra szeretnék leegyszerűsíteni. Mindenki barátjuk, aki a fajelmélet alapján áll. Egy soproni fiatalember — folytatta — azt mondotta nekem, hogy életét érzi veszélyeztetettnek, mert a magyar államiság mellett foglal állást. Ezután a hadsereg politikamentessége mellett foglalt állást, majd hivatkozott Bethlen Istvánra, aki megállapította, hogy az országban jobboldali propaganda folyik kommunista eszközökkel. Ezután arról beszélt, hogy Ausztria is elkerülhette volna sorsát, ha Dollfuss megmaradt volna Seypel alkotmányos politikája mellett. Itt az elnök félbeszakította a szónokot, nem engedte meg, hogy más országok belügyeiről beszéljen. Széchenyi György gróf a demokráciák erejét állította szembe beszéde további során a diktatórikus irányzattal, majd az antiszemitizmusról beszélt, mellyel neki, mint jó kereszténynek joga van foglalkozni. Mindenkit — mondotta —, zsidót, vagy nem zsidót, igazságosan és alaposan kell megterhelni. Az antiszemita propaganda bizonyítja, hogy részben igaza van a zsidóságnak, mikor azt hiszi, hogy vele szemben nem akarnak igazságosan eljárni. A beszivárgást meg kell akadályozni, ez rendészeti kérdés. A vagyonnal való visszaélés pénzügyi kérdés és nem külön zsidó kérdés. Ugyanúgy nem az a gazdasági kérdés sem. Az egész zsidókérdésből hátra volna még a faj kérdése. A keresztény emberszeretet megköveteli, hogy „szeresd a zsidót“, ezt itt a Házban megmondja nyíltan, aki ezt megtagadja, az nem keresztény. Ha pedig faji kérdésről beszélünk, akkor mondjuk meg nyíltan, hogy van más faji kérdés is. A pángermanizmusról beszélt ezután és rámutatott arra, hogy a svábság az országban rendkívül előnyös anyagi helyzetben van. A szélsőséges propagandáról szólva, komolyan felveti a kérdést, hogy eláll-e a kormány eddigi kétszínű politikájától, mert mostani magatartása a nemzet végét jelenthetné. A magyarság eddig a nemzetiségi kérdésben szentistváni alapon állott. Ennek bizonysága, hogy a jelenlegi kormány tagjai között csak egyetlen egy magyar származású miniszter van. A magyarság továbbra is szentistváni alapon akar maradni, de kérdés, hogy mások nem kényszerítik-e majd álláspontjának feladására. Ha pedig ez megtörténnék, az nemcsak a magyarságnak, de a többi nemzetiségnek is ártana. Ártana annak a vezető intelligenciának, amely bár idegenszármazású, ma a magyar állam élén áll. Isten óvja Magyarországot, Isten vezesse a kormányt — fejezte be beszédét a szónok. A következő felszólaló Vázsonyi János (nemzeti demokrata) volt, aki az indokolatlan félelmi hangulat okát az uszításban és a gyűlölködésben látja. Szerinte a félelemre semmi ok nincs, mert a külföldi események a magyar függetlenséget nem érinthetik és az ezeréves függetlenség mellett az ország minden fia egy emberként kiáll. Szociális és gazdasági intézkedéseket, majd új összeférhetetlenségi törvényt sürget. A javaslatot nem fogadja el. Kertész Miklós (szoc. dem.) szerint nem zsidókérdés van, hanem szociális kérdés, amelyet meg kell oldani. Élesen bírálta a törvényjavaslatot, amelyet nem fogadott el. Rövid szünet után Matolcsy Mátyás (volt kisgazdapárti) félreértett szavainak helyreigazítása címén szólalt fel és ezzel az ülés véget ért. Barátságos viszonyt akar a szomszédállamokkal az új román kormány Bukarest, március 31. Az új román kormány nyilatkozatot hozott nyilvánosságra, amely többi között a következőket mondja: Az előző kormány mélységes változást hajtott végre az állam alapzatában az új alkotmány kidolgozásával, amelyet az egész ország egyhangúlag jóváhagyott. Az új kormánynak építőszellemű munkára kell vállalkoznia. A belpolitikai feladatok részletezése során a nyilatkozat kiemeli, hogy az új alkotmány racionalizálja és egyszerűsíti az állami igazgatást, biztosítja a közpénzek felhasználásának ellenőrzését és megállapítja az igazgatás élén álló személyek felelősségét. A kormány különös gondot fordít a hadsereg fejlesztésére, a mezőgazdaság előmozdítására, a közlekedés, valamint a közegészségügy javítására. Külpolitikai téren a kormány a béke fenntartását és az ország földjének, valamint a Sán dolgozni jár iiunnunffltniiiNifiiiiiuimfflititiiiifmiiiitinniiiiiitiiiniimniumiia/iimiinuiHmiiiiiiiiiiiimiiuiimmim ./muiiiiiiiiiiimimimii A Kis Újság regénye «► Irta Kertész Mihály uiiiiiHiiiiiíiiiiiiiiiaiiiBiiiiiiiiHiEiiiiiiniiiiiiiiiiniiisifíiiiiiiiiisiiiiiiitiiuii: „Fiam!" — Sohasem voltam még náluk . .. Annyira tisztességes lány Sárika, hogy még azt sem engedte meg, hogy felkereshessem, meglátogathassam a lakásukon ... — De most már megteheted ... — Igen, ha tudnám a címét... — Minden tisztviselőnek fel szokták jegyezni a címét a hivatalban . . . Bizonyára ő is bemondta, amikor alkalmazták. — Úgy van. A megadott címen már kerestette is az igazgatóm. De ott nem is ismerik. Állítólag nem is lakott ott. — Hamis címet mondott volna be? — ütközött meg az apa. — Azt kell hinnem . . . — Elég különös és gyanút keltő körülmény — vélekedett Berkes István. — Aki egyenes úton jár, annak nem kell letagadnia a helyes címét. — Valószínűleg megvolt az alapos és mentségére szolgáló oka erre a titkolódzásra — védte a fiú. — Nem tulajdonítok neki semmiféle erkölcsbe vágó jelentőséget ... Talán, szegények, nagyon el vannak adósodva s ily módon akartak a hitelezők zaklatásaitól menekülni. De én mégis fel fogom kutatni — harsogta — és, ha megtalálom, sem Isten, sem ember, sem semmiféle apai szigor nem választhat el többé tőle! — Csak hát — mosolygott gúnyosan az apa a fiú heveskedésén — csak hát — ismételte — kettőn áll a vásár! Ha meg is találod, kérdés, hogy a lány hajlandó lesz-e még veled maradni? Nem fogja-e majd neked is kijelenteni, amit előttem oly határozottan hangoztatott, hogy már nem kellesz neki?!... Sándor megdöbbent. Erre a lehetőségre nem is gondolt. Csak most jutott eszébe, hogy az apja, ez a rideg, erőszakos üzletember esetleg teljesen elvágta az útját Sárikához... Talán olyan eszközöket használt célja elérésére, amelyek örökre lehetetlenné tették a közeledést . . . Talán nagy összegekkel szédítette meg és bírta más elhatározásra a lányt... Megvásárolta tőle a szószegést... Hiszen Sári földhöz ragadt szegény lány... a családja szűkös viszonyok közt él... talán nyomorognak is . .. S ha nem is magáért és szíve szerint, de a családjáért engedett a csábító ígéreteknek ... Feláldozta magát, szerelmét, boldogságát a családja nyugalmáért ... Hosszú-hosszú percekig hallgatott és sötéten, tépelődő gondolataiba merülve meredt maga elé. De aztán megszólalt. Hangja riasztóantompa volt, mint a koporsóra hulló sírgöröngy dübörgése ... — Ha így lenne — mondotta s szeme fenyegetően villogott — azt csak a te erőszakos beavatkozásodnak köszönhetném! Hogy aztán a lelkiismereted el tudja-e viselni két ember megrontásának a következményeit — azt rádbízom! Megfordult és az ajtó felé indult. — Fiam! — kiáltott utána az apa, akit az utolsó szavak valósággal megdermesztettek — ne siess annyira ... hiszen még nem beszéltünk meg mindent . .. — Nem sok célját látom a további beszélgetésnek — állt meg útjában a fiú. — Jöjj csak vissza és ülj le! Férfiak vagyunk mindketten, tárgyaljuk hát meg a dolgot férfiakhoz méltóan. Sándor visszatért s helyet foglalt az egyik széken. Apja cigarettával kínálta s amikor a fiú rágyújtott ,azonnal elkezdte. — Idefigyelj — mondotta. — Volna egy közbevető indítványom ... — Hallgatom — mondta Sándor közönyös hangon. — Látom, hogy nehéz egymást meggyőznünk. A te fegyvered az izzó, egekig lángoló szerelem, az enyém pedig az idősebb ember tapasztaltsága. A kettőt össze kell valahogyan egyeztetnünk ... Én, éppen tapasztaltságomnál fogva, készséggel elismerem a szerelem mindenhatóságát. De csak a megrendíthetetlenül mélységes szerelmét!... Kétségtelen bizonyságát kell látnom tehát, hogy az a szerelem, amelyről te beszélsz s amelyet most érzel, valóban oly komoly és mély-e, hogy annak tartósságában, boldogító erejében hinni lehet... Ennek megítélésére és megmérésére én nem lehetek hivatott, mert nem én érzem. De nem lehetsz te sem, mert te viszont elfogult vagy... A szerelem vak és süket. Ami azt jelenti, hogy a szerelmes ember nem tudhat józanul ítélkezni ... Egyetlen tárgyilagos mérőeszköze van csak a szerelemnek — s ez az idő... Függesszünk fel tehát minden elhatározó lépést néhány hétre. Ha — mondjuk — négy hét múlva ugyanazt érzed, amit ma, vagyis nem változnak meg érzelmeid, akkor, ígérem, nemcsak nem ellenzem ezt a házasságot, de magam leszek rajta, hogy az a kislány megbéküljön és visszatérjen hozzád ... De — természetesen — ez alatt a négy hét alatt nem szabad találkoznotok ... Sőt, hogy kísértésbe se jöhess — elmegyünk egy kis európai korútra . .. Ha hízol magadban, illetve szerelmed mélységében és komolyságában, úgy szüleid megnyugtatására, aggályaiknak eloszlatására és a családi békesség végett is vállalnod kell és vállalhatod is ezt a kis próbaidőt már csak azért is, mert ezzel egyszersmind próbára teszed azt a kisasszonyt is. Hiszen eddig semmi bizonyságod nincs a lány kitartó hűségéről... Látnod kell tehát, hogyan viselkedik, milyen magatartást tanúsít, ha négy hétig híredet sem hallja ... Nos, elfogadod az indítványomat? A fiú habozás nélkül válaszolt. — Rendben van, papa! Következik: Harminc év előtt . . . végleges határoknak megvédését tartja szem előtt. A külpolitika az uralkodó legfőbb védnöksége alatt áll. Románia hagyományos szövetségi és baráti kapcsolataira támaszkodik és barátságos viszonyt akar fenntartani kivétel nélkül valamennyi állammal — elsősorban a szomszéd államokkal. A békés munka korszaka következik most, amelyben minden embert saját értéke szerint fognak megbecsülni. Bukarest, március 31. Királyi rendelet jelent meg, amely kimondja, hogy a politikai pártok és csoportok feloszlatására vonatkozó rendelkezés továbbra is fennmarad. Újabb politikai szervezetek a jövőben csupán ama feltételek és formák között alakulhatnak amelyeket az erre nézve kidolgozandó külön törvény állapít majd meg. Egy másik királyi rendelet koronatanács megalakításáról rendelkezik. Ennek tagjait királyi rendelettel nevezik ki és az állam, az egyház, a hadsereg, a királyi udvar, valamint az országos közélet kiemelkedő személyiségei közül választják ki. Párizs, március 31. A francia sajtó hűvös tartózkodással foglalkozik a második Castca-kormánnyal. A lapok utalnak arra, hogy Petrescu-Comnen új külügyminiszter Hitler személyes barátja. AJournal nézete szerint az új román kormány összetétele arra vall, hogy az uralkodó a román politika irányításában egyre közvetlenebb és tevékenyebb részt fog venni. A lap egyébként az új kormányt csak átmeneti alakulatnak tekinti. Az Oeuvre bukaresti értesülései szerint kétségtelen, hogy a Vasgárda aggasztó módon kezd előretörni. Szerelmi vallomás: Ha nem jössz hozzám feleségül, leszúrlak, mint egy disznót! Tavaly június 15-én a maglódi országúton Bekő János maglódi hentesmester késsel támadt a vonatról leszálló, tőle különváltan élő feleségére. Az asszony segélykiáltásaira a hozzátartozók tették ártalmatlanná Bekét. A hentesmester ellen szándékos emberölés kísérlete miatt indult eljárás és csütörtökön vonta őt felelősségre a pestvidéki törvényszék Tóradi-tanácsa. — Én, kérem, nem tudok semmiről semmit, most hallom először, hogy mivel vádolnak — jelentette ki a hentesmester. Kihallgatták az asszonyt, aki így vallott: — Három évvel ezelőtt ismerkedtünk meg, romantikus szerelem támadt közöttünk. Egy nap szüleim meghívták disznóöléshez Bekő János jónevű hentesmestert, akit addig személyesen nem ismertem. Bekő hurkatöltést közben a fülembe súgta: „Ha nem jössz hozzám feleségül, úgy leszúrlak, mint ezt a disznóié. Nem mondom — folytatta az asszony, — ez a határozott fellépés imponált nekem, úgyhogy feleségül mentem hozzá. Eleinte jól éltünk, később elhidegültünk és szétváltunk.. Ezután zárt tárgyaláson tett meg az asszony vallomást, majd miután az iratokból megállapították, hogy a hentesmester számára nem kézbesítették ki a vádiratot, sőt a vizsgálóbírót sem hallgatta ki, elrendelték a vizsgálat új lefolytatását és a tárgyalást elnapolták. Ferenc József Liehtenstein trónján Vaduz, március 31. 1. Ferenc, Liechtenstien hercege, megbízta Ferenc József trónörököst az alkotmány szerint őt megillető jogok gyakorlásával. Ferenc József herceg legidősebb fia Alajos Liechtenstein hercegnek, aki fia javára lemondott a trónról. Ferenc József herceg most 32 éves. Nőtlen. A RÁDIÓ MŰSORA PÉNTEKEN. ÁPRILIS 1 ÉN (BUDAPEST I. 549.5 m.) 6.45: Torna. Utána hanglemezek. Kb. 7.20: Étrend, közlemények. 10: Hírek. 18.20: A fejedelemfr Csehországban. Irta Vécsey Zoltán dr. 10.45: Mi minden okozhat betegséget? Irta Somogyi Béla dr. 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból. Időjárásjelentés. 12.85: Hanglemezek. Közben kb. 12.30: Hírek. 1.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 1.30: Toll Jancsi és cigányzenekara. 2.35: Hírek. 2.50: A rádió műsorának ismertetése. 3: Árfolyamhírek, piaci árak, élelmiszerárak. 4.15: A rádió diákfélórája: Élet Batáviában. Irta dr. Wehner Józsefné. Utána ifjúsági közlemények. 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 5. 1. A cserkész takarékos. Kosch Béla dr. előadása. 2. Járjatok be minden földet. Molnár Frigyes dr. előadása. 5.30: Alis Teichman is gordonkázik a magyar—lett művészcsere keretében. 6: Sportközlemények. 6.10: Rácz Lajos és cigányzenekara. 6.59: Két firenzei kalandja a Margitszigeten. Kardos Tibor dr. előadása. 7.20: Hanglemezek. 7.53: Április 1-én új műsor! Tarkaest. Rendező Bánóczy Dezső dr. Utána kb. 9.26: A rádió külügyi negyedórája. 9.40: A rádió szalonzenekara. Közben kb. 10.05: Hírek, időjárásjelentés. 11: Hírek angol nyelven. 11.85: Közvetítés a Gellért-szálókól. Mursi Elek és cigányzenekara muzsikál. 0.85: Illrek külföldi magyarok számára.