Kis Ujság, 1945. szeptember (59. évfolyam, 124-148. szám)

1945-09-01 / 124. szám

Panaszkodik, suttog, fél a mezítlábas hercegnő faluja A földreformot m­ég nem hajtották végre és sok a megműveletlen föld Jobbágyi, augu­sztus hó A „mezítlábas hereggpú“ — Odes­­calcíni Margit — faluba most nagyon szegény. Pedig gyönyörű, valósággal üzeneszerű. A mátrai Cserhát hegy­ség öleli körül. Ha idegen vagy és nincs­ ismerősöd, jóformán még ke­nyeret sem kaphatsz. Egyéb ételről szó sem tehet., Hisz ez nem is csoda, a front e tájon több hónapon át tartott és a bennszülött földművelő lakosság nélkülöz. Kenyerüket már régóta árpával keverik, az asszo­nyok pedig Debrecenbe utaznak lisztért Körülbelül 1800 lakosa van a községnek és úgy 3000 katasztrá­­lis­­­hold földje. De ez nem mind szántóföld, ebben vannak az erdők, a hegyek. Az elmúlt esztendőben csak ötven holdon termett búza. Ám ezt a vetést is háromszoros jégverés érte, amely a termés 80 százalékát elpusztította. A jelenben is súlyos földproblé­mák vannak a faluban. Mindenek­előtt a földreformot még nem haj­tották végre. Csak folyamatban van, de még nem fejezték be. Állandóan méricskélnek, itt is, ott is jelölnek ki földet, egyik másik igénylőnek. — Megtörténik az is — mondják a jobbágyiak —, hogy az igénylő­nek ma itt, holnap amott, pár nap vagy hét után megint másutt jelölik ki a földjét. És általában sógor koma alapon történik az osztázs. Sorsot egyáltalán nem húznak, j­eg­­vesztegetésekről is beszélnek a meg­félemlített igénylők, akik kérve ké­rik, hogy nevüket hallgassák el. Egyebekben sem áll a sílki birtokre­­form rendelkezésére elegendő föld. Az Apponyi-uradalom mindössze csak 800 hold, de a híreik szerint ebből is 300 hold visszamarad. Még Csécse községből is kuf­yeráltak földet a jobbágyi nincsteleneknek. A Kegle­­vits-uradalomból 200 holdat, a Dé­­genfeld-uradalomból pedig 63 holdat szakítottak ki. Általában véve nagy tülekedés van a földért.. Ha figye­lembe vesszük a körülményeket, ezen nem is lehet csodálkozni. Ez a más esztendőkben nyugodt, bölcs lakos­ság most meglehetősen izgatott, mert nyomornak néz elébe. Az állatállo­mánya szinte katasztrofálisan ki­pusztult. Azelőtt 250 darab számos jószág volt a községben, ma csak 1­0. Régente 80 pár ló végezte a munkát, ma csak 20 pár. Baromfiállományuk 20 százalékra esett.­­ A földmunkákat csak úgy tud­juk elvégezni — panaszkodnak —, hogyha a meglévő jószágainkat összepárosítjuk. Ám ezzel sok herce­hurca van, sok veszekedés. Emiatt a munkálatok is megkéstek és sok a vetetlen, műveletlen föld. Traktor volna öt darab, ebből azonban csak kettő üzemképes. Oajproblémáink vannak, az úgynevezett C-olajat nem tudják beszerezni a traktorok üzem­behelyezéséhez. — A névtelen rettegők Soha ennyi panaszt, fájdalmat még nem hallottunk, mint itt. De soha ennyi rettegést sem. Szinte a levegőben reszket a fojtó félelem Bármerre megyünk, mindenki sut­tog, mindenki halkan beszél. Száz­szor is figyelmeztetnek bennünket: senkivel ne tudassuk, hogy náluk voltunk. Különösen azért rimánkod­­nak, hogy nevüket ne említsük. Ők a névtelen rettegők és szenvedők. A megfélemlítés faluja ez. A mezít­lábas hercegnő falujában a félelem markolja a szíveket. Az egyik gyülekezésbe is elme­gyünk, ahol a község kisgazdapárti tagjai jelennek meg. A hang, a pa­nasz fojtott és háromszor is halljuk ezt a szót: internálás. Mint valami Damokles-kard, az internálás­­sötét réme lebeg az emberek feje fölött. Talán oktalanul is félnek a „mezít­lábas hercegnőtől“, akinek minden rosszat tulajdonítanak. Suttogások repkednek, melyek szerint az orvos, jegyző, a tanítónő leendő internálá­sán kívül még tizenheten szerepel­nek a feketelistán. Később aztán magától a hercegnőtől tudjuk meg, mindebben sok a felzaklatott kép­zelet. Az orvossal ők is meg vannak elégedve, a jegyzőt sem akarják in­ternálni, pusztán azt követelik, hogy az állásáról mondjon le, mert he­lyébe fiatal, tetterős és főként nekik megfelelő jegyzőt akarnak. De bár­hogyan is áll a dolog, a bajok meg­sokasodtak. Ez a tömegfélelem nem hisztérikus megnyilvánulás, hanem valóságokon alapul. Mi tudjuk, hogy a Kommunista Párt felsőbb vezetői jóindulatunk és a pártközi békét mindennél fontosabbnak tartják, de azt is tudjuk,­ hogy lent, a messzi vi­dékeken gyakoriak a túlkapások. Nem ártana, hogy ha a „mezítlábas hercegnő“ falujában is rendet csinál­nának, körülnéznének és éppen a demokrácia érdekében a félelem barna felhőit eloszlatnák, hogy az emberek, a lelkek felszabaduljanak. És kellene, hogy az igazságnak is elég tétessék. — A rendelkezésre álló búza­­mennyiséget sem osztották ki igaz­ságosan az aratóknak. —­ panaszol­ják nekünk vagy húszan is. — Az uradalmi földeken elsősorban a cselédek dolgoztak, összesen tizen­három család. E családok számát a községből beállított munkáscsaládok huszonhétre szaporították. Tizenkét napon át dolgoztak. A férfiak a ter­mésből kaptak 218 kilogrammot 300 kilogramm helyett. A fennmaradt többletet aztán a földosztó bizott­ság tagjai közt osztották szét. Még nevekkel is szolgálnak.­­ Címer István kapott 12 mázsa 20 kilót, Bartók Ferenc 550 kilót, Ökrös László 580-at, Penderik Pál 790 kilogrammot és tartalékoltak 27 métermázsát. Baj van a vetőmaggal Igen, ezek miatt gyülemlik aztán a keserűség Az emberek szinte szemmel láthatóan kínlódnak, ami­kor a vetőmagra gondolnak. A ter­mésből ugyanis még a vetőmag sem futja. Itt a pártösszejövetelen is er­ről a problémáról beszélnek. Most már a hangok is erősebbek, mert az életről van szó. Megemlítik, hogy a hercegnő 150 méter mázsa búzát ajánlott fel szabolcsi birto­káról. Látszik a szemükön, hogy ezt a cselekedetet nemes gesztusnak tartják Csak az elszállítás problémáját tartják súlyosnak. Arról tárgyalnak, hogy idegenből, csere útján szerez­nek be vetőmagot. Tar Béla, a Kis­­gazda Párt helyi elnöke, külön is ígéretet tesz, hogy a csere kérdését megoldja. Úgy gondolják ugyanis, hogy a felesleges árpájukból adnak, természetesen több árpát, mint amennyi búzát kapnak. Felcsillanó szemmel bíznak abban, hogy akad község Magyarországon, amely a jobbágyi árpáért ad cserébe búza­vetőmagot. — Csak aztán senki meg ne egye az így beszerzett vetőmagot — hang­zik a figyelmeztetés. — A vetőma­got semmiképen sem szabad fel­eltem. — Ne jobbágyiak, hanem idege­­nek osszák szét az igénylők között — mondják sokan —, hogy min­denki igazságosan kapjon. Mi ez? Miért hangzanak el e kü­lönös kijelentések? Nem kell ma­gyarázat hozzá: ezek is nincstelen­­ségről s a közállapotokról beszélnek. (ry) Kevés a dohány, takarékoskodni kell a cigarettával Hetedrészét sem éri el az idei termés a tavalyinak • A háború előtt mezőgazdálkodásunk büszkesége volt a magyar dohány. Az Alföld, a lankás Dunántúl, a Bükk és a Mátra meredekeire ka­paszkodó északi domboknak épúgy jellegzetes növénye a zöldlevelű do­hánycserje, mint a búzatáblákkal váltakozó kukoricaföldek. A 30-as években 60—80.000 holdon termesz­tettünk dohányt, minél tovább tar­tott azonban a háború, annál kisebb területre zsugorodott össze dohány­­termésünk. A termesztés oroszlán­­részét mindenkor a nagybirtok vál­lalta. A kisgazdák két okból is idegen­kedtek attól, hogy dohánnyal fog­lalkozzanak. Elsősorban is tőke kel­lett volna, ami a kisgazdának nem állott rendelkezésére, másodsorban pedig az eredményes termelés szor­galmas talajelőmunkálatot, sok gon­dot és fáradságot kívánt, s a sok baj, a sok munka kicsiny terület­eten nem állott arányban a betakarított jövedelemmel. Ilyen körülmények között a termés 70 százalékát a nagybirtokok szolgáltatták be, a megmaradt 30 százalék pedig a kis­birtokosokra jutott. A dohányterme­lés sok szakismeretet is igényel. A kormányzat ezért a Debrecen mel­letti Patlag-pusztán külön dohány­­kertészképző iskolát állított fel, ahol a dohánnyal foglalatoskodók kellő kiképzést kaptak. A berendezések pusztulása Mezőgazdálkodásunk büszkesége az elmúlt egy esztendő szerencsétlen­ségeit szintén megsínylette. Elsősor­ban elpusztultak azok a ber­end­ezé­­­sek, amelyeknek segítségével a nagy­birtokon szakszerű dohánytermesz­tést folytathattak. Sok helyen fel­perzselték, másutt szétszedték a paj­tákat és a szárítókat, elpusztultak azok az intézmények is, ahol nö­vénynemesítéssel, növénykeresztezés­­sel foglalkoztak. Az idén az e­múlt évekhez képest egészen csekély terü­leten, alig 10.OOO katasztrális holdon indulhatott meg a dohánytermesztés. A helyzetet az is súlyosbbítja, hogy a nagy munkáshiány miatt bizony kevés helyen adják meg a módját a munkának, ami szintén csökkenti a betakarítandó dohány mennyiségét. Szakértők becslése szerint ka­tasztrális holdankint alig 6 méter­­mázsa termés várható, ami rossz közepes eredmény, mert jó időben, jó földben és kellő munkával 8—9 métermázsa dohány terem holdan­kint. A termést az elmúlt években is legnagyobb részben a belföldi fo­gyasztás fedezésére dolgozták fel. Volt ugyanis némi kivitelünk, mind­össze pár, száz vagon Franciaország­ba, Dániába és Németországba, ez a kivitel azonban a termésnek csak kis töredékét jelentette s külkeres­kedelmi mérlegünket sem igen be­folyásolta. A dohányimport A kivitellel szemben dohányt im­portáltunk Görögországból, Szerbiá­ból és Bulgáriából. A balkáni álla­mokból való behozatalunk csereala­pon történt, azaz árut adtunk áru ellenében. Az idén sajnos ez a lehe­tőség is elmarad, s valószínűleg mort jó néhány évig nem számíthatunk arra, hogy külföldi áruval pótoljuk a hazai hiányokat. Pedig ez a hiány sok kellemetlenséget okoz majd a dohányosoknak. Hiszen dohány­gyáraink legfeljebb heted-, nyolcad­­részét állíthatják majd elő az előző években termelt cigarettának és szi­varnak. Hozzávetőleges számítás szerint a várható 50- 60.000 méter­mázsa dohánytermés szűkösen fedezi ugyan a dohányjegyre kiszolgálta­tandó heti fejadagot, „feketézésre” azonban nem igen jut a termésből mennyiségét, hanem a nívóját is emelhetjük, a jelenlegi helyzetben az állam vállaira nehezedik. UBARRY V., Wurm­ utca 1. (Dunapart) Kitűnő vacsorákhoz, már 6-tól ÉTTEREMBEN RÁCZ BÉLA MUZSIKÁL A főkapitányság felhívása A budapesti főkapitányság? felhívja az összes hivatalok, egyesületek, szer­­vezetek, intézmények, kereskedelmi tár­saságok, ipartelepek s b. vezetőit, hogy beosztottaik, illetve alkalmazottaik ré­szére kiadott személyazonossági igazol­ványok mintájából 2—2 példányt 24 órán belül az V. ker., Nádor utca 16. sz. alatti főkapitánysági épület félemeletén lévő gyűjtőhelyre szolgáltassanak be. Keresek Rózsadombon Szabadsághegyen családi házat vagy villalelket Ajánlatát ármegjelöléssel „Rózsadomb 111 féligére a kiadóhivatalba A Nemzeti Bizottság által kiküldött igazoló­bizottság működését a FRANCK KÁVÉSZERMŰVEK RT. nál megkezdte.Felhívunk mindenkit, hogy aki az igazolásra ke­rülő alkalmazottak a­­ magyar nép ér­dekeit sértő, fasiszta­­ vagy németbarát magatartásáról tud, ezt írásban, neve és pontos címe megjelölt­sével az iga­zolóbizottság elnökével, a Franck Kávé­­szerművek r. t. (XI., Budafoki­ út 64). címén közölte. PREMIERJE holnap, szombaton RÁCZ VALI a Hazvette* kávírázhatt Ilosvay Gusztáv VÖRÖSMARTY-TÉR 4. és Ronny Wh?*ky Szeretettel várja kedves vendégeit KREIBICH SÁNDOR A pénzügyminisztérium és a do­hányjövedék központi igazgatósága mindent elkövet, hogy a hazai do­hánytermesztést a régi színvonalra állítsa vissza. Országszerte megszer­vezi a dohánykistermelők szövetke­zetét s a kezükbe juttatják a nagy­birtokon megmaradt felszereléseket Másrészt tudják azt is, hogy a jö­vőben az államra ezen a téren is fo­kozottabb feladatok hárulnak. A nagybirtokok feloszlása következ­tében a magnemesítés, a fajták ke­resztezése, a minőségi termesztés, a laboratóriumi kísérletek és mindaz a munka, amelynek segítségével dohánytermelésünknek nemcsak a Szombat, 1045 szeptember 1 (8) Erre a célra a dohány jövedéknek megfelelő mintabirtokokat kell jut­tatni. Ezek a mintabirtokok a köz céljait szolgálják majd, mert csak ezeknek segítségével juthat a do­hánytermesztő kisgazda megfelelő nemes maghoz, palántához. A köz­ségi és a megyei Földigénylő Bizott­­ságok néhány helyen kijelöltek már kisebb mintabirtokokat, ezek azon­ban még mindig nem elegendők arra, hogy a kormányzat a rá háramló feladatokat maradéktalanul ellát­hassa. A tervek szerint a dohányter­mesztés hatékony támogatására min­den beváltó körzetben ki kell hasí­tani néhány hold földet dohányter­mesztő mintagazdaság felállítására, a körzeti gazdaságok mellett pedig egy központi gazdaságot is kell léte­síteni. A Földigénylő Bizottságok né­hány helyen érthetetlen módon ne­hézségeket gördítettek a pénzügymi­nisztérium szervező munkája elé, pe­dig könnyű belátni, hogy a kiosztott földekből kiszakítandó néhány hold mennyire a köz érdekét szolgálja. A pénzügyminisztérium jelenleg Heves megyében kívánja felállítani az említett központi gazdaságot egy felosztott nagybirtok 200 holdján. Ha a dohánytermelő mintagazdasá­gokat sikerül kiépíteni, a pénzügyi kormányzat hathatósan hozzáfog­hat, hogy a szétzilált dohányter­mesztést országosan újból megszer­vezze. Valószínű, hogy a kormány­zat módot talál majd a létesítendő dohánytermelő kis­szövetkezetek anyagi támogatására is. Gyors ered­ményt természetesen nem várha­tunk, hosszú évek munkájára van szükség, amíg a magyar dohány a háború által okozott mostoha vi­szonyokat kiheveri s termelésünk is­mét a régi minőségben és mennyi­ségben szolgálhatja a dohányzók élvezetét. Gergelyfy Sándor Aki a tiszta választásokat bármilyen módon befolyásolni akarja, az a demokrácia és a szabadság ellensége — mondotta Andaházy-Kasnya Béla államtitkár A Kisgazda Párt szentistvánvárosi szervezetének legutóbbi pártnapján felszólalt Andaházy Kasnya Béla ál­lamtitkár és többek között a követ­kezőket mondotta: — Ahhoz, hogy kellően fel tudjunk készülni, rendbe kell szednünk a lelkünket, a gondo­latainkat, mert csak azután alakul­hat ki olyan irányzat, amelyet fel­tétlenül és minden akadályon ke­resztül követnünk kell. Minden áldo­zatot meg kell hoznunk azért, hogy­ha a választások jönnek, a Kisgazda Párt, méltóan múltjához és jelené­hez, még inkább azonban a nagy magyar sorskérdésekhez, megállja a helyét. Ez az a terület, ahol­­semmi­féle koncesszióra nem vagyunk haj­landók senkinel szemben sem Ami­kor mi ennek a választásnak neki­megyünk, akkor gondoljunk arra, hogy az ország lakosságának egy­­heted része él a fővárosban. A fővá­ros törvényhatósága tehát az ország egyheted részének parlamentje. Ami itt történik, ha nem is döntő befo­lyású a kormányzati politikára­natkozólag, de mindenesetre útmuta­tásul fog szolgálni. — Mi a demokrácia gondolatával megyünk bele a küzdelembe. Aki a tiszta választásokat befolyásolni akarja, az a demokrácia és a szabad­ság ellensége. Aki tisztában van a klasszikus demokrácia fogalmával, annak tudnia kell, hogy ezt a demo­kráciát nemcsak a reakció, hanem minden erőszak, bármelyik oldalról jöjjön is az, veszélyezteki és pedig ugyanazokkal az eszközökkel, ame­lyek a reakció fegyvertárából valók. Nem szabad előfordulni annak, hogy a nép jogu­kat kapjon és­­megakadá­lyozzák abban, hogy ezekkel a jo­gokkal éljen. Aki ennek az ország­nak belső hangulatát erőszakkal, csalafintasággal, fondorlattal vagy trükök­kel meg akarja hamisítani, azt reakciósnak kell tekinteni, a de­­mokrácia és a szabadság ellenségé­nek. De reakciós az a törekvés is, amely éket kíván verni a demokra­tikus pártok együttműködésébe. A reakció a demokrácia céljait meg­hamisítja, hogy a nagy tömegekben bizalmatlanságot keltsen a demokrá­cia szabadságjogai iránt. Aki ezzel az elgondolásunkkal egyetért, az tartja kötelességének, hogy ezért a gondolatért ne csak kiálljon, hanem áldozatot is hozzon. A következőkben Andaházy-Kalma államtitkár a nők választójogával foglalkozott és megállapította, hogy a a nők egyenlő jogon vég vettek részt a férfiakkal a közügyek intézésében Az orosz-magyar viszonyról azt mon­dotta, hogy ennek nemcsat­ Jónak hanem igen kitűnőnek kell lennie Egymillió mázsa őszi vetőmagot kérünk a Szovjetuniótól A Kis Újság politikai munkatársának értesülése szerint Nagy Imre ,f­dművelésügyi miniszter azzal a kéréssel fordult a Szovjetunióhoz, hogy bocsásson Magyarország rendelkezésére egymillió mázsa őszi vető­­magot. A magyar mezőgazdaságnak ennyi jelenleg a legsúlyosabb hiánya és a kérés teljesítése lehetővé tenné mezőgazdaságunk megizmosodását Ugyancsak kéréssel fordult a szövetséges ellenőrző bizottság orosz vezetőjéhez Hónai Sándor közellátási miniszter is és kérte, hogy az or­szág nehéz helyzetére való tekintettel, a Vörös Hadsereg által hadizsák­mányként lefoglalt gabonát és egyéb élelmet bocsássa a magyar kormány rendelkezésére.

Next