Kis Ujság, 1946. július (60. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-07 / 150. szám

Kivégzik a „borzalmak­­nyilas pribékjeit Kilenc halálos ítélet a népbíróságon A népbíróság Kiss-tanácsa előtt napokon keresztül tárultak fel mind­ama borzalmak, amelyek Szálasi rémuralma alatt az V. kerületi Szent István­ körút 2. alatt levő, úgy­nevezett „nyilasházban“ játszódtak le. Aggok, gyermekek, bénák vonul­tak fel erre a tárgyalásra, valameny­­nyien szenvedő áldozatai azoknak a pribékeknek, akik előtt pénteken, az esti órákban hirdetett ítéletet a nép­­bíróság. A népbíróság Gerehovszky-Orosz Sándor kereskedősegédet, Bokker Emil tisztviselőt, Monostori Krizsán Sándor szerelőt, Tisza Vilmos ma­gánhivatalnokot, Katzmann Barvnn István, Jerabitz István, Kollanicz Károly, Schütz József magánhivatal­nokokat és Pintér Józsefné Nagy Rozáliát háborító bűntettekben mon­dotta ki bűnösnek és ezért vala­­mennyiüket kötél általi halálra ítélte és vagyonukat elkobozta. Pál Mária takarítónőt pedig 10 évi kényszer­­munkával sújtotta. A zsúfolásig telt esküdtszéki terem hallgatósága lélekzetvisszafojtva hall­gatta az elnök szavait, majd felállott a népügyész és bejelentette, hogy tudomásul veszi az ítéletet. Miután pedig a vádlottakat olyan paragra­fusok alapján ítélték el, amelyek el­len fellebbezésnek helye nincs, az el­­­nök enunciálja, hogy az ítélet jog­erős. A halálraítéltek valamennyien ke­gyelemért folyamodtak. A népbíróság tanácskozásra vonult vissza. A ke­gyelmi kérelmekről szóló döntését a népbíróság ma, szombaton délben hirdeti ki. Akiket a népbíróság nem ajánl kegyelemre, azokat ma délután a Markó­ utcai fogház udvarán ki­vég­zik. Helyzetjelentés a vidéki piacokról Bárkivel beszélünk mindenkitől csak azt halljuk, hogy megszaporod­tak bajaink, hogy az ország minden egyes részén nélkülöznek az embe­rek. Minden városban éheznek, lett légyen annak bármilyen dús kör­nyéke, egy adott pillanatban eltűnik az áru. Majd irtózatos áremelkedéssel megjelenik újra és ekkor minden piacon botrányos jelenetek játszódnak le. Ha van áru, termény, akkor nincs pénz, ha van pénz, akkor eltűnik az áru. A kegyetlen játék így, ilyen pokoli körülmények közt sínylődött, szenvedett az országban egyszerre két város is: Szombathely és Pécs. Mindkét helyen későn fo­lyósították a fizetéseket. A dolgozók tömege, az aggódó háziasszonyok serege ott állt a piacon üres zsebbel a zöldségneműek dühítően pazar vál­tozata előtt. A bankok és a pénzinté­zetek nem rendelkeztek elég pénzzel és az inflációs bankjegyforgalmat nem tudták lebonyolítani. Hiába álla­pították meg a fizetéseket adópengő­ben, ha egyszer az árak túlhaladják az adópengőt és ha az a változhatat­­lan helyzet, hogy a gyomor és az emberi szervezet akkor is megkívánja a magáét, ha késik a fizetés. De nemcsak ezekben a városokban történt ez így, majdnem mindenütt. Hódmezővásárhelyről például Sze­gedre rohant a posta pénzért, hogy a fizetéseket folyósítani tudja. — Szép, szép az igyekezet — mondták a vásárhelyiek —, csakhogy a mostani körülmények közt tények kellenek, most nincs késés, most nincs ígéret, most a pillanat az úr. — Mikor aztán megkésve kézhez kaptuk a pénzt — jajdultak fel a pécsiek és a szombathelyiek —, mint­ha valami kegyetlen rendező játszana, azonnal eltűnt előlünk az áru. És ezekbe a panaszokba belekiált az egész ország: „Nálunk is így van, mindenütt így van. Azonos körülmé­nyek közt, mindenütt azonos módon nyúzza a tömeget a spekuláció“. Az árak tébolya Makó, Gyula és még egynéhány alföldi város az árak tébolya ellen kel ki. „Az árdrágítás olyan szemér­metlen méreteket öltött, hogy annak megfékezése már csak a legkímélet­lenebb hatósági intézkedéssel lehetsé­ges. A piaci árusok ott ülnek árujuk előtt és nyíltan azt merik mondani, hogy az előttük levő áru nem eladó, vagy nem az övéké. Pengőért úgy­szólván semmit sem adnak, csak ten­geriben vagy tojásban számolnak. .A piac kezdetétől a piac végéig négy­szeresre, ötszörösre hajtják fel az árakat, aminek már nem lehet gaz­dasági indokoltsága és csak az áru­sok féktelen önzése és a vevők hisz­tériája magyarázhatja meg az ily­­mérvű felhajtását“ — írja az egyik alföldi hírlap. Árrögzítést kíván a lap, hivatkozik a fővárosra. Ó, ha tudná, milyen kétes értékű az ilyen árrögzítés, bizonyára radikálisabb eszközöket ajánlana. A termelők piaca — A hét legtöbb napján igen gyenge a felhozatal még idénycikkek­ben is — nyilatkozik Debrecen. Illeték­telen egyének igyekeztek beleszólni a piac menetébe. Az lett a következ­mény, hogy a felhozatal még gyen­gébb lett. Illetékesek rámutattak arra, hogy a zaklatásnak kitett ter­melők majd nem hozzák fel termékei­ket a debreceni piacra és a debre­ceni fogyasztó közönség ellátásában zavarok lesznek. És ezek a zavarok máris bekövetkeztek. A Debrecenbe irányuló felhozatal elősegítésére az lenne célirányos, ha Debrecenben felállítanák a termelők piacát. Állít­sák fel, jelöljék ki azt a helyet, ahol a termelők szabadon árusíthatnak, ahova nem furakodhatik be a speku­láció, hanem a kereslet és kínálat örök törvénye szerint alakulnak ki az árak. Szegeden, ahol rögzítették az ára­kat, piacbírók kiküldését határozta el a város. Az életrevaló intézkedés ellenére is az árak vígan tornáznak felfelé. Rengeteg panasz hangzott el a piacon és azt a tanulságot vonták le, hogy szaporítani kell a piacbírók számát. A piacbírók szépen teljesí­tették is kötelességüket, csakhogy mindenütt nem lehettek jelen. Ahol őrködtek, ott a megállapított árak szerint ment az árusítás, de ahova nem jutottak el, ott vidáman folyt az üzérkedés. Mindebből azt a tanul­ságot vonták le, hogy az ellenőrző munkába be kell kapcsolni a rend­őrséget is. A Parasztszövetség szövetkezete Miskolcon a Magyar Parasztszövet­ség Borsodvármegyei Központja igye­kezik segíteni. A Parasztszövetség vármegyei központjának gazdasági vezetője személyesen járja a vár­megye zöldségtermelő községeit és szervezi a zöldségbehozatalt Mis­kolcra. Még e hét folyamán Miskol­con szövetkezetet nyit a Parasztszö­­vetség, hogy biztosíthassa a város dol­gozói számára a vármegye feleslegét. Mindez nagyon helyes és talán célra is vezet. Mi nem bírálunk, mi csak a helyzetet ismertetjük, a sebe­ket mutogatjuk, azt a helyet, ahol fáj. Sem kalodáról, sem deresről és egyéb drákói intézkedésről nem be­szélünk, csak egyet szeretnénk, hogy azon a vonalon, ahogy azt Debrecen­ben és Miskolcon gondolják, indítsák meg az egészséges vért a magyar gazdasági életbe. Cséry Dezső 1000 adópengő 3900 B. pengő A pénzügyminiszter 1946 július 6. napjával kezdődő hatállyal 1000 adó­pengő értékét 3900 B. pengőben ál­lapította meg. Mi várhat a kubikosokra a forint bevezetése után? Jön a forint, az értékálló ma­gyar pénz. Sok-sok alföldi kubikos felsóhajt. Új élet kezdődik a kubi­kos számára is, sok-sok ezren vár­ják, hogy munkát és kenyeret kap­janak. Az Alföldön sok ezer kubi­kos nem tudott földhöz jutni, nem tudott áttelepülni, nem tudott ara­táshoz hozzájutni. A kubikosok minden­­ boldogulásukat augusztus elsejétől az új értékálló pénztől a forinttól várják. Az alföldi kubikostömeg dol­gozni akar, nem pedig batyuzni és gyalogolni éjjel nappal, hogy gyermekének egy darab kenyeret tudjon adni. A magyar kormány­tól várják azt a napot, amely szá­mukra megteremti a munkaalkal­mat, várnak türelemmel, mert tud­ják: a kormány mindent megtesz, hogy számukra egész éven át munka­­lehetőség legyen. A kubikos tömegnek bármely pártba tartozzék is, nincs egyéb kívánsága csak az, hogy kubikos mestersége alapján dolgozhasson bármiféle földmunkán, mind vidé­ken, mind pedig saját városa hatá­rán belül. Én szakember vagyok és tudom, hogy a magyar kormány az al­földi kubikostömeg részére ebben a lerombolt országban augusztus el­seje után sem tudna annyi föld­munkát adni, hogy minden kubikos saját mesterségében dolgozhasson. Mint szakember, aki ismeri a hely­zetet, munkatervet és költségvetést készítettem. Tervezetemet részlete­sen nem ismertethetem, annak ter­jedelme miatt, röviden azonban a következőket tartalmazza: A földes utak átépítése a községekben, még­pedig talajtömítésekkel, vizek elve­zetésével, a rossz állapotban lévő téglajárdák felszedése, karbantar­tása, a­dülőutak átépítése, fürdő­­medencék építése, stb. A munka csak aratáskor és téli időszakban szünetel. Az így megmaradt munka­díjakat anyagbeszerzésre és fuva­rozásra fordítanák. A szociális köz­munkára beszedett összegeket a község vezetősége semilyen más célra nem használhatja fel, csak egyedül a szociális közmunka végre­hajtására. Tervezetem szerint a munkadíjak előteremtése, adóbeszedés alapján történne. A közmunkák terhét min­denki arányos elosztásban viseli. Az összeg holdanként három hónapra három forint adóztatást jelentene. Ha tervezetem megvalósulna, a ku­bikostömeg részére igenis lehetne munkaalkalmat teremteni. Költség­­vetésem szerint 80 fillér lenne az órabér. Havonta 25 munkanapot számítva napi nyolcórai munka­idővel a kubikos keresete 250 fo­rintra rúgna fel. Tervezetem tehát állami segítség nélkül teremtene munkaalakalmat a kubikostársadalom részére, ha a szükséges rendeletet és utasítást az illetékesek kibocsátanak ... Takács Imre Kiskundorozsma Takács Gergely vall ma A kunmadarasi bűnper harmadik napján a népbíróság külön tanácsa Nagy Károly­nal, elnöklésével foly­tatta a vádlottak kihallgatását. Ma a harmadrendű vádlott, Takács Ger­gely kihallgatására kerül a sor. TŰZIFÁT és rönköt vásárol az erdő is. Faipari kft., Bp., V., Sas­ u. 24. tel.: 128-885 S­ebe Vidéki zenetilkereskedők figyelmébe. Férfi- és ni szövetek, egyenru­haltermék gyári lerakatai Szövetkereskedelmi r. t., VI., Éva-utca 20. Kizárólag kiskereskedők és feldolgozók részére. Igazgató: Weisz Sándor posztónagykereskedő ! Rézgá­iccal, petróleummal vagy sóval fizetek 3—4 személy nyaralásáért. ..Jó ellátás, fák, fürdés­ jel. Express hirdetőbe, Andrássy­ út 47 porkövet ismét vásárol Gosztonyi és Társa kft., V., Visegrádi­ u. 14. Tel.: 120-017 Vasárnap, 1946 július 7. (3) H­ÍMEK o ojrrsa, Csak csafál é,ezt szabad a ven. JL II­I/O OtJJst déglőkben kiszolgáltatni. A közeli­ kislányom szenvedélyesen és mohó kíváncsisággal figyeli a ki-, rakatokat. Megáll az üvegablak előtt, fitos orrát odanyomja és per­cekig mozdulatlanul szemléli az árut. Különösen a cipőkereskedé­sek elől nehéz elvonszolni, sohasem szól egy szót sem, de úgy tesz, mintha keresne valamit. Tegnap hirtelen megszólal: — Nézd, mami, ott azt a kis pi­rosat, fehér pánttal — magyarázza a négyéves hölgyek szakszerűségé­vel —, ezt nagyon szeretném. Múlt­kor már apunak is mondtam, ve­gye meg nekem. Megnézem a cipőt és gyerek­koromra kell gondolnom. A kis piros cipő fehér pánttal, úgy látszik, minden időben ott virít a cipész­­kirakatokban. Valamikor én is odanyomtam az orrom az üveghez és én is így kértem, pontosan ilyen cipőt. Soha nem kaptam meg, na­gyon szegények voltunk, csak a nővérem­ kinőtt szandáljai lehettek az enyémek. Amikor már meg­kerestem a magam erejéből az árát, akkor már csak sóvárogva nézhettem: „felnőtteknek nincsen, csak kisgyerekeknek csinálják“ a kis piros cipőt — mondta a keres­kedő. Ezekre gondolok amíg Katóka izgatottan rázza szőke fürtjeit és nem tágít a kirakattól. És a régi emlékek régi kielégítetlen vágyak hirtelen belémfájdulnak. — Ezt vedd meg nekem, mami. Ezt a kis pirosat, fehér pánttal, úgy, de úgy szeretném. Megfogom a kezét, belépek az üzletbe. Katókának van ugyan ci­pője, de meg kell venni. Most rög­tön. Teljesíteni kell a kívánságát és rajta keresztül az én régi álmo­mat is. El ne késsünk. Amíg kis­gyerek ... N. M. „Más fajta nép’ roboghat tova, De ily szép, álmos, láncolt fajnál Poétább faj nem élt soha.“ ADY ENDRE * Hatos tanács intézi Győr közellá­tását, Győr város közélelmezési ne­hézségeivel külön ülésen foglalkozott a nemzeti bizottság. Elhatározta, hogy hatos tanácsot alakít, amely mindennap a szakértők meghallga­tása után hozza meg intézkedéseit a közellátási helyzet javítására. A bi­zottságot a legtágabb felhatalmazás­sal látják el az összes szükségesnek mutatkozó intézkedések megtételére. Borbély Endre dr. főispán közölte, hogy a bizottság határozatait azon­nal rendeletben adja ki és arról is gondoskodik, hogy szükség esetén megfelelő karhatalom álljon rendel­kezésre. Milyen színűre festik a Kossuth­­hidat? Az utóbbit napokban nagy vita foglalkoztatta a közvéleményt, hogy a Kossuth-hidat milyen színűre fogják festeni. Hosszas vita után úgy döntöttek most, hogy a Kossuth-híd színe kékes-szürke lesz. Pécsett is megkezdte működését a gazdasági rendőrség. Dr. Tamás György polgármesterhelyettes sajtó­értekezleten bejelentette, hogy Pé­csett megszervezik a gazdasági rend­őrséget. Somogyi Antal rendőrszáza­dos, a budapesti gazdasági rendőr­ség kiküldötte közölte, hogy a gaz­dasági rendőrség július 5-én meg­kezdi működését Pécsett. A dolog­­kerülőket munkára fogják, a piaco­kon irányárakat állapítanak meg s betartásukat a legszigorúbb eszkö­zökkel biztosítják. A legszigorúbban eljárnak mindazok ellen, akik az állam kárára nyerészkednek. A ke­reskedők ebédszünettel délután 4 óráig kötelesek üzletüket nyitva tar­tani. A polgármesterhelyettes han­goztatta, hogy az adópengő iránti rokonszenvet és bizalmat fokozni kell. A város minden szolgáltatásáért adópengő-jeggyel lehet fizetni. A posta az adópengő-jegyeket vissza is váltja. Több győri vendéglő bezárta konyhaüzemét. Győrött csütörtökön több nagyobb vendéglő bezárta konyhaüzemét azzal az indokolással, hogy nem tudják a főzéshez szük­séges élelmiszereket beszerezni. •Ír KISFIÚ ÉS A SÜKET KOFA — Mit árul néni? — ötszáz billió. — Hogy adja néni? — Dobronyban lakom. — Bolond maga néni! — Annyiért nem adom .U­tasügyi miniszter rendelete értelmé­ben a vendéglátóipari üzemekben ezentúl legfeljebb háromféle egytál­ételt szabad készíteni, az étlapon feltüntetni és kiszolgáltatni. Egy ét­kezés alkalmával egy személy részé­re csak egy adag szolgáltatható ki. Nem esik korlátozás alá a hús és zsiradék felhasználása nélkül készült saláták, valamint a hal, rák, ökör­­szájsaláta, friss és aszalt gyümöl­csök kiszolgáltatása. A rendelet megszegőit súlyosan büntetik. Amerikai adomány a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának. Az állandóan nagy gondokkal és ne­hézségekkel küzdő Nyomorék Gyer­mekek Országos Otthona, amelynek majdnem be kellett szüntetnie mű­ködését, nagy segítséget kapott a Newyorkban működő „Mentsd meg a magyar gyermekeket!“-bizotságtól. A szervezet, amelyet lelkes magya­rok vezetésével az amerikai magyar­ság tart fenn, eddig összesen 250 dollár pénzsegélyt és 100 szeretet­­csomagot küldött. Ennek az ado­mánynak köszönhető, hogy az inté­zet továbbra is teljesítheti feladatát és hozzákezdett háborús sérülései­nek rendbehozásához és a súlyos felszerelési hiányok pótlásához. — Az OTI felhívja a háztartási munkaadókat, hogy alkalmazottai­kat, az öt órán át dolgozó bejáró takarítónőket is, kötelesek bejelen­teni. — A Magyar Hírlapírók Nyugdíj­­biztosító Intézete felkéri járadéko­sait, hogy folyó hó 9-étől, keddtől 9—12 óra között nyugdíjuk átvéte­léért jelentkezzenek személyazonos­sági okmányaikkal a szövetség pénz­táránál (VI., Vilma királyné­ út 16). — A Független Kisgazda Párt pest­megyei szervezete a Németországban vértanúhalált halt Horváth Zoltán képviselő emlékezetére vasárnap gyászünnepséget rendez Kiskunfél­egyházán. Az ünnepség szónoka Balla Antal tájékoztatásügyi minisz­ter. — Bélyeggyűjtők figyelmébel A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság kongresszusa alkalmából július 7-étől 9-éig a Zene­­akadémián működő alkalmi postahivatal első nap piros-, második nap fekete-, harmadik nap pedig — amikor a bélyeg­gyűjtő szakcsoport kongresszusát is tart­ják — zöldszínű különleges bélyegzőt használ. A postavezérigazgatóság a Társa­ság által készített barna-, zöld- és galanta­­szürkeszími keretbélyegek használatát a rendes általános forgalmú bélyegekkel jú­lius 7-étől 31-éig engedélyezte. Szeged orosz katonai parancsnokát Debrecenbe helyezték át. Szegedről jelentik: Kartyenov gárdaalezredest, Szeged város orosz katonai parancs­nokát felettes parancsnoksága Deb­recen városparancsnokává nevezte ki. Kartyenov alezredes 1945 ja­nuárja óta töltötte be Szegeden a városparancsnoki tisztséget. Szeged gazdasági és kulturális szempontból sokat köszönhet személyes közben­járásainak és a kulturális élet elő­segítése terén szerzett érdemeiért a Móra-plakettel tüntették ki. Óriási hőség Romániában. Néhány nap óta egész Romániában óriási hőség uralkodik. Bukarestben ár­nyékban 35, napon pedig 53 celsius fokot mértek. Az ország egyes ré­szeiben még nagyobb a hőség. Elhurcoltak Haifából két zsidó besúgót. Haifái lakásukról ismeret­len zsidó fegyveresek szerdán elhur­coltak két zsidót, akik abban a hír­ben állottak, hogy a rendőrségnek besúgták egy titkos fegyverraktár helyét. A két elrabolt ember azelőtt a csehszlovák hadseregben szolgált. A kérdéses fegyverraktárban egyéb­ként földalatti betonkamrákban ed­dig 200.000 töltésnyi kézifegyverbe való lőszert, 300.000 aknave­tőgráná­tot, 2000 kézigránátot és több mint 250 kilogramm robbanóanyagot ta­láltak, többszáz puskával, 13 géppus­kával és 10 kis aknavetővel együtt. Kárpát-Ukrajna orvosi ellátása. Irononenko, az ukrajnai kormány egészségügyi minisztere közli, hogy Kárpát-Ukrajna lakosságának egész­ségügyi ellátása az elmúlt esztendő alatt jelentékenyen megjavult, jelenti a moszvai rádió. Az orvosi segély tel­jesen díjmentes. Azelőtt ezen a terü­leten egyetlen gyermekorvosi tanács­adóhely sem volt, most 11 van. Min­den nagyobb községben szülőottho­nok működnek. Azonkívül 22 kór­ház, segélyhely, orvosi rendelő és po­­liklinika nyílt meg Kárpát-Ukrajna területén. Az amerikai gabonakivitel rekord­teljesítménye. Az amerikai rádió közlése szerint a vasutas szakszer­vezetek szövetsége csütörtökön hi­vatalosan közölte, hogy júniusban a kiviteli kikötőkbe több gabona ér­kezett, mint bármikor azelőtt. A ga­­bonaszállítmányok­ összmennyisége 26.000 vagonrakomány. Ez a meny­­nyiség került behajózásra, Európa és Ázsia ínséges területei számára.

Next