Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-08 / 6. szám

A Független Kisgazda-, Förd­munkás- és Polgári Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobó István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Elnémultak a fegyverek a palesztinai fronton Az Egyesült Államok elnökének kongresszusi üzenete élénk visszhangot keltett az egész világon, különösen azonban a Marshall-terv országaiban, ahol egyszerre világosan látják, milyen súlyos gazdasági vál­sággal küzdenek maguk az Egyesült Államok is. A londoni Daily Worker azt írja Truman üzenetéről, hogy vi­lágosan mutatja, milyen súlyos beteg­ségekben szenved a dollár országa látszólagos egészsége ellenére is. Igaz — írja a lap —, hogy Truman néha célzott a Szovjetunió iránti barátság szükséges voltára, de az amerikai külpolitika soha nem adta tanújelét békeszándékúnak, világuralmi tervei vannak és ellenséges a Szovjetunióval szemben. Az Egyesült Nemzetek szervezeté­ben a Szovjetunió minden lefegyver­zési javaslatát amerikai ellen­állás hiúsította meg. A Humanité is azt állapítja meg, hogy Truman beismerte az Egyesült Államok gazdasági helyzetének sú­lyosbodását és nyilvánvalónak tartja, hogy az úgynevezett szociális befek­tetések hangoztatása csak a távoli vidékeken élő amerikai adófizető megnyugtatására szolgál, aki nehe­zen tudja megérteni, hogy amerikai pénzen Európában akarnak erőmű­veket építeni, amikor neki nincs vil­lanyvilágítása a kunyhójában. Ame­rikában Henry Wallace bírálta éle­sen Truman fegyverkezési terveit. Az amerikai sajtó az új esztendő küszöbén fokozódó aggodalmat árul el a gazdasági kilátásokkal kapcsolat­ban. A Washington Post szerint már nem is az a kérdés, hogy lesz-e gaz­dasági válság, hanem csak az, hogy milyen mérvű lesz ez a válság. A New York­ Star közgazdasági szakírója nyíltan megírja, hogy „egyes amerikai üzletemberek félnek a Szovjetunióhoz fűződő békés viszony kifejlődésétől és a katonai költségvetés tételeinek leszállításától, mert ez csökkentené az amerikai üzleti élet élénkségét“. Angliában is aggodalommal néznek az új gaz­dasági év elé, mert az egyes ipari ágakban egymást érik a válságok. Walesben a sztrájkoló bányászok nem hajlandók munkába állani. A szén és könnyűipari termelés jelen­tősen alacsonyabb a háború előtti színvonalnál. A pamutfogyasztás mindössze kétharmada a háború­­előttinek. Az 1948 márciusában ki­adott Fehér Könyv adatai szerint a húsfogyasztás 33, a cukor- és zsír­­fogyasztás pedig 25 százalékkal ala­csonyabb a háború előttinél. Az an­gol négyéves tervet éppen ezért álta­lános kétkedés fogadja. Különösen élesen bírálják a négyéves tervnek azt a számítását, hogy a mostani passzív fizetési mérleg 1952—53-ra aktív lesz. Kínában a népi felszabadító hadsereg behatolt Tiencsin délkeleti kül­városába, tüzérsége állandó tűz alatt tartja az egész várost. A Jangcsei-arcvonalon a néphadsereg két fontos várost fog­lalt el Nankingtól­­ 120 kilométerre északra. Csang-Kai-Sek hadseregének azok a hadosztályai, amelyek átpár­toltak a népi felszabadító hadsereg­hez, most már annak keretében har­colnak a Kuomintang csapatai ellen. Az egyiptomi határon pénteken elnémultak a fegyve­rek. Az UNO csütörtökön hivatalosan bejelentette, hogy mind Izrael, mind Egyiptom megegyeztek abban, hogy pénteken délután 2 órakor életbelép­té­k a „tüzet szüntess“ parancsot. Az UNO szóvivője kijelentette, hogy a fegyverszünet életbeléptét azon­nal közvetlen tárgyalások köve­tik a két kormány képviselői között, az UNO elnökségének felügyelete alatt és a Biztonsági Tanács novem­ber 4-én és 16-án hozott fegyver­szüneti határozatának figyelembe­vételével. Nyugat-Németországban lázasan folynak az előkészületek az úgynevezett különkormány felállítá­sára. A nyugatnémet állam elnöki pozíciójára az angol és amerikai kormány Brüning volt német kancellár jelöltségét pártfogolja. Brüning, mint ismeretes, a katolikus jellegű Centrumpárt vezetője volt, a weimari német köztársaságban. Nyu­gatnémetország részére diplomáciai szervezetet is ki akarnak építeni és Frankfurtban, Nyugatnémetország valószínű jövendő fővárosában nagy vetelkedés folyik a kulisszák mögött a tervbe vett diplomáciai tisztségek körül. Ny­ugat euró­pában különben folytatódik a sztrájkhullám, Fran­ciaországban a rendőrség újabb erő­szakos rendszabályokat léptetett életbe a munkásosztály ellen. Sok új letartóztatás történt. A francia bá­nyákban szerencstelenség szerencsét­lenséget követ, több mint 300 bá­nyász-szerencsétlenség történt a nagy bányászsztrájk befejezése óta. A Skandináv Államok miniszterelnökei és külügyminiszterei kétnapos értekezletet tartottak, ame­lyen a hivatalos kommüniké szerint Svédország, Dánia és Norvégia védelmi együttműködésének feltételeit tárgyal­ták. Ez a tanácskozás nyilván szoros összefüggésben állott azzal a wash­ingtoni közleménnyel, amely szerint a három skandináv állam már a leg­közelebbi jövőben erélyes hangú fel­szólítást kap, hogy csatlakozzék az úgynevezett Atlanti Egyezményhez. Eddig a skandináv államok mindent elkövettek, hogy távol maradjanak a nyugati tömbtől. Fontos hír a külpolitikában végül, hogy a cseh­szlovák kormány csütörtöki miniszter­tanácsán jóváhagyta a Francia­­országgal kötött kereskedelmi szerző­dés módosítását, valamint a cseh­szlovák-magyar ötesztendős árucsere­­forgalmi szerződést és a cseh-­­ szlovák-lengyel távíró- és távbeszélő­­- egyezményt. verekedések az amerikai repülők és az angol polgári lakosság közön A Lincoln angliai város mellett fekvő Scampton hadirepülőtéren ál­lomásozó amerikai légierő tagjai és a város polgári személyei között olyan gyakoriak a véres verekedé­sek, hogy az amerikaiak tábori rend­őrei tiltakoztak parancsnokuknál amiatt, hogy fegyvertelenül kell őr­­járatszolgálatot teljesíteniük és még bottal sem védekezhetnek a sokszor ker­ékpárlánc darabokkal támadó an­golok ellen Szombaton és vasárnap heves ve­ , rekedések voltak a város főutcáján ez amerikai repülőkatonák és a-­ngol­ polgári személyek között. Az ameri­kaiakat előre figyelmeztették, hogy kerüljék a város utcáit, mert ellen­séges szándékú helybeli lakosok vár­nak rájuk. Az egyik amerikai kato­nai rendőr elmondotta, hogy mikor szolgálaton kívül lévén, az egyik helybeli kocsmában ivott, a kocsma előtt verekedés tört ki Amikor ki­ment, hat polgári személy őt is meg­támadta, leütötték és csak nehezen tudott megszabadulni. Lincoln város rendőrfőnöke az újságíróknak nem volt hajlandó nyi­latkozni az ügyről. Megjelent a rendelet a jövedelemadóról és az illetményadóról Közöljük az adó tételeit A Magyar Közlöny mai szánjában két rendelet jelent meg. Az egyik az általános jövedelemadóról szóló ren­delet, amely a jövedelemtöbbletadó és az újjáépítési közmunkaváltság helyébe lépett. A rendelet szerint általános jövedelemadót kell fizetni minden olyan jövedelem után, amely mező-- és erdőgazdasági ingatlanból, házbirtokból, kereskedelemből, ipar­ból, szellemi foglalkozásból, tőkeva­­gyonból, tanü­emből, szövetkezeti tagságból származik. Az adóalap megállapításnál a feleségnek és a háztartáshoz tartozó kiskorú gyer­mekeknek adóköteles jövedelmét is számításba kell venni. Az általános jövedelemadó alapja az adóévet megelőző naptári évben elért adóköteles tiszta jövedelem, amelynek megállapítása céljából a nyers bevételből kell kiindulni, amely­ből a termelés- és kezelési költségeket levonásba lehet hozni. Azoknak a cé­geknek, amelyek kettős könyvelésre kötelezettek, mérleg- és nyereség­veszteségszámla alapján kell vallomá­sukat beadni. Az adó mérve tételesen van megállapítva. A tételek közül a következő gyakrabban előforduló té­teleket közöljük: Az adótételeken felül egyes foglal­kozási ágakra a rendelet közli azt a minimális adót, amelyet egyes fog­lalkozásoknál feltétlenül fizetni kell a táblázatban szereplő összegektől eltekintve. Az ille­tm­ényadóról szóló rendelet­­módosítás azt a rendelkezést tartal­mazza, hogy az illetményadó kulcsa január 1-től kezdve 20 százalék, amelyhez 8 forint tételes illetmény­adó járul hozzá munkavállalónként. 1.200 Ft-ig 24 torint 1.200— 1.400 Ft.ig 36 forint 1.400— 1.700 Ft-ig 48 forint 1.700— 2.000 Ft-ig 60 forint 2.000— 2.400 Ft-ig 72 forint 2.400— 3.000 Ft-ig 96 forint 3.000— 3.600 Ft-lg 120 forint 3.600— 4.200 Ft-ig 144 forint 4.200— 4.800 Ft-ig 168 forint 4.800— 5.400 Ft-ig 208 forint 5.400— 6.000 Ft-ig 248 forint 6.000— 6.600 Ft-ig 298 forint 6.600— 7.200 Ft-ig 348 forint 7.200— 7.800 Ft-ig 408 toriul 7.800— 8.400 Ft-ig 468 forint 8.400— 9.000 Ft-ig 528 forint 9.000— 9.600 Ft-ig 598 forint 9.600— 10.200 Ft-ig 668 forint 10.200—10.800 Ft-ig 738 forint 10.890—11.400 Ft-lg 808 forint 11.400— 12.000 Ftig 12.000 13.280 Ft-ig 13.200— 14.400 Ft-ig 14.490—15.000 Ft-ig 15.600— 16.800 Ft-ig 16.800— 18.000 Ft-ig 18.000— 19.200 Ft-ig 19.200— 20.400 Ft-ig 20.400— 21.600 Ft-lg 21.600— 22.800 Ft ig 22.800— 24.000 Ft-ig 24.000— 25.200 Ft-lg 1.440 forint 1.620 forint 1.800 forint 1.980 forint 2.160 forint 2.340 forint 2.628 forint 2.916 forint 3.204 forint 3.492 forint 3.780 forint 4.152 forint Január 15-ig megkötik az új­kollektív keretszerződést Közöljük a munkakódex főbb pontjait A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának központi vezetősége csü­törtökön délután ülést tartott, amel­­yen Apró Antal főtitkár részletesen beszámolt azokról a hatalmas ered­ményekről, amelyeket a munkaver­seny és a brigádmozgalom megvaló­sított. Majd az új kollektív szerző­dés jelentőségét méltatta és rámuta­tott arra, hogy az nem egyoldalú szerződés, hanem magába foglalja a dolgozók jogait és kötelezettségeit. Az i új keretszer­ződés számos pontja eltér az előző keretszerződéstől. A mostani szerződés szövegezése világos, mindenki által könnyen érthető. A szerződés lényegében munkakódex, amely 341 pontból áll. A kollektív szerződések iránt állandóan nő a bizalom. A munkások, értelmiségiek látják, hogy a kollektív szerződések rendszere milyen előnyöket jelent számukra. A dolgozók között állan­dóan ismertetni kell a kollektív szer­ződést és ellenőrizni kell annak be­tartását — fejezte be beszédét Apró Antal. A munkaidő és pihenés A napi 8 órás munkaidő a heti 48 óra keretében egészségük és munka­­erejük helyreállítása érdekében a 25 munkanapig terjedő fizetett szabadság évenként 8 ünnepnap külön díjazása munkateljesítés nélkül, napi félóra fizetett étkezési és tisztálkodási szü­net. Minden munkahét után egy tel­jes pihenő­nap, a rendes munkaidő után vagy előtt teljesített munkáért progersszív túlóradíjazás. Munkabérek A kollektív szerződés egyes pont­jai a következők: A kollektív szerző­désben előírt munkabér a ténylege­sen teljesített munka után járó bér, vagy kereset maradéktalan elszámo­lása. Egyenlő munkáért egyenlő bért kell adni, különös tekintettel a női­­munkások és ifjúmunkások javadal­mazására, figyelembe véve azonban azt, hogy a­­z el képzettebb munkás­ és a minőségileg kiválóbb munkát jobban kell díjazni. A munkabérek világos, közérthető és részletes elszá­molása, a végzett munkának (telje­sítménynek) hetenként a munkáltató által való közlése. A ■ kollektív szer­ződésben történt besorolásának, to­vábbá munkabére elszámolásának el­lenőrzése, az indokolt helyesbítés ér­dekében való felszólamlása. Az éjjeli munkával kapcsolatos fokozottabb igénybevételért az éjjeli munka külön díjazása. A rendes munkamenettől el­térő munkák külön díjazása a kol­lektív szerződés szerint. A szociális gondoskodás A szerződés további pontjai a kö­vetkezők: A szakmai munkával járó megbetegedések megelőzésére egész­ségügyi védőételeknek és melegítő iajoknak a munkáltató által való díjtalan kiszolgáltatása a kollektív szerződés szerint. A munkaruha, munkacipő, védőruházat, ahogy azt a munkakörülmények indokolják. A munkahely levegőjének tisztántartása vagy megfelelő védőkészülékek ki­szolgáltatása és általában a munka­védelmi intézkedések szigorú betar­tása. Mosdó-, öltöző- és étkezőhelyi­ség, amelyekről a munkáltató köte­les gondoskodni. Az egészségtelen munkahelyek megváltoztatása, a fog­lalkozási betegségben szenvedőknek más munkahelyre való áthelyezése. Szülés esetén az előírt szülési fize­tett szabadság, az éjjeli munka alól való mentesítés a 18 éven aluliaknál és a terhes anyáknál, a munkaviszony­ból eredő összes érvényes adók, tár­sadalombiztosítási járulékok a mun­káltató által való fizetése, különleges esetekben a kollektív szerződésben meghatározott rendkívüli segélyek, előlegek. A kollektív szerződésben meghatározott jóléti keretek, napközi otthon, bölcsőde, orvosi rendelő, üze­mi könyvtár, sportlehetőségek igény­­bevétele. Kedvezményes, vagy ingye­nes üdültetés. Kedvezményes üzemi étkeztetésben való részvétel, ameny­­nyiben az üzemben ilyen van. A munkavállaló kötelezettségei A gyáripar és a bányászat összes dolgozói általában vállalják az üzemi tervet, így különösen a termelési és önköltségcsökkentési tervek teljesíté­sét, a munka termelékenységének tervszerű, fokozatos növelését, a se­lejt legkisebb mértékre való leszorí­tását, a termelés rejtett tartalékainak feltárását, az újítások, észszerűsítések, műszakilag lehetséges azonnali alkal­mazását, az elavult teljesítménynor­­mák felszámolását, helyette műszaki­lag indokolt normák alkalmazását. Vállalják továbbá a munkaidőkiesé­sek legkisebb mértékre való kiszorí­tását, a termelőeszközök leggazdasá­gosabb felhasználását, a balesetek el­­hárítására felszerelt védőeszközök al­kalmazását, az üzemi óvintézkedések maradéktalan betartását. Munkafegyelem A munkafegyelem megszilárdítása érdekében a dolgozók vállalják a teljes munkaidőnek lelkiismeretesebb kitöltését, a munkába t­dó pontos bejárást, a munkán munkaképes ál­lapotban való megjelenést, az étke­­zési és tisztálkodási idő betartását, a munkahelyeknek üzemképes állapot­ban és tisztán való tartását. Vállal­ják továbbá a váltásos munkánál ,a munkának mindaddig, való folytatá­sát, amíg a leváltó nem jelentkezik, illetve, amíg az üzemvezetőség nem intézkedik. Vállalják továbbá az in­dokolatlan mulasztások megszünteté­sét, az igazolt mulasztásoknak a leg­kisebb mértékre való leszorítását. A normák felülvizsgálata és a felülvizsgálás ellenőrzése A kollektív keretszerződés kitér a továbbképzésre, a vállalatok, mun­káltatók kötelezettségeire, a normák felülvizsgálatára és a felülvizsgálás ellenőrzésére. A norma-felülvizsgálat­tal kapcsolatos szabatosidő feltételeken alapuló új normák kidolgozása hosz­­szabb időt igényel. Ezért minden olyan munkára, amelyet eddig telje­sítménybérrendszerben végeztek és azt 1949. évben is teljesítménybérben fogják végezni, új ideiglenes normát kell megállapítani. A normák rende­zésének ellenőrző munkájában a munkáltató köteles az üzemi bizottsá­got bevonni. A keretszerződést kötő felek három-három tagból álló ideig­lenes bizottságokat állítanak fel, ame­lyek a normák rendezésének munká­ját felülvizsgálják, ellenőrzik és jóvá­hagyják. A bizottságba egy-egy tagot az iparigazgatóság, a szakszervezet és az OMB küld ki.

Next