Kis Ujság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-02 / 177. szám
2 Bukarest, Prága, Pakis, London, Hága A testvéri népi demokráciákban is nagyszabású ünnepségek keretében emlékeztek meg Petőfiről. A román írószövetség bukaresti ünnepi ülésén felszólalt Zelk Zoltán, a Romániában tartózkodó magyar küldöttség egyik tagja. A segesvári négyűlésen, amely a bukaresti írószövetségi ünnepi ülést követte, magyar részről Andics Erzsébet, a magyar delegáció tagja tartott beszédet. Prágában a Magyar Csehszlovák Társaság rendezett nagyszabású emlékünnepélyt, amelyen megjelentek a csehszlovák kormány képviselői és a kulturális élet kiemelkedő személyiségei. Fierlinger miniszterelnökhelyettes mondott ünnepi beszédet. Magyarországon győztek Petőfi eszméi — mondotta — és a két nép összeforrott a béke védelmében, a szocialista egységért vívott harcban. Fierlinger beszéde után a Prágába érkezett magyar delegáció tagjai, Szabó Pál író és Devecseri Gábor külső szólaltak fel. Franciaországban a magyarok demokratikus egyesülete emlékünnepélyt rendezett az egyesület párisi székházában. Az ünnepélyen sok magyarbarát francia is részt vett. A műsor keretében a párisi magyar művészek Petőfi-verseket és megzenésített Petőfi-dalokat adtak elő.A hollandiai magyar követség kitűnően sikerült Petőfi-emlékünnepélyt rendezett az egyik hágai színházteremben. Bölöni György hágai magyar követ bevezetőjeután T. Devries neves író ismertette Petőfi életét és munkásságát. A londoni Magyar Kulturális Intézet Petőfi Sándor halálának 100. évfordulója alkalmából nagysikerű Petőfi-ünnepet rendezett az Intézet londoni székházában. Az ünnepséget Budai György, a londoni Magyar Kulturális Intézet igazgatója vezette be angol nyelvű előadásával. Ezt követően Griselda Hervey angol színművésznő szavalt Petőfi-költeményeket angol fordításban, majd Horne és Tyrion angol műfordítók olvasták fel Petőfi-fordításaikat, ,.j. A szovjet írók felszólalásai A nagy tapssal fogadott beszéd után a Szovjetunió népei nevében Andrej Szamoljovics Malesko ukrán író lépett a mikrofon elé. — A szovjet nép, a munkások, a kolhozparasztok és értelmiségiek nevében meghajtom az emlékezés zászlaját a magyar nép nagy költője, Petőfi Sándor előtt — mondotta az ukrán költőkiküldött, majd a szovjet-magyar megbonthatatlan barátság éltetésével fejezte be beszédét. Utána a szovjet íróküldöttség grúz tagja, Georgi Leonidze, a Sztálin-díjas író üdvözölte a grúz nép nevében a magyar népköztársaságot és elhelyezte az emlékezés koszorúját Petőfi Sándor szobrának talapzatán. A koszorúzási ünnepség Ezután sorra lerakták a közületek és intézmények képviselői a koszorúkat a Petőfi-szobor elé. A magyar köztársaság elnöke nevében Rónai Sándor külkereskedelmi miniszter, az országgyűlés nevében Molnár Imre, az országgyűlés alelnöke helyezett el koszorút a talapzaton, majd egymásután következtek a minisztériumok, a Magyar Függetlenségi Népfront, a honvédség, a rendőrség, a főváros, a különféle közületek és tömegszervezetek koszorúi. Az ország egész dolgozó népe, a munkások, parasztok és értelmiségiek és a fiatalság kiküldöttei, mind eljöttek, hogy elhelyezzék koszorúikat Petőfi Sándor szobrán. Az ünneplőközönség innen a Nemzeti Múzeum kertjébe vonult, ahol megkoszorúzták azt az emléktáblát, amelyet azon a helyen helyeztek el, ahol Petőfi 1818 március 15-én elszavalta a Nemzeti dalt. Innen az emléktáblától indult el a fáklyás staféta Kiskőrösre, Petőfi szülővárosába, ahol a Magyar Ifjúsági Népi Szövetsége a kiskőrösi emléktábla előtt helyezte el az emlékfáklyát. A Petőfi-emlékkiállítás Vasárnap délelőtt a Bajza utcai Petőfi Házban emlékkiállítást nyitott meg a főváros. Az ünnepségen megjelent Szakosíts Árpád köztársasági elnök, a kormány több tagja, a külföldről érkezett íróküldöttségek, élükön a Szovjetúnió íróival, valamint a magyar irodalmi és közélet sok kiválósága. Barabás Tibor, az írószövetség főtitkára mondott itt beszédet. — Petőfi él — mondotta emlékbeszédében — ma inkább, mint valaha. Nemcsak a magyar nép, hanem a világ minden haladó népe, élén a Szovjetunióval, ma Petőfi Sándorra emlékezik. Élete és költészete eleven forradalmi erőt sugároz, példát mutat minden korszak és minden nemzet fiának, hogyan és miképp kell a szabadságért harcolni, élni és halni. A megjelentek ezután megtekintették az emlékkiállítást, amely bemutatja a kiskőrösi földpadlós szobát, ahol a nagy magyar költő született A deszkaágy mellett egyszerű láda, a szoba sarkában szúrágta íróasztal, amelyen ma is láthatók Petőfi faragásai. A fali képek és feliratok és a Talpra Magyar első példánya a költő gyorsan vótt soraival: „A kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány s így a magyar szabadság első lélekzete.“ Nemcsak Magyarországon, hanem az egész haladó világon nagyszabású ünnepségek keretében emlékeztek meg július 31-én Petőfi halálának századik évfordulójáról. A moszkvai emlékünnepély Moszkvában a szovjet írók szövetsége a Zeneakadémia nagytermében rendezte meg a Petőfi-emlékünnepet. A hatalmas terem emelvényén helyet foglalt a díszelnökség, a magyar nép megannyi barátja, Petőfi költészetének tisztelői és tolmácsolók a szovjet költők és zeneszerzők. Megjelent az ünnepségen Molnár Erik dr. magyar nagykövet is és jelen voltak a zenei és társadalmi élet képviselői, a szovjet ifjúság és az üzemek küldöttei, valamint a népi demokratikus államok követségeinek munkatársai. A Szovjet Hadsereg zenekara, a szovjet, majd a magyar himnuszt intonálta, utána Visnyevszkij, a szovjet írók szövetségének főtitkárhelyettese mondott rövid beszédet. — Mi, szovjet írók és az egész szovjet nép együtt ünnepeljük a magyar néppel Petőfi halálának emlékünnepét — mondotta — mély szeretettel küldjük üdvözletünket a magyar népnek és büszkék vagyunk arra, hogy a szabadságért és békéért folytatott közös harcunkban Petőfi harcostársunk és barátunk. Ezután Tyihonov, a kiváló szovjet író Petőfi kitűnő fordítója, vázolta Petőfi életét, költői és forradalmi szerepét a magyar szabadságharcban, majd Rákosi szavait idézve megállapította, hogy a magyar és szovjet nép barátsága a béke záloga. Molnár Erik dr. magyar követ méltatta ezután Petőfi életét és munkásságát. Meghatott szavakkal szólt arról, hogy a szocialista világ fővárosában milyen szeretettel és megbecsüléssel emlékeznek meg a magyar nép nagy fiáról, a forradalmi, harcos Petőfi Sándorról. A beszédek után a magyar és szovjet Himnuszt játszotta a szovjet hadsereg zenekara, majd a szovjet költők adták elő fordításaikat és a főiskolai növendékek szavaltak Petőfi-verseket orosz nyelven. Végül a Szovjetúnió zenei életének kiválóságai megzenésített Petőfi-dalokat adtak elő. A moszkvai Petőfi-emlékest éjféltájban ért véget. A szovjet sajtó Petőfiről A szovjet sajtós rádió is megemlékezett a magyar nép nagy forradalmi költőjéről, Petőfi Sándorról. A Pravda Aniszimov cikkét közli. Bevezetőben megállapítja a cikkíró, hogy Petőfi politikai költészetét áthatotta a forradalom sorsa felett érzett aggodalma és a gyűlölet azok iránt, akik készek voltak elárulni ezt a forradalmat. A költő a felháborodás hangján beszélt a belső ellenségről, a sötét árulókról és „Csatadal“ című verse félelmetes riadóként harsog. A magyar szabadságharcot a a belső ellenségek ásták alá és a cári Oroszország közbelépése fojtotta el. Petőfi Sándor a népi demokratikus Magyarország nagy előhírnöke, most is tevékeny építője hazájának. Amiről oly izzón álmodozott és amiért életét adta, az az új demokratikus Magyarországon most teljesedik be. A nép szabadsága és boldogsága élő valósággá vált Petőfi földjén — írja a Pravda. Az Izvesztijában Tyihonov, a szovjet írók szövetségének helyettes főtitkára írt cikket Petőfiről. Most Petőfi emlékezetének napjaiban Moszkvában orosz nyelven és a magyar népi demokratikus köztársaságban magyarul hangzanak fel Petőfi halhatatlan költeményeinek sorai — írja. Az új magyar költők új dalokat énekelnek arról az időről, amikor minden út a kommunizmushoz vezet, új dalokat írnak a békés munka hőseiről, a népek békéjéért vívott harc hőseiről. Az új világkultúra ünnepén a nagy népi géniuszok között ott halljuk Petőfi Sándor nevét, aki száz évvel ezelőtt mondotta a magyar népről: „Nem pusztul el az a nemzet, amelyik az emberiségért harcol.“ Kárpát-Ukrajna lakossága is megemlékezett Petőfi halálának százéves évfordulójáról. Több kultúrházban és színházban irodalmi esték keretében mutatták be Petőfi műveinek orosz és magyar kiadásait. Kedd, augusztus 2 A vidék ünnepe Az évforduló alkalmával, falun és a tanyákon kegyelettel emlékezett meg népünk Petőfi Sándorról. Kiskörösön a költő szülővárosában a reggeli órákban hangos motorzúgással futott be a szegedi Szabadságharcos Szövetség motorosstafétája, hogy a Petőfi-házban levő mécsről elvigyék Bajára, Szekszárdra, Mohácsra és Szegedre a szabadság örökké égő lángját. Az ünneplők kalaplevéve tértek be a Petőfi-házba, a költő szülőházába, hogy leróják kegyeletüket. Szegeden minden üzemben, valamint a honvédség, rendőrség és az ifjúság szervezeteiben emlékünnepségeket rendeztek. Délután felavatták a Somogyi-telepen Petőfi emléktábláját. A telepet „Petőfi-telep“-nek nevezték el és ezt fekete márványtáblán örökítették meg. Este a Dómtéren nagyszabású kultúrműsorral egybekötött tábortűz volt. Győrött vasárnap a városháza előtti téren nagygyűlést rendeztek, ahol Göcze Géza helyettes polgármester mondott beszédet. Utána Virgil Roanid, a baráti román ifjúság kiküldötte a romániai Ifjúmunkás Szövetség üdvözletét tolmácsolta. Miskolcon többezer főnyi ünneplőközönség előtt Fekete Mihály főispán emlékezett meg Petőfi Sándorról. Ezután a mongol ifjúság képviselője, Jadam Szurum tolmácsolta a mongol fiatalság üdvözletét. Hangsúlyozta: a mongol ifjúság Petőfi szellemében harcol a tartós békéért, a népek szabadságáért, boldogabb jövőjéért. Ezután a Városház tér 5. számú házon leleplezték Petőfi emléktábláját. Debrecenben a Batthyány utca 16. számú házon, ahol 1849-ben Petőfi családjával együtt lakott és ahol Zoltán fia született, emléktáblát helyeztek el. Tatabányán sokezer dolgozó előtt Sármai János mondott beszédet, majd az indiai ifjúság kiküldötte Urna Rai Csaudhuri beszélt. Mosonmagyaróvárott a 48-as emlékmű előtt rendezték meg az ünnepséget, amelyen Montu az indiai ifjúság kiküldötte is megjelent. Kiskunfélegyházán tízezer főnyi ünneplőközönség gyűlt össze a város és a környező tanyavilág dolgozói közül a Petőfi-szobornál, amelyet eredetileg Segesivárott állítottak fel, majd onnan Félegyházára hoztak. A Himnusz hangja után ötszáz postagalamb repült fel, hogy hírül vigye az ünnepséget a környék lakosságának. Pécsett vasárnap délelőtt tartották a Petőfi-szobor alapkőletételi ünnepségét. Az ünnepségre befutott a Szabadságharcos Szövetség négy motorosa is, akik szombaton este Kiskőrösön elhelyezték a város koszorúját és az ott lángragyújtott fáklyákat elhozták Pécsre. Egy forinttal olcsóbb a szabadkenyér A kormány határozata alapján augusztus elsejétől a kenyérellátás új rendjét léptetik életbe. A határozat értelmében jegyreng kint 1 forintos árban az eddiginél jobb minőségű, félbarna kenyeret hoznak forgalomba. A 2,60 forintos szabadkenyér árát egy forinttal csökkentik és az eddigi félbarna kenyér helyett sokkal jobb minőségű félfehér kenyeret fognak árusítani. Diósgyőrött üzembehelyezték az új ércolvasztót és a Mürz-kemencét A magyar munkásosztály újabb nagy termelési győzelme született meg július 31-ére Diósgyőrött. Üzembekerült és ünnepélyes keretek között avatták fel a 80 tonnás hatalmas Mörz-kemencét, amely Magyarország legnagyobb és egyben legkorszerűbb acélgyártója. A másik hatalmas üzem, ami itt létesült, az ércolvasztó, amely timföldgyártásnál visszamaradó vörösiszapot dolgozza fel. Ágyút Amerika • ágyútölteléket Nyugat-Európa szállít Növekednek az érdekellentétek az Egyesült Államok és Anglia között Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának legutóbbi ülésén a kormány képviselői folytatták erőfeszítéseiket, hogy a nyugateurópai és más országok fegyverkezésére kidolgozott kormányprogramot elfogadtassák a habozó és szabadkozó képviselőkkel. Johnson nemzetvédelmi miniszter azt állította, hogy amerikai csapatokat nem küldenek Európába azoknak a felszereléseknek használatára, amelyekkel az Egyesült Államok nyugateurópai és más országokat ellát. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az ágyútölteléket teljes mennyiségben a nyugateurópai országok szállítják. Johnson kifejtette, hogy a Nyugateurópa felfegyverzésére szánt amerikai felszerelésnek több mint a fele új anyag és sürgette a program haladéktalan jóváhagyását. A továbbiakban közölte, hogy az Egyesült Államok tulajdonában vannak ez idő szerint a nyugateurópai országok katonai titkai, köztük „igen nagyértékű“ értesülések, amelyek a nyugateurópai országok fegyveres erőinek nagyságáról és összetételéről, továbbá mostani felszerelésükről szólnak. Ezután a bizottság tagjainak kérdéseire Johnson határozottan tagadta annak lehetőségét, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete eredményt érhet el a nemzetközi leszerelés kérdésében. Johnson kijelentette, hogy kétkedik a leszereléssel kapcsolatos minden megbeszéléssel szemben és azt mondotta, „csak akkor lesz békés a világ, ha Amerika erősen felfegyverkezik“. Az USA nem közli Angliával az atomkutatások eredményeit Truman elnök sajtókonferencián nyilatkozatot adott ki, amely saját szavai szerint „rendkívül jelentőséggel bír“. A nyilatkozat érinti azokat az ellentéteket, amelyek az Egyesült Államok és Anglia között keletkeztek abból kifolyólag, hogy az amerikaiak megtagadták Angliának az atombombával kapcsolatos felvilágosításokat. Emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Kanada korábbi tárgyalások eredményeképpen megegyeztek abban, hogy az Egyesült Államokban összpontosítják az összes alapvető erőket az atombomba előállítására és hogy az angol és amerikai tudósok „részt vettek Los Alamoseban az atombomba előállítására vonatkozó kísérletekben“. Truman kijelentette, hogy abban az időben ezt a megállapodást meghatározott intézkedésekre és időtartamra kötötték és a jelenlegi megbeszélések nincsenek kapcsolatban azzal, hogy ebben az ügyben Angliával és Kanadával valamilyen újabb megállapodást hozzanak létre. A „Krasznij Flot Kogan“ cikkét közli „Angol-amerikai harc a stratégiai nyersanyagforrásokért“ címmel. Az angol-amerikai összeütközés írja a szerző — megnyilvánul a stratégiai nyersanyagokért folytatott harcban. A Wall Street urai kihasználva Anglia háború utáni nehézséggeit és növekvő pénzügyi függőségét, behatolnak a sterling-övezetbe. Az amerikai program a nyersanyagmonopóliumok angol" kartelrendszerének felszámolása. Mindenekelőtt a kaucsuk-, ólom- és rézkartellről van szó. Angliát gazdasági nehézségei arra kényszerítik, hogy további engedményeket tegyen az amerikai monopóliumoknak. A Tito-rendszer — ellenforradalom A Novoje Vremja egy cikkében leleplezi a Tito-rendszer ellenforradalmi jellegét. Ez a jelleg különösen abban a terrorpolitikában jut kifejezésre, amely azok ellen fordul, akik magukévá teszik a Tájékoztató Iroda ismeretes határozatát és akik a Szovjetúnió és a jugoszláv nép barátságának szószólói. A jugoszláv nép legjobb fiainak ezreit, akik hűek maradtak a proletár nemzetköziség eszméjéhez, börtönbe vetették, családtagjaikat pedig kegyetlen kínzásoknak vetik alá. Ezzel szemben a forradalmi emigránsok — Jugoszlávia hű fiai — áldozatos harcot vívnak a Tito-féle terrorrendszer ellen és azért, hogy Jugoszlávia visszatérjen a népi demokratikus államok családjába. A jugoszláv városokból és falvakból érkező jelentések beszámolnak arról, hogy a Tito-klikk politikája mezőgazdasági téren teljes összeomlást eredményezett, a munkásosztály és a parasztság anyagi helyzete megromlott, míg a zsírosparasztság helyzete állandóan javul. A jugoszláv nép gyűlölete árulóival szemben egyre erősödik _– állapítja meg a Novoje Vremja cikke. A csehszlovák külügyminisztérium jegyzéket intézett a prágai jugoszláv nagykövetséghez és elutasítja azokat a jugoszláv állításokat, mintha a csehszlovák sajtó ellenséges hangon írna Jugoszláviáról. A jegyzék a csehszlovák—jugoszláv kapcsolatok megromlásáért a felelősséget teljesen a jugoszláv kormányra hárítja és megállapítja, hogy Jugoszlávia következetesen ellenséges politikát folytat Csehszlovákiával szemben. A Pravda a Vatikán politikai céljairól A Pravda szombati számában Boris Leoncsev a Vatikán határozatával foglalkozik, amelyben kiközösítette és megfosztotta a szentségektől az összes kommunistákat, támogatóikat, azokat, akik rájuk szavaztak, akik együttműködtek velük és mindazokat akik marxista könyveket olvasnak, vagy kommunista újságot vásárolnak. A cikk megállapítja, hogy a Vatikán határozata kiközösíti a szakszervezetek hetvenmillió tagját, akik beléptek a Szakszervezeti Világszövetségbe, továbbá azt a hatszázmillió embert, akiknek küldöttei a kommunistákkal együtt részt vettek a Béke Híveinek Világkongresszusán, a pápa tehát az egész emberiségnek körülbelül egyharmadát átkozta ki. Pillanatig sem lehet kérdéses, hogy mi késztette XII. Pius pápát erre az intézkedésre. Az elmúlt hónapok a nemzetközi reakció és a háborús uszítók táborának fokozatos gyengüléséről tanúskodnak, az imperialista államok uralkodó köreiben pedig egyre jobban mutatkoznak az idegesség és fejvesztettség jelei a világ népeinek hatalmas békemozgalmával kapcsolatban. A békéért harcoló erőket mindenütt a kommunisták vezetik, a nemzetközi reakció tehát szakadást akar előidézni a béke híveinek egységfrontjában, hogy megbontsa a népi tömegek egységét és ere törekszik most a pápa is. A Szovjetúnióban és a népi demokratikus államokban az alkotmány biztosítja a teljes vallásszabadságot, ez azonban nem elégíti ki a katolikus egyház vezetőjét, a Vatikánt. A pápa a politikai életben is részt kíván venni, bele akar avatkozni azoknak az országoknak a belügyeibe, ahol a nép került hatalomra. A cikk megállapítja, hogy a pápa rendelete elkerülhetetlenül a Vatikán tekintélyének még fokozottabb csökkenésére fog vezetni mind a népi demokráciák, mind a kapitalista országok katolikus dolgozói között. A népmilliók sohasem mondanak le a háborús veszély elleni közös harcról. Európában, Ázsiában és Amerikában a lelkészek ezrei vesznek részt tevékenyen a békéért való küzdelemben és nem ijednek meg a pápa fenyegetődzésétől. A Vatikán esztelen kalandját elítéli minden becsületes katolikus dolgozó, aki kész a békéért harcolni. Értesítjük t. hirdető feleinket, hogy a Tits Újság hirdetési osztálya és fiókkiadóhivatala Andrássy-út 58. szám alá költözött. Eötvös-u. sarok