Kis Ujság, 1950. június (4. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-17 / 138. szám
Szombat, jontos !? kis Újság Megkezdték működésüket a főváros és a vármegyék tanácsai „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“ ünnepi díszülés a budapesti Újvárosházán a törvény szava válik most való életté, itt ebben a teremben — az Újvárosháza közgyűlési termében, honnan évtizedeken át várospolitikai klikkek egy látszat-önkormányzattal zárták ki a hatalomból a dolgozó népet. Azt a népet, amelyet otthagytak a sivár külvárosi bérkaszárnyák odúiban, proletártelepek nyomortanyáin, poros, egészségtelen utcákon, villany, vízvezeték nélküli házakban, emberhez sokszor nem méltó életben. A nép — a gyárak, üzemek, munkás, dolgos népe — öt évvel ezelőtt új életre támadt, azóta erősödött s most a törvény való életté vált szava nyomán legjobb képviselői, a munkásosztály legkiválóbbjai átveszik fővárosunk vezetőjét. * Még néhány perc és megalakul Budapest Főváros Városi Tanácsa. Döntő nap a főváros fejlődésében és kiindulópontja a további haladásnak. Most tűnik el az évtizedes elnyomó és idegen fővárospolitikai rendszer utolsó maradványa, kivonul e falak közül is örökre s helyette holnaptól kezdve már teljes mértékben a dolgozó nép érvényesíti a főváros igazgatásában saját tapasztalatait és terveit. A gyárak népe, a termelésben élenjárók, a legjobban dolgozó sztahanovisták, mellettük a néphez hű értelmiség, tudósok, professzorok, művészek, tisztviselők, de itt vannak Néphadseregünk katonái is. És rajtuk kívül a padsorokban igen sok fiatal fiú, lány, akiknek életében és jövendő munkájában már az a főváros szépül és ragyog, amelyet a nép vezet. * A közgyűlési terem ünnepi díszben, a falakat vörös- és nemzetiszínű drapériák díszítik. Az elnöki emelvény fölött Lenin, Sztálin és Rákosi vörös diadallobogókkal övezett képei alatt hatalmas felirat hirdeti: „A Párt vezetésével, a tanácsok megvalósításával a szocializmusért!“ Lassan megtelik a terem, a lelkekben ünnepi várakozás s hatalmasan felcsattan a taps, mikor Dobi István, a minisztertanács elnökével az élen bevonul a kormány több tagja, Kovács István, az MDP budapesti pártbizottságának titkára és politikai életünk számos vezetője. jósággá a főváros dolgozói által évtizedek óta óhajtott egység. Zöld Sándor rámutatott a múltra, amely a peremvárosok széttagolásával biztosította uralmát. A feszabadulás után kemény harcba került, amíg sikerült legyőzni az ellenséget. A budapesti tanács megalakulása gyümölcse ezeknek a harcoknak is. A tanácsok és a végrehajtó bizottságok megalakítása, az osztályok létrehozása csupán kezdete az új szervezet életének. — A tanácsok munkájának eredményessége, az, hogy mennyivel és milyen gyorsan javul meg az új szervezet ügyintézése, attól is függ — nem kis mértékben —, hogy munkájuk jelentőségét mennyire ismerik fel a végrehajtóbizottságok osztályaira beosztott és ott dolgozó tisztviselők. A kormányzat számít a tisztviselők odaadó munkájára, számít arra, hogy teljes nagyságában értékelni fogják a kormányzat részéről irányukban megnyilvánult és folytonosan megnyilvánuló elismerést és bizalmat és a dolgozó nép ügye iránt odaadó, lelkiismeretes munkával fogják ezt megszolgálni. Szükségesnek tartom ezzel kapcsolatban hangsúlyozni azt, hogy a helyi tanácsok apparátusában dolgozó tisztviselők messzemenően számíthatnak a belügyminisztérium és az összes kormányszervek támogatására, munkájuk sikeres és jó elvégzéséhez — fejezte be szavait Zöld államtitkár. Bánkuti József, a Rákosi Mátyás Művek sztahanovista munkása üdvözölte Budapest dolgozó népe nevében a tanácsot. A tanács az államvezetés legtökéletesebb formája A fényes közgyűlési teremben — most már a közös alkotómunka termében — elfoglalják helyüket a tanács tagjai, akiket a Népfront Országos Tanácsa küldött be, mint a dolgozó nép legkiválóbbjait. A fővárosi énekkar elénekli a Himnuszt, majd Kovács István az MDP budapesti pártbizottságának titkára emelkedik szólásra. — Ez évben alig fél év alatt két nagy maradandó történelmi jelentőségű eredményt ért el fővárosunk dolgozó népe. Január 1-én megvalósítottuk az 1.600.000 lakossal rendelkező Nagy-Budapestet. S most a mai napon megteremtjük a tanácsokat, a városigazgatásnak azt a formáját, amelyen keresztül legjobban tudjuk bevonni a dolgozó tömegeket a hatalom gyakorlásába. — „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“ — mondja Népköztársaságunk Alkotmánya. A budapesti munkások, dolgozók és haladó értelmiségeiek valóban a város gazdái lesznek, mert a tanácsok a dolgozó tömegek hatalmát testesítik meg. A továbbiakban hangoztatta, hogy a tanács az államvezetés legtökéletesebb formája, amely bebizonyította életképességét, fölényét, minden más rendszerrel szemben. A mi feladatunk, hogy e téren is tanuljunk a nagy Szovjetunió gazdag tapasztalataiból és kövessük példájukat. — A városvezetés régi szelleme elleni harc azonban még korántsem fejeződik be. Ki kell szorítanunk a régi rendszer maradványait, a bürokráciát, a korrupciót s biztosítani, hogy a dolgozó néphez hű tisztviselők odaadóan szolgálják a nép ügyét. Új szellemben dolgozzanak, mert most nem az urakat, hanem a dolgozó népet, saját államukat szolgálják. Ezért egyszerűsítsék le, gyorsítsák és könynyítsék meg a városvezetés ügyvitelét. — A tanács összetételében is kifejezésre juttatja a hatalmas változást. Itt vannak közöttünk a termelésben legjobb eredményt elérő sztahánovisták, élmunkások, mint például Muszka Imre, a Rákosi Művek Kossuth-díjas sztahánovistája, Ormai Árpádné Kossuth-díjas sztahanovista a Hazai Fésüsfonóból és itt vannak közöttünk a kiváló tudósok is, mint például dr. Gillemot László, a Műegyetem Kossuth-díjas professzora. A Népfronthoz tartozó szervezetek képviselői mellett itt vannak a pártonkívüliek is. Itt van közöttünk a pártonkívüli Alföldi Mária, kiváló textilmunkásnő. A tanácsban helyet foglal a pártonkívüli dr. Gombás Pál, a Tudományos Akadémia alelnöke, kétszeres Kossuth-díjas, a pártonkívüli dr. Manninger Rezső az Agrártudományi Egyetem Kossuth-díjas tanára és a többiek. — A mai napon, egész dolgozó népünk újabb nagy győzelmét ünnepeljük. S ezen a nagy győzelmi ünnepen hálával, szeretettel és köszönettel fordulunk felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió és a világ dolgozóinak nagy vezére, a magyar nép nagy barátja, Sztálin elvtárs felé. Kovács István beszéde további részében visszapillantott az elmúlt évek küzdelmeire, majd kijelentette: a dolgozó tömegek most még jobban megértik, hogy a tanácsok megalakulása a munkásosztály, a dolgozó nép jogainak további kiszélesítését jelenti. S ez arra kötelez, hogy minden egyes dolgozó helytálljon a szocializmus építése frontján és még jobban teljesítse kötelességét a saját állama iránt. A tanácsok megalakítása arra kötelez, hogy felvegyék a harcot minden üzemben, minden munkahelyen a normalazítók, a bércsalók ellen, s győzelemre irigyeli a szocialista munkafegyelmet. — A tanácsok megalakításával új fejezetet nyitunk hazánk történetében. Budapest dolgozói egyre jobban bekapcsolódnak a tanácsok munkájába, elsajátítva az államvezetés művészetét a budapesti tanácsokat a szocialista Magyarország szilárd bástyájává építik ki — fejezte be Kovács István nagy tapssal fogadott beszédét. Megválasztják a végrehajtóbizottságot Elnöke Pongrácz Kálmán Kádas István felolvasta ezután a Függetlenségi Népfront által a tanácsba küldött tagok névsorát. Amikor az első nevet felolvasta, Rákosi Mátyás nevét, a jelenlévők felállva hosszú perceken át tartó viharos lelkesedéssel éltették a magyar nép bölcs vezetőjét és tanítómesterét. A Tanács ezután egyhangúlag megválasztotta a Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjait. A Végrehajtó Bizottság tagjai: Döbrentei Károlyné, Gálhidy Béla, Háder István, Kovács István, Kruzslák Béla, Nagy József, Nezvál Ferenc, Petrák Lajos, Pesta László, Philipp Rudolf, Pongrácz Kálmán, Gratalovszki János, Kubka Gézáné, Varga István, Virág Sándorné. Ezután a Végrehajtó Bizottság tagjai tanácskozásra vonultak vissza, amelynek tartamára az ülést felfüggesztették. Szünet után Kovács István bejelentette, hogy a Végrehajtó Bizottság egyhangúlag megválasztota az elnököt és a Végrehajtó Bizottság tikárát. Elnökké Pongrácz Kálmánt, helyettes elnökké Nezvál Ferencet és Pesta Lászlót, a Végrehajtó Bizottság titkárává pedig Nagy Józsefet választották meg. Az újonnan megválasztott végrehajtó bizottsági elnök, a két helyettes elnök és a titkár ezután elfoglalták helyüket az emelvényen. A kormányzat számít a tisztviselők odaadó munkájára Dr. Zöld Sándor, a belügyminisztérium államtitkára, a Népköztársaság kormánya nevében beszélt ezután. A mai napon Budapesten éppúgy, mint az ország tizenkilenc megyeszékhelyén első ízben ülnek össze a helyi tanácsok, a dolgozó nép államhatalmának új szervei, hogy megkezdjék munkájukat. Ezen a tanácsülésen tetőződik be, válik eleven vé „A feladatok, amelyek ránk várnak, nagyok“ Pongrácz Kálmán mondott ezután záróbeszédet. A végrehajtó bizottság és a maga nevében köszönetet mondott a kitüntető bizalomért, hangoztatta, hogy ez a bizalom nem csupán megtiszteltetéssel, hanem komoly felelősséggel és Budapest dolgozói iránti fokozott kötelességteljesítéssel is jár. — Budapest dolgozó népe megbízásából a tanácsokon belül érvényre fogjuk juttatni, mint üzemeinkben is a szigorú szocialista állami jegyeimet. Pontosan és lelkiismeretesen végre fogjuk hajtani a Párt és a kormány határozatait. Ellenőrizzük azok betartását, végrehajtását. A feladatok, melyek ránk várnak, nagyok. Meg kell szerveznünk Budapest kerületeiben is a Tanácsokat, segítenünk és ellenőriznünk munkájukat. A budapesti tanács, a Végrehajtó Bizottság felelős a város ügyeiért, az alárendelt szervek munkájáért, a helyi gazdálkodás jó vezetéséért, politikai és kulturális neveléséért. Sikeresen végre kell hajtanunk az ötéves, ezen belül az 1950-es tervet. Előttünk ál az 1951-es terv jó előkészítése. Előttünk áll a jövő évi költségvetés kidolgozása, melyben fel kell dolgoznunk mindazokat a területeket, melyek nem tartoztak eddig a helyi igazgatás alá. Üzemeink, vállalataink, építkezéseink munkáját át kell vizsgálnunk, meg kell javítanunk. — Építenünk kell a Tanácsok eszközeivel szocialista kultúránkat. Egyre szélesebb és szélesebb tömegek felé kell kiterjeszteni ennek a kultúrának a hatósugarát. A mi munkánk csak úgy lehet eredményes, ha a Végrehajtó Bizottság, a Tanács és a hivatali apparátus minden dolgozója átérzi azt a hatalmas felelősséget, melyet a dolgozó nép bizalmából kapott. Vezesse őket mindennapi munkájukban a nép és a haza iránt érzett olthatatlan szeretet. Úgy kell dolgoznunk, hogy a Tanács kapcsolata mindjobban kiszélesedjen a tömegekkel, a dolgozók minél szélesebb rétegét vonjuk be a város ügyeinek intézésébe. A bürokrácia ellen Budapest dolgozóinak a közigazgatásban végzett mindennapos gyakorlati munkájával és állandó ellenőrzésével akarunk harcolni. Pongrácz Kálmán befejezésül hangoztatta, hogy a feladatok, amelyek előttünk állanak, nagyok. De bízunk munkánk sikerében, mert szilárdan vezet bennünket minden eddigi győzelmeink szervezője, előrehaladásunk záloga, a Párt és nagy vezére, Rákosi Mátyás elvtárs. Ehhez a munkához kérjük Budapest dolgozóinak és a tanács tagjainak segítségét — mondotta. Pongrácz Kálmán beszéde után a jelenlévők hosszasan, viharos lelkesedéssel ünnepelték népünk nagy vezetőjét, Rákosi Mátyást, majd az ülés végén elénekelték az Internacionálét. A tanácsrendszer a bürokrácia sírásója lesz Megválasztották a pestvármegyei tanács végrehajtóbizottságát Pest vármegye legjobb munkásai, dolgozó parasztjai és a néphez hű értelmiségiek gyűltek össze a pesti vármegyeháza ünnepi külsőt öltött tanácstermében. Nagy János, az MDP pest megyei titkára mondott megnyitót, majd Csata László, a Népfront megyei elnöke felolvasta a megyei tanácstagok névsorát, melyet az egybegyűltek egyhangú lelkesedéssel fogadtak el. Majd megválasztották a végrehajtóbizottságot, amelynek tagjai lettek: Besztercei József, Bálint Lajos, Bedő Lajosné, Dobróka János, Fekete Mihály, Gulyás András, Mátyás Boldizsár, Lakatos Imre, Nagy János, Juhász Józsefné, Surányi Mihály, Szendrődi Pál, Sásdi Ferenc, Jobbágy Pál és Vajtay Istvánné. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezután elnökké Fekete Mihályt, alelnökké Juhász Józsefnét és Besztercei Józsefet, titkárrá pedig Jobbágy Pált választotta meg. A kormány nevében Losonczy Géza népművelési államtitkár mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a béke védelmének alapvető feltétele a népi demokratikus államhatalom kiépítése és megszilárdítása. A tanácsok megalakulása még inkább kiszélesíti népi demokratikus államhatalmunk népi bázisát és ezzel megerősíti hatalmas mértékben államhatalmunkat. A tanács életbeléptetése hatalmas lépéssel viszi előre a szocializmus építésének ügyét s népünk politikai öntudatának emelését. Fekete Mihály, a pest megyei tanács elnöke mondott köszönetet megválasztásukért. Hangoztatta, hogy amíg a régi közigazgatásnak semmi kapcsolata nem volt a dolgozó tömegekkel, a helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a népre támaszkodnak. Amíg közigazgatásunk fejlődése ellenére is bizonyos mértékben búvóhelye, sőt melegágya volt a bürokráciának, a tanácsrendszer a bürokrácia sírásója lesz. A helyi tanácsok fejlesztik a munkás-paraszt szövetséget is s a hatalmon lévő munkásosztály köré tömörítik hű szövetségeseit, a dolgozó parasztságot. A tanácsok a jól bevált munkás-paraszt káderek mellett a bürokráciától mentes egyenes derekú, demokratikus öntudatban erős, a szocializmus építésében lelkesen résztvevő újtípusú közhivatalnokokat fognak kinevelni. Országszerte megalakultak a megyei tanácsok Június 15-én alakultak meg országszerte a megyei közigazgatás új szervei: a tanácsok. Győr-Sopron megyében a tanács végrehajtó bizottságának elnökéül Kenderesi Károlyt választották meg. Népköztársaságunk kormánya nevében Czottner Sándor nehézipari államtitkár szólalt fel, majd Horváth Ede Kossuth-díjas sztahanovista esztergályos üdvözölte az értekezletet. A heves megyei tanács tagjai is megválasztották a végrehajtóbizottság tagjait, elnök Papp József sütőházi élmunkás lett. Székely Lajos üdvözölte a kormány nevében a megyei tanácsot, megemlítette többi között, hogy a heves megyei tanács tagjainak 30 százaléka nő. Pécsett Varga Jenőt, a munka érdemrend aranyfokozatával kitüntetett vasmunkást választották a tanács elnökéül, titkárrá pedig Simek Árpád eddigi munkás-alispánt választották meg. Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának alelnöke ünnepi beszéde után Földesi Herman bányamunkás az újonnan választott tanács tagjai nevében beszélt. Szolnokon Juhász Imréné eddigi főispánt választották meg a tanács elnökévé. A választás után Házi Árpád, az ÁEK elnöke hangsúlyozta, hogy kemény harcot kell folytatni a klerikális és kulákreakció ellen. Veszprémben Harmath Jenő volt főispán lett az elnök. A megyei tanácsot Prieszol József közlekedésügyi államtitkár üdvözölte. Miskolcon a végrehajtó bizottság elnökévé Mazár Ferenc eddigi főispánt választották meg. Balassagyarmaton Gerst János bányamunkás alispán, Esztergomban, ahol a komárommegyei tanács alakult meg, Istók Vilmos lett az elnök. Kecskeméten Kulcsár Jenő volt alispánt választották meg a végrehajtó bizottság elnökévé. Beér János, a belügyminisztérium elnöki osztálya á nak tehetője hangoztatta beszédében, hogy a szocialista állam szilárd védelmezője a dolgozók hatalmának, de egyben a dolgozó nép vezetője, termelőmunkájának szervezője is. Debrecenben a végrehajtóbizottság elnöke Tatár-Kiss Lajos eddigi alispán lett. Szekszárdon Berki Mihályné volt főispánt választották meg a végrehajtó bizottság elnökévé, Hódmezővásárhelyen Papp Sándort, aki a felszabadulás előtt mint gazdasági cseléd dolgozott. Székesfehérváron a megyei tanács alakuló ülésén Neicel László ácssegédet választották meg elnöknek. A vasmegyei végrehajtó bizottság elnöke Diósi György gyári segédmunkás, volt alispán lett. Békéscsabán a végrehajtó bizottság elnökévé Blahut János ipari munkást választották meg, Nyíregyházán Varga Andrást. Kaposvárott a megyei tanács alakuló ülésén Varga István vasmunkás lett az elnök. A választás után Szabó Piroska, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára mondott üdvözlő beszédet. Zalaegerszegen a végrehajtó bizottság elnökévé Farkas Józsefet választották meg. A Tudományos Akadémia Szovjetunióban járt tagjainak beszámolója A Magyar Tudományos Akadémia üléstermében Alexits György főtitkár és Straub Bruno, az Akadémia tagja beszámoltak a Szovjetunióban tett látogatásuk alkalmából szerzett tapasztalataikról. Alexits György hangoztatta, hogy a szovjet egyetemeken nem annyira az előadások sokaságára, mint inkább az önálló kutatómunkára helyezik a súlyt. Különös jelentőséget tulajdonítanak az évközi konzultációknak — ezeken nem osztályozzák a tanulókat — amelyeken a pedagógusok személyes beszélgetés nyomán vizsgálják meg a tanulók, hiányosságait és hasznos tanácsokat adnak ezek kiküszöbölésére. Straub Bruno arról beszélt, hogy a Szovjetunióban sikeresen tudják összekötni a tudósok a gyakorlati és az elméleti munkát. A mezőgazdasági tudományos intézet tagjai a kisebb területi kísérletezések után 40—50 hektáros területeken végeznek kísérleteket, majd egy egész kolhoz földjén vezetik be az új kikísérletezett eljárásokat. A művészeti főiskolákon augusztus elsején kezdődnek a felvételi vizsgák. A múlt évi 362 hallgatóval szemben, az ősszel meginduló új tanévben 503 hallgató felvételét irányozták elő az első évfolyamra. Az Iparművészeti Főiskolán 95, a Képzőművészeti Főiskolán 77, a Színművészeti Főiskolán 150, a Zeneművészeti Főiskolán pedig 181 hallgatót vesznek fel az első évfolyamokba. Megjelent a „Szovjet hiúság" kongresszusi száma A MINSZ és az MSZT nemrég bocsátotta ki új folyóiratának első számát. A „Szovjet Ifjúság" című közös MINSZ—MSZT-kiadvány második, kongresszusi ünnepi száma most jelent meg. A folyóirat a DISZ plakátját hozza első oldalán, majd Szalai Béla vezércikke következik: „A magyar ifjúság követi példaképét“ címmel. A gazdag tartalmú folyóirat számos elbeszélést, riportot, fényképet közöl a hős szovjet ifjúságról. Látjuk a komszomolistákat munkájuk közben, olvasunk tanulásukról, szórakozásukról. Riport és elbeszélés, vers, kottaszöveg és karikatúra teszi változatossá a „Szovjet Ifjúság“ kongresszusi számát. A kottamellékletben Novikov „Jó munkával tör előre“ című dalát ismerteti a lap. A folyóirat egyik legérdekesebb riportja Lidia Korabelnyikovát, a moszkvai Párizsi Kommün gyár híres komszomolkáját mutatja be, aki olyan új, önköltségcsökkentésre irányuló mozgalmat kezdeményezett, amelyet ma már a Szovjetúnió igen sok üzemében átvettek és sikerrel abkamuzáltak.