Kis Ujság, 1950. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-17 / 217. szám

Vasárnap, szeptember 17 , kis Újság Hja Ehrenburg. A föníciai nő és a bika VERONESE egyik ismert képe Jupitert bikának ábrázolja, amint Európát, a szép föníciai nőt elrabolja. A leány nem védekezik, de arca a legnagyobb zavart fejezi ki. Erre a képre kell gondolnom, amikor európai utazásomról benyomásaimat rendezni igyekeztem. Hosszú beszélgetések és rövid találkozások ezek: Párizsban, Stockholmban, Rómában, Brüsszelben, Genfben és Berlinben. Persze, én egyáltalán nem gondolok arra, hogy az igen tisztelt amerikai diplomatákat bikával, még kevésbbé, hogy Jupiterrel hasonlítsam össze, Európát se szeretném megrémült szűzhöz hasonlítani. Mégis folyton a föníciai nő képét láttam magam előtt, ő nézett reám a római pintákban és a Szajna partján. E múlt évben Franciaország azsült Államoktól 280 milliárdost kapott. Mire? Talán iparértőreállítására? Újrafölépítétt nevM anyagok bevásárlására 2* tnai kiadásokra. Ezek tshingloni függnek össze a tarméktelen ét' félelmével, hanem amerikaiakminiszter. Achethak és ezért ■vágyával. A fra katonai célokra tói 280 milllélyl 550 milliard,. . . .. „ kiadniok. 5PA sok országában z emberek, hogy a ha-YU'g. De Nyugat-Európa sok A olyan emberek vannak benn, akik nemcsak, hogy semes tesznek az országukat fényé- — — ---------- -i a hajnali hűvösségben, s a szűk utcács- 1 ,, . . , „ ................... ..nem ellenkezőleg, amerikai stra LEINTE ÚGY TŰNIK, mintha semmi sem változott volna. Az Óceán most is zúgva csapódik a Bretagne partjához, a viharoktól kimerült Északi-tenger most is visszahúzódik a szárazföldtől, s a homokban különös algákat hagy hátra. Most is zúgnak az alpesek vízesései. Mint régen, most is kiemelkednek a hómok kőligetei, reszketve fáznak a nimfák a , . .. ... . I háborús veszély elhantására, kák sűrű pókhálószövevényei most ^ J.1e!l.c")itezö!egt.. s,r?* *****««!*■ rvgb gyöngéd benyomást teszi a? bérre. De ha figyelmesebben at űzünk, persze észrevesszük ajnem háború sebeit, az elcsúfított benő amelyeket kőműves keze, befedi érintett, s melyeket nem' tusié a fű- A természet rész^^án az idő vasfogától é, az lyokat es homok? r -* ráborítsa. A . . . fauuittaa. nem siet, hogy ^ „t fölégetett . . Milv gy "gyorsan föl-Hfelej»r: ÖP^ország fölégetett én,illek Fe’ energiával epU» i Svaf p mnszk" és Orel! Amikor Sztálinsr°r lattam’ nem talaltam 1 18 város szétzúzott csont-Varsót szavasonlított. S azután láttam , megint, ahogy lazasan piotogóhát emeltek, téglái «„v. tetőt fedtek, ahogy a talonig ínséget házakkal töltöttek meg / csalás átengedte helyé, az eleti franciák azonban fáradtan nennak romjaikra, nem azért, pm az elmúlt háborúra mondulnak, ám azért, mert túlságosan gyak horlanak az új háborról. Nincs Ki nyugalmuk, nincs maga birtjük amely az embereinek lene övét teszi, hogy házat éttnenek, fa ültessenek és gyermeket neveljenek. !' K 7 ÚJSÁGOK sokat "lak a Mar-Ashall-terv követkzonenye.ről es felsorakoztattak ^f^ztika azt vájjon, kifeje^eU ?magukat doUlo* zavar » Autkinzók Európát frWkla' a Pénz világádöntöttek. , P volt káosz, raiban mar azé o tervét“ élvezték előtt Marshalltu mielott Amerigoba, zu ,tták volna a gyámban nem,,''tln időben, amikor az pothegyeket mit fölvenniök, embereknek , használhatatlanná témielett a ' n benzint kevertek tele erdei Olyan időben, amikor volna ugy éheztek. Brazíliában a az ember már azelőtt is kávéval , a földeket dán sertésekfütöttert ezelőtt is tönkretett gépeket, miközben hagyták. fea , termékeny földeket gaz nője h°S füst ehhez a tervnélküli káoszba a legrosszabb, a „tervezet“ követett. Belgiumban a takácsoknak ncs többé munkájuk, mert az ameikaiak Nyugat-Németországból hoznak be anyagokat Belgiumba. A francia halászok a halakat visszadobják a tengerbe, mert az amerikaiak Norvégiából Franciaországba hoznak be halakat. És miért legelnek még a híres svájci tehenek? Rosszul áll a tehenek és még rosszabbul áll a tulajdonosok szénája, mert az amerikaiak tejport gyártanak. Franciaország repülőgépgyárai és Olaszország gépgyárai állnak Svédország kikötőiben a bajok rakomány nélkül vesztegelnek. Az emberek elvesztik utolsó munkareményüket. Ha ezeknek az embereknek aztán még arról beszélnek, hogy ez éppen a „segély“, akkor aztán igazán nem értenek semmit, vagy pedig akkor kezdenek mindent megérteni. „Segély?“ A gazdag Franciaország vegetál. Persze, városaikban még lehet kicicomázott dámákat látni. A luxusüzletekben még vannak szép kirakatok, s elsőrangú hotelek is vannak, ahol az ételeket Briliat Savarin összes szabályai szerint készítik el. De hány olyan ember van, aki azon töri a fejét, hogy miből éljen meg holnap... A bérek a tízszeresére, az árak a húszszorosára emelkedtek. A francia tehát egykori jövedelmének felét keresi meg. Megfigyeltem Stockholmban és Zürichben angolokat. Teljesen elfelejtenék a hozzájuk illő büszkeséget és éhesen a kirakatokat nézték, amelyek angol árukkal voltak tele. „Londonban ilyesmit sohasem látunk.“ Öt év telt el a háború vége óta. Itt volt a híres „terv“ és a még híresebb „segély“. De hány francia és olasz gyermek ébred fel éhesen és fekszik le éhesen megint? De a gyermek nem gyapot és nem uránérc. Gyermekeket nem lehet a börzén jegyezni. Élelmes embereknek mindig van dolguk. Az Egyesült Államokban sok a burgonya, tehát meg kell sem-e érdekében való megsemmisítése Olaszországban amerikai hajók számára támaszpontokat építenek. Alkalmam volt látni, hogy a belgák hogyan építenek utakat az amerikai tankok számára. A „semleges“ Svájc repülőit amerikai katonai iskolákba küldi. Ha az ember az olasz minisztert, a lyoni gyárost, a londoni parlamenti képviselőt megkérdezni, hogy mint vélekednek arról a háborúról, amelyet ők készítenek elő, mindnyájan így felelnek: „Ez katasztrófa! Ez világpusztulás!“ így beszélnek és mégis keresztülvinnék és helyeslik Amerika parancsait. Bonbon, selyeming és karosszék nélkül lehet élni, de jövő nélkül ne az lehet. Az embernek szüksége van az élethez való reményre, mint ahogy szüksége van a lélekzésre. Ha megszűnik a jövőre gondolni, a jövőről álmodni, megszűnik élni, tudatos cselekvése szétesik, gépies lesz és elveszti jogát arra, hogy továbbra is embernek nevezzék. Mint ismeretes, a Nemzetközi Vöröskereszt, valamennyi ország kormányához felirattal fordult, hogy az atombombát tiltsák be. A genfi kantontanácsban tárgyalták az indítványt, s az egyik képviselő azt mondotta, hogy ezt a határozati javaslatot egyhangúan kell elfogadni. ........_ ezt gondolja: 1 fiók legkülön húsokkal teli paberek esküjéjöddel szemben?“ A szkeplj’ró, és békéről nem , Üdítenének! stockhol- Pirivek aláírásai nem szépírási *gen, és nem autogrammgyaraz ,r nem, az aláírásokkal millió új ember esküszik, minden kisesküszik, az egész emberiség misíteni aszik, hogy az új háborút meg „Segély?“ Erről az egyszerű szagja akadályozni. Vannak szavak, ha adófizető sokat beszélhet, amelyeket a szélbe mondanak, de vannak más szavak is, amelyeket semmiféle vihar nem tud elmosni, s amelyek a kőnél is nehezebbek. Ha népek beszélnek, akkor szavaik tetteket jelentenek. Láttam Nyugat-Európában olyan dokkmunkásokat, akik vonakodtak a fegyvereket kirakni. Akkor is előrementek, amikor lőttek rájuk. Az éhségtől sem féltek. Egy kis francia asszony a sínekre vetette magát, hogy föltartson egy katona vonatot. Most Franciaország, Olaszország és Európa népei rohamoznak előre, hogy megakadályozzák a háborút. Mondottam már, hogy ha Nyugat-Európára gondolok, mindig látom magam előtt az elhurcolt föníciai nő zavaros és szenvedő szemeit. De Nyugaton más szemeket is láttam, dühös, fenyegető, határozott szemeket. Nem. Európa, a népek Európája, nem hasonlít a föníciai királyleányhoz, nem engedi magát megszöktetni. Szája körül könnyű mosoly játszadozik: „A népek fölkelnek, a népek azt mondják: nem!“ Láttam, hogy Varsót mikép építik föl, láttam a Vág-völgyében a villamosmű fényét ragyogni. Örvendeztem a cseh bábfilmeknek. Láttam az életet, amely formálja az embereket. A nyugalom érzése lepel, ha a rombolások után, a lármás és tarkaéletű Moszkvát látom, a növendék leányokat fehér ruhában, a búcsufesték után a házak állványai a Dinamo-munkásokat egy csokos kamillával és barnára sült gyermekeiket, ezt az ezerfejű, ezerarcú, lüktető életet. Ezt a nyugimat sem a nyugati határainkon felbukkanó felderítő repülőgépek, sem keleti határainkon a stukák nem tudják megzavarni. Ez a nyugalom a belső erő érzésének kifejtse. Mialatt amerikai ordítozok nidrogénbombáról obégatnak, a pi agronómusaink, a Timirjázev akadémia növendékei, az egész országban fűfelületeket, dinjv nyeföltrrket, gyümölcsösöket, és ligeteket ültetnek. Újságjaink hasábjaikat tudományos viták céljaira nyitják meg. Ők nemcsak a holnapi nap Ekkor azonban az egyik képviselő arra gondolnak, hanem arra a világra Acheson mintadiákja, félbeszakította: „Az emberiség a kommunizussal szemben félelemben él.“ . Ez az ember annyira fél a szociális igazságosság eszméjétől, hoci számára még az atombomba is segítséget jelent. E is, amelyben gyermekeink és unokáink fognak élni. Hazánk első férfiúja időt talált arra, hogy a nyelvtudományhoz értékesen járuljon hozzá. Ez vájjon nem elég beszédes bizonyítéka-e a mi nyugalmunknak? EZEN a TAVASZON Berlin k keleti negyedeiben békés leányokat láttam, akik békés dalkat daloltak. Elmentem a nyugati negyedekbe is, ott páncélkocsikat láttam. Két illuzórikus gg egymástól láthatatlan határral elválasztott világ megmutatta egymás módszereit, kívánságait, lényegét. A fasizmus évei nem múltak el Németországban nyomtalanul. Városok és államok romjait hagyták hátra. Keleten az emberek kezdenek gondolkozni és olvasni. Igyekeztek elválni szégyenletes múltjuktól. Fiatalok nőttek föl, akik már gyermekkoruktól kezdve, a testvériség örökségét érezték. Mi történik ezzel szemben Nyugaton? Ott egykori tisztek háborúra készülnek, iparbárók a háború előtti nyereségeket számolják, s a kicsi emberek kicsi spekulációkkal foglalkoznak. Mitől féltek az amerikaiak akkor, amikor felvonultatták csapataikat? Talán a német fiúktól és leányoktól féltek, akik azért vonultak föl, hogy kinyilvánítsák békeakaratukat? Vagy féltek a cseh diákoktól és a lengyel gyermekektől? Vagy az Internacionálé hangjaitól? Vagy az Unter den Linden allé békegalamjaitól? Akkoriban az egész világ hallgatta a berlini híreket, s a párizsiak, brüszszeliek, varsóiak, prágaiak megértették, hogy a nyugati szektorban a háború próbája folyik, keleten viszont Németország gyermekei azért gyűltek össze, hogy föllapozzák a béke könyvét és elolvassák az emberiség kibékülésének első oldalát. Az emberek az egész világban mindenütt élni akarnak. Ez nagyon egyszerűen hangzik, és mégis napjainknak legnagyobb igazsága, amelyben az emberi élet a börzék lázgörbéjétől, egy őrült sajtókonferenciájától, vagy egy dzsentlemen ballábától függ. Amikor a washingtoni sajtókonferencia mesterei először hallottak a stockholmi felhívásról, megvetően krákogtak hozzá. „A kommunisták seregszemléje“ írta a NewYork Times. Most már persze látják, hogy nem egy párt tagregisztrálásáról van szó, hanem az összes ország KIVÍVTUK jogunkat a nyugalomra. Amikor az ellenség megtámadott bennünket, nem veszítettük el a fejünket. A támadást visszavertük és az emberiséget megmentettük a legnagyobb zsarnokságtól. Akkor azt mondtuk: „Győzni fogunk!“ Mi nem akarunk háborút, élni akarunk, magunkért, gyermekeinkért, pompás országunkért. Mi nemcsak szeretjük a világot, hanem munkánkkal, áldozatkészségünkkel, meggyőződésünkkel meg is védjük. Most is azt mondjuk: „A béke győzni fog!“ Mi sokan vagyunk és nem vagyunk egyedül, mert a népek velünk vannak. Velünk van a szép föníciai is, aki ellenMost egy pótjupiter újra merényletet tervez. Összekicsépeljük gabonáinkat, a nagy Északon összegyűjtik az illatos almát. Délen pedig szüretelnek. Egy anya elsőszülöttjét iskolába viszi, s a gyermek ügyetlen kézzel, fejét oldalra fordítva, száját félig nyitva tartva, leírja első szavát és az a szó így hangzik: béke, hitű em A nebil Tanácsok Országos Választási Bizottsága megkezdte működését. A bizottság állandó szolgálatot tart az Országház (V. Kossuth Lajos-tér 1—3) I. emeleti jegyzői szobájában lévő hivatali helyiségében. A bizottság telefonszáma: 121—754. Színházak szombati műsora Opera: Hunyadi László (7). — Nemzeti: A Noszty-fiú esete Tóth Marival (7). — Magyar: Donna Juana (7). — Madách: Liliomfi (7). — Belvárosi: Mélyszántás (7). — Vidám: Ingyenélők (7). — Úttörő: Becsület (fél 5). — Fővárosi Varieté: Májusfa (S). — Rádió: A kisaládi szökőkút (Kossuth, 14.20). — Mélyszántás (Petőfi 19.20). — Fővárosi Nagycirkusz: Szeptemberi vidám műsor (4, 8). s A technika a Szovjetúnió népgazdaságának minden ágában szüntelenül fejlődik. Ez a fejlődés a szocialista termelési mód egyik legfontosabb sajátossága. A szovjet tudósok az elmúlt években nagy felfedezéseket tettek a fizika és a kémia terén, amelyek széles távlatokat nyitottak meg az új technika fejlődése előtt. A háború utáni sztálini ötéves tervben a szovjet tudomány előtt óriási fontosságú feladatok gyakorlati megoldásának kérdése állott — olyanoké például, mint az atomenergia és a rakétatechnika felhasználása a népgazdaságban. A szovjet tudósok sikeresen birkóznak meg ezekkel a feladatokkal. A népgazdaság szocialista tervezésének elválaszthatatlan része az élenjáró technika fejlesztésének állami terve. A villamosítás gépesítés és automatizálás fejlesztése, a nyersanyagkészletek felhasználása, az atomenergia felhasználása békés célokra, — ezek azok a legfontosabb lépések, amelyeknek el kell vezetni a kommunizmus anyagi és technikai alapjának a megteremtéséhez. A gépgyártás — a nehézipar szíve — a Szovjetunió népgazdasága újjászervezésének és haladásának az alapja. A sztálini ötéves tervek éveiben a szovjet gépgyártás soha nem látott ütemben fejlődött. A gépgyártás technikai haladását és a futósalaprendszerre való áttérést mindenekelőtt a szerszámgépgyártás terén elért sikerek teszik lehetővé. 1933- ban a Szovjetúnióban mindössze 55 fajta szerszámgépet gyártottak. 1940-ben már több mint 500 különféle típusú univerzális és különleges munkapadot és 1950-ben a modellek száma felülmúlja a 2000-t- E mellett az új gépek sokkal magasabb termelékenységűek, könnyebb a kezelésük és szabályozásuk és nagy mértékben alkalmazzák az automatizálást. A szovjet gépgyártás a legújabb típusú munkagépekkel látja el a gépipari üzemeket, forradalmasítja a termelést és biztosítja a szovjet gépgyártás újabb fellendülését. A háború utáni ötéves terv négy esztendeje alatt például a traktorgyártás 11,4-szeresére, a turbinagyártás 6,7- szeresére, a személygépkocsigyártás pedig 1949-ben az előző évhez viszonyítva 2,3 szorosára emelkedett. Amint Lenin és Sztálin nem egyszer hangsúlyozták a Szovjetúnió villamosítása döntő befolyást gyakorol a technikai haladásra, a népgazdaság egész fejlődésére. A villamosenergia előállításának növekedése a Szovjetunióban hatszor gyorsabb, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Rengeteg vízierővel rendelkezik a Szovjetunió, amelynek igen nagy a jelentősége a villamosenergia fejlesztésében. A vízierő segítségével előállított elektromos energia ugyanis csak harmadába kerül, mint a fűtőanyaggal előállított. A falusi gazdaságok villamosítása a háború utáni ötéves terv során hatalmas előrehaladást mutat. A villamosítás lehetőséget nyújt a nehéz munkafolyamatok gépesítésére, annak megyorsítására, a termelékenység nagyfokú emelésére, különösen a kolhozokban, szovhozokban, a gép- és traktorállomásokon. Az ötéves terv végére minden szovhoz, gép- és traktorállomást, gép- és traktorműhelyt, magnemesítő állomást el kell látni villanyárammal és rajtuk kívül még sok tízezer kolhozt is villamosítani kell A gépesítés sokkal nagyobb ütemben halad a háború utáni ötéves tervben, mint a háború előtt. A szénbányászatban a fúrást, fejtést és a rakodást 1949-ben majdnem teljesen gépesítették. A szénkombájnok mindegyike 25—30 dolgozó nehéz munkáját helyettesíti. Az építkezések növekvő üteme óriási mennyiségű faanyagot követel. A gépesítés a faiparban is erősen emelkedett. A villamosfűrészek tízezreit bocsátották a kitermelés rendelkezésére és ezáltal a kézifűrészszel, fejszével dolgozó favágók százezrei szabadultak fel a népgazdaság más ágai számára. Egyedül 1949-ben a gépesítés foka 94 százalékkal emelkedett. Az építkezéseknél a legközelebbi 3—4 esztendőben az összes fontos munkákat gépek végzik majd el. Ugyanígy a rakodásoknál is kiküszöbölik fokozatosan a nehéz testi munkát és ezt az autórakodógépek, a transzportőrök, az emegálarok, az ekszkavátorok és más gépek végzik el, amelyeket mind a Szovjetúnió gyáraiban állítanak elő. A mezőgazdaság gépesítése terén is ugyanilyen mértékű sikereket értek el. 1950-ben a kolhozokban a szántások 85—90, a vetéseknek pedig a 65 százalékát a gép- és traktorállomások gépei végzik. Új, erős, nagyteljesítményű hernyótalpas traktorokat ad az ipar a mezőgazdaságnak, ezenkívül pedig olyan különleges traktorokat, amelyek más gazdasági ágakban is felhasználhatók. Új szerkezetű gyapotszedőgépeket, vető- és magtisztítógépeket és más mezőgazdasági gépeket gyártanak a Szovjetúnió gépgyáraiban. Az automatizálás a kommunizmus technikájának előhírnöke — állapította meg egy szovjet tudós. Az önműködően dolgozó gépek erősen megváltoztatják a munka jellegét, a termések mennyiségét és minőségét. A gépgyártásban egyre szélesebb alkalmazásra talál az automatikus futószalag, amely egész sor egymásutáni műveletet végez el. A szovjet mérnökök a háború utáni ötéves terv során megszervezték az automata gépsorok tömeggyártását. Ezek a gépsorok repülőgép, traktor- és automobil-motorok alkatrészeit munkálják meg és ezenkívül természetesen egyéb gépidomokat is. Az automatagépsorok a háború előtt mindössze tíz műveletet végeztek, ma pedig vannak olyanok, amelyek önműködően végeznek 131 műveletet is. Míg a traktormotor hengerblokkjának megmunkálásához univerzális munkapadokon 195 percre volt szükség, az automata gépsoron ehhez mindössze 3,5 perc kell. Ugyanilyen hatalmas fejlődés tapasztalható a kohóiparban, a villanytelepek munkájánál, aminthogy nagy szerepet játszik az automatizálás, az olaj-, vegyi-, élelmiszeriparban és más iparágakban is. Egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a távvezérlést is. A rádiólokáció széleskörű alkalmazása a repülésben, vagy a víziszállításnál minden körülmények között biztosítja a repülés és a hajózás biztonságát. A technikai haladás hatalmas tényezője a szocialista népgazdaság háború utáni fellendülésének. A szocialista népgazdaságnak a legtökéletesebb termékek, gépek, felszerelések kellenek, amelyek a modern tudomány és technika legmagasabb színvonalán állanak és minőségileg felülmúlják a kapitalista országok készítményeit. A szovjet technika csodái Kétezerféle szerszámgép, — automaták, amelyek 195 perc helyett 32 perc alatt végzik el a munkát . Az ötéves terv végére minden szovhozt, gépállomást villamosítanak Elindult Koreába a baráti csomagokat szállító vonat Pénteken este elindult a vonat, amely egy vagon baráti csomagot vitt a szabadságáért hősi küzdelmet folytató koreai népnek. A vonatot ünnepi keretek között búcsúztatták a nyugati pályaudvaron Sokszáz dolgozó vonult fel zászlók alatt feliratos táblákat vive. A Köztársasági induló hangjai után az ünnepséget Szerényi István, a Budapesti Békebizottság titkára nyitotta meg. A „Megvédjük a békét“ mozgalom Országos Tanácsa nevében Keresztes Mihály mondott ünnepi beszédet. — E vonat rakományával a magyar népnek az igaz ügyért harcoló hős koreai nép iránt érzett szeretetét és harcos együttérzését juttatja kifejezésre, — mondotta. — Erősítse a koreai népet Igaz ügyért vívott harcában az a tudat, hogy a magyar dolgozó nép is szeretettel és harcos szolidaritással mellette áll és elszakíthatatlan része annak a hatalmas, napról-napra növekvő béketábornak, amelynek élén a hatalmas szovjet nép és a béke minden hívének nagy és bölcs tanítója, a szeretet Sztálin áll. Keresztes Mihály szavai után viharos lelkesedéssel éltették Sztálint és Kim-Ir-Szent, Rákosi Mátyást, majd az Internacionálé hangjai mellett elindult a szerelvény. A vonat az egy vagon baráti csomagon kívül egy mentőautót is visz magával, amelyet az Ikarus-gyár dolgozói készítettek a Koreában működő magyar tábori kórház számára.