Heti Kis Ujság, 1991. január-június (1. évfolyam, 1-25. szám)
1991-06-14 / 23. szám
12 ______________________________________________________ 1991. június 14. Magyarok a Kárpát-medencében, rész JUGOSZLÁVIAI MAGYARSÁG 1918 decemberében ténylegesen, majd az 1920-as trianoni békeszerződéssel jogilag is Jugoszlávia - a két világháború között a szerb-horvát-szlovén királyság - részévé vált a történelmi Magyarország területének 6,5 százaléka mintegy 21 ezer km 2. Ez a terület a Bácskát, a volt Temesi Bánság 1/3-át, a Dráva-szöget és a Muravidéket foglalja magában. E vidékek lakosságának mintegy harmada, közel félmillió ember volt magyar anyanyelvű a század elején. NÉPESSÉG A jelenlegi népmozgalmi adatok igen erős népességfogyást mutatnak. Az elcsatolt délvidéki területek mintegy 580 ezer magyar anyanyelvű lakost mutattak 1910-ben, míg az 1981. évi népszámlálás csupán 427 ezret mutatott ki. A fogyás az elmúlt hét évtized alatt 150 ezer lélek, több mint 25 százalékos. Még rosszabb a helyzet akkor, ha a Vajdaság magyarságának a más nemzetiségűekhez viszonyított arányát nézzük. Ez az arány a két időpont között 32,6 százalékról 18,9 százalékra csökkent, azaz felére. Egyes magyarországi becslések 480 ezer, más becslések 465 ezer magyarról tudnak Jugoszláviában. Ezek 9/10-e a Szerb Köztársasághoz tartozó Vajdaságban, 6 százaléka Horvátországban, 2 százaléka Szlovénia területén él. A két világháború között erősen rontották az itt élő magyarok életesélyeit az elszlávosító telepítések, a diszkriminatív földreform, az egyházi iskolák államosítása, a magyar szervezetek, pártok megszünetése, a békeszerződések kisebbségvédelmi rendelkezéseinek a megsértése. Szemmel láthatóan megtörték a magyarság korábbi gazdasági, kulturális, társadalmi erejét. A II. világháború alatt a Délvidék jelentős magyarlakta területei tartoztak ismét az anyaországhoz. A délvidéki hadműveletek és az erős partizánmozgalom kölcsönös vérengzésekhez vezettek. Ilyen volt az 1942. januári ún. újvidéki razzia, amelynek során legalább 3 ezer ember életét oltották ki a magyar hadsereg és csendőrség alakulatai. Ide sorolható a partizánmegtorlás és annak mintegy 40 ezer áldozata - ártatlan magyarok. Délszláv oldalról a mai napig várat magára a nemzeti önvizsgálat - az ezt szorgalmazó vajdasági magyar kezdeményezést indulatos és a magyarság nemzeti érzését sértő formájú elutasítás fogadta. VAJDASÁG A Nagy-Szerbia megteremtésére irányuló nacionalista tömegtüntetések nyomása alatt vezetőségcsere zajlott le, és alkotmánymódosítás történt 1988 őszén Szerbiában. Ez gyakorlatilag megszüntette Vajdaság tartomány önállóságát. A bácskai magyar értelmiség legjobbjai 1989 decemberében megalakították a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (a továbbiakban: VMDK) nevű szervezet kezdeményező bizottságát. Ez a szervezet a kisebbség egészét átfogó politikai érdekképviseleti szerv. Nem kis lökést adott létrejöttükhöz az 1989 közepén nyilvánosságra került szerb oktatási törvénytervezet, amely a kisebbségi iskolaügyet még hátrányosabb helyzetbe juttatta. Programnyilatkozatuk szerint a vajdasági magyarok közösségi érdekeit kívánják képviselni politikai és szervezeti formában, a nemzetiségi egyenjogúság megvalósításáért. Céljuk a választott közhatalmi szervekben való arányos képviselet, a saját nyelv közéleti használata, nemzetiségi szervezetek, intézmények létesítése, minden fokú anyanyelvű oktatás, tájékoztatás és művészeti alkotómunka, saját helyzetük kutatása, a kisebbségi anyagi kultúra tárgyainak megőrzése, az anyanemzettel való kapcsolattartás, nem utolsósorban pedig a kisebbségek nemzetközi szervezeteibe való bekapcsolódás. A VMDK „kemény magja” 1990. március 31-én Doroszlón formálisan is megalakította a szervezetet. Bejegyzésük hivatalosan 1990. augusztus 21-én történt meg. A szervezet tagjainak a száma napjainkban lényegesen meghaladja a 27 ezer főt, inkább 30 ezer felé közelít. Ezt a számot lényegesen meghaladja a rokonszenvezők köre. A Vajdaságban élő kisebbségek nyelve az általános és középiskolákban csak választható. Az újvidéki magyar tanszék feladata elsősorban a tanárképzés. Eddig mintegy 230 rendes és 85 levelező hallgató szerzett diplomát. Egyes főiskolákon Szabadkán a Műszaki Egyetemen és a Pedagógiai Akadémián, ahol a tanítóképzés folyik (óvónőket középfokon Újvidéken képeznek) és egyes karokon részben magyar nyelven folyik az oktatás. A Szabadkai Közgazdasági és Építészeti, valamint az Újvidéki Jogi és Bölcsészettudományi Karon is csak néhány tárgyat hallgathatnak anyanyelvükön a magyar egyetemisták. A jogi karon működik egy magyar lektorátus is. Az Újvidéki Orvostudományi Egyetemen időnként történnek kísérletek bizonyos tárgyak magyar nyelvű előadására, illetve ilyen vizsgáztatásra, de ezek nem intézményes megoldások, hanem csupán a tanárokon múló magánkezdeményezések. Meg kell említeni a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság (JMMT) működését, mint jelentős közösség- és kultúraformáló tényezőt. Míg a VMDK elsősorban politikai érdekképviseletet lát el, addig a JMMT a magyar anyanyelvű értelmiségi alkotó tevékenységet segíti, felismerve az országos szerveződés lehetőségeit. A társaság tevékenysége kiterjed egész Jugoszláviára, azaz a másik két magyarlakta köztársaságra. Működése a humán és természettudományos szakembereket, pedagógusokat, népművelőket tömöríti. A szervezet az egyetemes magyar kultúra jelentős tényezőjévé válhat csakúgy, mint az újvidéki Hungarológiai Intézet. HORVÁTORSZÁG Amint az ismeretes, Horvátországban, ezen belül Baranyában és a Dráva-Száva között lévő Szlavóniában mintegy 25 ezer, becslések szerint 45-50 ezer magyar él. A szám, mint az előbbiekben is láttuk, erős hanyatlást mutat. A horvátországi magyarok kulturális és politikai képviseletét a Horvátországi Magyarok Szövetsége (HMSZ) és a Horvátországi Magyar Néppárt látja el. A szövetség elnöke és egyben a Néppárt országos választmányának elnöke Csörgits József, míg a Néppárt országos választmányának elnöke Ruzsicska Mária. A HMSZ székhelye Eszék (Osijek), a HMNP-é pedig a baranyai Vörösmart. Horvátország legjelentősebb kisebbsége az egyre fogyó magyarság. Egyik része a dél-baranyai Dráva-szögben él viszonylagos tömbhelyzetben, a többiek pedig a magyar határ közelében és a nagy városokban, szórvány helyzetben. Szövetségük 41 éve működik folyamatosan, míg párt alapítására csupán tavaly nyílott lehetőségük. Magyarságtudatuk szélsőségektől mentes, az összeütközést kerülő. A magyarok kiegyenlítő, nyugtató szerepet töltenek be Baranyában a lakosság 1/3-1/3-át kitevő horvátok és szerbek között. Mivel a Horvátországi Magyarok Szövetségének működéséhez szükséges anyagiakat eddig a Horvát Szábor (Parlament) Nemzetiségi Bizottsága biztosította, és ezt a bizottságot az új parlamentben sokáig nem állították fel, a szövetség létalapja bizonytalanná vált. Az elmúlt év végén a bizottság megkezdte munkáját, tagjai közé magyart is behívtak, s a szövetség pénzügyi helyzete egyelőre megszilárdult. A szövetség igényelné, hogy név szerint említsék meg az államközi kulturális egyezményekben. SZLOVÉNIA Szlovéniában az 1981-es népszámlálás adatai szerint 9496 magyar él, míg a becslések szerint a magyarok tényleges száma elérheti a 10 ezer főt. Ez így is lényegesen kevesebb az 1921-es 14 489-es létszámnál. A szlovéniai magyarság zöme Lendva térségében és a határ néhány km-es övezetében él. Lendva község 27 ezer lakosának mintegy negyede magyar. Az ottani nyelvhasználatban a község a magyar járásnak felel meg. A többségi és kisebbségi közösségek érdekeit egyaránt szolgálja egy új típusú államközi vegyesbizottság: a magyarhorvát szakértői munkacsoport. A magyar a szlovén mellett hivatalos nyelv. A muraszombati község lakosságának csupán 2,5 százaléka vallja magát magyarnak, de az itteni falvak lakói is élhetnek a nemzetiségi jogokkal. Az alkotmányosan őshonosnak nyilvánított magyar kisebbség több mint másfél évtizede politikai érdekképviseleti szervezettel rendelkezik. Ez a szervezet ez év tavaszától a Muravidéki Magyar Nemzetiségű Önigazgatási Közösség elnevezést viseli. Ez a közösség mintegy közigazgatási autonómiát gyakorol. Tisztségviselői a magyar kisebbség választott képviselői. A helyi tanácsok mellett a községi tanács szervezetébe beépült módon működik a magyar nemzetiségi közösség, igen komoly jogosítványokkal. Ily módon a község négy tanácsból álló testület irányítása alatt működik. Ezek: helyi közösségek tanácsa, társult munka tanácsa, a társadalmi-politikai tanács és a magyar nemzetiségi közösség. A közösséget vétójog illeti meg a legfontosabb kérdésekben. Az 1990-es év vívmánya, hogy ez a jog most már káder- és gazdasági kérdésekben is megilleti őket. A szlovén képviselőháznak külön nemzetiségi bizottsága működik 1974 óta. Egyenlő arányban 3-3 olasz, szlovén és magyar képviselő vesz részt munkájában. A nemzetiségi különjogok (egyenrangú anyanyelvhasználat, kisebbségi érdekképviseleti szervek, anyanyelvű oktatás, művelődés, tájékoztatás, anyanemzeti kapcsolatok, újabban: gazdasági jogalanyként való fellépés) megvalósításának biztosítéka az, hogy a parlament a nemzetiségi bizottság egyetértő hozzájárulása nélkül nem hozhat kisebbségeket érintő határozatot. (Összeállításunk dr. Zétényi Zsolt tanulmánya alapján készült) ^ 75/ 50-74,9% 25-49,9 m 57, 100 fő - 24,9 £ államhatár Jugoszláv Köztársaság határa autonóm tartomány határa ^ a;< ^^á 9_ A magyar nemzetiségűek aránya Jugoszláviában 1981-ben