Kis Újság, 1998. július-december (1. évfolyam, 17-43. szám)
1998-09-04 / 26. szám
2 Kéznyújtás a jövőért Szokatlan, de egyben nagyszerű kezdeményezés színtere volt a kimondottan hátrányos helyzetben és körülmények között élő nyíregyházi Guszev-telep - a megyeszékhely legszegényebb cigányainak lakhelye. Az ötletgazda Iván Dezső volt, aki szakmájára nézve mestercukrász, és a Független Kisgazdapárt nyíregyházi önkormányzati képviselőjelöltje. Költséget és fáradtságot nem kímélve megszervezte, hogy a vallásosságáról híres, Uszkán élő és önmagukat kimagasló szorgalommal, eredményes munkával eltartó cigányok az elmúlt hét végét Nyíregyházán, a guszevi romák társaságában töltsék. A több, mint negyven fős uszkai „küldöttség” jelenléte és beszámolói szemmel láthatólag nagy hatással voltak a helybeli romákra, akik mindamellett, hogy reménységet, még konkrét gyakorlati ötleteket is kaptak a vendégektől. - Örömömre szolgál, hogy segítő kezet nyújthattam ezen a módon is a körzetemben élő és valóban szomorú sorsú cigány családoknak. Az eseményre csak az vetít némi árnyékot, hogy Csávai Lászlóné (MSZP) Nyíregyháza polgármestere vajon miért csak pénzért engedélyezte a guszevi művelődési ház vezetőjének, hogy a nagytermet erre a nemes célra rendelkezésünkre bocsássa? Igaz, végülis kiegyeztünk kétezer forintban, valamint plusz tízezerben, amit a guszev-telepi általános iskola javára fizettem be, a rossz szájíz azonban megmaradt. .. A rendezvény különben - hála istennek - remekül sikerült, és erősen bízom benne, hogy a guszevi cigányközösség javára válik - mondotta Iván Dezső képviselőjelölt. MAGYARORSZÁG A honvédelmi miniszter szociális intézkedései A honvédelmi miniszter döntése értelmében egyszeri anyagi támogatásban részesítik a honvédségnél dolgozó gyermekes családokat, és a tárca hozzájárul az iskoláskorú gyermekek beiskolázásához is - közölte a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztálya. A tájékoztatás szerint a honvédségnél dolgozó családosok gyermekenként bruttó 10 ezer forintos egyszeri segélyben részesülnek, a tanulók után pedig - az általános iskolásoktól kezdve az egyetemistáig - további bruttó 5200 forintot adnak iskolakezdési támogatásként. Szabó János miniszter, aki az intézkedésekről az érintett érdekvédelmi szervezetettek is tárgyalt, a találkozón elmondta: a honvéd nyugdíjpénztár honvédségi dolgozó tagjainak díját 75 százalék erejéig vállalja át a tárca, míg a Honvédség Egészségpénztár tagjai után a teljes tagdíjat kifizeti. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Szociálpolitikai Alapítványon keresztül évente több millió forintos támogatásban részesülnek a dolgozók és családtagjaik. Emellett csaknem duplájára emelték fel a parancsnoki segélykereteket. A honvédelmi miniszter szólt arról is, hogy a hivatásos katonák rendfokozati illetményeit már a szolgálati törvényben előírtaknak megfelelően folyósítják, azaz a tisztek legalább a 80, míg a tiszthelyettesek a 90 százalékát kapják meg beosztási illetményüknek. A törvényi előíráson túl 20 százalékkal megemelték az illetménypótlékokat is. A közlemény szerint Szabó János megerősítette, hogy a honvédség tisztjei és tiszthelyettesei januártól már az illetménytáblában szereplő összegek 100 százalékát kapják. Fővárosi kisgazdák Latorcai mellett Horváth Bélát javasolják főpolgármester-helyettesnek Szeptember 1-jén tartotta első sajtótájékoztatóját az önkormányzati választások kapcsán a Független Kisgazdapárt fővárosi szervezete. A sajtó képviselői előtt megszólalt Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP oktatási kabinetjének vezetője, egyben a Nemzeti Szövetség elnökségi tagja, Bese Ferenc, az FKGP fővárosi szervezetének főtitkára, XXIII. kerületi polgármesterjelölt, Balláné Köröndi Marica, a Független Női Szövetség fővárosi elnöke, és Frik László, a Kisgazdapárt fővárosi szervezetének elnöke. A sajtótájékoztató legfontosabb - Frik László által is megerősített - bejelentését Szentgyörgyvölgyi Péter tette: eszerint a Független Kisgazdapárt a koalíciós megállapodás értelmében a Fidesz-Magyar Polgári Párt által jelölt Latorcai János főpolgármester-jelöltet támogatja. Egyúttal bejelentette, hogy a főpolgármester-helyettesi posztra Horváth Béla országgyűlési képviselőt javasolják. A Fővárosi Közgyűlésbe a Kisgazdapárt külön listán indít Latorcai János és Kökényesi Antal, Budapest rendőrfőkapitánya találkozóján szó esett a Fidesznek a közrend megszilárdításával kapcsolatos terveiről. Eszerint a főpolgármester-jelölt tovább növelné a BRFK- nak nyújtott évi 250 millió forintos támogatást, fokozná a rendőri jelenlétet a közterületeken. Az önkormányzat és a rendőrség közös programot dolgozna ki a gépjárműlopások visszaszorítására, a lakásbiztosítókkal együttműködve pedig elérhetővé tenné az egyéni betörésvédelem korszerű módszereit, jelölteket. Ennek oka, hogy bár a koalíciós partnerrel zökkenőmentes az együttműködés, a fővárosi vezetésében hangsúlybeli eltérések vannak. Elhangzott, hogy a Nemzeti Szövetség nem indít önálló jelölteket, a szervezet a kisgazdákat támogatja. Hasonlóan támogat FKGP-s jelölteket a Független Női Szövetség. Balláné Köröndi Marica elmondta, hogy az FNSZ számos tagja indul FKGP, Fidesz és MDF színekben. Egyúttal cáfolta azt a Napkeltében elhangzott, félreértésekre okot adható kijelentést, miszerint a szövetség a XIII. kerületben az MSZP jelöltjét támogatná. Támogatottjuk Bese Ferenc, aki mögött a széles nemzeti összefogás eredményeképp - az FKGP, a Fidesz, az MDF, az MDNP és a KDNP áll. -ka ♦ Romlott az oktatás színvonala (Folytatás az L oldalról) Ennek egyik, de nem kizárólagos oka, hogy Magyarországon 1994 óta fokozatosan csökkent az oktatásra fordított összeg aránya. E szomorú tendenciát az új oktatási miniszter is tarthatatlannak ítéli, s azt látná kívánatosnak, ha az e területre fordított pénzt sikerülne megduplázni. Az iskolai teljesítmények romlásához az eddigi kaotikus oktatásszervezés is hozzájárult. A rendszert a minden áron reformot akaró erők teljességgel szétzilálták. Példaként: a most 14 éves generáció egy része idén már befejezte az általános iskolát, de többük már négy éve a nyolcosztályos gimnáziumba jár. A bajt tovább tetézi, hogy túlzottan elszaporodtak az úgynevezett egyéni programú iskolák s ezek minősége számos esetben megkérdőjelezhető. Ezért most legalább négy iskolatípus alaptantervének a kidolgozását tervezik, amelyek mércét adnának az intézmények szakmai összehasonlításához. Egy, az Országos Közoktatási Intézet által végzett tavalyi felmérés a Magyarországra jellemző egyik legnegatívabb társadalmi jelenségre hívta fel a figyelmet. A felmérés adataiból kitűnik, hogy a tanulmányi teljesítmények nagyon erősen összefüggenek az iskolák működési helyével. Mint az intézet vezetőjétől, Vári Pétertől megtudtuk: minél lennebb haladunk a települések rangsorában, annál gyengébbek az ott működő oktatási intézmények eredményei. De ezek az eredmények, illetve a bennük tükröződő tudásszint-különbség településtípusonként is változik. Magyarán, az általános tudásszint a fővárostól a megyeszékhelyeken, a nagy- és kisvárosokon át a falvakig folyamatosan csökken. Ráadásul a már meglévő különbségek elmélyülnek. Ezek a különbségek Vári Péter szerint az olvasási teljesítményekben, a szövegmegértésben mutatkoznak meg a legpregnánsabban. Az iskolatípusok értékelésekor a rangsor még mindig a gimnázium, a szakközépiskola és a szakmunkásképző. Az összkép merevségét oldja, hogy a rendszerváltozás óta jelentősen megnövekedett az egyházi és az alapítványi iskolák száma, s a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ezekben a tanintézetekben az oktatás minősége is magasabb színvonalú. A különböző vallási felekezetek, főként a történelmi egyházak által indított gimnáziumok tanulóinak tudásszintje messze meghaladja az önkormányzati iskolákban tanulók szintjét. Az alig több mint háromszáz egyházi fenntartású tanintézet tanulóinak tudásszintje arányaiban messze felülmúlja az önkormányzati iskolák tanulóinak tudásszintjét. Legalábbis ez derül ki a különböző iskolai versenyek, országos diákvetélkedők, tantárgyolimpiák során. Keszthelyi Csilla oktatáskutató felmérésekre alapozva állítja, hogy lényegében ugyanazzal a gyermekanyaggal a felekezeti iskolák rövid időn belül jobb eredményeket érnek el. Azokban a tanintézetekben, amelyeket korábban valamely önkormányzat tartott fenn, s újabban egyik vagy másik történelmi egyház vezetése alá kerültek, a jobb eredmények már a következő egy-két évben megmutatkoznak. Az oktatáskutató szerint a „hely szelleme”, a nevelési módszerek milyensége az oktatás eredményein is lényegesen lendít. Meddő talajba hull a legnemesebb tudás magva is, ha az a talaj nincs megművelve - állítja. Álláspontja szerint, amely az ismeretátadással szemben a nevelés elsődlegességét vallja, elengedhetetlen, hogy a tanulóban tudatosodjék a megszerezhető ismeretek értéke, hogy a nevelés során sajátjává váljék a fegyelmezett magatartás alapja, az önuralom, a kötelező tiszteletadás a pedagógussal szemben, aki a tudás hordozója, nála idősebb ember. A pedagógusoknak két okból sem kell arra hagyatkozniuk, hogy a gyermekek nevelése szülői feladat, s az ő dolguk csupán az ismeretanyag átadása. Egyrészt számos példa bizonyítja, s erre utalnak az úgynevezett felzárkóztató programok is, hogy sok családban - nem utolsó sorban azok rossz szociális helyzete miatt - alig foglalkoznak a gyermekek nevelésével, de még a jobb módban élők közül is sokan csupán gyermekük etetését s nem a nevelését tartják elsődleges szülői feladatnak. Másrészt figyelembe kell venni, hogy az iskoláskorban lévő gyermek egy örökösen változó, gyarapodó és alakítandó organizmus is egyben. Ki kell használni fogékonyságát, illetve a hatásokkal szembeni csökkent ellenállóképességét és akkor magatartásukban pozitív változásokat érhetnek el. A minőségromlás másik oka Keszthelyi Csilla szerint a pedagógus személyiségében is keresendő. Aki ebben a felelősségteljes munkában csak szakmát lát, s nem hivatást, az nem erre a pályára való - vallja végezetül. Örvendetes tényként kell megemlítenünk az egyházi iskolavezetők azon törekvését, hogy külön figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű térségek tanulóra, így az új iskolalétesítések az elmaradott régiókban várhatók. Az alapítványok elsősorban a szakközépiskolák létesítésében jeleskednek - főként a fővárosban. A szakképzés színvonalára különösen oda kell figyelni, hiszen ez az oktatási forma iskolarendszerünkben máig meghatározó szerepet játszik, mivel a legtöbben változatlanul egy szakmát is szeretnének elsajátítani, akár érettségivel, akár anélkül. Jelenleg az általában jónak mondható szakképzés minőségét csorbítja, hogy nem tudott teljes mértékben alkalmazkodni a megváltozott iparszerkezethez, illetve a munkaerő-kereslethez. Ezen a helyzeten próbál segíteni a Nemzeti Szakképzési Intézet azzal, hogy hozzáláttak az országos képzési jegyzék felülvizsgálatához abból a célból, hogy a szakképesítések megfeleljenek az Európai Unió és a kor követelményeinek. Ehhez folyamatosan igénybe veszik a szakmai testületek, illetve a munkaadók szervezeteinek segítségét is. Palatkai Tibor Kis Újság Heti krónika Vele vagy nélküle A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla az északi szomszédunknál kezdődő választási kampányról úgy nyilatkozott: a választások tétje nem csupán a kormányváltás, hanem az is, hogy bekövetkezik-e az igazi rendszerváltás, vagy Meciar vezetésével egy antidemokratikus berendezkedésű állam lesz Szlovákiában. A magyar politikus elmondta azt is, hogy pártja elégedett lenne a közvéleménykutatásokban jelzett 10 százalékos eredménnyel. Hagyaték Várhelyi Tamás, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára sajtótájékoztatón mondta el, hogy a Horn-Baja-adminisztráció valósággal kisöpörte a Központi Környezetvédelmi Alapot, így a kormánynak új forrásokat kell megnyitnia. Az Alap jelenti a Minisztérium működésének legfőbb forrását, ezért annak helyzete jelentősen befolyásolja az EU környezetvédelmi elvárásainak teljesítését is. Hármak A koalíciós frakciók együttműködési rendjét szabályozó szerződések értelmében augusztus 26-án a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Stumpf István fogadta Szájer Józsefet, Bánk Attilát és Balsai Istvánt, a Fidesz, az FKGP és az MDF képviselőcsoportjának vezetőit. A megbeszélés során a kormány őszi parlamenti törvényhozási tervét tekintették át. Stumpf István elmondta: a kabinet feszített ütemű munkatervet dolgozott ki. A jövőben a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjével minden szerdán találkozik a három frakcióvezető, így lehetőség nyílik arra, hogy a pártjaik által felvetett javaslatokat a kormányülésen kívül is a kabinet elé terjeszthessék. Sztráda Az autópálya-díj rendszerről szóló előterjesztést tárgyalta csütörtökön a gazdasági kabinet. Információk szerint a közlekedési tárca állásfoglalást várt a gazdasági kabinettől, illetve a kormánytól arra nézve, hogy az autópálya-díjak csak az üzemeltetés-fenntartás költségeit tartalmazzák-e jövőben, és lehet-e a központi a költségvetésből finanszírozni a fejlesztéseket. Kérdés, hogy matricás, kapus vagy vegyes formában történjék-e a díjszedés. A magyarországi autópálya-díjak jelenleg magukban foglalják a fejlesztés költségeit is. Ha a kormány úgy dönt, hogy ezt a tarifát nem tartalmazhatják, úgy az államnak a díjbevételek kiesését a következő négy évben várhatóan 104 milliárd forinttal kell kompenzálnia a már megépült autópályákat üzemeltető társaságoknak. Az M3-ason a jövő évtől km-enként 10,5 Ft a tervezett sztrádadíj, ami az építéshez felvett kölcsönök törlesztő részleteinek fedezetét is jelenti, enélkül lényegesen alacsonyabb lehetne. Figyelők Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen minisztereit is tájékoztatta a kedden nyilvánosságra hozott, vezető Fideszes politikusokat is érintő megfigyelési ügyről. A kormányfő beszámolója szerint az adatgyűjtésben elsősorban magáncégek vettek részt. A miniszterelnök - mint ismeretes - vizsgálat lefolytatására kérte fel Pintér Sándor belügyminisztert, valamint Demeter Ervint és Gyuricza Bélát, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárait. Angyalbőrben Bevonult az a több mint hétezer sorköteles fiatal a Magyar Honvédség két kiképző központjába, és a kijelölt tanintézetekbe, akik nemrégiben kapták kézhez behívólevelüket. Polgári szolgálat iránti kérelmet 176-an nyújtottak be. Fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezését egyetlen fiatal sem kérte. A bevonulási helyekről egészségi okok miatt 132, szociális problémák miatt 16, tanulmányok miatt 76, polgári szolgálat iránti kérelem miatt pedig 108 sorkötelest küldtek haza. Szünet a házban A kormány azt javasolja: októberben a 18-iki önkormányzati választásokig ne tartson plenáris ülést a parlament. Ezt egyrészt azzal indokolják, hogy számos képviselő polgármesterjelöltként is indul. Másfelől szeretnék elérni, hogy a választási küzdelem színtere ne az országgyűlés legyen. Tender A német Siemens cég pályázata nyerte a honvédség kapcsolástechnikai eszközök beszerzésére kiírt úgynevezett telefontenderét -jelentette be Szabó János honvédelmi miniszter Budapesten. Hozzátette: A Siemens-szel a szerződéskötési tárgyalásokat rövidesen megkezdik, és ha ez harminc napon belül nem jár eredménnyel, akkor a második helyezettel, a Lucent Technologies-vel veszi fel a kapcsolatot. Szabó János a tender harmadik helyezettjének az Alcatelt, negyediknek az Ericssont, ötödiknek pedig a Kapsch céget jelölte meg. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága múlt hét pénteki ajánlása alapján felmerült, hogy a monopolhelyzet elkerülése érdekében több győztest hirdetnek ki, azonban az ajánlattevő cégek alapvetően eltérő rendszere miatt erre nem volt lehetőség - mondta a miniszter. Hozzáfűzte: így a műszaki szakértők véleménye alapján a legkedvezőbb pályázatot benyújtott céggel tárgyalnak majd az 500 millió forintos értékű telefonbeszerzésről. Szabó János elmondta: a jövő évi költségvetés honvédelmi tárcát érintő döntése alapján dől majd el, hogy a további, a honvédelem műszaki fejlesztését célzó pályázatokat mikor írják majd ki. Zárt tárgyalás Nem tűzte napirendre a Fidesz vezető politikusaival és családtagjaikkal kapcsolatos adatgyűjtés körülményeinek tisztázását tegnapi rendkívüli ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Az erről folytatott több órás vita zárt ajtók mögött folyt, mivel Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kérésére az eredetileg nyilvánosra tervezett tanácskozást a bizottság tagjai 8:7 arányban zárttá nyilvánították. Iskolatej A tanítás indulásával párhuzamosan, egyenlőre csak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, megkezdődött a Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kezdeményezett iskolatej-akció. Ennek keretében minden általános iskolás és középiskolás ingyen tejet és kakaót kap az állam és az önkormányzatok segítségével. A tejterméktanács elnökhelyettese, Berend Ferenc úgy nyilatkozott, hogy az idén még csak a keleti megyében kapnak a rászorulók ingyen tejet, de a jövő évben kidolgozzák az akció finanszírozásának új formáját, s akkor az ország többi megyéjében is rendszeresíthetik ezt a segélyt.