Kis Újság, 1998. július-december (1. évfolyam, 17-43. szám)

1998-09-04 / 26. szám

2 Kéznyújtás a jövőért Szokatlan, de egyben nagyszerű kezdeményezés színtere volt a kimondottan hátrányos helyzet­ben­­ és körülmények között élő nyíregyházi Guszev-telep - a megyeszékhely legszegényebb cigányainak lakhelye. Az ötletgazda Iván Dezső volt, aki szakmájára nézve mester­cukrász, és a Független Kis­gazdapárt nyíregyházi önkor­mányzati képviselőjelöltje. Költ­séget és fáradtságot nem kí­mélve megszervezte, hogy a val­lásosságáról híres, Uszkán élő és önmagukat kimagasló szorga­lommal, eredményes munkával eltartó cigányok az elmúlt hét végét Nyíregyházán, a guszevi romák társaságában töltsék. A több, mint negyven fős uszkai „küldöttség” jelenléte és beszá­molói szemmel láthatólag nagy hatással voltak a helybeli ro­mákra, akik mindamellett, hogy reménységet, még konkrét gya­korlati ötleteket is kaptak a ven­dégektől. - Örömömre szolgál, hogy se­gítő kezet nyújthattam ezen a mó­don is a körzetemben élő és va­lóban szomorú sorsú cigány csa­ládoknak. Az eseményre csak az vetít némi árnyékot, hogy Csávai Lászlóné (MSZP) Nyíregyháza polgármestere vajon miért csak pénzért engedélyezte a guszevi művelődési ház vezetőjének, hogy a nagytermet erre a nemes célra rendelkezésünkre bocsássa? Igaz, végülis kiegyeztünk kétezer forintban, valamint plusz tízezer­ben, amit a guszev-telepi általá­nos iskola javára fizettem be, a rossz szájíz azonban megma­radt. .. A rendezvény különben - hála istennek - remekül sikerült, és erősen bízom benne, hogy a guszevi cigányközösség javára válik - mondotta Iván Dezső kép­viselőjelölt. MAGYARORSZÁG A honvédelmi miniszter szociális intézkedései A honvédelmi miniszter dön­tése értelmében egyszeri anyagi támogatásban részesítik a hon­védségnél dolgozó gyermekes családokat, és a tárca hozzájá­rul az iskoláskorú gyermekek beiskolázásához is - közölte a Honvédelmi Minisztérium saj­tófőosztálya. A tájékoztatás sze­rint a honvédségnél dolgozó családosok gyermekenként bruttó 10 ezer forintos egyszeri segélyben részesülnek, a tanu­lók után pedig - az általános is­kolásoktól kezdve az egyetem­istáig - további bruttó 5200 fo­rintot adnak iskolakezdési tá­mogatásként. Szabó János miniszter, aki az intézkedésekről az érintett ér­dekvédelmi szervezetettek is tárgyalt, a találkozón elmondta: a honvéd nyugdíjpénztár hon­védségi dolgozó tagjainak díját 75 százalék erejéig vállalja át a tárca, míg a Honvédség Egész­ségpénztár tagjai után a teljes tagdíjat kifizeti. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Szociálpolitikai Ala­pítványon keresztül évente több millió forintos támoga­tásban részesülnek a dolgozók és családtagjaik. Emellett csaknem duplájára emelték fel a parancsnoki segélykere­teket. A honvédelmi miniszter szólt arról is, hogy a hivatá­sos katonák rendfokozati illet­ményeit már a szolgálati tör­vényben előírtaknak megfe­lelően folyósítják, azaz a tisz­tek legalább a 80, míg a tiszt­­helyettesek a 90 százalékát kap­ják meg beosztási illetményük­nek. A törvényi előíráson túl 20 százalékkal megemelték az il­letménypótlékokat is. A köz­lemény szerint Szabó János megerősítette, hogy a honvéd­ség tisztjei és tiszthelyettesei januártól már az illetménytáb­lában szereplő összegek 100 százalékát kapják. Fővárosi kisgazdák Latorcai mellett Horváth Bélát javasolják főpolgármester-helyettesnek Szeptember 1-jén tartotta első sajtótájékoztatóját az önkormány­zati választások kapcsán a Függet­len Kisgazdapárt fővárosi szerve­zete. A sajtó képviselői előtt meg­szólalt Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP oktatási kabinetjének vezetője, egyben a Nemzeti Szö­vetség elnökségi tagja, Bese Fe­renc, az FKGP fővárosi szerveze­tének főtitkára, XXIII. kerületi polgármesterjelölt, Balláné Kö­röndi Marica, a Független Női Szövetség fővárosi elnöke, és Frik László, a Kisgazdapárt fővárosi szervezetének elnöke. A sajtótájékoztató legfonto­sabb - Frik László által is meg­erősített - bejelentését Szent­györgyvölgyi Péter tette: esze­rint a Független Kisgazdapárt a koalíciós megállapodás értel­mében a Fidesz-Magyar Polgári Párt által jelölt Latorcai János főpolgármester-jelöltet támo­gatja. Egyúttal bejelentette, hogy a főpolgármester-helyet­tesi posztra Horváth Béla or­szággyűlési képviselőt javasol­ják. A Fővárosi Közgyűlésbe a Kisgazdapárt külön listán indít Latorcai János és Kökényesi Antal, Budapest rendőrfőkapi­tánya találkozóján szó esett a Fidesznek a közrend megszilár­dításával kapcsolatos terveiről. Eszerint a főpolgármester-je­lölt tovább növelné a BRFK- nak nyújtott évi 250 millió fo­rintos támogatást, fokozná a rendőri jelenlétet a közterüle­teken. Az önkormányzat és a rendőrség közös programot dolgozna ki a gépjárműlopá­sok visszaszorítására, a lakás­biztosítókkal együttműködve pedig elérhetővé tenné az egyéni betörésvédelem kor­­szerű módszereit, jelölteket. Ennek oka, hogy bár a koalíciós partnerrel zök­kenőmentes az együttműködés, a fővárosi vezetésében hang­­súlybeli eltérések vannak. El­hangzott, hogy a Nemzeti Szö­vetség nem indít önálló jelölte­ket, a szervezet a kisgazdákat támogatja. Hasonlóan támogat FKGP-s jelölteket a Független Női Szövetség. Balláné Kö­röndi Marica elmondta, hogy az FNSZ számos tagja indul FKGP, Fidesz és MDF színek­ben. Egyúttal cáfolta azt a Nap­keltében elhangzott, félreérté­sekre okot adható kijelentést, miszerint a szövetség a XIII. ke­rületben az MSZP jelöltjét tá­mogatná. Támogatottjuk Bese Ferenc, aki mögött­­ a széles nemzeti összefogás eredménye­képp - az FKGP, a Fidesz, az MDF, az MDNP és a KDNP áll. -ka­ ♦ Romlott az oktatás színvonala (Folytatás az L oldalról) Ennek egyik, de nem kizáróla­gos oka, hogy Magyarországon 1994 óta fokozatosan csökkent az oktatásra fordított összeg aránya. E szomorú tendenciát az új oktatási miniszter is tart­hatatlannak ítéli, s azt látná kí­vánatosnak, ha az e területre fordított pénzt sikerülne meg­duplázni. Az iskolai teljesítmények romlásához az eddigi kaotikus oktatásszervezés is hozzájárult. A rendszert a minden áron re­formot akaró erők teljességgel szétzilálták. Példaként: a most 14 éves generáció egy része idén már befejezte az általános iskolát, de többük már négy éve a nyolcosztályos gimnáziumba jár. A bajt tovább tetézi, hogy túlzottan elszaporodtak az úgy­nevezett egyéni programú isko­lák s ezek minősége számos esetben megkérdőjelezhető. Ezért most legalább négy is­kolatípus alaptan­tervének a ki­dolgozását tervezik, amelyek mércét adnának az intézmények szakmai összehasonlításához. Egy, az Országos Közoktatási Intézet által végzett tavalyi fel­mérés a Magyarországra jel­lemző egyik legnegatívabb tár­sadalmi jelenségre hívta fel a fi­gyelmet. A felmérés adataiból kitűnik, hogy a tanulmányi tel­jesítmények nagyon erősen összefüggenek az iskolák mű­ködési helyével. Mint az intézet vezetőjétől, Vári Pétertől meg­tudtuk: minél lennebb haladunk a települések rangsorában, an­nál gyengébbek az ott működő oktatási intézmények eredmé­nyei. De ezek az eredmények, illetve a bennük tükröződő tu­­dásszint-különbség településtí­pusonként is változik. Magya­rán, az általános tudásszint a fővárostól a megyeszékhelye­ken, a nagy- és kisvárosokon át a falvakig folyamatosan csök­ken. Ráadásul a már meglévő különbségek elmélyülnek. Ezek a különbségek Vári Péter szerint az olvasási teljesítményekben, a szövegmegértésben mutatkoz­nak meg a legpregnánsabban. Az iskolatípusok értékelésekor a rangsor még mindig a gimná­zium, a szakközépiskola és a szakmunkásképző. Az összkép merevségét oldja, hogy a rendszerváltozás óta je­lentősen megnövekedett az egy­házi és az alapítványi iskolák száma, s a gyakorlat azt bizo­nyítja, hogy ezekben a taninté­zetekben az oktatás minősége is magasabb színvonalú. A külön­böző vallási felekezetek, főként a történelmi egyházak által in­dított gimnáziumok tanulóinak tudásszintje messze megha­ladja az önkormányzati isko­lákban tanulók szintjét. Az alig több mint háromszáz egy­házi fenntartású tanintézet ta­nulóinak tudásszintje aránya­iban messze felülmúlja az ön­­kormányzati iskolák tanulói­nak tudásszintjét. Legalábbis ez derül ki a különböző isko­lai versenyek, országos diák­vetélkedők, tantárgyolimpiák során. Keszthelyi Csilla oktatásku­tató felmérésekre alapozva ál­lítja, hogy lényegében ugyanaz­zal a gyermekanyaggal a fele­kezeti iskolák rövid időn belül jobb eredményeket érnek el. Azokban a tanintézetekben, amelyeket korábban valamely önkormányzat tartott fenn, s ú­­jabban egyik vagy másik törté­nelmi egyház vezetése alá ke­rültek, a jobb eredmények már a következő egy-két évben meg­mutatkoznak. Az oktatáskutató szerint a „hely szelleme”, a nevelési módszerek milyensége az ok­tatás eredményein is lényege­sen lendít. Meddő talajba hull a legnemesebb tudás magva is, ha az a talaj nincs megművelve - állítja. Álláspontja szerint, amely az ismeretátadással szemben a nevelés elsődleges­ségét vallja, elengedhetetlen, hogy a tanulóban tudatosodjék a megszerezhető ismeretek ér­téke, hogy a nevelés során sa­játjává váljék a fegyelmezett magatartás alapja, az önura­lom, a kötelező tiszteletadás a pedagógussal szemben, aki a tudás hordozója, nála idősebb ember. A pedagógusoknak két okból sem kell arra hagyatkozniuk, hogy a gyermekek nevelése szülői feladat, s az ő dolguk csupán az ismeretanyag át­adása. Egyrészt számos példa bizonyítja, s erre utalnak az úgynevezett felzárkóztató prog­ramok is, hogy sok családban - nem utolsó sorban azok rossz szociális helyzete miatt - alig foglalkoznak a gyermekek ne­velésével, de még a jobb mód­ban élők közül is sokan csupán gyermekük etetését s nem a ne­velését tartják elsődleges szülői feladatnak. Másrészt figye­lembe kell venni, hogy az isko­láskorban lévő gyermek egy örökösen változó, gyarapodó és alakítandó organizmus is egy­ben. Ki kell használni fogé­konyságát, illetve a hatásokkal szembeni csökkent ellenállóké­pességét és akkor magatartá­sukban pozitív változásokat ér­hetnek el. A minőségromlás másik oka Keszthelyi Csilla szerint a pe­dagógus személyiségében is ke­resendő. Aki ebben a fe­lelősségteljes munkában csak szakmát lát, s nem hivatást, az nem erre a pályára való - vallja végezetül. Örvendetes tényként kell megemlítenünk az egyházi is­kolavezetők azon törekvését, hogy külön figyelmet fordíta­nak a hátrányos helyzetű térsé­gek tanulóra, így az új iskola­létesítések az elmaradott régi­ókban várhatók. Az alapítványok elsősorban a szakközépiskolák létesítésében jeleskednek - főként a főváros­ban. A szakképzés színvonalára különösen oda kell figyelni, hi­szen ez az oktatási forma is­kolarendszerünkben máig meg­határozó szerepet játszik, mivel a legtöbben változatlanul egy szakmát is szeretnének elsajátí­tani, akár érettségivel, akár anélkül. Jelenleg az általában jónak mondható szakképzés minősé­gét csorbítja, hogy nem tudott teljes mértékben alkalmazkodni a megváltozott iparszerkezet­hez, illetve a munkaerő-keres­lethez. Ezen a helyzeten próbál segíteni a Nemzeti Szakképzési Intézet azzal, hogy hozzáláttak az országos képzési jegyzék fe­lülvizsgálatához abból a célból, hogy a szakképesítések megfe­leljenek az Európai Unió és a kor követelményeinek. Ehhez folyamatosan igénybe veszik a szakmai testületek, illetve a munkaadók szervezeteinek se­gítségét is. Palatkai Tibor Kis Újság Heti krónika Vele vagy nélküle A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla az északi szomszédunknál kezdődő választási kampányról úgy nyi­latkozott: a választások tétje nem csupán a kormányváltás, hanem az is, hogy bekövetkezik-e az igazi rendszerváltás, vagy Meciar vezetésével egy antidemokrati­kus berendezkedésű állam lesz Szlovákiában. A magyar politi­kus elmondta azt is, hogy pártja elégedett lenne a közvélemény­kutatásokban jelzett 10 százalé­kos eredménnyel. Hagyaték Várhelyi Tamás, a Környezetvé­delmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára sajtótájékoztatón mondta el, hogy a Horn-Baja-ad­­minisztráció valósággal kisö­pörte a Központi Környezetvé­delmi Alapot, így a kormánynak új forrásokat kell megnyitnia. Az Alap jelenti a Minisztérium mű­ködésének legfőbb forrását, ezért annak helyzete jelentősen befo­lyásolja az EU környezetvédelmi elvárásainak teljesítését is. Hármak A koalíciós frakciók együttmű­ködési rendjét szabályozó szerződések értelmében augusz­tus 26-án a Miniszterelnöki Hi­vatalt vezető Stumpf István fo­gadta Szájer Józsefet, Bánk At­tilát és Balsai Istvánt, a Fidesz, az FKGP és az MDF képvi­selőcsoportjának vezetőit. A megbeszélés során a kormány őszi parlamenti törvényhozási tervét tekintették át. Stumpf Ist­ván elmondta: a kabinet feszített ütemű munkatervet dolgozott ki. A jövőben a Miniszterelnöki Hi­vatal vezetőjével minden szerdán találkozik a három frakcióvezető, így lehetőség nyílik arra, hogy a pártjaik által felvetett javaslato­kat a kormányülésen kívül is a kabinet elé terjeszthessék. Sztráda Az autópálya-díj rendszerről szóló előterjesztést tárgyalta csütörtökön a gazdasági kabi­net. Információk szerint a köz­lekedési tárca állásfoglalást várt a gazdasági kabinettől, il­letve a kormánytól arra nézve, hogy az autópálya-díjak csak az üzemeltetés-fenntartás költ­ségeit tartalmazzák-e jövőben, és lehet-e a központi a költségvetésből finanszírozni a fejlesztéseket. Kérdés, hogy matricás, kapus vagy vegyes formában történjék-e a díjsze­dés. A magyarországi autópá­lya-díjak jelenleg magukban foglalják a fejlesztés költségeit is. Ha a kormány úgy dönt, hogy ezt a tarifát nem tartal­mazhatják, úgy az államnak a díjbevételek kiesését a követ­kező négy évben várhatóan 104 milliárd forinttal kell kompen­zálnia a már megépült autópá­lyákat üzemeltető társaságok­nak. Az M3-ason a jövő évtől km-enként 10,5 Ft a tervezett sztrádadíj, ami az építéshez felvett kölcsönök törlesztő részleteinek fedezetét is jelenti, enélkül lényegesen alacso­nyabb lehetne. Figyelők Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen mi­nisztereit is tájékoztatta a kedden nyilvánosságra hozott, vezető Fi­­deszes politikusokat is érintő megfigyelési ügyről. A kor­mányfő beszámolója szerint az adatgyűjtésben elsősorban ma­gáncégek vettek részt. A minisz­terelnök - mint ismeretes - vizs­gálat lefolytatására kérte fel Pin­tér Sándor belügyminisztert, va­lamint Demeter Ervint és Gyu­­ricza Bélát, a Miniszterelnöki Hi­vatal politikai államtitkárait. Angyalbőrben Bevonult az a több mint hétezer sorköteles fiatal a Magyar Hon­védség két kiképző központjába, és a kijelölt tanintézetekbe, akik nemrégiben kapták kézhez behí­vólevelüket. Polgári szolgálat iránti kérelmet 176-an nyújtottak be. Fegyver nélküli katonai szol­gálat engedélyezését egyetlen fi­atal sem kérte. A bevonulási he­lyekről egészségi okok miatt 132, szociális problémák miatt 16, ta­nulmányok miatt 76, polgári szolgálat iránti kérelem miatt pe­dig 108 sorkötelest küldtek haza. Szünet a házban A kormány azt javasolja: októ­berben a 18-iki önkormányzati választásokig ne tartson plenáris ülést a parlament. Ezt egyrészt azzal indokolják, hogy számos képviselő polgármesterjelöltként is indul. Másfelől szeretnék el­érni, hogy a választási küzdelem színtere ne az országgyűlés le­gyen. Tender A német Siemens cég pályázata nyerte a honvédség kapcsolás­­technikai eszközök beszerzésére kiírt úgynevezett telefontenderét -jelentette be Szabó János hon­védelmi miniszter Budapesten. Hozzátette: A Siemens-szel a szerződéskötési tárgyalásokat rö­videsen megkezdik, és ha ez har­minc napon belül nem jár ered­ménnyel, akkor a második helye­zettel, a Lucent Technologies-vel veszi fel a kapcsolatot. Szabó Já­nos a tender harmadik helyezett­jének az Alcatelt, negyediknek az Ericssont, ötödiknek pedig a Kapsch céget jelölte meg.­­ Az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottsága múlt hét pén­teki ajánlása alapján felmerült, hogy a monopolhelyzet elkerü­lése érdekében több győztest hir­detnek ki, azonban az ajánlattevő cégek alapvetően eltérő rend­szere miatt erre nem volt le­hetőség - mondta a miniszter. Hozzáfűzte: így a műszaki szak­értők véleménye alapján a leg­kedvezőbb pályázatot benyújtott céggel tárgyalnak majd az 500 millió forintos értékű telefonbe­szerzésről. Szabó János el­mondta: a jövő évi költségvetés honvédelmi tárcát érintő döntése alapján dől majd el, hogy a to­vábbi, a honvédelem műszaki fejlesztését célzó pályázatokat mikor írják majd ki. Zárt tárgyalás Nem tűzte napirendre a Fidesz vezető politikusaival és család­tagjaikkal kapcsolatos adatgyűj­tés körülményeinek tisztázását tegnapi rendkívüli ülésén az Or­szággyűlés nemzetbiztonsági bi­zottsága. Az erről folytatott több órás vita zárt ajtók mögött folyt, mivel Kövér László, a polgári tit­kosszolgálatokat felügyelő mi­niszter kérésére az eredetileg nyilvánosra tervezett tanácsko­zást a bizottság tagjai 8:7 arány­ban zárttá nyilvánították. Iskolatej A tanítás indulásával párhuzamo­san, egyenlőre csak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, meg­kezdődött a Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kezdeményezett iskolatej-akció. Ennek keretében minden általános iskolás és kö­zépiskolás ingyen tejet és kakaót kap az állam és az önkormány­zatok segítségével. A tejtermék­tanács elnökhelyettese, Berend Ferenc úgy nyilatkozott, hogy az idén még csak a keleti megyében kapnak a rászorulók ingyen tejet, de a jövő évben kidolgozzák az akció finanszírozásának új for­máját, s akkor az ország többi megyéjében is rendszeresíthetik ezt a segélyt.

Next