Kis Újság, 1999. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-08 / 1. szám

Gyorsabban fogyatkozunk (4. o.) # olvasóterem Illegális földvásárlók nyomában (9. o.) Hil­l— ^ #Ä­o _ n £ u Ára: 58 Ft Javaslat a médiatörvény módosítására Várhelyi András önálló indítványa A hétköznapi ember - főként ha gyakorló szülő - döbben­ten mered a televízió képer­nyőjére, s legföljebb tehetet­len dühöt érez a kéken villó­­dzó dobozból áradó trágár­ság-erőszak- és pornóáradat láttán. A kispénzű polgárnak jószerivel ma már egyetlen elérhető szórakozása a televí­zió, nehéz döntés tehát a kap­csológombbal egyszerűen el­zárni a gyermekeit bombázó, személyiségromboló képso­rokat, durva, trágár szövege­ket. Várhelyi András ország­­gyűlési képviselő, a Függet­len Kisgazdapárt frakcióve­zető-helyettese önálló képvi­selői indítványt terjesztett a Parlament elé a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi 1. törvény módosítására. „Mind Magyarországon, mind pedig a világ számos országában deklarálták már a kiskorúak televíziós ártal­makkal szembeni védelmé­nek fontosságát - írja a javas­lat indoklásában a kisgazda politikus. - Magyarországon a legjelentősebb kezdemé­nyezés az ORTT, a Nemzet­közi Gyermekmentő Szolgá­lat és Polt Péter ombudsman­­helyettes úr által szervezett a „Média hatása a gyerme­kekre és a fiatalokra” című nemzetközi konferencia volt. (Folytatás a 2. oldalon) Sikertörténetté kerekedett erőfeszítések Újévi beszélgetés Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel Torgyán József pártelnököt, földművelésügyi és vidékfej­lesztési minisztert dolgozószo­bájában kerestük fel, s elsősor­ban az új esztendőt érintő ter­vekről, elképzelésekről faggat­tuk. Először arról kérdeztük, hogy szerinte Magyarország képes lesz-e úgy átalakítani a mezőgazdaságot, hogy az a csatlakozás feltételezett időpontjáig megfeleljen az uniós elvárásoknak? - Az 1998-as esztendő olyan katasztrófahelyzetek elé állított bennünket, amelyekből nem le­hetett sértetlenül kijönni. Árvíz, belvíz, búzabomba, orosz gazdasági válság, és sorolhat­nánk a bajokat, amelyek maguk alá temethettek volna minket. Most mégis arról számolhatok be, hogy az 1997. évi 971 ezer tonna búza eladásával szemben tavaly 1 millió 909 ezer tonnát adtunk el, és a 6 millió tonná­nyi kukorica-rekordtermésből körülbelül 2 millió tonnát ex­portáltunk. Nem csak a gabona­félék eladása terén döntöget­tünk rekordokat, hanem összes­ségében is kimagasló eredményt értünk el az export területén. A katasztrófákat úgy sikerült elhá­rítani, hogy az erőfeszítéseink végül sikertörténetté kereked­tek, annak ellenére, hogy ezalatt a posztkommunista-liberális ol­dal lépései olykor kormánybuk­­tató szándékot tükröztek. Itt em­lítem meg, hogy az európai ser­téspiac összeomlott és egyedül Magyarország tudott talpon ma­radni, holott korábban rendsze­rint nálunk jelentkeztek első­ként a bajok. Az eredményeink egyértelműen jelzik, hogy a magyar mezőgazdaságban sok­kal több lehetőség van, mint amit eddig ki tudtak belőle hozni.­­ Tudna erre példát mon­dani?­­ Itt van a regisztráció kér­dése. Hosszú ideig mindenki panaszkodott, hogy nincs semmilyen regisztráció és ezen a téren nem is lehet előrelépni, mert a magyar pa­raszt nem hajlandó magát re­gisztráltatni. Elfeledkeztek viszont arról az apróságról, hogy a magyar paraszt nem azért ódzkodott ettől, mert nem akart tisztességes lenni, hanem azért, mert eddig min­den regisztrációs törekvésnek az lett a vége, hogy újabb és újabb terheket róttak volna rá. (Folytatás a 3. oldalon) A legfiatalabbak minisztériuma - Hiszünk a sport jellemformáló erejében - jelentette ki a minisz­terelnök, amikor meglátogatta az új Sport- és Ifjúsági Minisztériu­mot, annak első munkanapján. Orbán Viktor rámutatott: új jogszabá­lyokkal meg kell akadályozni, hogy újratermelődjenek a sportszer­vezetek adósságai. Biztosítani kell, hogy a ciklus végére ne legyen kifizetetlen köztartozása egyetlen sportszervezetnek sem. Orbán re­ményét fejezte ki, hogy az új minisztérium fiatal vezetése olyan erős tárcát alakít ki, amely képes lesz az ifjúság és a sport érdekeit megfe­lelő súllyal képviselni a kabinetben. A kormányfő szerint a tárca nem mondhatja magát sikeresnek, ha fennmarad a labdarúgás területén tapasztalható áldatlan állapot. Hozzáfűzte: a futball nem lehet az egyet­len sportág, amelynek érdekeit a minisztérium érvényesíti, de hely­zetének javítása záloga a sportminisztérium sikerének. Orbán Viktor megerősítette: a kormány támogatja a labdarúgás üzleti típusú átala­kítását; az idén 4,5 milliárd forintot szánnak a sportág támogatására, ezen belül 600 millió forintot utánpótlás-nevelésre. --------------------------------------------------------------------------­ Benedek Elek Becsüld a népet! - Elek fiamnak - Dolgos népet ha látsz a réten, Köszöntsed őt, köszöntsed szépen. Bár ócska, foltos a ruhája, Kincseket ér az ő munkája - Becsüld a népet! Neked pihenés a meleg nyár. Te alszol s ő munkába kezd már. Peng a kasza már virradatkor, A legszebb álmot alszod te akkor - Becsüld a népet! Hej, mit művel kérges tenyérrel! Ellát téged puha kenyérrel. Még éjjel is hordja, mit nappal Összegereblyék­,­­ le a kalappal! Becsüld a népet! Ne irtózz a kérges tenyértül, Fogd meg bátran, tétova nélkül. A kéz, amely vért verejtékez, Szebb, mint amely aranytól ékes - Becsüld a népet! Oh, ez a kéz! Áldott egy kéz ez, Ma itt, holnap tán harcban vérez; Arany kalászt vág ma kaszája, S embert, ha részben szent hazája - Becsüld a népet! Szeresd őt, véremből vér, te! Ne feledd, honnét eredtél te; Hogy vagy te is a sarjadéka, Dolgos, harcos nép maradéka - Becsüld a népet! ­_________________________________________________/ A minőség: Európa szelleme Mostani nagy igyekeztünkben, hogy visszataláljunk Európába­­ a hosszú évtizedek során, míg a kommunizmus és a szocializ­mus útjain tévelyegtünk, messzire kerültünk tőle egyre több szó esik a minőségről.­ ­ Mint a legtöbben vallják, a kontinens nyugati­­ fejlett Eu­rópának is nevezett - országait tulajdonképpen a minőség teszi azzá, ami. Ennek az okfejtésnek az alapján a minőség fogalma hasonértelmű a fejlettségével - nyilatkozta lapunknak Nyitrai Tamás szociológus, a Minőség a környezetért elnevezésű társa­dalmi szervezet vezetője, akit abból az alkalomból kérdez­tünk, hogy az Európai Minőség­ügyi Szervezet felkérte hazán­kat, vállalja el a testület soron következő kongresszusának megrendezését. - Ezt a megtiszteltetést immár második alkalommal érdemli ki Magyarország, azt követően, hogy épp húsz éve, 1979-ben Budapesten rendezték meg nagy sikerrel az Európai Minőségügyi Szervezet nemzetközi konferen­ciáját Minőség, gazdaságosság, érdekeltség címmel - jegyzi meg Nyitrai Tamás. - A minőség fogalma ősere­detű az emberiség történelmé­ben, de mikor vetődött fel először egy olyan összeurópai szervezet létrehozása, amely e fogalmi körből meríti tartal­mát? - Való igaz, a minőség tudo­mányos igényű megfogalma­zása már az ókori filozófiában megtalálható, s ezt az élet minden területén értékként jut­tatták érvényre, akár a gazda­ságról, akár az életkörülmé­nyekről, akár a kultúráról vagy az erkölcsről volt szó. A minél tökéletesebbre való törekvés ki­­mondva-kimondatlanul örök emberi sajátosságunk. Nem is gondoltunk rá mindaddig, míg e tulajdonságunk követelményei szerint szerveztük életünket, ám a második világháború után a gazdasági, kulturális, erkölcsi mélyponton létező kontinens arra ítéltetett, hogy feledje ezt a sajátosságát. Az általános elsze­gényedésben nem az volt a cél, hogy keveset és jót, hanem hogy sokat és tűrhetőt gyártsanak vi­szonylag olcsón, akár a minőség rovására is - gondolok itt első­sorban a fogyasztási cikkekre, az élelmiszerekre, amelyekből tömegigényt kellett kielégíteni. De alig telt el egy évtized - időközben természetesen erőre kaptak a nyugat-erópai orszá­gok -, az ötvenes évek eleje­közepe táján rémülten vették észre, hogy fokozatosan elveszí­tik gazdasági pozícióikat még tulajdon felségterületükön is az Amerikai Egyesült Államok ro­vására. Ugyanebben az időben zajlott le Japánban egy minőségi forradalom, amelynek térhódí­tása szintúgy tagadhatatlan volt. Ezzel egyidőben a fogyasztói igények is megváltoztak mind a mennyiség, mind a választék te­kintetében. Nos, e folyamatok hatására eszmélve született meg a minőség jegyében való össze­fogás gondolata. - Mely országok voltak a kez­deményezők? -Az első minőségüggyel fog­lalkozó nemzeti szervezetek Franciaországban, Németor­szágban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban alakul­tak meg. Ezen országok nemzeti szervezetei hívták életre aztán 1957-ben Párizsban az Eu­rópai Minőségügyi Szervezetet, amelybe fokozatosan előbb a többi nyugat-európai országot, majd később néhány szocialista tömbbélit is bevontak. Hazánk­ban a nemzeti szervezet 1972- ben alakult meg, s mint már em­lítettem, 1979-ben mi adtunk otthont a nemzetközi kong­resszusnak.­­ A gazdaságban, a techni­kai-műszaki fejlesztésben könnyen tettenérhető, sőt még mérhető is a minőség válto­zása, valamivel nehezebb a dol­gunk viszont akkor, amikor az oktatás és gyógyítás, vagy akár - az ön területéről lévén szó - a környezetvédelem minősé­géről beszélünk.­­ Épp ellenkezőleg, ezeken az ön által említett területeken a legkézenfekvőbb a jó, vagy rossz minőség tettenérése, úgy­szintén ezeken a területeken mutatkozik a legtöbb tennivaló, hiszen ezek - és még ide sorol­hatnám az erkölcs vagy a kul­túra minőségét - befolyásolják leginkább életminőségünket. Ha például nem teszünk a környe­zetszennyezés ellen, akkor leg­nagyobb értékünket, az egészsé­günket sodorjuk veszélybe. Ha baj van az egészségünkkel, az pénztárcánkat is sújtja. (Folytatás a 2. oldalon)

Next