Kis Újság, 1999. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-08 / 1. szám
Gyorsabban fogyatkozunk (4. o.) # olvasóterem Illegális földvásárlók nyomában (9. o.) Hill— ^ #Äo _ n £ u Ára: 58 Ft Javaslat a médiatörvény módosítására Várhelyi András önálló indítványa A hétköznapi ember - főként ha gyakorló szülő - döbbenten mered a televízió képernyőjére, s legföljebb tehetetlen dühöt érez a kéken villódzó dobozból áradó trágárság-erőszak- és pornóáradat láttán. A kispénzű polgárnak jószerivel ma már egyetlen elérhető szórakozása a televízió, nehéz döntés tehát a kapcsológombbal egyszerűen elzárni a gyermekeit bombázó, személyiségromboló képsorokat, durva, trágár szövegeket. Várhelyi András országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese önálló képviselői indítványt terjesztett a Parlament elé a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi 1. törvény módosítására. „Mind Magyarországon, mind pedig a világ számos országában deklarálták már a kiskorúak televíziós ártalmakkal szembeni védelmének fontosságát - írja a javaslat indoklásában a kisgazda politikus. - Magyarországon a legjelentősebb kezdeményezés az ORTT, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és Polt Péter ombudsmanhelyettes úr által szervezett a „Média hatása a gyermekekre és a fiatalokra” című nemzetközi konferencia volt. (Folytatás a 2. oldalon) Sikertörténetté kerekedett erőfeszítések Újévi beszélgetés Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel Torgyán József pártelnököt, földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert dolgozószobájában kerestük fel, s elsősorban az új esztendőt érintő tervekről, elképzelésekről faggattuk. Először arról kérdeztük, hogy szerinte Magyarország képes lesz-e úgy átalakítani a mezőgazdaságot, hogy az a csatlakozás feltételezett időpontjáig megfeleljen az uniós elvárásoknak? - Az 1998-as esztendő olyan katasztrófahelyzetek elé állított bennünket, amelyekből nem lehetett sértetlenül kijönni. Árvíz, belvíz, búzabomba, orosz gazdasági válság, és sorolhatnánk a bajokat, amelyek maguk alá temethettek volna minket. Most mégis arról számolhatok be, hogy az 1997. évi 971 ezer tonna búza eladásával szemben tavaly 1 millió 909 ezer tonnát adtunk el, és a 6 millió tonnányi kukorica-rekordtermésből körülbelül 2 millió tonnát exportáltunk. Nem csak a gabonafélék eladása terén döntögettünk rekordokat, hanem összességében is kimagasló eredményt értünk el az export területén. A katasztrófákat úgy sikerült elhárítani, hogy az erőfeszítéseink végül sikertörténetté kerekedtek, annak ellenére, hogy ezalatt a posztkommunista-liberális oldal lépései olykor kormánybuktató szándékot tükröztek. Itt említem meg, hogy az európai sertéspiac összeomlott és egyedül Magyarország tudott talpon maradni, holott korábban rendszerint nálunk jelentkeztek elsőként a bajok. Az eredményeink egyértelműen jelzik, hogy a magyar mezőgazdaságban sokkal több lehetőség van, mint amit eddig ki tudtak belőle hozni. Tudna erre példát mondani? Itt van a regisztráció kérdése. Hosszú ideig mindenki panaszkodott, hogy nincs semmilyen regisztráció és ezen a téren nem is lehet előrelépni, mert a magyar paraszt nem hajlandó magát regisztráltatni. Elfeledkeztek viszont arról az apróságról, hogy a magyar paraszt nem azért ódzkodott ettől, mert nem akart tisztességes lenni, hanem azért, mert eddig minden regisztrációs törekvésnek az lett a vége, hogy újabb és újabb terheket róttak volna rá. (Folytatás a 3. oldalon) A legfiatalabbak minisztériuma - Hiszünk a sport jellemformáló erejében - jelentette ki a miniszterelnök, amikor meglátogatta az új Sport- és Ifjúsági Minisztériumot, annak első munkanapján. Orbán Viktor rámutatott: új jogszabályokkal meg kell akadályozni, hogy újratermelődjenek a sportszervezetek adósságai. Biztosítani kell, hogy a ciklus végére ne legyen kifizetetlen köztartozása egyetlen sportszervezetnek sem. Orbán reményét fejezte ki, hogy az új minisztérium fiatal vezetése olyan erős tárcát alakít ki, amely képes lesz az ifjúság és a sport érdekeit megfelelő súllyal képviselni a kabinetben. A kormányfő szerint a tárca nem mondhatja magát sikeresnek, ha fennmarad a labdarúgás területén tapasztalható áldatlan állapot. Hozzáfűzte: a futball nem lehet az egyetlen sportág, amelynek érdekeit a minisztérium érvényesíti, de helyzetének javítása záloga a sportminisztérium sikerének. Orbán Viktor megerősítette: a kormány támogatja a labdarúgás üzleti típusú átalakítását; az idén 4,5 milliárd forintot szánnak a sportág támogatására, ezen belül 600 millió forintot utánpótlás-nevelésre. -------------------------------------------------------------------------- Benedek Elek Becsüld a népet! - Elek fiamnak - Dolgos népet ha látsz a réten, Köszöntsed őt, köszöntsed szépen. Bár ócska, foltos a ruhája, Kincseket ér az ő munkája - Becsüld a népet! Neked pihenés a meleg nyár. Te alszol s ő munkába kezd már. Peng a kasza már virradatkor, A legszebb álmot alszod te akkor - Becsüld a népet! Hej, mit művel kérges tenyérrel! Ellát téged puha kenyérrel. Még éjjel is hordja, mit nappal Összegereblyék, le a kalappal! Becsüld a népet! Ne irtózz a kérges tenyértül, Fogd meg bátran, tétova nélkül. A kéz, amely vért verejtékez, Szebb, mint amely aranytól ékes - Becsüld a népet! Oh, ez a kéz! Áldott egy kéz ez, Ma itt, holnap tán harcban vérez; Arany kalászt vág ma kaszája, S embert, ha részben szent hazája - Becsüld a népet! Szeresd őt, véremből vér, te! Ne feledd, honnét eredtél te; Hogy vagy te is a sarjadéka, Dolgos, harcos nép maradéka - Becsüld a népet! _________________________________________________/ A minőség: Európa szelleme Mostani nagy igyekeztünkben, hogy visszataláljunk Európába a hosszú évtizedek során, míg a kommunizmus és a szocializmus útjain tévelyegtünk, messzire kerültünk tőle egyre több szó esik a minőségről. Mint a legtöbben vallják, a kontinens nyugati fejlett Európának is nevezett - országait tulajdonképpen a minőség teszi azzá, ami. Ennek az okfejtésnek az alapján a minőség fogalma hasonértelmű a fejlettségével - nyilatkozta lapunknak Nyitrai Tamás szociológus, a Minőség a környezetért elnevezésű társadalmi szervezet vezetője, akit abból az alkalomból kérdeztünk, hogy az Európai Minőségügyi Szervezet felkérte hazánkat, vállalja el a testület soron következő kongresszusának megrendezését. - Ezt a megtiszteltetést immár második alkalommal érdemli ki Magyarország, azt követően, hogy épp húsz éve, 1979-ben Budapesten rendezték meg nagy sikerrel az Európai Minőségügyi Szervezet nemzetközi konferenciáját Minőség, gazdaságosság, érdekeltség címmel - jegyzi meg Nyitrai Tamás. - A minőség fogalma őseredetű az emberiség történelmében, de mikor vetődött fel először egy olyan összeurópai szervezet létrehozása, amely e fogalmi körből meríti tartalmát? - Való igaz, a minőség tudományos igényű megfogalmazása már az ókori filozófiában megtalálható, s ezt az élet minden területén értékként juttatták érvényre, akár a gazdaságról, akár az életkörülményekről, akár a kultúráról vagy az erkölcsről volt szó. A minél tökéletesebbre való törekvés kimondva-kimondatlanul örök emberi sajátosságunk. Nem is gondoltunk rá mindaddig, míg e tulajdonságunk követelményei szerint szerveztük életünket, ám a második világháború után a gazdasági, kulturális, erkölcsi mélyponton létező kontinens arra ítéltetett, hogy feledje ezt a sajátosságát. Az általános elszegényedésben nem az volt a cél, hogy keveset és jót, hanem hogy sokat és tűrhetőt gyártsanak viszonylag olcsón, akár a minőség rovására is - gondolok itt elsősorban a fogyasztási cikkekre, az élelmiszerekre, amelyekből tömegigényt kellett kielégíteni. De alig telt el egy évtized - időközben természetesen erőre kaptak a nyugat-erópai országok -, az ötvenes évek elejeközepe táján rémülten vették észre, hogy fokozatosan elveszítik gazdasági pozícióikat még tulajdon felségterületükön is az Amerikai Egyesült Államok rovására. Ugyanebben az időben zajlott le Japánban egy minőségi forradalom, amelynek térhódítása szintúgy tagadhatatlan volt. Ezzel egyidőben a fogyasztói igények is megváltoztak mind a mennyiség, mind a választék tekintetében. Nos, e folyamatok hatására eszmélve született meg a minőség jegyében való összefogás gondolata. - Mely országok voltak a kezdeményezők? -Az első minőségüggyel foglalkozó nemzeti szervezetek Franciaországban, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban alakultak meg. Ezen országok nemzeti szervezetei hívták életre aztán 1957-ben Párizsban az Európai Minőségügyi Szervezetet, amelybe fokozatosan előbb a többi nyugat-európai országot, majd később néhány szocialista tömbbélit is bevontak. Hazánkban a nemzeti szervezet 1972- ben alakult meg, s mint már említettem, 1979-ben mi adtunk otthont a nemzetközi kongresszusnak. A gazdaságban, a technikai-műszaki fejlesztésben könnyen tettenérhető, sőt még mérhető is a minőség változása, valamivel nehezebb a dolgunk viszont akkor, amikor az oktatás és gyógyítás, vagy akár - az ön területéről lévén szó - a környezetvédelem minőségéről beszélünk. Épp ellenkezőleg, ezeken az ön által említett területeken a legkézenfekvőbb a jó, vagy rossz minőség tettenérése, úgyszintén ezeken a területeken mutatkozik a legtöbb tennivaló, hiszen ezek - és még ide sorolhatnám az erkölcs vagy a kultúra minőségét - befolyásolják leginkább életminőségünket. Ha például nem teszünk a környezetszennyezés ellen, akkor legnagyobb értékünket, az egészségünket sodorjuk veszélybe. Ha baj van az egészségünkkel, az pénztárcánkat is sújtja. (Folytatás a 2. oldalon)