Kis Újság, 1999. július-december (2. évfolyam, 26-51. szám)
1999-07-02 / 26. szám
2 MAGYARORSZÁG Nagyatádi szülőházát helyreállítják (folytatás az I. oldalról) Mint ahogyan azt az apai ágon az államférfi dédunokája Markó István, valamint az FKGP gazdasági igazgatója, Szűcs Ernőné a Kis Újságnak elmondta, Torgyán József pártelnök-miniszter adja majd át Csokonyavisontán a tervek szerint szeptember 9-én a régi küllemét visszanyert és emlékházzá varázsolt épületet. Nagyatádi Szabó István halálának novemberi évfordulóját tehát már méltó körülmények között ünnepelhetik mindazok, akik mindent elkövettek az elmúlt években a felújítás és helyreállítás megvalósításáért. A rendszerváltás első négy évében még gyulai országgyűlési képviselőként tevékenykedő Markó István szerint a mai napig nem dolgozták fel itthon Nagyatádi Szabó István emberi és politikusi örökségét. Azét a politikusét, akiről Eckhardt Tibor úgy emlékezett meg egyhelyütt, hogy a jogi lehetőségekből életet teremtett a magyar föld népe számára. „Nagyatádi Szabó Istvánnak sikerült a magyar parasztságot elindítania a mérsékelt, de céltudatosan demokratikus politika útján, amelyet eltorlaszolni a magyar falu népe előtt többé nem lehet.” - írta Eckhardt. S hogy humorát még a kemény küzdelmekben sem veszítette el Nagyatádi, arra jellemzésként a Komárom-Esztergom megyei kisgazda pártigazgató, Vető Miklós mesélt el egy anekdotát. Eszerint egy ízben a Parlamentben is csizmát hordó kisgazda politikusra a háta mögött a következő megjegyzést tették egyes képviselőtársai: „Nem is tudtuk, hogy ide már zselléreket is beengednek!” Nagyatádi megfordult, s minderre csendesen annyit jegyzett meg: „Hja, kérem, ahol ökrök vannak, ott a zsellérnek is jut munka.” Markó István az emlékház ötletének felvetésére visszaemlékezve elmondta, édesapja korábban 10-15 éves levelezéssel - bár megpróbálta - sem Rákosi Mátyástól, sem a „nagyformátumú” utódaitól nem tudta visszaszerezni a családnak a szülőházat. Négy évvel ezelőtt a pártvezetés a segítségükre sietve elhatározta magát a cselekvésre - mesélte Markó István. Igaz, ők addig sem ültek tétlenül, hiszen az alapítvány már 1995-ben egy tudományos emléküléssel egybekötve a csokonyavisontai templom kertjében mellszobrot állíttatott a helység hírességének, majd e mellszobor gipszmásolatát megvették, hogy az emlékháznak adományozhassák. Persze az épület megvételéhez és felújításához az alapítványnak nem volt pénze, így Nagyatádi Szabó István szülőháza a Független Kisgazdapárt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Aranykorona Alapítvány segítségével épülhetett újjá. Miután a házban élő két cigánycsaládnak a szomszéd falvakban csereingatlant vásárolt a párt, a Somogy Megyei Önkormányzat 700 ezer forintos gyorssegélyéből a legszükségesebb állagmegóvást elvégezhették az épületen, ma már pedig a felújítás a befejezéséhez közeledik. Minderről Szűcs Ernőné gazdasági igazgató Horváth Béla, az FKGP országgyűlési képviselőcsoportja helyettes vezetőjének társaságában, a minap személyesen győződhetett meg. Az igazgatónő a Kis Újság kérdésére megerősítette, hogy az FVM 20, az FKGP pedig 80 százalékban magára vállalta a költségeket, így a kivitelezők a közel 13 milliós beruházás minden követelményének eleget tudnak tenni ; a legapróbb részletekig a század elejének hangulatát idézve varázsolják újjá Nagyatádi Szabó István szülőházát. Az építkezéssel párhuzamosan lázas kutatómunka folyik mind a még Debrecenben fellelhető egyik élő rokon, mind pedig a Somogy megyei kisgazda alelnök Novák János részéről, hogy minél több személyes tárggyal, korhű emlékkel tudják berendezni az emlékházat. Szűcs Ernőné úgy tudja, hogy előkerültek a kisgazda politikus eredeti bútorai is, és egy vadásztársaságnál várnak arra, hogy ismét egykori helyükre kerülhessenek. Markó István és a Nagyatádi Szabó István Alapítvány a múzeum mellett szívesen adna otthont egy fiatal kisgazda politikusokat oktató és továbbképző intézetnek is, de mint hozzátette, ennek lehetősége a későbbiekben még tisztázásra vár. Jeney- Balról: Novák János Somogy megyei kisgazda alelnök és Szűcs Ernőné a műszaki ellenőr és a kivitelező társaságában Újjászületik a szülőház Nagyatádi Szabó István emlékezete Az osztrák-magyar kiegyezés előtt négy évvel Somogyországban, Erdőcsokonyán született Szabó István, harminc holdas kisgazda az emigrációban elhunyt Kossuth Lajos kormányzó függetlenségi hagyatékát felvállalva a századforduló agrárküzdelmeinek sodrásában párttá szervezte a gazdákat. Messze nem tartozott ez a századelőn a kor divatos lépései közé. Nem, mert az akkor uralkodó közfelfogás szerint a parlamenti létre a nevében társadalmi rétegérdekeket megjelenítő politikai párt nem számíthatott. A polgárosuló nagybirtokos arisztokrácia szabadelvű, liberális gondolkodásával összeegyeztethető az együttműködés a kossuthi ihletettségű függetlenségi párttal, a főképpen német nyelvterületről benyomuló marxista munkásmozgalomnak az agrárnépesség legszegényebb elemeire gyakorolt hatását azonban már nem tolerálta a földbirtokosok befolyása alatt álló államigazgatás. Még a földtulajdonos Békés vármegyei gazda, Áchim Liker András marxizmussal kacérkodó Magyarországi Szocialista Paraszt Pártja is ütközött és megsemmisült 1906- 1911 között. A marxista agrármozgalom kudarcának tanulságait alkotó módon gyümölcsöztette az őstehetség jegyeit felmutató gazdafi, erdőcsokonyai bíró Szabó István, aki merész újítással nemzeti alapon, demokrataként, a gazdasági-társadalmi reform célzatával - főképpen a protestáns lelkészek közvetlen támogatását megnyerve - pártkeretben emelte be a kisgazdatársadalmat a politikai közéletbe. Ezen az úton haladva első nagy tette 19 Somogy vármegyei község vezető kisgazdáinak egyetértésével a Földművelésügyi Minisztérium felügyeleti illetékessége körébe tartozó területi egyesület megszervezése. Elvbarátaival 1908. január 12-én Kaposvárott megalakította a Somogy Vármegyei Kisgazdák Egyesületét. Ez év nyarán a kossuthi politikai hagyományokat továbbvivő Függetlenségi Párt támogatásával is parlamenti mandátumhoz juttatták a nagyatádi választókerületben. Nevéhez tehát 1908-tól került előtagként a Nagyatádi megkülönböztető névszó, mert vele egy időben pl. Sokorópátkáról is befutott a politikai életbe egy Szabó István. A parlamenti mandátum tekintélye, elismertsége újabb lépésre, a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó országos politikai párt alakítására tette alkalmassá. Főképpen a Veszprém vármegyei marcalgergelyi evangélikus lelkész, Mohácsy Lajos, a gazda Szíjj Bálint, Hercegh Sándor, Csontos Imre, Betnár Béla közös erőfeszítésével Veszprém vármegyében Szentgálon 1909. november 29-én megalakították az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártot. A párt elnökévé Nagyatádi Szabó Istvánt választották. Ekkor a főtitkári feladatkör még ismeretlen a kisgazdapártban. Mit tűzött zászlajára a 48-as Gazdapárt? Már a neve is jelzésértékű. A párt helyi sajtója, a Somogyi Kisgazda egyik számából ismeretes: „akarja az osztrák tőkétől független magyar haza gazdasági és politikai függetlenségét”, a dualista monarchiától teljes mértékben elkülönülő önálló állami létet, a magyar tulajdonviszonyok átrendezését olyan erőszakmentes reform útján, amely nem okoz társadalmi a viszályt. Már 1909-ben cáfolják nagybirtokosok állítását: „Nagy tévedésből táplálkozik az a vád, hogy a nagybirtokkal szemben agresszívak vagyunk.” Nagyatádiék az első perctől a reformfolyamatok közben kívánták a gazdarétegeket közel vinni a politikai hatalomhoz. Időközben szállóigévé vált a Képviselőházi Naplóban rögzített, 1910. júliusban elmondott felszólalásának részlete: „A mi törekvéseink nem felforgatok, mi tiszteljük a tulajdont és nem kívánunk senkinek a jogkörébe belenyúlni, mi nem sebeket akarunk ütni, hanem gyógyítani azokat ott, ahol vannak, mert tudjuk, hogy vannak, látjuk és érezzük, mert magunk is számos sebből vérzünk.” A Nagyatádi Szabó vezette nemzeti kisgazda mozgalom első komolyabb sikerét az 1910. nyár elején tartott országgyűlési képviselőválasztáson érte el, amikor 18 képviselőjelöltje közül hárman - Szabó István, Novák János és Herczegh Sándor - Dunántúlról a Gazdapárt színeiben bejutottak a Parlamentbe. Megközelítette a bejutáshoz szükséges voksokat Tolnában Szemere Kálmán és Hevesben Mayer János (Szabó István későbbi utóda). Nagy általánosságban elmondható, hogy ez a párt 1918 októberéig élte önálló életét, s éppen a polgári forradalom hozta el társadalmi-politikai programja megvalósításának az elméleti lehetőségét. Az 1919-es első magyarországi szovjet köztársaság hónapjaiban szünetelt a tevékenysége, majd 1919 őszétől eljött a nagy kísértés, a miniszteri bársonyszékért kényszerpályára kerülés, az utólagosan áldozatosként bírálható kompromisszum. 1918 októberben és 1919 januárban még csak alkalmi a kormányban szereplése. Attól kezdve, hogy az 1919. november 24-én alakult Huszár Károly-féle kormány földművelésügyi miniszteri tisztét megkapta, csak a miniszterelnökök változtak felette az 1924 őszén bekövetkezett haláláig. Pártja élén miniszterként szolgálta az antikommunista nemzeti egység ügyét, az önálló magyar állam polgári berendezkedésének építését. Elérte, hogy pártja (akkor már Országos Kisgazda- és Földmívespárt néven) az 1920. január 25-26-i választáson 51,4 százalékos abszolút többséget szerez, megalkotja a Parlament a nevéhez kötött - a kisgazdatársadalmat szélesítő - földreform-törvényt (1920:36. tc). A belpolitikai küzdelmek viharaiban sikerült a lenézni kívánt „parasztpárt”-ot agrár-gazda pártként szélesebb társadalmi körökben elfogadtatni, a pártviszonyok közt működő politikai hatalomban meghatározó tényezővé tenni. De nem sikerült megakadályoznia, hogy ugyanez a párt el ne veszítse önállóságát, noha a cél, amelynek megvalósítása érdekében ez 1922 februárjában átmenetileg bekövetkezett, történelmileg teljes mértékben igazolható. A történelem nem ismétli önmagát, de visszamegy ugyanarra a színtérre. Fölöttébb aktuális számunkra kisgazda pártmozgalmunk nagy, alapító elődje. A magyar társadalom nemzeti elkötelezettségű építésében meríthetünk vallásos puritánságából, céltudatosságából, a permanens reformok iránti eltökéltségéből. Noha ő nem volt képes megakadályozni a hazai politikai rendszer egypólusúvá gyúrását, nekünk tanulságot kínál ez, amikor eggyel több pólusúvá válhatna a mai politikai közélet. Nagyatádi Szabó István emléke él, munkál közöttünk. A pártközpontban kialakított „kiváló emberek csarnokában” - a Kisgazda Pantheonban - márványtábláján a neve mögött ez áll: 1863 Erdőcsokonya - 1924 Erdőcsokonya. Virágh Ferenc Mellszobor a templomkertben (Horváth Béla felvételei) Kis Újság Heti krónika A Híradó élén Július 1-jei hatállyal Horváth Szilárd a Magyar Televízió Híradójának új főszerkesztője. A szakember eddig az MTV szombathelyi szerkesztőségében dolgozott, de a nézők ismerhetik az A hét műsorvezetőjeként is. Helyettesei: Szörényi Péter és Szöllős István. Vizit az egyházfőnél II. Alekszij pátriárka meghívására szerdán Moszkvába utazott Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkára. A magyar politikus tárgyalásai során kérni fogja, hogy az egyházfő járjon közbe az Oroszországba került egyházi műkincsek - köztük a sárospataki református gyűjtemény - visszaadása érdekében. A látogatás céljai között szerepel a pátriárka meghívásának előkészítése a 2000. augusztus 20-án tartandó magyar államalapítási ünnepségekre. Javasolt kerülő Magyar József zágrábi konzul kedden az MTI-nek elmondta, hogy a horvátországi útakadályok ügyében a zágrábi magyar diplomáciai képviselet kapcsolatba lépett a horvát belügyminisztériummal, a külügyminisztériummal, a Magyarországgal határos horvát megyék rendőrkapitányságaival, és a két ország közötti határátkelő horvát oldalán dolgozó ügyeletesekkel. A diplomata javasolja a magyar turistáknak, hogy Ausztria érintésével, a Maribor- Ljubljana útvonalon utazzanak az Isztriai-félsziget felé, és az ottani szlovén-horvát határátkelőkön keresztül lépjenek Horvátország területére. Szerb demokraták A Szövetség a Változásokért elnevezésű, mintegy harminc ellenzéki pártot tömörítő szerbiai szervezet nagyszabású tiltakozássorozatot indított el kedd délután Szerbia demokratizálása érdekében. A közép-szerbiai Csacsak városban, annak ellenére, hogy a megmozdulást a rendőrség letiltotta, tízezres tömeg gyűlt össze. Koszovóban közben folytatódik a menekültek hazatelepítése, és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) leszerelése. Az UCK mindeddig betartotta a leszerelési tervet - közölték a nemzetközi békeerők szóvivői. Kabinet A kormány úgy határozott, hogy az adó- és járulékreform részleteiről július 27-i ülésén dönt. A kormányszóvivő közölte: a vártnál kisebb változtatásokra kell számítani az adórendszerben, valószínűleg nem törlik el az adókedvezményeket, és nem vezetik be a földadót. Kedden kormányhatározat született arról, hogy várhatóan a jövő év elejétől megszűnik a kötelező kamarai tagság. Az új Nemzeti Színházat a Városligetben kívánják felépíteni, és tervezik a Várbazár, illetve a Sándor-palota rekonstrukcióját is. Történelem A Parasztpárt megalapítására emlékeznek annak hatvanadik évfordulóján, július 3-án, szombaton délelőtt 10 órakor Budapesten, a VIII. kerület Baross u. I. szám alatti épületben.