Kis Újság, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-07 / 27. szám

2 MAGYARORSZÁG A nemzetrészek kapcsolatáért A Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozója (folytatás az I. órajról) A találkozót Gémesi György, Gödöllő polgármestere, MOSZ elnöke nyitotta meg, a majd Orbán Viktor miniszterel­nök, Pintér Sándor belügymi­niszter és Felcsuti Péter, a világ­­találkozó fő támogatójának, a Raiffeisen Banknak a vezér­­igazgatója mondott köszöntőt. A magyar miniszterelnök töb­bek között a magyarországi tu­rizmus jelentőségét és hasznát emelte ki. A tízéves önkor­mányzati időszakról Csurgó polgármestere, Szászfalvi László tartott visszatekintő elő­adást, utána Martonyi János külügyminiszter szólt az Euró­pai Unióhoz történő csatlakozás önkormányzati feladatairól. Az első nap záró eseményeként a királyi kastélyban hallgatták meg az érdeklődők Győré Zol­tánnak Magyar Századok című oratóriumát. A második napon az idegen­forgalom-turisztika elnevezésű szekció ülésén Kraft Péter he­lyettes államtitkár felidézte Or­bán Viktor szavait és hozzá­tette, hogy miután Magyaror­szág idén e téren az eddigi leg­jobb negyedévet zárta, a turiz­mus bevételének duplájára emelkedése 2006-2007-ben valósulhat meg. A települések infrastrukturá­lis ellátottságának problémáiról Manninger Jenő, a KVM állam­titkára beszámolt a kormány azon törekvéséről, amely az autópálya-építési programban fejeződik ki. Gerencsér Endre, a KVM EU-koordinációs osztályának vezetője az igénybe vehető uniós támogatásokat, Pázmány Péter dunaszerdahelyi (Felvi­dék) polgármester pedig két fo­lyamatban lévő programjukat ismertette. A társaság a lakás­építésért szekcióban Péter Gyula EU-s példák alapján bér­lakások építését javasolta, Dé­nes Sándor tanácsos az energi­aszektor liberalizációjának le­hetséges hatásairól szólt. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal társadalompolitikai ál­lamtitkára arról beszélt, hogy a munkahelyek hiánya elsősor­ban az infrastruktúra fejleszté­sével oldható meg, de a szak­képzésnek és az átképzésnek is kiemelten kell működnie ott, ahova a befektetők koncentrál­nak. Előadásában rámutatott, hogy a határon túl élő magya­rokra gondolva előkészítés alatt áll az úgynevezett státustör­vény, amely biztosítja számukra a három hónapi legális munka­végzést Magyarországon. A tör­vényt még idén szeretnék életbe léptetni. „A Határon Túli Magyarok Hivatalának legfontosabb fel­adata, hogy újraegyesítse a nemzetet határváltoztatások nélkül” - kezdte felszólalását a záró plenáris ülésen Báthory Já­nos, a szervezet elnökhelyet­tese. Kifejtette az anyaországon kívül élő magyarok gazdasági, kulturális és mentális megerősí­tése segítésének szükségessé­gét, hogy meg lehessen akadá­lyozni az asszimilációt, illetve a szülőföldről való elvándorlást. Rámutatott, hogy a magyar kor­mánnyal együttműködve ren­dezni kell a nemzetközi jogi vi­szonyokat, és kedvezmények­hez kell juttatni Magyarorszá­gon a határon túli magyarokat. Báthory véleménye szerint mindez nem elegendő, ha nincs meg a helyi kisebbségek nem­zeti öntudata és ereje, amely a civil szerveződésekben nyilvá­nulna meg, s e szerveződések­nek - mint mondotta: - a „kis magyar világoknak” az össze­fogása az önkormányzatok fel­adata. A világtalálkozó színhelyéül szolgáló Szent István Egyetem rektora, Szendrő Péter utalt a színhely szimbolikus jelenté­­sére, arra hogy a féléves intéz­mény annak a magyar értelmi­ségnek a képzését vállalja, amelynek feladata, hogy „él­hető magyar vidéket” teremtsen a határokon belül és kívül is. A záró plenáris ülés vendége volt Dávid Ibolya igazságügy­miniszter, aki beszédében kije­lentette: „Hangoztathatjuk, hogy mindig is Európához tar­toztunk, de önámítás lenne, ha azt hinnénk: ennek a kontinens­nek nincsenek törésvonalai. Mi betemetni, nem mélyíteni jöt­tünk az árkokat.” Dávid Ibolya szerint minden országot saját kultúrájával, szokásaival és ha­gyományaival együtt fogadnak el, és ennek esetünkben a hatá­ron túli magyarok is részesei. Gémesi György zárszavában megköszönte a résztvevők és az együttműködők munkáját. Örö­mét fejezte ki, hogy olyan talál­kozót tudhatnak hátuk mögött, amelyen érdemi munka folyt, és sikerült a világnak is méltó üze­netet küldeni. A zárónapon közgyűlést tar­tott a Magyar Polgármesterek Egyesülete. Gémesi elnöki be­számolójában elmondta, hogy a jövőben évenként szeretnének szakkonferenciákat szervezni a határon túl, és emellett szeretnék tovább fejleszteni a testvérváro­sok közötti kapcsolatrendszert. A világtalálkozó résztvevői zárónyilatkozatban szögezték le többek között azt, hogy az ön­­kormányzás olyan vívmány, amely ösztönzi hazánk és az eu­rópai integráció kapcsolatrend­szerét, tovább viszi a történel­mileg kialakult hagyományo­kat, s ezzel jótékony ellensúlyt képez a globalizáció uniformi­záló hatásával szemben. Nem­zeti sajátossága, hogy erősíti a magyar nemzetrészek együvé tartozásának érzését, ugyanak­kor hozzájárul a jószomszédi kapcsolatok építéséhez. Szitányi György Tárlat a székházban A Független Női Szövetség és a Független Kisgazdapárt Orszá­gos Központjának Értelmiségi Klubja szeretettel meghív min­den érdeklődőt Prokop Péter pap-festőművész-író kiállításá­nak megnyitójára július 10-én 17 órára a Független Kisgazdapárt Országos Központjának kiállító­termébe (Budapest, V. Belgrád rakpart 24.) A kiállítást meg­nyitja és Prokop Péter művésze­tét méltatja Márkus László újságíró. Esztétikájáról nyilatko­zik Prokop Péter. Közreműködik Sinka Krisztina operaénekes. A rendezvény háziasszonya Korá­nyi Attiláné, a Független Női Szövetség országos alelnöke. A kiállítás megtekinthető július 10- től augusztus 13-ig, naponta 10 órától 18 óráig. Új időpont A SZIKOMAT 1. Nemzetközi szivattyú, kompresszor, armatúra és automatizálástechnikai szakki­állítás időpontja megváltozott: az új dátum szeptember 19-e és 21-e helyett szeptember 27-e és 29-e. Bővebb információ és letölthető vizuális anyag áll rendelkezésre rendezvényünkről. További fel­világosítás a 214-9943 vagy a 214-9059-es telefonszámokon. Falugazdászaink tanulmányúton Küldöttségünk ausztriai és németországi látogatása A Tempus Továbbképzési Pro­ject szervezésében Fejér, Komá­­rom-Esztergom, Pest és Veszp­rém megyei falugazdászok kül­döttsége ismerkedett meg az ausztriai Waldviertel (Erdő­vidék) fejlesztési koncepciójá­val, majd szövetkezeteket, gaz­dálkodókat és a Wieselburgi Vidékfejlesztési Főiskolát láto­gatták meg - tudósította la­punkat Joó Csaba falugazdász, bicskei irodavezető. Érdekes­ségként számolt be egy mákter­melő falu meglátogatásáról, amelynek során nemcsak a mák termelésével ismerkedtek meg, de mákból készült ételeket, sőt a mákpálinkát megkóstolhatták. Az előadások és beszélgetések során a falu- és a vidékfejlesztés számos kérdése, problémája előkerült. A vendéglátók sok apró, általában könnyen megvalósítható ötletre hívták fel a magyarországi falugazdászok figyelmét, olya­nokra, amelyekkel annak idején ők is megbirkóztak munkájuk során. Németországban hasonló témakörben a Bajor Katolikus Parasztszövetség vendégei voltak a mieink. Az érdekes előadás a szakmai tudnivalókon kívül az emberi és egyházközi kapcsola­tok fontosságára és eddig kihasz­nálatlan lehetőségére is felhívta a figyelmet. Az utóbbi beszélgeté­sek különös keretét adta az Úr­napi ünnepség. A katolikus ünnep szemmel láthatóan ott az egész közösség ünnepe. A tanulságot a mieinknek is le kell vonni. Az Úrnapja ünnepe a bibliai terem­téstörténetre utal, nevezetesen, hogy Isten hat nap alatt terem­tette a világot, és a hetediken megpihent. Az utóbbi időkben mintha megfeledkeztünk volna arról, hogy számunkra is elég a hatnapi munka. A vasárnapot az Úrnak, a családnak s az emberi kapcsolatok építésének kellene nekünk is szentelni. Akkor talán jobban megértenénk könnyebben alakíthatnánk kapcsolatainkat azzal az Európával, ahová egy­két év múlva csatlakozni akarunk - kommentálta a tapasztaltakat Joó Csaba. Útközben Győry- Nagy Sándor adjunktus és fele­sége, tolmácsaink jóvoltából a vidék történelmi nevezetessége­ivel és magyar vonatkozásaival is megismerkedhettünk - zárta tudósítását a bicskei falugazdász. (b.) Kis Újság Balogh Gyula a Népszava ellen is pert nyert Az országgyűlési képviselő sajtóközleménye A hiteles és pártatlan tájékoz­tatás, továbbá a Független Kisgazdapárt becsületes tag­ságának, nemkülönben jó­hírem és becsületem védelmé­ben a párt megrágalmazott országgyűlési képviselője­ként, egyben Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyei elnökeként a következőket kívánom nyil­vánosságra hozni: A Pesti Központi Kerületi Bíróság június 22-én kelt első fokú ítéletében elmarasztalta a Népszava című napilapot az ellenem indított rágalomhadjá­ratuk részeként a lap hasábjain március 31-én „Költségvetésből tartósított kisgazdahű konzerv­gyárak”, április 13-án pedig „Torgyán József hagyta jóvá a konzervgyárak támogatását” című cikkeiben leírtak miatt. Csakúgy mint a Népszabad­ság esetében, mára a Népszavá­val kapcsolatban is nyilván­valóvá vált, hogy laptársához hasonlóan célzott szándékkal a választási kampányra időzítette tévedésektől hemzsegő valót­lanságait, amelyeket sajnálatos módon a többi lap, valamint a televízióállomások kész tény­ként közölnek mind a mai napig, tudatosan megtévesztve és teljes mértékben félrevezetve a közvéleményt. Mint az a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokú ítéle­tében szerepel, a bíróság az alábbi szövegű helyreigazítás közlésére kötelezte a Népszavát: Lapunk 2000. március 31-i számában, a költségvetésből tartósított kisgazdahű konzerv­gyárak című cikkben - Valótlanul állítottuk, hogy nagy összegű költségvetési segítséghez jutott volna Balogh Gyula, a Független Kisgazda­­párt szabolcsi elnöke. A való­ságban neki semmilyen költség­­vetési segítséget nem juttattak. -Valótlanul állítottuk, hogy a CSERFOOD Rt. kisebbségi tulajdonosa Balogh Gyula országgyűlési képviselő lenne. A valóságban a cég zártkörűen működő rt., a részvények tulaj­donosa pedig egy Balogh Gyula tulajdonában álló kft.­­ Valótlanul állítottuk, hogy az URÁNIA’96 Kft.-t - amely szintén támogatáshoz jutott - Balogh Gyula környezete irá­nyítja. - Valótlanul híreszteltük, hogy Balogh Gyula társaságo­kon keresztül érdekeltséggel bír a SZAMOS TV-nél. Lapunk 2000. április 13-i szá­mában, a Torgyán József hagyta jóvá a konzervgyárak támoga­tását című cikkben - Valótlanul híreszteltük, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (vezetője) több jogcímen 1999. júniusa óta legkevesebb 500 milliót utalt ki párttársa Balogh Gyula, az FKGP Szabolcs megyei elnöke kisebbségi tulajdonában álló CSERFOOD RT.-nek. A valóságban ez a cég nem Balogh Gyula tulajdona és jog­szabály alapján a cég 300 mil­lió forint állami kezességválla­lást vehetett igénybe hitelinté­zettől igényelt visszatérítendő hiteléhez. Bízom abban, hogy a magu­kat hitelesnek tartó, érdekeiket oly büszkén védő országos napilapok számára a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság első fokú ítélete hitelt érdemlő forrásnak számít, és annak következmé­nyeként a jövőben tartózkodni fognak a megalapozatlan rágal­maktól, a politikai indíttatású hecckampányoktól. Rákóczi-szobor Szécsényben „Istennel a hazáért és a szabadságért!” Szentmisével kezdődött jú­lius 2-án délelőtt Szécsény­­ben II. Rákóczi Ferenc szob­rának avatóünnepsége. A ferencesek templomában megtartott telt házas mise után a szécsényi és a tisza­zugi lovasok a Rákóczi in­duló dallamára hozták az ünnepség zászlóit a Palóc Áruház előtti téren felállított, leleplezésre váró köztéri alkotáshoz, amely mögött az öregcserkészek álltak dísz­őrséget. A szécsényi polgárok és a környékbeliek sokasága mel­lett több magas rangú állami és egyházi méltóság jelent meg, köztük Grzegorz Lubczyk a Lengyel Köztársaság nagy­követe és Homoki János, a HM politikai államtitkára. Szé­­csény nagy ünnepén Rákóczi­­falva és Sárospatak önkor­mányzatainak képviselői mel­lett ott voltak a budapesti IV. kerületi kisgazdák is. A him­nusz eléneklése után Csajághy György tárogatóján csodálato­san, szívfacsaróan szóltak a kuruc dalok. Patakiné Kerner Edit műsorvezető felolvasta Gyimóthy Géza üdvözlő leve­lét. Az országgyűlés alelnöke a szécsényi szoboravatót mél­tatva így írt: „Minden parla­menti látogatónak el szoktam mondani, hogy a kiegyezés után épült Magyar Parlament­ben II. Rákóczi Ferencnek nem lehetett szobrot állítani a kupo­lacsarnokban. Az építőknek csak egy bronz dombormű el­helyezését engedélyezték az egyik falban. Isten áldását kérem a szécsényi ünnepség minden résztvevőjére.” Balla Tibor, a Rákóczi Városa Alapít­vány alapítója ismertette az idős Szabó István szobrászmű­vész által még 1965-ben készí­tett gipszszobor mostoha sor­sát, amely 1997-ben vált ked­vezőbbre, amikor a Szabó csa­lád az Alapítványnak ajándé­kozta. Akkor a helybeli II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskola aulájában már rendeztek egy szoboravatót. A millenniumi eseményekre köztéri szobor­nak öntette bronzba Bobály Attila szobrászművésszel a gipszszobrot Szécsény városa. Rákóczi városa, ahol 1705-ben a vár alatti Borjúpáston az összegyűlt rendi országgyűlé­sen vezérlő fejedelemmé vá­lasztották II. Rákóczi Ferencet. Balla Tibor szólt az egy éve el­határozott szobor felállítására kialakult széles körű támoga­tásról, amelyhez még elkel a segítség, és szeretettel köszön­tötte id. Szabó István 94 éves özvegyét. Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára kö­szöntőjében kiemelte, hogy a történelmi emlékekben gazdag Nógrád vármegye helységei közül is kiemelkedik Szécsény mezőváros múltja nehézségei­vel, sikereivel együtt. Mindezek hű képet festenek egy elszánt, harcos nép akaratáról, minden nehézségeken győzedelmes­kedő erejéről. Szécsény törté­nelmének legjelentősebb epi­zódja az 1705-ös országgyűlés volt, amely vezérlő fejede­lemmé kiáltotta ki II. Rákóczi Ferencet. Ezen kimagasló ese­mény mellett is akadtak a hely­ség történetének érdekes, emlí­tésre méltó eseményei, ki­magasló személyiségei. Ma már a város saját szorgalmával és tehetségével szabadon munkál­kodik saját boldogulásán. Zachar József had­történész, honvéd ezredes szoboravató beszédében az egyik legna­gyobb keresztény államférfi­ként méltatta a Fejedelmet. Emlékeztetett arra, hogy II. Rá­kóczi Ferenc nem tett különb­séget az apostoli magyar király­ságban, a szent korona terüle­tén élőkön anyanyelvi, vallási, rangbéli, vagyoni vagy társa­dalmi állású alapon. Ezért követték őt a közös hazában mindenünnen. Nem felejtheti II. Rákóczi Ferenc emlékét a Kár­pát-medencében honra lelt egy­kori harcostársainak leszárma­zottja sem, a 80 évvel ezelőtti gyilkos szándékú nagyhatalmi megállapodás máig vetülő árnyékában. Megszívlelendő Rákóczi örökül hagyott jel­szava: Istennel a hazáért és a szabadságért­. A fejedelem szobrát Máté Csaba polgármes­ter vette át a Rákóczi Városa Alapítványtól. Beszédében ki­emelte, hogy Szécsény hűsége­sen gondozza Rákóczi kultu­szát. A főutca és az általános iskola az ő nevét viseli és három civil szervezet is a fejedelem emlékének ápolásával foglalko­zik. Ez a szobor az összetarto­zásunk jelképeként is szolgál­jon, mondta kívánságként a szé­csényi polgármester. Isten nél­kül nem lehet élni, hangoztatta P. Faddy Ottmár ferences rendi szerzetes a Szent Korona Tár­saság elnöke. A 93 éves páter szólt arról, hogy 1929-ben Szé­­csényben volt novicius és abban az oratóriumban imádkozott, amelyben II. Rákóczi Ferenc is kérte az elképzeléseihez a min­denható segítségét. Ezután a váci Závecz József püspöki tanácsos, székesegyházi kano­nok, címzetes prépost, Molnár Zsigmond református lelkész és Zalán atya szécsényi plébános Isten áldását kérték és II. Rá­kóczi Ferencért imádkoztak. A szécsényi szoboravatót koszo­rúzás zárta. A városházán meg­tartott fogadáson Surján László, a körzet országgyűlési kép­viselője köszöntötte a vendége­ket és a Rákóczi szobor ügyé­ben segítséget nyújtók sokasá­gát, egyben további támogatók segítségét kérik a szobor költ­ségeinek fedezésére. Bank­számlaszámuk: Budapest Bank Salgótarjáni fiók 10103726- 50081634-00000003. Szabó Endre

Next