Kis Újság, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
2000-11-17 / 46. szám
6 Kisgazda ajándék a csángóknak Horváth Béla frakcióvezető-helyettes Gyimesben Hét végén az 1000 éves határ közelében, Gyimesfelsőlokon járt Horváth Béla frakcióvezető-helyettes, aki felkereste az Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő gimnázium csángó tanulóit. A képviselőcsoport karácsonyi ajándékaként könyveket, videokazettákat, imakönyveket és sok-sok kalendáriumot, naptárt kaptak a növendékek. Külön érdekesség, hogy ez év őszétől 78 moldvai csángó gyerek is tanul a gyimesiek mellett az iskolában. A Budai Hengermalom ajándékaként liszttel is gazdagodott a gimnázium konyhája. A képviselő személyes ajándékaként az iskola igazgatója, Berszán Lajos esperes atya egy csodálatos, Mária-ünnepeken viselhető miseruhát kapott, amelyet a váci apácák varrtak. Az igazgató elmondta, hogy a magyar kormány több tízmillió forintos támogatásával egy új kollégiumi rész és tornaterem épül. A tervek készen vannak, az alapkőletétel várható időpontja 2001. év tavasza. Horváth Béla előzetes megbeszélést folytatott Csíkszépvizen, egy állandó nyári továbbképző tábor létrehozásáról. Az elképzelések szerint a Hargita megyei gazdák, az erdélyi és a hazai fiatalok közös tanácskozásainak helyszíne lenne ott. F.J. NATO-vezetők értekezlete Az elmúlt héten Magyarország első ízben adott otthont a NATO Logisztikai Vezetők Értekezletének. A háromnapos tanácskozás napirendjén egyebek között olyan fontos kérdések szerepeltek, mint az átfogó logisztikai tervek, eljárási módszerek felülvizsgálata, felmérése és értékelése a szövetséges erők harci hatékonyságának növelése céljából, a logisztikai problémák megvitatása, logisztikai tanácsadás és segítségnyújtás, eljárási módszerek ajánlása az Észak-atlanti Tanács Védelmi Tervező Bizottsága és Katonai Bizottsága részére. Az évente kétszer ülésező testület budapesti konferenciáját Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, rendkívül megtisztelőnek tartja, hogy a testület ülésének helyszínéül Magyarország fővárosát választotta, különös tekintettel arra, hogy az értekezlet első ízben kerül Brüsszelen kívül megrendezésre. A napirendből kitűnik, hogy a megvitatásra kerülő problémák a szövetség előtt álló logisztikai kihívások jelentős részét felölelik, így vélhetően hosszú és fáradságos munka előtt állnak a testület tagjai. Ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy a munka mellett a NATO logisztikai vezetőinek jut némi idejük arra, hogy megismerkedjenek gyönyörű fővárosunkkal. Az üdvözlő szavak után az államtitkár beszámolt a magyar haderőreform legfontosabb célkitűzéseiről, és a végrehajtandó feladatok időbeli sorrendjéről. Mint mondta, a haderő-átalakítás első ütemének szervezési és személyi feltételeinek véglegesítésre éppen az elmúlt napokban került sor. Zárógondolatként Homoki János kijelentette, Magyarország a Washingtoni csúcstalálkozón megfogalmazott elveknek megfelelően támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a hidegháború utáni időszak biztonsági kihívásai alapvető kérdésének tekintik a szilárd védelmi logisztikai háttér kialakítását és fenntartását. (d) la Jiii iuiit tuiltii .k.v . • L . k ..V. Vitaest a státustörvényről Nagy érdeklődéstől kísérve zajlott a Szentháromság Téri Esték rendezvénysorozat legutóbbi eseménye, ahol a státustörvény tervezete volt a téma. Az est vendégei többek között Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Béres Béla, az FVM kabinetfőnöke, Hernádi Gyula író, valamint határon túli magyar szervezetek prominensei voltak. Liebmann Katalin, az FKGP budapesti elnökének köszöntője után Patrubány Miklós beszédében leszögezte: Olyan státusra van szükség, amely jogközösséget tesz lehetővé az anyaországi és a határon túli magyarság között. Ez elsősorban magyar útlevelet jelent, valamint munkavállalási szabadságot. Mint az MVSZ elnöke javasolta, a külhoniak által itt végzett munkájuk után befizetett adót külön adóalapban kellene elhelyezni, amely megteremtené a külhoni magyarok anyaországban tartózkodásának anyagi feltételeit. Kijelentette továbbá, hogy Magyarország nem adhatja magát az Európai Unió ölelésébe, amíg nem viszi magával a külhoni magyarságot is. Béres Béla kabinetfőnök előadásában kifejtette, hogy a külhoni állampolgársággal szemben gyakran felhozott aggályok közül egyik sem állja meg a helyét. Elmondta: az FKGP az egyetlen olyan párt, amely teljes támogatásáról biztosította a külhoni magyar állampolgárság jogintézményét. (feke) Patrubány Miklós MVSZ-elnök Béres Béla kabinetfőnök Uebmann Katalin és Hernádi Gyula Ary Krisztina felvételei Árpád-házi szentek A Független Női Szövetség és a Független Kisgazdapárt Országos Központjának Értelmiség Klubja szeretettel meghív minden érdeklődőt Simon M. Veronika Cserhát- és Nívódíjas festőművész ,Árpád-házi szentek Szent Erzsébet napján” című tárlatának november 19-én 15 órakor a Független Kisgazdapárt Kiállítótermében (Budapest V, Belgrád rakpart 24.) kezdődő megnyitójára. A vendégeket Korányi Attiláné, a Független Női Szövetség országos alelnöke köszönti. A kiállítást Kertész Péter pápai káplán, kanonok, főesperes, egyházmegyei igazgató nyitja meg. Közreműködnek a Budapesti Cserhát Művész Kör tagjai. LÁTÓHATÁR Meghívó adventi kézművesgyermekfoglalkozásra A Független Női Szövetség budapesti szervezete szeretettel vár minden alkotni vágyó képzőművészpalántát, a Független Kisgazdapárt Országos Központjának klubtermébe (Budapest V, Belgrád rkp. 24., az Erzsébet híd pesti hídfőjénél). A foglalkozásokat november 25-én (koszorúkészítés, gyertyaöntés), december 2-án (Mikulásváró); december 9- én (Luca-napi népszokások) és 16-án (karácsonyfadíszek készítése) tartják - minden alkalommal 10 és 13 óra között - Bartosné Kívés Hajnalka és Hajdú Gizella kézművesek irányításával. v Kis Újság A moldovai védelmi miniszter Budapesten Szabó János honvédelmi miniszter meghívásának eleget téve - delegáció élén - kétnapos, hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Boris Gamurari, a Moldovai Köztársaság védelmi minisztere. Tárgyalásaik során részletesen áttekintették a térség biztonságpolitikai helyzetét, a moldovai-magyar katonai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, majd ezt követően térképészeti együttműködési megállapodást írtak alá. Közös sajtótájékoztatójukon megbeszéléseik részleteiről szólva Szabó János elmondta: tárgyalópartnerével megvitatták és értékelték a közép-kelet-európai és a balkáni térség helyzetét, kölcsönösen kifejtették nézeteiket a jugoszláviai változásokról és a koszovói választások eredményeiről. A Moldovai Köztársaságra vonatkozóan érintették az ukrán-ukrán, az ukrán-orosz és az ukrán-magyar, illetve magyar-orosz kapcsolatok időszerű kérdéseit, valamint számba vették a moldovai-magyar katonai kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. Ezzel összefüggésben Szabó János abbéli reményének adott hangot, hogy a jelenleg meglehetősen szerény együttműködés a jövőben fejlődésnek indult. Mint mondta, a maga részéről aláírt térképészeti megállapodást e folyamat első állomásának tekinti. Kérdésre válaszolva Szabó János hangsúlyozta, hogy minisztertársával mindketten azonosan értékelték Ukrajna szerepét, s abban is maradéktalanul egyetértettek, hogy az ukrán-magyar és az ukrán-moldovai kapcsolatok egyaránt pozitív irányban fejlődnek. A honvédelmi miniszter példaként említette az ukránromán-magyar vegyes zászlóalj felállítását, amely katasztrófa-elhárítási feladatokat lát majd el. Boris Gamurari beszámolójában úgy fogalmazott, a magyarmoldovai kapcsolatok az országok közötti jó viszony példái a térségben. Mivel a Moldovai Köztársaság az Európai Közösségek országának tekinti magát, távlati tervei között az Európai Uniós csatlakozás is szerepel, ezért igyekszik lépést tartani a térségre jellemző fejlődési folyamatokkal, s rendkívül érdekli, Magyarország milyen tapasztalatokat szerzett a szomszédos országokkal - Ukrajnával, Szlovákiával, Romániával - folytatott kétoldalú együttműködések során. A moldovai védelmi miniszter szintén elismerően nyilatkozott az aláírt térképészeti megállapodásról, amelynek segítségével a katonai nyilvántartáson túl, a gazdasági nyilvántartás korszerű rendszerének kialakítására is mód nyílik a Moldovai Köztársaságban. A sajtótájékoztató után Boris Gamurari a Hősök terén koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékművénél. Másnap pedig a Magyar Honvédség 88. Gyorsreagálású Zászlóaljánál tett látogatást. Dobi Békétlenségek Szendehelyen „Kisgaza ügyet” kreál a polgármester Az első szabadon választott szendehelyi önkormányzatnak is volt mit tenni. Az elindított közműfejlesztés, a helyi intézmények fenntartása máig terhelik a saját bevétellel nem rendelkező kis falut, ahová az első telepesek 1753 körül érkeztek. Azóta az itt élők szorgos munkával teremtették meg életük alapjait, amelyet a helyi faluközösség is erősített. Az utóbbi években azonban a falu irányítása akadozva működött, mert a testület nem mindegyik tagja osztotta a polgármester véleményét. Az ellentétek mára pártoskodásba csaptak át. - Tisztességtelen dolog Altsach Ignác szendehelyi polgármestertől, hogy a falu nehézségeit a kisgazdapárti testületi tagok nyakába varrja - mondja a 65 éves Szegner András, aki a polgármesternek pedig szegről-végről rokona. Felháborítja az itteni kisgazdákat, hogy a polgármester azt nyilatkozta a megyei napilap, a Nógrád Megyei Hírlap október 11-i számában, hogy mintegy négyszázmillió forint hitelt kellene felvenni a csatornázás befejezésére és az utak korszerűsítésére, de erre nem gondolhatnak, mert ellentétek vannak a testületben. Hárman kisgazdák mindenre nemet mondanak, ugyanakkor nem kezdeményeznek. Ez a széthúzás rányomja bélyegét a közös munkára. Amikor egységes volt a faluvezetés, jöttek az eredmények - nyilatkozta a polgármester. Azt mondja Szegner András, aki a helyi kisgazdák egyik vezetője, hogy a polgármester félreinformálja a közvéleményt és pártügyet kreál a saját maga okozta nehézségekből. Nyilatkozatával rossz színben tünteti fel a Kisgazdapártot, más pártok céljait szolgálja, pedig az egész mögött a kis település legutóbbi tíz évében történtek húzódnak meg. Még 1990-ben választották meg Altsach Ignác, akkori mentőstisztet SZDSZ támogatással polgármesternek, aki 29 évesen vállalta el ezt a feladatot, de tíz éves tevékenységét sokan kifogásolják a faluban. Ezt erősíti meg Bodonyi János önkormányzati képviselő, aki elmondja, társával, Hayer Mihállyal többször fordultak a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatalhoz beadvánnyal, amelyben a nem jó gazda módjával gazdálkodó polgármester dolgait ecsetelték. A beadványokat aláíró testületi tagok többek között azt kifogásolják, hogy a mai napig nem tudja senki a faluban, hogy mennyi az önkormányzat tartozása és hogy a polgármester a falu dolgait a sajátjaként használja. A hivatal vizsgálata nem talált törvénytelenségeket, és egyes panaszokat nem talált a hatáskörébe tartozónak, és a helyzet nem változott. Sőt, Bodonyival szemben becsületsértésért pert indított a polgármester, azért is, mert Bodonyi kijelentette, hogy a testületnek föl kellene állni, mert tagjai nincsenek tisztában a falu dolgaival. A második ciklusban Schmidt István is azzal lépett ki az önkormányzatból, hogy az „ő erkölcsi szintje nem engedi, hogy ebben a testületben részt vegyen.” Rucskó János évek óta szinte minden testületi ülésre eljár, helyi polgárként figyelve a történéseket. Úgy látja, hogy a demokráciával baj van a faluban, amelynek fő oka a polgármester vezetési stílusa. A házhelyeknek megvett telkek után késve fizetett a testület és az elmaradt kamatokat a mai napig nem rendezte. Úgy vélekedik Rucsko úr, hogy a polgármester és a falu egy részének ellentéte még a földkárpótlás idején kezdődött. Akkor és a nőtincsi téesz fölszámolásakor a polgármester - és társai - megszerezték a legjobb földeket és mára a falu első embere, a leggazdagabb polgár is lett Szendehelyen. Bodonyi János meg azt tartja, hogy még az első választások óta neheztel rá a polgármester, mert akkor ő is indult a választáson. Azóta nem jutnak közös nevezőre. Sőt, hogy Hayer Mihállyal beléptek a Kisgazdapártba, most az évek óta húzódó személyi ellentétet pártpolitikai ügynek tünteti fel. Ráadásul úgy, hogy három együttműködésre képtelen kisgazda képviselőről szól, holott csak ketten vannak, talán azért, mert a harmadik kritikusan szóló testületi tag, a fiatal Jámbor László is az igazság mellett áll. Ők hárman a szendehelyi önkormányzat Pénzügyi Bizottságának tagjai, de azt mondják, nem látják át a költségvetés alakulását, mert a polgármester nem mutatja be a bizonylatokat sem. Szegner András a megkurtított labdarúgópálya dolgát említi. Még a felvidéki telepesek egyike ajándékozta a területet sportcélra a falunak, és nemzedékek sora építgette, csinosítgatta - és most még az öltözőt is eladta egy vállalkozónak a polgármester, és kamionszerviz lett a sportpályából. A testület megszavazta, mert eggyel többen vannak az ellenzéknél. Igazi falugyűlés évek óta nem volt és a dolgok alakulásáról csak mendemondák keringenek. A szendehelyi polgármester úgy nyilatkozott, hogy nem indul a következő választásokon, visszatér a mesterségéhez és viszi a családi vállalkozását és a szőlészetet. Két év nagy idő a polgármester jelenlegi ellenzéke számára is, akik évekkel ezelőtt is kritikusan léptek fel. A gyönyörű fekvésű kis faluban, ahol szinte csak hegyek, völgyek vannak, három családból áll össze a népesség. Figyelemre méltó, hogy a polgármestert a kiterjedt rokonságából is kritizálják. Talán egy jól megszervezett falugyűlésen egyetértésre lehetne jutni, hogy a közelgő karácsony igazi békét jelenthessen Szendehelyen is. Szabó Endre Bellosevichtestvérek kiállítása Az FKGP II. kerületi székházában (Kiskorona u. 3.) kiállítás nyílik Bellosevich Gabriella és Emese festményeiből és kisplasztikáiból november 17- én, pénteken 17.30-kor. A kiállítás megtekinthető november 18—26-ig (hétfőtől péntekig 13-19 óráig, szombaton és vasárnap 10-16 óráig).