Kis Újság, 2001. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-05 / 1. szám
2 MAGYARORSZÁG Kis Újság Évezredváltó elnökségi ülés Felsőgödön A következő választáson a ’98- as eredmények felülmúlása a Független Kisgazdapárt célja, ennek eléréséhez mind a százhetvenhat választókörzetben kíván jelöltet állítani - mondta Torgyán József pártelnök-miniszter Felsőgödön, a Kisgazdapárt elnökségének előző nap befejeződött háromnapos ülése után tartott sajtótájékoztatóján. A pártelnök elmondta: a találkozón, amelyen a Független Ifjúság és a Független Női Szövetség vezetői is részt vettek, a választási felkészülés volt a fő téma. Az elnökség ajánlásokat fogalmazott meg a parlamenti kisgazda frakció munkájának erősítésére, amelyben kiemelt szerepet kap a vidékfejlesztés és az agráreredmények fokozott érvényesítése. Ennek érdekében Zsikla Győző és Dán János személyében új frakcióvezető-helyettesekkel kezdődik az idei munka, Csúcs László, Horváth Béla és Várhelyi András a kabinetrendszer felállításában, működtetésében kapnak nagyobb szerepet - jelentette be Torgyán József. A frakcióvezető-helyettesi tisztéből miniszteri kinevezése miatt távozott Turi-Kovács Béla helyére az elnökség Szentgyörgyvölgyi Pétert ajánlotta. Az elnökség azt is megállapította, hogy a kormánykoalícióban a kisgazdák a jelenlegi erejükhöz mértnél kisebb súllyal szerepelnek, ezért a 2002-es választásokra ezen az egyensúlyi helyzeten változtatni kíván az FKGP. A pártelnök arról is tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy az FKGP, mint az Európai Néppárt teljes jogú tagja, az uniós csatlakozásra is tekintettel erősíteni kívánja nemzetközi kapcsolatait. Ezután bejelentette, hogy gróf Bethlen Istvánt, a Magyar Páneurópa Unió elnökét felkérte, hogy a csatlakozásunk előtti népszavazás felelőseként, a Páneurópa Unió segítségével - az FKGP tagjaként - dolgozzon az integráció előmozdításáért. Gróf Bethlen István hozzászólásában kifejtette, hogy kész együttműködni a Független Kisgazdapárt vezetőségével, megyei elnökeivel, külpolitikai kabinetjével, szervezőivel. Kijelentette: Magyarország nemzeti érdekeit, így gazdasági, erkölcsi, szellemi felemelkedését is kizárólag az Európai Unión belül tudja érvényre juttatni. Végül köszönetet mondott Torgyán Józsefnek a megbízatásért. A pártelnök-miniszter ezután kifejtette: az elmúlt hónapokban a Kisgazdapárt ellen indított erőteljes sajtótámadás mögött elsősorban a parlamenti küszöb alá csúszott SZDSZ áll, amely így akarja gyengíteni a Kisgazdapártot. A hatás azonban a szándékkal ellentétes: a liberális közvélemény-manipulátorok által kihozott valószínűtlenül alacsony kisgazda-támogatottságnak már az is ellentmond, hogy az elmúlt néhány hónapban hat időközi választáson is kisgazda jelölt győzött. A pártelnök arról is szólt, hogy az elnökség megállapítása szerint a sajtónak kiemelkedő szerepe volt a rendszerváltásban, a média a demokrácia egyik alappillére. Ugyanakkor elfogadhatatlan az egyes újságírók rágalmazásban, hamis vádaskodásban megmutatkozó tevékenysége, ami ellen fel kell lépni. Ezért az elnökség megbízta Pokol Bélát a különböző politikai szervezetek arányos szerepeltetését és az ellenvélemények kötelező megjelentetését célzó, úgynevezett Lex Pokol törvénytervezet megújítására, parlament elé terjesztésére - jelentette be a pártelnök-miniszter. F.L. Torgyán József elnök és Bernáth Varga Balázs főtitkár Balogh Gyula, Torgyán József, Bernáth Varga Balázs és Gyimóthy Géza a sajtótájékoztatón Ary Krisztina felvételei Béres Béla kabinetfőnök és Imrédy Szabolcs, az FI elnöke Valódi rendszerváltás a szövetkezetek életében Újévi beszélgetés Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a Független Kisgazdapárt elnökével (Folytatás az 1. oldalról) Az eredeti jogosultak üzletrészének számított értéke a 20 milliárd 60 százaléka, vagyis 12 milliárd forint, míg a származékos jogosultak üzletrészének számított értéke a 20 milliárd 40 százaléka, tehát 8 milliárd forint. - Mindez hogyan aránylik a szövetkezetek árbevételéhez? - A szövetkezetek bruttó árbevétele 2000-ben mintegy 350 milliárd forint lehet. Ha ehhez viszonyítjuk az eredeti jogosultak üzletrészének kifizetésére szolgáló 12 milliárd forintot, amelyet 2001. július 1-ig kell megkapniuk az érintetteknek, akkor látható, hogy ez az összeg a szövetkezetek bruttó árbevételének csupán 3,4 százaléka, míg a származékos jogosultak 8 milliárdos üzletrészértéke a bruttó árbevételhez viszonyítva mindössze 2,3 százalék. Egyértelmű tehát, hogy a szövetkezetek ettől nem mehetnek tönkre. - A törvényjavaslatot támadó ellenzéki politikusok vajon miért hagyták figyelmen kívül ezeket az adatokat? - Az ellenzéki politikusoknak a szövetkezeti tagok érdekeitől merőben eltérő érdekeltségéről van szó. Jellemző példaként említem Nagy Tamásnak, a MOSZ elnökének felháborító tranzakcióját, amelynek során saját szövetkezetének tagjait úgy csapta be, hogy a földtulajdonrészüket potom hárommillió forintért felvásárolta, majd e földeket nyomban, közel 400 millió forintért adta tovább, hogy ott az új tulajdonosok bevásárlóközpontot építhessenek. A bennünket támadók arról is szívesen elfeledkeznek, hogy a szövetkezetek immár kilenc éve használják a külső üzletrészesek vagyonát. A „rendesebb” szövetkezetek legalább értesítették a külső üzletrészeseket, hogy mennyivel csökkent a vagyonuk értéke, míg a trehányabb szövetkezetek még ezt a fáradságot se vették maguknak, hiszen a vezetők a szövetkezeti tagság nevében bármit megtehettek a kívülálló üzletrész-tulajdonosokkal. A szövetkezeti vezetők szedték be e tulajdonok hasznait és az esetek nagy részében ők teremtettek olyan helyzetet, hogy ezek értéke szinte teljesen elenyésszen. Ismételten felhívom a figyelmet arra a tényre, hogy a külső üzletrész-tulajdonok kilenc évvel ezelőtt 51,9 milliárd forintot értek, ma pedig ez a tulajdoni érték mintegy 20- 25 milliárd forintra tehető, amiből egyértelmű, hogy nem a külső üzletrészesek veszélyeztetik a szövetkezetek gazdálkodását, hanem a szövetkezeti vezetők fosztják ki a külső üzletrészeseket. Ezzel egyébként alkotmányellenes helyzetet is teremtettek, mert különbséget tettek tulajdon és tulajdon között. A kívülálló üzletrész-tulajdonosok kénytelenek voltak tehetetlenül tűrni, miként tüntetik el azt a kis vagyonukat, amit a rendszerváltozás utáni kormányzat biztosított részükre. - Van-e reális alapja a szövetkezeti tagok tömeges elbocsátásával kapcsolatos híreszteléseknek? - Lentner Csaba MIÉP-es képviselő 100-150 ezer szövetkezeti tag elbocsátásáról beszélt. Az ezzel kapcsolatos MSZP-s, SZDSZ- es, MIÉP-es és MDF-es híresztelésekkel kapcsolatban elegendő talán arra az adatra hivatkozni, amely szerint 1999-ben már csak 59 300 főt foglalkoztattak a szövetkezetekben. Márpedig 59 300 személyből 150 ezret elbocsátani elég körülményes lenne. A szövetkezetek valóságos megítélésével kapcsolatos tényállást akkor lehet majd tisztázni, amikor a külső üzletrészek kiegyenlítésére szolgáló, összesen 20-25 milliárd forintot összevetjük a kibontakozási hitel adataival. Eddig 2574 pályázat érkezett, és ez a szám már csak kis mértékben fog emelkedni aszerint, hogy a bankok bírálataiból mennyi érkezik még hozzánk. Az állam 80 százalékos hitelgaranciát nyújt a szövetkezetek tartozásainak kifizetésére, és átlagban 50 százalékos kamattámogatást is ad ehhez. A kibontakozási hitel fejében mit kell tenniük a szövetkezeteknek?A pályázó szövetkezeteknek olyan üzleti tervet kell a bíráló bizottság elé tárniuk, amely alátámasztja a kérelem jogosságát. Ha a bírálóbizottság a pályázatot elfogadja, akkor 2001-től a bevont hitelállomány évenkénti szaldóját egyharmad-egyharmad részben kibontakozási támogatásként biztosítja, feltéve, hogy a pályázó teljesíti a vállalásában foglaltakat, vagyis olyan üzleti terv alapján vezeti a szövetkezetét, hogy annak ésszerű gazdálkodása bekövetkezhessen. Ez tehát lényegében egy szövetkezeti konszolidációs program. Az a szövetkezet, amely a gazdálkodását komolyan veszi, annak az állam a fent említett módon három év alatt kifizeti a tartozását. Mivel a pályázatok 46,7 milliárd forint hiteligényre vonatkoznak, ezért az állam által ez az összeg lesz kifizetve három év alatt. A hitel megadásának feltétele az is, hogy az érintett szövetkezetek fizessék ki a külső üzletrészesek üzletrészét. Azoknak a szövetkezeteknek fizeti ki az állam a 46,7 milliárd forintot, amelyek vállalják, hogy a saját kívülálló üzletrészeseikkel szemben fennálló tartozásaikat - összesen 20-25 milliárd forintot - kifizetik. A szövetkezetek tehát nem tönkremennek, hanem éppen ellenkezőleg, megszabadulnak az adósságállományuktól és prosperáló szövetkezetekké válhatnak. Kifejezetten valótlan és a magyar társadalmat félrevezető állítások azok, amelyek a szövetkezetek sötét jövőjével riogatják a tagságot. Az új szövetkezetekről és a szövetkezeti üzletrészek kifizetéséről szóló törvény a valódi rendszerváltásnak megfelelő helyzetet teremt. Még az MSZP-s képviselők közt is akadt olyan, aki elismerte, hogy ezt a kérdést eddig senki nem merte felvetni, csak a jelenlegi polgári kormány. - Mondhatjuk, hogy ez történelmi jelentőségű lépés volt? - E törvény meghozatalával a Független Kisgazdapárt és a vele teljes érdekazonosságban együttműködő Fidesz - Magyar Polgári Párt történelmi tettet hajtott végre. Ezáltal ugyanis tiszta viszonyok keletkeznek a magyar szövetkezeti mozgalomban. A 19. század végén elkezdődött Hangya szövetkezeti mozgalom világviszonylatban is kiemelkedő rendszer volt, s úgy gondolom, most ismét lehetőség nyílik arra, hogy az erőszakkal létrehozott, más vagyonának jogosulatlan felhasználására, elrablására épülő szövetkezeti rendszer helyébe ismét az önkéntességre, egymás segítésére, az anyagi jólét növelésére törekvő rendszer lépjen.Milyen lehetőségekkel élhetnek azok a külső üzletrésztulajdonosok, akik a tulajdonuk fejében végre pénzhez jutnak? - Mindenekelőtt arra bíztatnám ezeket a váratlanul pénzhez jutó személyeket, hogy a pénzüket olyan új típusú szövetkezeti rendszer létrehozásába fektessék, amely a nyugat-európai példa tanulsága szerint is megsokszorozhatja vagyonukat és olyan megélhetési forrást teremt számukra, amellyel eddig nem rendelkeztek. A gazdatársadalmat tájékoztatom arról, hogy a Független Kisgazdapárt megyei elnökei nemrég országos értekezletet tartottak, s ezen elhatározták, hogy minden megyében irodákat nyitnak, ahol kellő segítséget és tájékoztatást nyújtanak a külső üzletrészesek számára, hogy azok minél előbb hozzájuthassanak üzletrészvagyonukhoz. Ez a segítségnyújtás a Független Kisgazdapártnak, mint a fennállása óta a vidék felemelkedéséért kiálló pártnak kötelessége, annak ellenére, hogy a rendezetlen állapotokat nem mi teremtettük. Ha a földbirtok-politikánkat a Magyar Köztársaság Országgyűlése 1990- ben elfogadta volna, akkor soha nem merült volna fel a belső és a külső üzletrész közötti különbség, nem keletkeztek volna kaotikus állapotok, s nem született volna olyan kárpótlási rendszer, amely végső soron a régi rend híveinek gyarapodását szolgálta. Feladatunknak tartjuk, hogy a városi élet rendezettségéhez hasonló helyzet keletkezzék a Magyarország négyötödét kitevő vidéki térségekben, s különösen azokban a kistérségekben, ahol az ország lakosságának egyharmada él. Ez a rendezés lehetőséget nyújt a Nemzeti Földalap létrehozására, a valóságnak megfelelő nyilvántartás bevezetésére és ennek kapcsán egy egészséges versenyhelyzet kialakítására. Miniszter úr, önt nemcsak a mezőgazdaságot gyökeresen megváltoztató politikája, hanem saját vagyoni helyzete miatt is rágalmazták, folyamatosan támadták, cáfolatait pedig rendre elhallgatták. Az Országgyűlés most elfogadta az Ön által beterjesztett, a képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozati javaslatot. Várható-e, hogy a bizottság munkájának eredményeként véget ér ez a sokakat felháborító rágalomhadjárat? - Az ellenem indított hadjáratokat illetően felhívom a figyelmet arra, hogy az én esetemben semmiféle összeférhetetlenség nem áll fenn. Olyan SZDSZ-es kezdeményezésről van szó, amely elsősorban a Független Kisgazdapártnak a koalícióból való kiszorítása, másrészt a kétéves költségvetéssel, a külső üzletrészek rendezésével szembeni szabaddemokrata törekvések érdekében próbálta lejáratni az FKGP-t és annak elnökét. Az SZDSZ-nek ehhez rendelkezésére áll a kezében tartott médiabirodalom. Az SZDSZ és az MSZP számára kivédhetetlen csapásnak látszik az országgyűlési képviselők vagyongyarapodását vizsgáló bizottság felállítása, amelyre egyébként már 1996-ban is javaslatot tettem. Ezután lehetőség nyílik arra, hogy az ország lakossága végre megismerhesse az ellenzéki pártok képviselőinek vagyoni helyzetét is. Arra fogom kérni a bizottságot, hogy az én vagyoni helyzetem vizsgálatával kezdje a munkáját. Remélem, hogy ezt követően sor kerül majd azoknak a milliárdos és tízmilliárdos vagyonoknak a vizsgálatára, amelyek az MSZP-s és az SZDSZ- es oldalon várhatóan nagy számban fellelhetőek. Az önnel szemben lefolytatott vizsgálatot követően elvárja-e, hogy a rágalmazók nyilvánosan bocsánatot kérjenek? - Velem szemben olyan durva hadjáratot folytattak, hogy ezek után nem várom el a bocsánatkérését azoknak, akik ilyen mély erkölcsi szintre süllyedtek. Bánó Attila Francia vendég Szabó János honvédelmi miniszter meghívására delegáció élén egynapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Alain Richard francia védelmi miniszter. A két miniszter közötti megbeszélésekre lapzártánk idején került sor. Az eseményről jövő heti számunkban tudósítunk.