Kis Újság, 2001. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-05 / 1. szám

2 MAGYARORSZÁG Kis Újság Évezredváltó elnökségi ülés Felsőgödön A következő választáson a ’98- as eredmények felülmúlása a Független Kisgazdapárt célja, ennek eléréséhez mind a százhet­venhat választókörzetben kíván jelöltet állítani - mondta Torgyán József pártelnök-miniszter Felső­gödön, a Kisgazdapárt elnöksé­gének előző nap befejeződött há­romnapos ülése után tartott sajtó­­tájékoztatóján. A pártelnök elmondta: a talál­kozón, amelyen a Független If­júság és a Független Női Szövet­ség vezetői is részt vettek, a vá­lasztási felkészülés volt a fő téma. Az elnökség ajánlásokat fogalmazott meg a parlamenti kisgazda frakció munkájának erősítésére, amelyben kiemelt szerepet kap a vidékfejlesztés és az agráreredmények fokozott ér­vényesítése. Ennek érdekében Zsikla Győző és Dán János sze­mélyében új frakcióvezető-he­lyettesekkel kezdődik az idei munka, Csúcs László, Horváth Béla és Várhelyi András a kabi­netrendszer felállításában, mű­ködtetésében kapnak nagyobb szerepet - jelentette be Torgyán József. A frakcióvezető-helyet­tesi tisztéből miniszteri kineve­zése miatt távozott Turi-Kovács Béla helyére az elnökség Szent­­györgyvölgyi Pétert ajánlotta. Az elnökség azt is megállapította, hogy a kormánykoalícióban a kisgazdák a jelenlegi erejükhöz mértnél kisebb súllyal szerepel­nek, ezért a 2002-es választá­sokra ezen az egyensúlyi helyze­ten változtatni kíván az FKGP. A pártelnök arról is tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy az FKGP, mint az Európai Néppárt teljes jogú tagja, az uniós csatla­kozásra is tekintettel erősíteni kí­vánja nemzetközi kapcsolatait. Ezután bejelentette, hogy gróf Bethlen Istvánt, a Magyar Pán­­európa Unió elnökét felkérte, hogy a csatlakozásunk előtti nép­szavazás felelőseként, a Páneu­­rópa Unió segítségével - az FKGP tagjaként - dolgozzon az integráció előmozdításáért. Gróf Bethlen István hozzászólásában kifejtette, hogy kész együttmű­ködni a Független Kisgazdapárt vezetőségével, megyei elnökei­vel, külpolitikai kabinetjével, szervezőivel. Kijelentette: Ma­gyarország nemzeti érdekeit, így gazdasági, erkölcsi, szellemi fel­­emelkedését is kizárólag az Eu­rópai Unión belül tudja érvényre juttatni. Végül köszönetet mon­dott Torgyán Józsefnek a megbí­zatásért. A pártelnök-miniszter ezután kifejtette: az elmúlt hónapokban a Kisgazdapárt ellen indított erőteljes sajtótámadás mögött elsősorban a parlamenti küszöb alá csúszott SZDSZ áll, amely így akarja gyengíteni a Kis­gazdapártot. A hatás azonban a szándékkal ellentétes: a liberális közvélemény-manipulátorok ál­tal kihozott valószínűtlenül ala­csony kisgazda-támogatottság­nak már az is ellentmond, hogy az elmúlt néhány hónapban hat időközi választáson is kisgazda jelölt győzött. A pártelnök arról is szólt, hogy az elnökség meg­állapítása szerint a sajtónak ki­emelkedő szerepe volt a rend­szerváltásban, a média a demok­rácia egyik alappillére. Ugyanak­kor elfogadhatatlan az egyes új­ságírók rágalmazásban, hamis vádaskodásban megmutatkozó tevékenysége, ami ellen fel kell lépni. Ezért az elnökség meg­bízta Pokol Bélát a különböző politikai szervezetek arányos szerepeltetését és az ellenvéle­mények kötelező megjelentetését célzó, úgynevezett Lex Pokol törvénytervezet megújítására, parlament elé terjesztésére - je­lentette be a pártelnök-miniszter. F.L. Torgyán József elnök és Bernáth Varga Balázs főtitkár Balogh Gyula, Torgyán József, Bernáth Varga Balázs és Gyimóthy Géza a sajtótájékoztatón Ary Krisztina felvételei Béres Béla kabinetfőnök és Imrédy Szabolcs, az FI elnöke Valódi rendszerváltás a szövetkezetek életében Újévi beszélgetés Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a Független Kisgazdapárt elnökével (Folytatás az 1. oldalról) Az eredeti jogosultak üzletrészé­nek számított értéke a 20 milli­árd 60 százaléka, vagyis 12 mil­liárd forint, míg a származékos jogosultak üzletrészének számí­tott értéke a 20 milliárd 40 szá­zaléka, tehát 8 milliárd forint. - Mindez hogyan aránylik a szövetkezetek árbevételéhez? - A szövetkezetek bruttó árbe­vétele 2000-ben mintegy 350 milliárd forint lehet. Ha ehhez vi­szonyítjuk az eredeti jogosultak üzletrészének kifizetésére szol­gáló 12 milliárd forintot, amelyet 2001. július 1-ig kell megkap­niuk az érintetteknek, akkor lát­ható, hogy ez az összeg a szövet­kezetek bruttó árbevételének csu­pán 3,4 százaléka, míg a szárma­zékos jogosultak 8 milliárdos üz­letrészértéke a bruttó árbevétel­hez viszonyítva mindössze 2,3 százalék. Egyértelmű tehát, hogy a szövetkezetek ettől nem mehet­nek tönkre. - A törvényjavaslatot támadó ellenzéki politikusok vajon mi­ért hagyták figyelmen kívül eze­ket az adatokat? - Az ellenzéki politikusoknak a szövetkezeti tagok érdekeitől merőben eltérő érdekeltségéről van szó. Jellemző példaként em­lítem Nagy Tamásnak, a MOSZ elnökének felháborító tranzakció­ját, amelynek során saját szövet­kezetének tagjait úgy csapta be, hogy a földtulajdonrészüket po­tom hárommillió forintért felvá­sárolta, majd e földeket nyomban, közel 400 millió forintért adta to­vább, hogy ott az új tulajdonosok bevásárlóközpontot építhessenek. A bennünket támadók arról is szí­vesen elfeledkeznek, hogy a szö­vetkezetek immár kilenc éve használják a külső üzletrészesek vagyonát. A „rendesebb” szövet­kezetek legalább értesítették a külső üzletrészeseket, hogy mennyivel csökkent a vagyonuk értéke, míg a trehányabb szövet­kezetek még ezt a fáradságot se vették maguknak, hiszen a ve­zetők a szövetkezeti tagság nevé­ben bármit megtehettek a kívül­álló üzletrész-tulajdonosokkal. A szövetkezeti vezetők szedték be e tulajdonok hasznait és az esetek nagy részében ők teremtettek olyan helyzetet, hogy ezek értéke szinte teljesen elenyésszen. Ismé­telten felhívom a figyelmet arra a tényre, hogy a külső üzletrész-tu­lajdonok kilenc évvel ezelőtt 51,9 milliárd forintot értek, ma pedig ez a tulajdoni érték mintegy 20- 25 milliárd forintra tehető, amiből egyértelmű, hogy nem a külső üz­letrészesek veszélyeztetik a szö­vetkezetek gazdálkodását, hanem a szövetkezeti vezetők fosztják ki a külső üzletrészeseket. Ezzel egyébként alkotmányellenes hely­zetet is teremtettek, mert különb­séget tettek tulajdon és tulajdon között. A kívülálló üzletrész-tulaj­donosok kénytelenek voltak tehe­tetlenül tűrni, miként tüntetik el azt a kis vagyonukat, amit a rend­szerváltozás utáni kormányzat biztosított részükre. - Van-e reális alapja a szövet­kezeti tagok tömeges elbocsátá­sával kapcsolatos híresztelések­nek? - Lentner Csaba MIÉP-es kép­viselő 100-150 ezer szövetkezeti tag elbocsátásáról beszélt. Az ez­zel kapcsolatos MSZP-s, SZDSZ- es, MIÉP-es és MDF-es híreszte­lésekkel kapcsolatban elegendő talán arra az adatra hivatkozni, amely szerint 1999-ben már csak 59 300 főt foglalkoztattak a szö­vetkezetekben. Márpedig 59 300 személyből 150 ezret elbocsátani elég körülményes lenne. A szö­vetkezetek valóságos megítélésé­vel kapcsolatos tényállást akkor lehet majd tisztázni, amikor a külső üzletrészek kiegyenlítésére szolgáló, összesen 20-25 milliárd forintot összevetjük a kibontako­zási hitel adataival. Eddig 2574 pál­yázat érkezett, és ez a szám már csak kis mértékben fog emel­kedni aszerint, hogy a bankok bí­rálataiból mennyi érkezik még hozzánk. Az állam 80 százalékos hitelgaranciát nyújt a szövetkeze­tek tartozásainak kifizetésére, és átlagban 50 százalékos kamattá­mogatást is ad ehhez.­­ A kibontakozási hitel fejé­ben mit kell tenniük a szövetke­zeteknek?­­A pályázó szövetkezeteknek olyan üzleti tervet kell a bíráló bizottság elé tárniuk, amely alá­támasztja a kérelem jogosságát. Ha a bírálóbizottság a pályáza­tot elfogadja, akkor 2001-től a bevont hitelállomány évenkénti szaldóját egyharmad-egyharmad részben kibontakozási támoga­tásként biztosítja, feltéve, hogy a pályázó teljesíti a vállalásában foglaltakat, vagyis olyan üzleti terv alapján vezeti a szövetkeze­tét, hogy annak ésszerű gazdál­kodása bekövetkezhessen. Ez te­hát lényegében egy szövetkezeti konszolidációs program. Az a szövetkezet, amely a gazdálko­dását komolyan veszi, annak az állam a fent említett módon há­rom év alatt kifizeti a tartozását. Mivel a pályázatok 46,7 milliárd forint hiteligényre vonatkoznak, ezért az állam által ez az összeg lesz kifizetve három év alatt. A hitel megadásának feltétele az is, hogy az érintett szövetkezetek fi­zessék ki a külső üzletrészesek üzletrészét. Azoknak a szövetke­zeteknek fizeti ki az állam a 46,7 milliárd forintot, amelyek vállal­ják, hogy a saját kívülálló üzlet­részeseikkel szemben fennálló tartozásaikat - összesen 20-25 milliárd forintot - kifizetik. A szövetkezetek tehát nem tönkre­mennek, hanem éppen ellen­kezőleg, megszabadulnak az adósságállományuktól és prospe­ráló szövetkezetekké válhatnak. Kifejezetten valótlan és a magyar társadalmat félrevezető állítások azok, amelyek a szövetkezetek sötét jövőjével riogatják a tagsá­got. Az új szövetkezetekről és a szövetkezeti üzletrészek kifizeté­séről szóló törvény a valódi rend­szerváltásnak megfelelő helyze­tet teremt. Még az MSZP-s kép­viselők közt is akadt olyan, aki elismerte, hogy ezt a kérdést ed­dig senki nem merte felvetni, csak a jelenlegi polgári kormány. - Mondhatjuk, hogy ez törté­nelmi jelentőségű lépés volt? - E törvény meghozatalával a Független Kisgazdapárt és a vele teljes érdekazonosságban együtt­működő Fidesz - Magyar Polgári Párt történelmi tettet hajtott végre. Ezáltal ugyanis tiszta viszonyok keletkeznek a magyar szövetke­zeti mozgalomban. A 19. század végén elkezdődött Hangya szö­vetkezeti mozgalom világvi­szonylatban is kiemelkedő rend­szer volt, s úgy gondolom, most ismét lehetőség nyílik arra, hogy az erőszakkal létrehozott, más va­gyonának jogosulatlan felhaszná­lására, elrablására épülő szövetke­zeti rendszer helyébe ismét az ön­kéntességre, egymás segítésére, az anyagi jólét növelésére törekvő rendszer lépjen.­­Milyen lehetőségekkel él­hetnek azok a külső üzletrész­tulajdonosok, akik a tulajdonuk fejében végre pénzhez jutnak? - Mindenekelőtt arra bíztat­nám ezeket a váratlanul pénzhez jutó személyeket, hogy a pénzü­ket olyan új típusú szövetkezeti rendszer létrehozásába fektessék, amely a nyugat-európai példa ta­nulsága szerint is megsokszoroz­hatja vagyonukat és olyan meg­élhetési forrást teremt számukra, amellyel eddig nem rendelkez­tek. A gazdatársadalmat tájékoz­tatom arról, hogy a Független Kisgazdapárt megyei elnökei nemrég országos értekezletet tar­tottak, s ezen elhatározták, hogy minden megyében irodákat nyit­nak, ahol kellő segítséget és tá­jékoztatást nyújtanak a külső üz­letrészesek számára, hogy azok minél előbb hozzájuthassanak üzletrészvagyonukhoz. Ez a se­gítségnyújtás a Független Kis­gazdapártnak, mint a fennállása óta a vidék felemelkedéséért ki­álló pártnak kötelessége, annak el­lenére, hogy a rendezetlen állapo­tokat nem mi teremtettük. Ha a földbirtok-politikánkat a Magyar Köztársaság Országgyűlése 1990- ben elfogadta volna, akkor soha nem merült volna fel a belső és a külső üzletrész közötti különbség, nem keletkeztek volna kaotikus állapotok, s nem született volna olyan kárpótlási rendszer, amely végső soron a régi rend híveinek gyarapodását szolgálta. Felada­tunknak tartjuk, hogy a városi élet rendezettségéhez hasonló helyzet keletkezzék a Magyarország négy­ötödét kitevő vidéki térségekben, s különösen azokban a kistérsé­gekben, ahol az ország lakosságá­nak egyharmada él. Ez a rendezés lehetőséget nyújt a Nemzeti Föld­alap létrehozására, a valóságnak megfelelő nyilvántartás bevezeté­sére és ennek kapcsán egy egész­séges versenyhelyzet kialakítá­sára.­­ Miniszter úr, önt nemcsak a mezőgazdaságot gyökeresen megváltoztató politikája, hanem saját vagyoni helyzete miatt is rágalmazták, folyamatosan tá­madták, cáfolatait pedig rendre elhallgatták. Az Országgyűlés most elfogadta az Ön által be­terjesztett, a képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság fel­állításáról szóló határozati ja­vaslatot. Várható-e, hogy a bi­zottság munkájának eredmé­nyeként véget ér ez a sokakat felháborító rágalomhadjárat? - Az ellenem indított hadjára­tokat illetően felhívom a figyel­met arra, hogy az én esetemben semmiféle összeférhetetlenség nem áll fenn. Olyan SZDSZ-es kezdeményezésről van szó, amely elsősorban a Független Kisgazdapártnak a koalícióból való kiszorítása, másrészt a két­éves költségvetéssel, a külső üz­letrészek rendezésével szembeni szabaddemokrata törekvések ér­dekében próbálta lejáratni az FKGP-t és annak elnökét. Az SZDSZ-nek ehhez rendelkezé­sére áll a kezében tartott média­­birodalom. Az SZDSZ és az MSZP számára kivédhetetlen csapásnak látszik az országgyű­lési képviselők vagyongyarapo­dását vizsgáló bizottság felállí­tása, amelyre egyébként már 1996-ban is javaslatot tettem. Ez­után lehetőség nyílik arra, hogy az ország lakossága végre meg­ismerhesse az ellenzéki pártok képviselőinek vagyoni helyzetét is. Arra fogom kérni a bizottsá­got, hogy az én vagyoni helyze­tem vizsgálatával kezdje a mun­káját. Remélem, hogy ezt kö­vetően sor kerül majd azoknak a milliárdos és tízmilliárdos va­­gyonoknak a vizsgálatára, ame­lyek az MSZP-s és az SZDSZ- es oldalon várhatóan nagy szám­ban fellelhetőek.­­ Az önnel szemben lefolyta­tott vizsgálatot követően elvár­ja-e, hogy a rágalmazók nyilvá­nosan bocsánatot kérjenek? - Velem szemben olyan durva hadjáratot folytattak, hogy ezek után nem várom el a bocsánat­kérését azoknak, akik ilyen mély erkölcsi szintre süllyedtek. Bánó Attila Francia vendég Szabó János honvédelmi mi­niszter meghívására delegáció élén egynapos hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezett Alain Richard francia védelmi miniszter. A két miniszter kö­zötti megbeszélésekre lapzár­tánk idején került sor. Az ese­ményről jövő heti számunk­ban tudósítunk.

Next