Kis Újság, 2001. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)
2001-07-06 / 27. szám
Ary Krisztina felvételei Elkészült az FKGP egészségügyi programja (4. o.) P. Faddy Othmár atya vasmiséje (11. o.) Ára: 65 Ft JEJ0L VÁ 56 ^ H ^ * ‘ www.fkgp.hu/kisujsag KÖZÉLETI HETILAP IV. új évfolyam 27. szám, 2001. július 6. FŐSZERKESZTŐ: TORGYÁN JÓZSEF Alapítva 1887-ben Az FKGP jelöltjének fölényes győzelme Nyírbogáton Elnökséget választott a Független Kisgazdapárt Fővárosi Választmánya Kisgazda egység Budapesten - Korányi Attiláné a fővárosi elnök Elsöprő többséggel választotta meg a Független Kisgazdapárt Fővárosi Választmánya az új budapesti elnökséget. A választmányi küldöttek részvételi aránya 83,6 százalékos volt, az elnöki pozícióra a választmány Korényi Attilánét öt ellenszavazat és az érintett tartózkodása mellett választotta meg. Korényi Attiláné ezt a tisztet már 1994-98-ig betöltötte, az utóbbi időben pedig megbízott fővárosi elnökként tevékenykedett. A Fővárosi Választmány ülésén részt vett Torgyán József országos pártelnök, az FKGP Fővárosi Szervezetének örökös tiszteletbeli elnöke, vendégként jelen volt gróf Bethlen István, a Magyar Páneurópa Unió elnöke és Béres Béla, az FKGP országos alelnöke. Korényi Attiláné lapunknak elmondta: Az 1994-98 közötti időszakban - miután elődjétől, Lányi Zsolttól átvette az FKGP fővárosi szervezetét - az addigi zilált állapotból sikerült olyan szervezettségi fokra juttatnia Budapest kisgazda tagságát, amely jelentős szerepet játszott az FKGP kormányzati tényezővé válásában. Budapest lakosságát Trianon menekültjei, az ’50-es évek téeszesítésének kárvallottjai, a vidéken munkát nem találó tömegek tették az egész magyarság, a teljes történelmi Magyarország képviselőjévé. Fővárosunk lakossága legfeljebb 2-3 nemzedék óta „pesti”, s még emlékezik családi hagyományaira. A Jászságból származom, így magam is ezer szállal kötődöm a vidékhez - mondta Korényi Attiláné. - A Független Kisgazdapárt Fővárosi Szervezetének Budapest problémáira kell megfelelő és hatékony megoldást találnia. Mint a Független Kisgazdapárt fővárosi elnökének meggyőződésem: az újonnan felállt fővárosi kisgazda vezetés szakértelme és nagy munkabírása, valamint gyarapodó budapesti tagságunk a legszebb reményekre jogosít minket, hogy programunkkal minden, Budapesten élő embernek megfelelő alternatívát kínáljunk - jelentette ki az elnök asszony. Arra kell törekednünk, hogy koalíciós partnereink ne térjenek el azoktól a célkitűzésektől, amelyek a Független Kisgazdapárt eszmerendszerének részét képezik, ezen célok megvalósítására csak a Független Kisgazda-, Földmunkás-és Polgári Párt koalíciós jelenléte a garancia. Elengedhetetlennek tartom, hogy a fővárosban a Független Kisgazdapárt érdekeinek érvényesítése a koalíció egységén belül legyen megoldható. A jövőre vonatkozó stratégiámban benne foglaltatik az ifjúsággal kialakított kapcsolatom, valamint a civil szervezetekre épülő tevékenységem is. A Fővárosi Választmány az FKGP budapesti főtitkárává Feke Lászlót, alelnökké Balogh Imrét, Gordos Dénest és Keserű Józsefet, titkárrá Albert Antalt, Kisszebeni Marcellt, Major Sándort, és Nemes Csabát, pártfőügyésszé Lutzné Szentmihályvölgyi Ritát, pártigazgatóvá Sznopek Jánosnét választotta. (Képriportunk az eseményről a 2. oldalon.) Simon Miklós Nyírbogát polgármestere A Független Kisgazdapárt jelöltjének fölényes győzelme Simon Miklós országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Bizottság és a Független Kisgazdapárt Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei elnöke győzött a július 1-jén Nyírbogáton megtartott időközi polgármester-választáson. Sikere egyben az egész jobboldal eredménye is, hiszen a Fidesz és az MDF is az FKGP jelöltjét támogatta. Ellenfele az MSZP-nek a megyében meghatározó személyisége, Bírta Sándor volt, akit Simon Miklós annak ellenére győzött le nagy fölénnyel, hogy a választás előtti percekben elvtelenül és nyilvánvaló károkozási szándékkal visszahívták a megyei területfejlesztési tanácsból. Ezt az egész jobboldal elleni támadásnak tartjuk. Simon Miklós győzelme igazolja azon pártelnöki megnyilatkozást, miszerint az FKGP lényegesen nagyobb támogatottsággal rendelkezik, mint ahogyan azt a „közvélemény-kutatók” szeretnék a Független Kisgazdapárt lehetőségeinek csökkentése céljából sugalmazni. Az időközi választási eredmény is bizonyítja: a magyar Országgyűlés egyetlen történelmi pártjával, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal és annak képviselőivel a 2002-es országgyűlési képviselő-választásokon úgy kell számolni, hogy a Független Kisgazdapártnak az elkövetkező évtizedekben az ország meghatározó erejeként kell a vidéket, az agráriumot és a polgárság bérből-fizetésből élő részét képviselnie. (torgyán) | Napirend előtt, a Nép előtt | Ugyanabba a folyóvízbe még a Fidesz sem tud kétszer lépni! A nagy kínai filozófus, a világ egyik legkiemelkedőbb gondolkodója, a halhatatlan géniusz, Konfucius elmés megállapítását némiképp aktualizálva vettem kölcsön e cikkem címének megadásához, melynél jellemzőbbet a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és a Fidesz - Magyar Polgári Párt viszonyának értékeléséhez aligha adhattam volna. A Fidesz ugyanis Bethlen István miniszterelnöknek 1921. április 14-e utáni, a Kisgazdapárt bekebelezésére irányuló politikáját szeretné 2001 -ben megvalósítani. De úgy tűnik, nincs a Fidesz vezetői között senki, aki a konfuciusi gondolatokat ismerné. Hiszen igaz, hogy nagyon sok hasonló elem található az 1921-1931 közötti korszak és a ma belpolitikai eseményei között, de amint Konfucius két és fél ezer évvel ezelőtt oly bölcsen megállapította, „ugyanabba a folyóvízbe kétszer lépni nem lehet”, ez a megállapítás igaz a történelemre és a Fidesz törekvésére is. Bizonyos történelmi helyzetek hasonlíthatnak egymásra, de a történelmi események soha sem ismétlődhetnek meg, hiszen a történelem kerekét visszaforgatni nem lehet. De a Fidesz a Független Kisgazdapárt bekebelezésére irányuló törekvésével nemcsak Konfuciussal került kollízióba, hanem európaiságunkkal is, hiszen a kommunizmus legyőzése óta Európában csak a többpártrendszernek van létjogosultsága. Egészen más a helyzet az Amerikai Egyesült Államokban, ahol történelmileg a kétpártrendszer alakult ki. Európában azonban mások a történelmi gyökerek, mint Amerikában. Ezért súlyosan tévednek azok, akik az európai fejlődést figyelmen kívül hagyva a kétpártrendszer híveiként amerikanizálni szeretnék Európát. Ezt valószínűleg látják a Fidesz főideológusai is, tehát Boross Péter, aki az antalli eszmeiség zászlóvivőjeként most Orbán Viktor személyes tanácsadójának pozíciójából kívánja a szürke eminenciás szerepkörét betölteni, éppúgy, mint az SZDSZ egykori elnökéből Fidesz tanácsadóvá szürkült Tölgyessy Péter, vagy akár mások is, köztük a miniszterelnök beszédírója is. Ők a bethleni utat készítik elő, de sajátos európaiságot igyekeznek adni e törekvéseiknek. Orbán Viktor - nagyon okosan - kiléptette pártját a Liberális Internazionáléból, és a Független Kisgazdapárttal együtt az Európai Néppártba léptek be, ami nagy lépés az európaiság felé. Ugyanakkor a Fidesz erőszakos, minden akadályon átgázoló, a jobboldalon mindenkit legázolni akaró politikája a kétpártrendszer híveiben az óceánon túl is azt a feltételezést erősíti, hogy a Fidesz elhatározta magát e Magyarországon megvalósíthatatlan rendszer létrehozására. Ez a felismerés tükröződik az International Herald Tribune Lovas István által a Magyar Nemzet június 26-i számában idézett véleményével, miszerint „... jövő májusban Magyarország első lehet abban is, hogy angol-amerikai típusú kétpártrendszert hozzon létre." Az International Herald Tribune e megállapítása azonban többrendbeli tévedésből táplálkozik. Először is, az általános országgyűlési képviselő-választások nem májusban, hanem áprilisban lesznek. E tárgykörben korábban írt fejtegetéseimet tovább finomítva ma már biztonsággal állíthatom, hogy az első forduló április 7-én, a második pedig április 21-én lesz, hiszen a nemzeti ünnepünk és húsvét időpontjai a nemzeti oldal számára meghatározó fontosságúak. Ami pedig a kétpártrendszert illeti, a Herald Tribune nem csak az európai fejlődést nem veszi figyelembe, hanem a magyar sajátosságokat sem. Márpedig ha véleménye kialakításánál az európai folyamatokra is figyelt volna, látná, hogy Európában, így Magyarországon is a II. világháború után a többpártrendszer alakult ki, amely éppúgy hozzátartozik Európához, mint Tizian vagy Michelangelo. Ami pedig a magyarságot illeti, a Herald Tribune valószínűleg mind ez idáig nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi a különbség a magyar és az amerikai újságolvasó között? Szerintem az, hogy a magyar a sorok között olvas! Ez a tény pedig minden más újságolvasó fölé helyezi a magyart. (Folytatás a 3. oldalon)