Kisalföld, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-02 / 77. szám

1987. április 2. kedd- KISALFÖLD Az ETO 2. félidei játéka kiábrándító volt Győri ETO — Pénzügyőrök 6:0 (4:0) Győr, ötezer néző, vezette Sza­bó V. A következő összeállításban kezdődött a játék: Győri ETO: Pesti — Borbély, Kalmár II., Ta­más — Horváth, Fehérvári — Kalmár III., Koós, Hegedűs, Raf­­fai, Kuti. Pénzügyőrök: Szabadkai — Molnár, Végh, Kassai — Jónás, Kovács — Gyenes, Murár, Hor­váth, Sinka, Mészáros. Már az első per el­len­ formás győri támadás viharzott végig a pályán, amelynek végén Szabad­kai előrevetődve védte Kalmár III. lövését. Megjött a közönség hangja és hatalmas buzdításba kezdett. Továbbra is a győri csa­pat maradt támadásban és a nyol­cadik percben Hegedűs labdájá­val Kalmár III. száguldott el a szélen. Beadását Raffai óriási helyzetben mellé lőtte. Két perc múlva Kuti előtt nyílik helyzet, de a döntő pillanatban rálépett a labdára és a Pénzügyőrök vé­delme felszabadított. Végre a ti­zennegyedik percben "megtört" a jég. Raffai lövés helyett oldalt adta a labdát Hegedűs elé, aki ritkán látott szép gólt lőtt Sza­badkai hálójába. 1:0. A huszadik percben szögletrúgást ívelt Kal­már III. Koós és Szabadkai egy­szerre ugrottak a labdáért. A le­vegőből Szabadkai a földre esett és ott is maradt. Tömegjelenet ke­letkezett a kapu előtt. A mérkőzés három percig állt. Végül Szabad­kai vállsérülése miatt elhagyta a pályát. Tíz főre olvadt a Pénz­ügyőrök csapata és a középhát­véd, Végh állt be kapusnak. Egy győri támadás végén a­­szükség­­kapus­ minden ok nélkül belerú­gott Kutiba. A játékvezető kiállí­totta Véghet és most már kilenc emberrel játszott tovább a Pénz­ügyőrök csapata. (Véleményünk szerint a szándékos rúgás után történt még a kapu előtt olyan esemény is, amely nem válik di­cséretére egyes ETO játékosok­nak sem.) A félidő hátralévő ré­szében a huszonhetedik percben Fehérvári jó labdával szöktette Raffait, aki a hálóba vágta a má­sodik győri gólt. A harminchetedik percben Koós labdájával Hegedűs tör a kapu felé, mintegy húsz mé­terről leadott éles lövése a háló bal felső sarkában köt ki. 3:0. Né­hány perc múlva ismét Fehérvári tálal jó labdát Hegedűs elé, aki előző telj­esítm­ényét megismétel­ve, ismét távolról lövésre szánja magát és a­ labda a meglepett szükségkapus mellett a hálóban köt ki. 4:0. A szünetben Kovács edző arra kéri játékosait, hogy továbbra is lendületesen támadjanak és igye­kezzenek messziről is kapura lőni. »A gólarány javítása lényeges« — mondotta az edző. Az edző utasítása ellenére a második félidőben rendkívül gyat­ra, erőtlen, unalmas játékot lát­tunk. Lelkesedésből, szívből a Pénzügyőrök csapata vizsgázott kitűnőre, mert kilenc emberrel is tartani tudták a labdát és meg tudták akadályozni az ETO csatá­rok góllövési kísérleteit. A tizen­kettedik percben Kuli labdáját Hegedűs vágta a hálóba. 5:0. A huszonhetedik percben Fehérvári, Raffai, Kalmár III. a labda útja és a szélső beadását Raffai érté­kesíti, 6:0. A hátralévő időben Jó­nás, a Pénzügyőrök jobbfedezete is elhagyja a pályát, s most már nyolc főre olvadt a vendégcsapat. Az eredmény nem vélte a Bci Bírálat: úgy indult ez a mérkőzés, hogy a játékidő egész tartama alatt színvonalas, élveze­tes játékot láthat az ötezres né­zősereg. Szabadkai sérüléséig ízelí­tőt is adtak az ETO játékosok tu­dásukból, harckészségükből, lelke­sedésükből. A sérülés, valamint ,­ kiállítás után azonban kiütköztek a csapat régi hibái. A fedezetek a csatársor nyakára vitték a labdát. Ha Hegedűs nem találja fel magát és nem vállalkozik távoli lövések­re, bizony gólt aligha érhetett vol­na el az ETO csapata. A második félidőben kiábrándító játékot láttunk. Két emberelőny ellenére sem tudott kibontakozni a győri csapat. Csatárai változatlanul a belső játékot erőltették. Raffai mindent cselezőkészségével akart megoldani. Koós rendkívül halvány teljesítményt nyújtott. Egyedül Kalmár Hs. lendülete, Hegedűs eredményessége és Kuti küzdő­szelleme dicsérhető. Feltűnt a já­tékidő második részében a két fe­dezet számtalan pontatlan leadása Ahelyett, hogy az ETO játékosok pontos adogatásokkal őrölték volna fel a kilenc főre olvadt Pénzügy­őrök erejét, helyette „eladták” a labdát és a zöld-fehér mezes Pénz­ügyőr játékosok okosan lefékezték a győri támadásokat. Mindent egy­bevetve: a közönségnek nem tet­szett a második félidei játék, mint ahogy elítélte a Pénzügyőrök kö­­zépfedez­etének sportszerűtlen ma­gatartását is. Véleményünk szerint az ETO támadójátékénak feltétle­nül javulnia kell, ha Kaposvárott sikert akar elérni. Pintér Kétszer is vezetett az SVSE­ Bp. Szállítók SVSE 4:3 (1:1) Kitűnő talajú pályán a követ­kező összeállításban kezdi a játé­kot a soproni együttes: Marton — Horváth, Rácz, Lé­­várdi — Ferencz, Sifft — Vámos, Nyulász, Kővári, Fónai, Szabó. Az első percekben nagy lendü­lettel rohamoznak a soproniak­. Hamarosan kitűnik, hogy a Szál­lítók hátravont középcsatárral játszanak, ezért a lila-fehérek tá­madó sorából Fenait vonják visz­­sza. A 20. percben születik meg az első gól. Nyulász jól ugrik ki a védők közül és a kétségbeeset­ten eléberohanó kapus mellett a sarokba emel. 0:1. Változatos lesz a játék, mindkét kapu többször forog veszélyben. A 44. percben a Szállítók Bajzák révén egyen­lítenek. Szünet után a hazaiak lépnek fel támadólag. Ennek ellenére Sopron veszélyesebb. A 10. perc­ben Vámos lövését a kapus kiejti és a jó ütemben érkező Nyulász közelről eredményes. 1:2. A gól szárnyakat ad a soproniaknak. A 17. percben szabadrúgáshoz jut­nak a lila-fehérek, melyet Vámos küld a kapuba. 1:3. Húsz perccel a befejezés előtt úgy látszik, hogy a soproniaknak sikerül a győzel­met kivívniuk, ekkor azonban vá­ratlan események megfordítják a mérkőzés sorsát. A 27. percben szögletrúgásnál a védők rosszul helyezkednek, a labda a teljesen üresen álló Bajzák elé száll, aki hat méterről a kapuba fejel, 2:3. Néhány perc múlva újabb szöglet a soproni kapu előtt, a védők is­mét késlekednek és a hazai tá­madóknak sikerül megszerezni az egyenlítő gólt. A mérkőzés utolsó másodperceiben a leálló soproni védelem mellett a Szállítók negye­dik gólja is megszületik és ezzel a mérkőzés eredménye 4:3-ra alakul. Bírálat: A mutatott játékkép alapján a soproniak legalább az egyik pontra feltétlenül rászolgál­tak. A védelem gyengébb játéka terhére írható elsősorban a vere­ség, örvendetes az együttes ötle­tes, színes mezőnyjátéka és a csa­tárok lövőkészsége. Márton és Rácz két-három gólnál nagyot hibáztak. Ennek ellenére Márton­nak volt néhány bravúros védése, ezért a jók között kell említeni. A csapat legjobbja a jobbfedezet Ferencz volt. Mellette Nyulász és Fónai érdemelnek dicséretet. Pados Zoltán, az SVSE edzője a következőket mondja: Balszerencsés mérkőzést vív­tunk. Két alkalommal is vezetés­hez jutott a csapat, sajnos nem sikerült az eredményt tartanunk. Az együttes változatlanul feljövő­ben van, reméljük Komlóval szemben a pontszerzés is sikere­sebb lesz. Ezen a héten az SVSE szerdáit délután 16.30 órai kezdettel a Postás pályán a Soproni Postás csapata ellen játszik edzőmérkő­zést. A budapesti vereség ellenére a játékosok körében bizakodó a hangulat, remélik, hogy Dunapen­­tele után a bajnokságra törő Komló is pontot veszít majd Sop­ronban. ifj. Fábián Lajos Az MNB 11 nyugati csoportjának állása 1. Komló : : S­S 23 16 7 3 55:23 39 2. Dunapentele : ■ 26 15 6 5 55:25 36 3. Győr­i * : : 26 15 5 6 61:26 35 4. UTE : : 1 5 26 15 5 6 53:25 35 5 Budafok : ; : 26 10 9 7 36:35 29 6. Pénzügyőrök : 26 12 4 10 42:35 28 7. Nagykanizsa : : 26 7 12 7 27:36 26 8. Vác : : : 26 9 7 10 36:43 25 9. Kőbánya 26 7 10 9 33:44 24 10. Kaposvár s f s 26 10 3 13 45:56 23 11. VKSE . : s 5 26 8 7 11 26:38 23 12. Zalaegerszeg. .* . 26 8 6 13 35:42 22 13. Pécs £ 5 s « 26 9' 4 13 35:49 22 14. Szállítók i . . 26 8 6 12 39:50 22 15. Sopron j j i 26 5 5 16 28:48 15 16. Gőzgyőr *. « # 36 5 2 19 31:62 12 Kispályás kézilabda: A Győri ETO női csapata és a Győri Fonó férfi csapata az NB I-be jutott Szombaton és vasárnap rendez­ték meg Győrött a kispályás ké­zilabda NB I-be jutásért az osztályozó mérkőzéseket. Győrött a nőknél a Gy. ETO és a Bp. Bertex csapatai, a férfiaknál a Gy. Fonó, a Bp. Illatszer és a Bp. VII. Petőfi csapatai küzdöt­tek egy csoportban. Mindegyik csoportból a győztes csapat ke­rült az NB I-be. Szombaton dél­­után zuhogó esőben 200 főnyi igazán lelkes szurkoló már az el­ső mérkőzésen örömmel tapasz­talta, hogy az ETO női csapata fölényes játékkal szinte lehenge­relte budapesti ellenfelét. Az eredmény 7:0 volt. Már félidőben 6:0-ra vezettek a győriek. A gó­lokon Kalász (1), Novák, Szalai és Kovács osztozkodtak. A második mérkőzésen a Győri Fonó férfi csapata a Bp. Illatszer csapatával került szembe. Az egy­re zuhogó eső természetesen a pálya talaját sem kímélte és így a mérkőzés nehéztalajú, erősen felázott pályán került lejátszásra. A megfiatalított győri csapat 4:0-ás félidő után a II. félidő derekán 6:2-es vezetésre tett szert és ekkor a mérkőzést Molnár já­tékvezető — teljesen érthetetle­nül — lefújta, azzal az utólagos indokolással, hogy a pálya tala­ját a további mérkőzésre alkal­matlannak találja. Molnár játékvezető ezen ítéle­tét nagyon különösnek tartjuk, mert akkor, amikor a mérkőzés nagyobbik részében megfelelőnek találta a pálya talaját, 8 perccel a befejezés előtt ilyen határoza­tot hozni véleményünk szerint azt jelenti, hogy esetleg a zöld asztal mellett könnyebb lesz majd a döntést meghozni, mint a pályán. A mérkőzés budapesti ellenőrét megkérdeztük a bírói döntésről, de nem nyilvánított véleményt. A nézősereg egyről meg van győződve: a Győri Fonó csapata megérdemli, hogy a nemzeti baj­nokság első osztályában képvi­selje megyénk kézilabda sportját. Egyébként a mérkőzést inkább a küzdelem, mint a szép játék jel­lemezte, amelyben nagy szerepet játszott a mély, nehéz talaj. Góldobók: Bakó (3), Stánitz, Novák, Koch, illetve Simon és Bolvári. Vasárnap délelőtt szép időben folytatódtak az osztályozó mér­kőzések. Az ETO női csapata is­mét a Bertex csapatával játszott, amelyet megsemmisítő fölénnyel 15:1 (5:0) arányban győzött le. Góldobók: Kalász (7), Novák (3), Kulcsár (3), Kovács (2), illetve Emődi. Utána a Gy. Fonó a Bp. VII. Petőfi csapata ellen 15:8 (10:3)-ra biztosan győzött. A győ­riek az első félidő jó játéka után a második félidőben kicsit köny­­nyelműen játszottak és ennek tudható be a 8 kapott gól. Gól­dobók: Tompa (6), Koch (3), Stá­nitz (2), Novák, Nagy, Bagó és Heiczinger. A Gy. ETO férfi csapata Bu­dapesten küzdött az NB I-be ju­tásért. A győriek a sorsdöntő mérkőzésükön a Testnevelési Fő­iskola ellen tragikus mérkőzést vívtak. A fővárosi csapat 7:1-es vezetését hatalmas hajrával be­hozták és 9:8-as TF vezetésnél egy büntetőt kihagytak, ezzel vesztették el az NB I-be jutás le­hetőségét. A győztes Gy. ETO női csapa­tának edzője, Varga Károly a mérkőzés végén közölte, hogy az osztályozókra alapos edzésekkel sikerült a csapat hiányosságait kiküszöbölni, amit vasárnap a közönség is láthatott. «Ürömmel mondhatom, hogy a csapat na­gyobb feladatok megóvására is képes. Hogy simán nyertük a mérkőzéseket, annak két magya­rázata van. Először: a csapatban sportolni és nem tündökölni aka­rók vannak és a csapat szelleme napról-napra javult Másodszor: Az ETO vezetősége minden lehe­tőséget biztosított a rendszeres felkészüléshez. Sajnos, azt is meg kell mondanom, hogy egyesek komoly akadályokat gördítenek a csapat további szereplése elé. El­ső csapatunknak ugyanis nincs megfelelő cserejátékosa. Egyes vezetők mindent elkövetnek, hogy ne tudjuk csapatunkat felerősí­teni. Az erősítés pedig nemcsak az ETO, hanem Győr és a vidéks érdeke is, mert a 12-es mezőny­ben rajtunk kívül csak Debrecen­nek van NB I-es női csapata. A jövőre nézve csak annyit: mi mindent elkövetünk, hogy Győr sportszerető közönsége ne csalód­jék csapatunkban és reméljük, hogy azok is támogatni fognak bennünket, akik még ma is ko­moly akadályokat gördítenek a csapat jő szereplése elé.« * Színek, képek Komoly vihart kavart fel a játéktéren Szabadkai sérülése. Az egyik Pénzügyőr vezető nyomdafestéket nem tűrő ki­fejezésekkel illette Pécsi Bé­lát, az ETO intézőjét. Pedig ötezer néző állíthatja, mert ez az igazság, hogy Szabadkai sé­rülésénél nem történt szabály­talanság. Egyszerre ugrott a labdáért a két játékos és Sza­badkai rosszul esett. A mér­kőzés után csapatával vissza is utazott Budapestre. Megkér­deztük telefonon a kórház baleseti sebészetét, ahol azt mondották, hogy vállszalag­­húzódása van a kiváló kapu­­védőnek. A játékvezető működéséről is volna néhány megjegyzésem. Mindenekelőtt helyesen bírál­ta el Végh sportszerűtlen ma­gatartását. Jogosan nyúlt a legsúlyosabb büntetéshez, a kiállításhoz. De azt már erély­­telenségének tudjuk be, hogy megengedte a­ pályán a veze­tők és játékosok tömegjele­neteit. A játékvezető egész mér­kőzés alatti ténykedése a fenti­­ hibáktól eltekintve jó­nak mondható. Szerettem vol­na, ha az ETO játékosok hallják mérkőzés végén a szurkolók vélemé­nyeit. — A második félidei játék az ellenfél lebecsülése volt. — Szinte rá sem lehetett is­merni a csapatra a szünet után. — Négygólos előny még ki­lenc játékos esetében sem te­het egyetlen csapatot sem el­­bizakodottá. , m ★ ★ 7

Next